24 óra, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

1999. október 1., péntek 24 Óra - Megyei körkép 3. oldal Jegyzet PALASTI PETER A hivatal pénze Részrehajló határozatok ezután is lesznek, ahogy eddig is voltak Tfiából vaskarika. Tulajdonképpen ezt is mondhatnám a legújabb 1l spanyolviasz felfedezése kapcsán, ha egészen biztos lennék ab­ban, hogy valóban az. De nem mondom, mert lehet, hogy tényleg van benne valami, ám ezt egyelőre nem sikerül kellően érzékeltet­nie a szakembereknek. Az önkormányzatok minőségbiztosítási rendszerérőivan szó, ami napjaink egyik divattémájához, az Euró­pai Unióhoz való csatlakozásunkhoz kapcsolódik. Vannak, akik azt mondják, hogy az ISO 9001-es szabvány alapján a polgármesteri hivatalok munkája is ugyanúgy minősíthető, mint a különböző formájú cserepek vagy a csereszabatos számítógép-alkatré­szek, illetve az egyenlő méretű egyenruhák. Mások kételkednek ebben. Mert a technikai eszközök uniformizálhatok, a hatósági határo­zatok alakja szintén, de tartalmuk nem. Mögöttük ugyanis ott vannak a különböző problémákkal küszködő emberek, akiknek gondjai nem mindig orvosolhatók egyformán. Még akkor sem hihető ez, ha bizonyos, jó pénzért tanácsokat osztogató cé­gek vezetői leírják egy pa­pírra, hogy a kiépített és tanúsított önkormányzati minőségbiztosítási rend­szerek hatására 15-30 százalékkal csökkennek a belső költségek, az intézményhálózatok működtetése viszont 25-30 százalékkal kerül majd kevesebbe. Erre több millió forint kifizetése nélkül is rájöttek már megyénk önkormányzatai, amikor közös beru­házásokba fogtak. Elég, ha csak Szomód és Dunaszentmiklós együtt felépített szennyvíztisztítójára utalok, vagy az iskolai osztályok összevo­nására Ászáron, Kocson s még számos településen. Más kérdés persze, hogy elő lehet írni: hány csengetés után kell felvenni a telefont a hivatalokban, mint ahogy erre is van példa nyugaton, de ez csak pótcselekvés. Az is rögzíthető, hogy egy igazo­lást három napon belül ki kell adni, ám ez nem garantálható. Volt már ilyen törekvés, csak éppen a feltételeket nem teremtették meg hozzá. Vajon most másként lesz? Lehet. Megítélésem szerint sok­kal inkább erre kellene költeni a pénzt, s nem olyan cégeket gaz­dagítani, akik divatos kifejezéseket használva önmaguk mellett külföldi szervezeteket gyarapítónak. M ért a szándék ugyan jó, de meggyőződésem, hogy gyakorlati­lag kivitelezhetetlen. Még akkor is, ha van, aki úgy véli: az ISO 9001 garancia lehet arra, hogy mindenki ügyét azonos módon intézzék el, s ne számítson, hogy ki nyújtotta be a kérvényt. Bizto­sak lehetünk abban, hogy protekciós határozatok ISO-val is lesz­nek, mint ahogy ISO nélkül is voltak. Noteszlap Dorogi alapkő... H a majd egyszer történelmet ír a jövő krónikása, Dorog életé­ben mérföldkőnek tekintheti 1999 szeptembere utolsó nap­ját. Az oly sok munkával előkészített iparfejlesztő szándék első gyümölcse ugyanis csütörtökön délelőtt beérett. Hideaki Tamado, a SANYO Európa elnöke és Berezvay Balázs, a Dorogi Ipari Park projekt tulajdonosa az alpolgármester, Baranyai Lő­rinc jelenlétében aláírták a szerződést, melynek értelmében az ipari park területének jelentős részét átadják a SANYO-nak. Ott volt a városházi ünne­pélyes aktuson többek közt a Black & Deckert képvise­lő T. G. Pugh is, ami ugyan­csak biztató Dorog jövőbe­ni fejlődését illetően. S ha mindehhez még azt is hoz­zátesszük, hogy Berezvay Balázs és csapata már az ipari park fejlesztésének második ütemén dolgozik, még inkább okunk van a jövő iránti bizakodásra. Decemberben már az alapkövet rakja le a világhírű, elektroni­kai fogyasztási cikkeket gyártó SANYO Dorogon. Reméljük, iga­za lesz az alpolgármesternek, aki váltig állította: márciusra elké­szül a száraz elemeket, feltölthető telepeket gyártó iparág csúcs- technológiát képviselő, környezetkímélő dorogi telepe. Munkát ad majd, s egyben vonzerőt jelent más profilú, de ugyancsak csúcstechnológiát képviselő cégeknek. E rre mondják: ha egy üzlet beindul... S ehhez tesszük rögtön hozzá, amit Tamado úr hangoztatott: a további sikerek érde­kében szükséges lesz a jó együttműködés, a helyi támogatás. Nem hibázhatunk! Sok minden múlik az első példán... Mészáros István Munkát ad majd, segyben vonzerőt jelent Anyaggazdálkodók találkozója Esztergom Negyedszázados a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. Évenként rendezett anyaggazdál­kodási konferenciáikat az utóbbi években Esztergomban tartják. Az idei a 23. a sorban, Szeged, Székesfehérvár és Kecskemét után szerették meg szervezői Esztergomot. Itt, közel a főváros­hoz, a Technika Háza megfelelő kereteket nyújt munkájukhoz. Az idei, kétnapos találkozó nemzetközivé vált: német elő­adó mellett taszári bázis-szakér- tők is érkeztek. Második napju­kon pedig az egyik szekció Pár­kányba, onnan pedig Ógyallára, a sörgyárba látogat - technoló­giai szemlére. A csütörtöki előadások az új technológiák, a védett környe­zet és az uniós csatlakozás je­gyében hangzottak el. Külön színfoltot jelentett Lengyel Vero­nikának, a Miniszterelnöki Hi­vatal főtanácsosának előadása. Ő a kormány informatikai stra­tégiájáról értekezett. Emelkednek a lakbérek Megyei információ A megyei közgyűlésen egy többször módosított rendeletet újra módosítottak. Konkrétab­ban: emelkednek december 31- étől a megyei önkormányzat tulajdonában lévő lakásokért fi­zetendő összegek. Az összkomfortos lakások négyzetméterenkénti bérleti dí­ja 68 forint 50 fillér lesz, a kom­fortosoké 48,50, a félkomforto­soké 34, a gondnoki lakásoké pedig 9 forint. Ez 10.5 százalé­kos emelkedés. A Pest, Nógrád, Heves és Komárom-Esztergom megye alkotta leendő idegenforgalmi régióról szóló tájékoztató lé­nyege: partnerek nélkül nem megy. A részt vevő megyék te­rületfejlesztési tanácsai nem tartják indokoltnak a további együttműködést. A közalkalmazotti létszám- leépítés második üteme 11 dolgozót érint, erről is hatá­roztak a közgyűlés tagjai. Tájékoztató hangzott el az önkormányzat első fél évi gaz­dálkodásáról, valamint dön­töttek az 1999. évi költségve­tési rendelet módosításáról. (A témára visszatérünk - a szerk.) A megyei önkormányzat közművelődési szolgáltató iro­dájának nincs vezetője - ered­ménytelen volt a pályázat. Jö­vőre, várhatóan január végéig születik döntés. M. K. Szépül az esztergomi vár - Változatlan lendülettel folyik a régi-új királyi vár rekonstrukciója Esztergomban. Már látszanak az impozáns, új főbejárat vörös téglából épülő oszlopainak kör­vonalai, készül a várfal, amely őrizni fogja az új és régi épületek közös udvarát. Itt, a tervek szerint, középkori látványosságoktól kezdve konferenciaközponton át modem éttermekig sok min­den várja a vendéget. fotó: mónos Gábor Többletbevétel iparűzési adóból Jobb a foguk a bábolnai gyerekeknek Az önkormányzat bevételei és kiadásai a tervezettnek megfelelően alakultak. Az erről szóló beszámolót legutóbbi ülésén elfogadta a képviselő-testület. Többletbevételre számítanak iparűzési adóból, telek- és la­kásértékesítésből. Ebben az év­ben beruházást nem végeztek, csak az intézményeik működé­sét tudták biztosítani. A szigo­rú pénzügyi gazdálkodást az okozta, hogy Bábolnán na­gyobb a befolyó iparűzési és személyi jövedelemadó mérté­ke, mint a környező települése­ken, ezért az elmúlt év költség- vetési törvénye alapján nem kapták meg az szja-ból szárma­zó állami támogatás teljes ösz- szegét. Az önkormányzati ren­delet lehetővé tette volna két és fél millió forint működési hitel felvételét, de erre nem volt szükség. A település két fogorvost al­kalmaz, akik feladatukat Bábol­nán, Banán és Tárkányon látják el. Az iskolafogászat területén sikeres munkát végeztek. Felmé­résük szerint az országos átlag­nál kevesebb rossz foguk van az itteni gyerekeknek. Az utak állapotáról szóló be­számolóból kiderült, hogy mindössze három vár aszfalto­zásra, az esedékes felújításokat a következő években ütemterv szerint folytatják majd. A járdák állapotának a felmérése is meg­történt, a szükséges javításokat már elkezdték. Az Ácson épült csökkent munkaképességűeket foglalkoz­tató üzem a bábolnaiakat is megkereste, de mindössze hár­man jelentkeztek felvételre. Szentirmai Mária Fényárban akarnak koccintani Villamos hálózat kiépítésére szövetkeztek Nyergesújfalu Negyvenhét pincetulajdonos rész­vételével a városban megalakult a Német-völgyi Villamos Hálózati Építő Közösségi Szövetkezés. A szövetkezők célja az, hogy a Német-völgyi dűlőben az ezred­fordulón a présházak, pincék hetvenöt-nyolcvan százalékában villanyvilágításban koccinthassa­nak a borosgazdák és vendégeik. A közösség alakuló ülésén a megjelentek egyhangú döntéssel fogadták el az alapszabályt és a tagokkal kötendő szerződés szö­vegének tervezetét. Megválasztották a háromtagú intézőbizottságot. Elnöke Nyerge­st Rezső lett, a két másik tag Ba­kos György, illetve Lőrincz Gábor. Az intézőbizottság megbízta Keil Attila villamosmérnököt a villamos hálózat megtervezésé­vel és a kiviteli engedélyek be­szerzésével. A tagság úgy döntött, hogy az idei év utolsó napjáig 150 ezer fo­rint befizetésével a további érin­tett pincetulajdonosok is belép­hetnek az építőközösségbe. A következő év első napjától csak a mindenkori éves banki kamattal megemelt összeg leszurkolásával lehet rákapcsolódni a hálózatra. A tervek szerint a hálózat de­cemberben elkészül. A húsz ki­lovoltos rendszert úgy építik ki, hogy a későbbiekben - ha lesz igény rá - a Szénás-völgybe is le­het egy transzformátorállomást telepíteni. F. K. Traffipax Ma megyénkben délelőtt Komá­rom térségében, Dorogon, Kör- nyén és az Ml-es autópálya 72-es km-szeKénye „A” oldalán, délután Komáromban, Tatabányán, Doro­gon és az Ml-es autópálya 92-es km-szeIvénye „A” oldalán számít­hatnak az autósok trajfipaxos gép­jármű-ellenőrzésre. SZIRÉNAHANG Kiesett kocsijából Dorog/Csolnok A két telepü­lés közötti útszakaszon vezette autóját szerdán 14 óra tájban P. J. 54 éves tokodaltárói lakos. Egy bal ívelésű kanyarban vá­ratlanul a vele szemből jövő, piros színű személygépkocsi áttért a sávjába. Hogy kikerülje az összeütközést, félrerántotta a kormányt, és az út széli pad­kának ütközött. Kiesett a ko­csijából, és könnyebb sérülést szenvedett. A piros gépkocsi megállás nélkül továbbhajtott. Súlyos sérültek Tatabánya. Szerdán délután háromnegyed hatkor az Alkot­mány út és a Lapatári út ke­reszteződésében V. J. 66 éves helyi lakos személygépkocsijá­val nem adott elsőbbséget a vé­dett úton balra kanyarodni szándékozó, H. L vezette La­dának. A karambol során a balesetet okozó férfi súlyos sé­rülést szenvedett. Oroszlány. A fentihez hason­ló baleset történt a Dózsa György út és a Népek barátsá­ga út kereszteződésében is ezen a napon. Itt H. A. 23 éves hölgy ütötte el a védett útvona­lon egyenes irányban, szabá­lyosan közlekedő Zs. M. 24 éves motorkerékpárost. A bal­eset következtében a motorost súlyos sérüléssel szállították kórházba. Autórombolók Szőny. Egy magyar tulajdonos nyugati gyártmányú gépkocsija meghibásodott szerdán a köz­ség belterületén, ezért kényte­len volt azt az út szélén leállí­tani. Mire a segélykérés után visszatért, megdöbbenten ta­pasztalta, hogy vadonatúj autó­ját tönkretették ismeretlen van­dálok. Bezúzták az ablaküvege­ket, felhasogatták az üléseket, összekarcolták a karosszériát. A helyszínelők több mint száz külsérelmi nyomot számoltak össze a jobb sorsra érdemes járművön. Az eset fényes nap­pal, délelőtt tizenegy órakor történt. A kár a becslések sze­rint félmillió forint. A hatóság valamennyi ügyben folytatja a vizsgálatot. Tatáról saját lábukon hozta el gyönyörű csikóit „Szent Mihály takarodót fúvat” Kisbér A régi népi szólás azokra az időkre utal, amikor tavasztól őszig éjjel-nappal kint őrizték a jószágot a legelőn. Szent Mihály napja tájékán, szeptember vé­gén vettek igényt a téli szállásra, és útba ejtették ilyenkor a Mi- hály-napi vásárokat is. Kisbéren emberemlékezet óta áll ilyenkor az állat- és kirakodó- vásár. Ami a kirakodást illeti, az­zal évek óta nincs gond, a piactér minden csütörtöki napon zsú­folt, árusok a határokon túlról is érkeznek, a helybeli, környékbeli nép pedig a látványosság, az ese­mény kedvéért is megjelenik. Az állatok számára fenntar­tott helyen - a szokásosan kira­kott baromfiak, malacok mellé most megérkeztek a nagyobb ál­latok tartói is. Ámbár tehenet ezúttal egyet sem hoztak, a fél­tucatnyi borjút, ugyanannyi kecskét, birkát is Fejér megyé­ből. Elég soványak voltak, a tar­tott áron nem is keltek el. A lovas kocsik elé fogott, felve­zetett vagy teherautón szállított lovak száma elérhette a hatvanat. A roma lókereskedők éltek a szokásjoggal - portékáikat zajos futtatások közepette árulták, új­donságnak számít a két ló egy pányván futtatása. Simon Árpád szákszendi gaz­da kocsi előtt árulta 180 ezerért sodrott kancáját. Szomorkásán mondta, hogy valaha a falujuk­ban mindenkinek volt lova, má­ra mutatóba maradt, s ebből is el kellene adni, ha vennék. Juhász Gábor Tatáról saját lábu­kon hozta el kisbéri félvér csikóit. Jövő héten az országos szemlére is elmegy velük. Mondja: hogy nem halt ki még ez a gyönyörű ló­fajta, az a szorgos magántenyész­tőknek köszönhető. Baracskai István Tápról jött, s 90 ezerért tudott eladni Moson­magyaróvárra egy választási, sodrott kancacsikót. A banai Vízkeleti Ferenc 7 hónapos sod­rott csikója 120 ezerért kelt el - Komáromba vitték. Utóbbi fiatal gazda elmondot­ta, hogy családjukban mindenki­nek van egy-egy „saját” lova. 70 hektáron gazdálkodnak két trak­torral és a lovas fogatokkal. Sulyok Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom