24 óra, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-12 / 240. szám

4. oldal 24 Óra — Gazdaság - Pénz - Piac 1995. október 12., csütörtök Az ASG Gépgyártó Kft. megfelel a nemzetközi követelményeknek Útlevél Tatabányáról Európába Örvendetes hír érkezett a tatabányai ASG Gépgyártó Kft-hez: a bonni székhelyű TÜV Cert magyarországi képviselője, az EMI-TÜV Bayern igazolja, hogy a tatabányai társaság minő­ségbiztosítási rendszere megfelel a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISI 9002-es minőségbiztosítási követelményeinek. Ez annak elismerése és tanúsí­tása, hogy immár nemzetközi szabványok alapján, a világon elfogadott és alkalmazott minő­ségbiztosítási rendszerben készí­tik Tatabányán a nehézgépjár- művekhez, a földmunkagépek­hez, a hajóépítésekhez és más ipari termékekhez szükséges hegesztett acélszerkezeteket. Az ASG - a szénbányák vál­lalat egyik utódjaként önállóso­dott kft. - a megyeszékhelyen elsőként vezette be az ISI 9002- es minőségbiztosítási rendszert, amit a jövőbe vezető híd egyik alappillérének tekintenek. Másfél éves csapatmunka Fekete Károly, az ASG minő­ségügyi vezetője a 24 Óra érdek­lődésére elmondotta: munkájuk minőségének elismerését, amellyel jelentős lépést tettek Európa felé és megalapozták a társaság jövőjét, másfél éves csapatmunka előzte meg. 1994. tavaszán határozták el a nemzet­közileg elismert minőségbiztosí­tási rendszer kidolgozását és be­vezetését, miután felismerték, hogy enélkül gyártmányaikkal nem vethetik meg lábukat az Eu­rópai Közösség országaiban. Külső tanácsadó cég, a Struktúra Minőségfejlesztési Kft. közre­működésével olyan biztosítéko­kat építettek be a gyártási fo­lyamat minden mozzanatába, amelyek garantálják a termékek egyenletes, a nemzetközi mér­cének megfelelő minőségét. Elkészítették a cég „alkotmá­nyát”, azt a kézikönyvet, amely­ben minden munkahelyre, a ve­zetőktől az önellenőrzést végző dolgozókra lebontva, meghatá­rozták a tennivalókat. Új mun­kaköri leírások is vannak, ezek­ben is rögzítették a minőségre vonatkozó felelősséget. Minden új minőségbiztosítási utasítás részletes előírásokat tartalmaz a gyártási folyamatban részt ve­vők feladataira, a felelősség pon­tos meghatározásával. Nagy feladatot jelentett a dol­gozók átképzése. Üzemen belül és kívül is szerveztek tanfolya­mokat részükre, hetente több al­kalommal is. Ezeken munka­időn túl tanultak vezetők és be­osztottak egyaránt. Az ASG-ben a nagyszilárdságú acélszerkeze­tek hegesztési eljárása különle­ges folyamatnak számít. Ezért a hegesztőknek speciális tanfo­lyamokat szerveztek. Akik sike­resen vizsgáztak, Európa bárme­lyik országában megfelelnek a legmagasabb minőségi köve­telményeknek is. Amikor az ASG vezetői meggyőzték a dolgozókat to­vábbképzésük szükségességé­ről, nem ígértek külön anyagi el­ismerést. „Csupán” azt helyez­ték kilátásba, hogy a nemzetközi előírások betartásával biztosítják jövőjüket, azt, hogy nem ma­radnak munka nélkül. Nyilvános adattár Fekete Károly hangsúlyozta: végeredményben a gyártási fo­lyamatok minden mozzanatát rendszerbe foglalták, és a ve­vők bizalmának megnyerése céljából mindent dokumentál­nak, és ebbe, a kívülállók szá­mára is világos bizonylatokba, betekinthetnek a megrendelők. Sikeresen pályáztak A minőségbiztosítási rendszer kidolgozására, bevezetésére for­dított költségek 40 százalékát sikeres pályázatuk alapján meg­téríti részükre az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium, amely támogatja e rendszer hazai be­vezetését. A minimálisra csökkent ter­mékeikkel szemben a minőségi reklamáció. Nem véletlen, hogy például a németországi Faun­cég a korábbinál lényegesen több hegesztett alvázszerkezetet rendel tőlük mozgódaruk gyár­tására. Ezenkívül Hollandiába, Svédországba és Ausztriába is a szokottnál több gyártmányt szál­lítanak. A tavalyi évet ugyan még veszteséggel zárták, az idén azonban már nyereségesen dol­goznak, és bár nem dúskálnak az anyagi javakban, de nincsenek likviditási gondjaik. Befejezésként Fekete Károly szólt arról is, hogy az új rendszer bevezetése óta szemmel látha­tóan tisztábbak, rendezettebbek a műhelyek, az irodák és nyu- godtabb körülmények között fo­lyik a gyártás, jobb minőségű termékek kerülnek ki az ASG- ből. A tanúsítványt kiadó TÜV- Bayem egyébként évente leg­alább egyszer ellenőrzi, hogy gyártmányaik folyamatosan megfelelnek-e az ISI 9002-es minőségbiztosítási követelmé­nyeknek, s amennyiben eltérnek a dokumentumokban leírtaktól, úgy megvonják tőlük a kitüntető minősítést. Ezért természetes, hogy betartják a maguk által vál­lalt szigorú előírásokat, sőt fo­lyamatosan fejlesztik minőség- biztosítási rendszerüket. Ráb Erzsébet A dorogi égetőmű kapacitásának bővítéséhez a képviselők igenjét várják 380 milliót költöttek fejlesztésre- Idei fejlesztéseinket is el­sősorban az égetés minősé­gének javítására és a kör­nyezeti emisszió csökkenté­sére tett erőfeszítések jel­lemzik - mondta el Michel Sterin, a dorogi hulladék­égetőmű francia igazgatója abból az alkalomból, hogy az aktuális karbantartással együtt jelentős beruházáso­kat is befejeztek.- A korábbi utóégetőkamrának korszerűtlen volt a formája és nem tudta megfelelő színvona­lon betölteni funkcióját - foly­tatta az igazgató. A korszerűsítésben a SARP Industries tapasztalata szerepet játszott, mert számos égetőmű­vet üzemeltet ez a vállalat.- Sokat hallhattunk az úgynevezett oxiégetésről. Ez mit jelent a gyakorlatban?-Új megoldásként a forgó­kemencébe az égési levegő egy része helyett oxigént adagolunk be. Ezzel a megoldással a ke­mence homlokfalától kezdő­dően a korábbinál jóval egyen­letesebb hőmérsékletű tűztér alakul ki. A lánghőmérséklet növekedése elősegíti a hulladé­kok tökéletesebb elégetését, ki­egyensúlyozottabb lesz az ége­tés, ezáltal kedvezőbbek lesz­nek a kibocsátási értékek.- Megteremtettük a teljes au­tomatikus szabályozás techni­kai feltételeit is - folytatta Mi­chel Sterin. - Az említettek azt jelentik, hogy az egész rend­szerben jelentős változások kö­vetkeztek be.- És meg kellett teremteni a pénzt a munkához- Idei fejlesztéseink 380 mil­lió forintba kerültek. Az égető­műben már készek a tervek a füstgázkezelő hatékonyabbá té­telére is. A porleválasztó elekt- rofiltert célszerű lenne minél hamarabb zsákos porszűrőre cserélni. Ez újabb 180 millió fo­rintos beruházást jelentene. Anyagi fedezetét a kapacitás 10 ezer tonnával történő emelésé­vel az elképzelések szerint meg tudnák teremteni. A kapacitás növeléséhez a városi önkor­mányzati képviselők igenlő döntése szükséges.- Mikor kerülhet ez a kér­dés a képviselők asztalára?- Most készül a technoló­giai módosítás vízre, talajra, levegőre, zaj szintre gyakorolt hatását taglaló - mérésekre alapozott - hatástanulmány. A szakhatóságok véleményét csatoljuk az eredeti anyaghoz, amely így kerül az önkor­mányzati képviselő-testület asztalára.- Milyen esélyt lát arra, hogy a képviselők hozzájá­rulnak a kapacitás bővítésé­hez?- Bízom abban, hogy elfo­gadják érveinket. Kérésünk egyszerű: jelenleg az emisz- sziós normáknak megfelelünk, de még javíthatunk rajta. Eh­hez beruháznunk kell. Tízezer tonnával növelt kapacitás ár­bevétele biztosítaná annak a fejlesztésnek a megtérülését, amely felére csökkentené a je­lenlegi poremissziót. A pore­misszió csökkenése termé­szetszerűleg maga után vonja a por által hordozott szennye­zőanyagok csökkenését is. A testület nyitott a dorogi hulladékégetőmű kapacitás- bővítése további vizsgálatának műszaki, gazdasági adatainak környezetvédelmi hatástanul­mányának tárgyalására - ol­vasható a városi képviselő-tes­tület április 28-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv­ben. Fenyvesi Károly Nem lesz szükség búzaimportra A Gabonaszövetség főtitkára cáfolja a spekulációs vádakat Minden alapot nélkülöznek azok a híresztelések, amelyek sze­rint Magyarországon lisztből, búzából és takarmányból hiány van, s ezt a későbbiek során valamilyen nagy mértékű, drága importtal kell majd ellentételezni - jelentette ki Makay György szerdán, a sajtó képviselői előtt. A Gabonaszövetség főtitkára azt is cáfolta, hogy ilyen okból emelkedhet majd száz forint fölé a kenyér kilónkénti ára. Regionális vasúti üzletvezetőségek alakulnak Érdekeltek az üzletkötők Minden másképp van Robert E. Lucas Jr. kapta az idei közgazdasági Nobel-dí- jat. Hat éven belül ez az ötödik alkalom, hogy a köz- gazdaságtan legmagasabb kitüntetését a Chicagói Egyetem valamelyik pro­fesszorának ítélik. Az egye­tem konzervatív, szabad­piaci szemléletű közgazda- sági iskolájáról híres. Am éppen Lucas világí­tott rá, hogy nincs minden rendben a hagyományos szemlélet körül. „Azok a modellek és eszközök, ame­lyekről azt hisszük, hogy ké­pesek a gazdasági és pénz­ügyi folyamatok finom sza­bályozására, többé-kevésbé hatástalanok” - fejtette ki kitüntetése után Lucas. Az ő nevéhez fűződik a .makrogazdasági impoten­cia” fogalmának bevezetése. Lucas azt állítja, hogy a gaz­dasági élet résztvevői nagyon hamar megtanulnak, együtt élni az állam beavatkozásai­val, és egy idő után már nem úgy fognak cselekedni, ahogy azt tőlük elvárnák - hanem saját, jól felfogott ér­dekükben más .játékszabá­lyokat” alakítanak ki. Ezért vallanak kudarcot egyre gyakrabban a makrogazda­sági beavatkozások. Lucas a hetvenes évek eleje óta kutatja ezt a terüle­tet, 25 éves munkásságát ju­talmazták a Nobel-díjjal. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 94,52 Osztrák schilling 13,43 USA-dollár ^ 134,19 ECU (Európai Unió) 173,00 Emlékeztetett rá, hogy a kenyé­rért 1992-ben 40 forintot kel­lett fizetni, napjainkban pedig 60-70-80 forintot, ez idő alatt viszont a lisztköltség nem vál­tozott. Az árnövekedést tehát nem a liszt, hanem az előállítás egyéb összetevőinek drágulása tette szükségessé. Ez év júliusá­tól például napjainkig 1 kilo­gramm kenyér lisztköltsége át­lagosan négy forinttal emelke­dett. Ez az a többlet, amit a Ga­bonaszövetség indokoltnak tart, s amely tükrözi a termelői fel­dolgozói költségnövekedést. Összességében a liszt ára - egy kg kenyérre vetítve, a drá­gulások után - mintegy húsz forint. A kiskereskedelmi ke­nyérárat alapul véve a költség- növekedés harminc százalék alatt van. (1991-1992-ben ez_az arány 40-45 százalék között mozgott, nem azért, mert a liszt került sokba, hanem mert a vil­lamos-energia, az üzemanyag került kevesebbe. Makay szerint azok a vádak sem állják meg a helyüket, hogy a gabonakereskedők és a -feldolgozók néhány bankkal összefogva - spekulatív céllal - méltánytalanul olcsón felvá­sárolták a búzát a termelőktől. Demagógiának ítélte azokat az állításokat is, hogy a pénz­intézetek ezzel az üzleti fogás­sal 15 milliárdos haszonra tet­tek szert. Ilyen összegű profit ugyanis csak úgy jöhetett volna létre — mutatott rá -, ha azon a napon, amikor a világ­piacon 200 dollárt fizettek a búza tonnájáért, teljes búza­termésünk exportárualapját tonnánként 9000 forintos áron felvásárolták és értékesítették volna. Ekkor valóban kijöhe­tett volna a tízezer forintos tonnánkénti nyereség. A Gabonaszövetség főtit­kára az érintett pénzintézetek szerepéről szólva rámutatott, hogy természetesen részt vesznek a termelés és a ke­reskedelem finanszírozásá­ban. Utalt rá, hogy évekkel ezelőtt még az ágazat anyagi gondokkal küzdött, mert a bankok nem tudtak beszállni a termelők, a feldolgozók, a ke­reskedők pénzügyleteibe. Abban semmi újszerű vagy főként kivetnivaló nincs, hogy a bankok nyilván annak adnak kölcsönt, akinek meg­van rá a fedezete. Ilyenek a vagyonnal rendelkező keres­kedelmi és feldolgozói cégek. Példaként említette azt a bankot, amely 1,2 milliárd fo­rintot hitelezett az idén gabo­naügyletekre, s amely 68 köz­raktár fedezeti hitelkérelmét teljesítette. Végezetül hamisnak ítélte azokat az állításokat is, ame­lyek szerint a termelői kört ki­rekesztették a hitelezési fo­lyamatokból.- Helytelen, ha a piac sze­replőit szembeállítják egy­mással, mert csak harmonikus együttműködésüktől várható, hogy legyen elegendő búza, liszt, takarmány, és ki legyen szolgálva a hazai fogyasztó. (újvári) Cseppet sem rózsás a MÁV idei helyzete - tudtuk meg a vasúttársaság elnökének és vezérigazgatójának tegnapi sajtótájékoztatóján. Ebben az évben várhatóan mintegy 27,3 milliárd forint veszteséggel számolnak, pe­dig tartozásaik tekintélyes hányadát a költségvetés ren­dezte, a személyfuvarozás rá­fordításait pedig megtérítette a kormány. A tavalyi vasutassztrájkot követően erre az évre már ki­egyensúlyozottabb gazdálko­dást ígért Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke, ám nyere­séges mérlegre jó esetben is csak 1997-98 táján mernek számítani a vasúttársaság ve­zetői. A veszteségek egyik for­rása az árufuvarozás. A meg­lévő kapacitásokat nem tud­ják kellően hasznosítani, az ipari termelés visszaesése mi­att csökkent a belföldi áru- szállítás mennyisége, a dél­szláv embargó a tranzitfor­galmat mérsékelte.- A helyzeten csakis jobb szervezéssel tudunk változ­tatni - fejtette ki szerkesztő­ségünk kérdésére Rigó Zoltán vezérigazgató. - Eddig három mellékvonali üzletvezetősé­get hoztunk létre - Nógrád- ban, Vésztőn és Villányban. Január elsejétől a rendszert az egész országra kiterjesztjük, további 20-30 üzletvezetőség szervezésén dolgozunk. Az új részlegek gazdálko­dásukban némi önállóságot kapnak, a helyi szolgáltatá­soknak maguk állapíthatják meg az árát. Adhatnak bizo­nyos díjszabási kedvezmé­nyeket is - például különvo- natokhoz -, üzletkötőik pedig jutalékot kapnak az általuk szervezett fuvarok után. Ha beválik a kísérlet, a be­vétel egy része az üzletveze­tőségek kasszájában marad­hat, amelyből a költségek fe­dezésére és bérfejlesztésre is költhetnek. (s. p.) Az 1995. október 03-10. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) FORRÁS: fm-aki Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 45 35- 45 25- 40 40- 48 30- 50 38- 42 Fejes káposzta 12- 25 25- 30 10- 15 25- 40 10- 20 15- 20 Savanyú káposzta 70- 80 80 90-130 80-100 80-100 40- 50 Karfiol 40- 80 50- 90 35- 55 75- 98 20- 80 50- 80 Sárgarépa 40- 80 30- 70 50- 80 60- 80 40- 80 30- -60 Petrezselyem 60-120 40- 80 65-120 80-120 70-120 50- 80 Paradicsom 40-180 20-100 35- 55 70-160 35-150 40-100 Zöldpaprika 40-150 50-100 35-100 50- 80 30-140 35- 90 Szőlő 50-250 60- 80 55-140 80-100 40-300 60-200 Alma 40-130 50-100 50-130 40- 80 30-100 50- 80 Harmincmilliárdos aszálykár A kamarai információs rend­szer gerince még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elejére kiépül. Ez azt jelenti, hogy 21 nagyteljesítményű számítógépet, úgynevezett online központot telepítenek az ország megyéibe, hogy a beérkező alapinformációkat feldolgozzák és rendszerez­zék - hangzott el a Magyar Agrárkamara szerdai sajtótá­jékoztatóján. Az agrárkamara felmérése szerint az aszálykárok a nyári betakarítású növényeknél meghaladták a 10 millió fo­rintot, míg az őszi betakarí­tású növényeknél 30 milliárd forintra becsülik a kárt. A szervezet annak érdekében, hogy a károk minél nagyobb hányada legyen enyhíthető, azonnali intézkedéseket java­solt a kormánynak. Ezt már levélben is ismertette a szak­tárcával. Ebben felhívták a kormány figyelmét, hogy az agrárágazat visszaesése még nem állt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom