24 óra, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-29 / 202. szám

1994. augusztus 29., hétfő A 24 ÓRA MAGAZINJA 7 Világvége: 3979 Nostradamus legújabb jövendölései Nostradamus néven vált halhatatlanná a francia király ud­vari orvosa, akinek rejtélyes jóslatait évszázadok óta elemzi a világ. A XVI. században élt Michel de Notredame csaknem ezer négysoros versikébe szedte jövendöléseit: magyarázói szerint előre látta Hitlert, az atombombát, a Kennnedy elleni merény­letet és a pusztító AIDS-betegséget. Termoenergia Aki tehát kíváncsi rá, mi fog történni a következő években, helyesen cselekszik, ha tanul­mányozza V. J. Hewitt írásait. Az ismert brit Nostradamus-ku- tató ugyanis - legalábbis állí­tása szerint - megtalálta Dél-Franciaországban a Száza­dok című versfüzér megfejté­sének kulcsát. Ebből jutott pél­dául arra a következtetésre, hogy jövő márciusban sikerül majd megfigyelni a Himalája lankáin élő óriási majomem­bert, a jetit; áprilisban Kína be­vonul Észak-Koreába, május­ban pedig Angliában megkoro­názzák Károly herceget és tőle külön élő feleségét, Dianát. Az idén a Nostradamus-divat minden korábbit felülmúl. Zsebkönyvek és díszes kiállí­tású albumok árasztották el a nyugati könyvpiacot a mágus próféciáival, s a napokban mu­tatják be a 15 millió dolláros költséggel készült Nostradamus életrajzi filmet (rendező: Roger Christian). A néző megtud­hatja, hogy az 1503-ban szüle­Úgy tűnt, véget ért a kárpót­lási jegyek-aranykóra. Az AVÜ igazgatótanácsa legutóbbi dön­tése értelmében már csak a névértékűk feléért lehet beszá­mítani a jegyeket részvényvá­sárláskor. A piacon a döntés ha­tására kisebbfajta pánik tört ki, s a tőzsdén a jegyek árfolyama minden eddigi alsó határt meg­döntött: 440 forintra esett visz- sza. Az országos ijedelem elkerü­lése végett az illetékesek azon­tett Michelt már gyerekkorában rohamszerű görcsök kínozták. Önkívületében átélt látomásait később versbe szedte. Csillagá­szatot, kémiát és orvostudo­mányt tanult, de foglalkozott il­latszerek és fűszerek előállítá­sával is. Igazi hírnévre már éle­tében szert tett, amikor megjó­solta II. Henrik balesetét. A ki­rályt 1559-ben „sportolás” közben, lovagi tornán fején ta­lálta el egy lándzsa, hegye átfú­ródott a sisakon és halálra se­bezte. Nostradamus bírálóiban mindenesetre komoly kételye­ket ébreszt az a körülmény, hogy a versek állítólagos 1555-ös első kiadásából egyet­len példányt sem sikerült felku­tatni. Ezért előszeretettel táplál­ják a gyanút, hogy talán csak utólag volt „okos” a próféta a baleset ügyében? A jóslatok hí­veit a csalás gyanúja természe­tesen nem zavarja, hiszen - mondják - a kétértelmű versi­kék sokkal később bekövetkező eseményeket is beharangoztak. A „csillagok járására és az is­nal közölték: nem állítják le a kárpótlási jegy-részvénycsere akciót (csak az AVÜ-nél 10 milliárd forint értékű vagyon tulajdoncseréje várható még az idén!), s újabb lehetőségeket is felkínálnak a jegyek beváltá­sára. Például több mint 10 in­gatlan befektetési alapot hoz­nak létre, amelyek várhatóan tisztes hasznot hajtanak majd a tulajdonosaiknak. Az alapok vagyonát irodaházak és mező- gazdasági üzemek képezik tenségre” hivatkozó Nostrada­mus tévedhetetlennek nevezte önmagát. Megjövendölte a ha­lála utáni visszatérést is - a le­vegőből, hirdetik a hívei, s így is történt. Tény: a provencei Sa- londe 1986-ban bronzszobrot állított a vidék szülöttének, s az alkotást helikopter emelte a tal­pazatra. S hogy mi várható a következő években, évszáza­dokban - Hewitt értelmezésé­ben? íme egy kis ízelítő. 1995: új pápát választanak; 1996: fél Amerikát erdőtü­zek pusztítják; 1998: súlyos atombaleset tör­ténik Franciaországban; 1999: a napfogyatkozás nap­ján eljön a „terror királya”, és a világot súlyos háború rázza meg; 2020: Japán lenyeli Kínát és a világ első számú hatalma lesz; 2099: megszületik az első mesterséges Nap: 2100: megszűnik az örege­dés, az emberek 300 évig élnek; 2230: létre jönnek az első víz alatti települések; 2273: az emberiség három új faja alakul ki; 3979: vége a világnak. Tehát már csak addig kell va­lahogyan kibírni... Toronyi Attila majd. Ezek működtetéséből, il­letve eladásából fizetnek az alapok kezelői évente osztalé­kot a tulajdonosoknak. Ha pe­dig lejár az alap futamideje - általában 10 év múlva-, az összes hasznot szétosztják, a tu­lajdon arányában. Az első ilyen ingatlan befek­tetési alap várhatóan már az év végén megkezdi működését. A kárpótlási jegyek eladásával te­hát addig mindenképpen érde­mes várni. (bánhegyi) Atomerőmű Toscana szívé­ben? Aki először látja Larde- rello hűtőtornyait, már-már két­ségbeesik, pedig a történelmi tájat elcsúfító erőmű környe­zetbarát, az itt nyert energia a lehető legtisztább. Larderello- ban ugyanis termoenergiát állí­tanak elő - tisztán, környezet- barát módon. Már 1913-ban itt épült fel a világ első geotermi­kus erőműve, jelenleg pedig in­nen biztosítják egész Toscana áramszükségletének egynegye­dét, közel 200 ezer gigawattot! Errefelé ősidők óta fortyog a föld. a forró tavak gazdagok a föld mélyéről érkező ásvá­nyokban. A XIII-XVI. század­ban ként, szulfátot és timsót termeltek ki itt, s ezt a volterrai kereskedők árusították Tosca­nában. A toscanai nagyherceg­ség főpatikusa 1702-ban bórsa­vat is talált a forró tavakban, s több mint száz évre rá támadt Francesco Larderellnek az a pompás ötlete, hogy e tavak forró gőzét használja fel a bór kristályosításához. Larderell a gőzt összegyűjtötte, nyomás alá helyezte, s csak egy kis nyílá­son tudott távozni: így jött létre a kristályosításhoz szükséges hőenergia. Pietro Ginori Conti herceg 1904-ben próbálkozott először Larderelloban az áramfejlesz­téssel, s öt lámpát sikerült meg­gyújtania. Az áramot a hőener­giával működtetett dinamó szolgáltatta. így lett Larderello az alternatív energianyerésnek a bölcsője, példát mutatva a követőknek, Mexikónak, Új-Zélandnak, az Egyesült Ál­lamoknak, Japánnak, s a néhai Szovjetunió utódállamainak. Már öt kilométer mélyre fúrtak le, s innen 500 fokos forró gőz tör fel ezt generátorokkal elekt­romos energiává változtatják. A hűtőtornyokban lehűtik ezt a gőzt és a kondenzált vizet 45 ki­lométer hosszú csővezetéken visszavezetik a földbe. így az energiaforrás sohasem fog kia­padni. i. A környezetvédők egyetlen baja az erőművel az, hogy nem szép. De maguk az olasz zöldek közölték: kiegyeznének, ha má­sutt is ez lenne a legnagyobb bajuk... S Érdemes várni Mennyit ér a kárpótlási jegy? Ha a színészek bohóckodnak A sport Arénában Los Angelesben három nagy cirkuszvállalat fogott össze és sztárok részvételével játékony célú estet rendeztek hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére. Whoopi Goldberg, Charlton Heton, Luke Perry lépett fel különféle számokban. David Hasselhof és családja is megjelent (képün­kön). Hátizsákkal a Mecsekben - egy héten át... Az ürgének szomja okozta A tavalyi felejthetetlen zempléni túrát idén a Mecsekben próbálta felülmúlni a baráti társaság. Július 25-én kora hajnal­ban indultunk vonattal, és az akkor Mésztelepen történt családi tragédia második felvonását a szomszéd vágányról szemlélve, megrendült hangulatban kezdődött az egyhetes túra. Budapes­ten majd Dombóváron szálltunk át, és Kárász községen keresz­tül értük el a hegység északi részét. A Dunántúl délkeleti részén emelkedik az üledékes eredetű kőzetekből felépített Mecsek. Hatszáz négyzetkilométernyi területét keletről a Geresdi-hát, délről a Pécsi-síkság, nyugatról a Somogyi-dombság, északról a Zselicség határolja. Öt-hatszáz méteres csúcsaival a Mecsek nem különösebben magas hegység, mégis, roppant bérc­ként emelkedik síkvidéki kör­nyezete fölé. E nagy szintkü­lönbség miatt a Budapest - Pécs vasút két hosszú alagúton, míg a hatos út két viadukton ha­lad át. Trákok, majd illírek laktak ezen a területen a bronz- és vaskorban; utóbbi nép építette Pécstől északra a Jakab-hegyi földvárat. Az illíreket a mai Franciaország területéről érke­zett kelták váltották fel, akik je­lentős gazdasági és kereske­delmi életet folytattak. Krisztus születése után kilenc évvel a rómaiak elfoglalták a Dunán­túlt, és ez a provincia lett a bi­rodalom északkeleti határa. Nem szofi, szopi! A jelentős utak metszéspont­jában fejlődött kolóniává Sopi­anae (ezért szopi, és nem szofi!), a mai Pécs belvárosá­nak délnyugati részén. A baibár támadások veszélye miatt Pan­nóniának két központja volt: a katonai Aquincum és a közigaz­gatási, kulturális és gazdasági centrum - Sopianae. A rómaiak négy évszázados uralmát féltu­cat barbár nép, majd az avarok korszaka követte. A honfogla­lás után ez a vidék a Botond törzs birtokába került. Szent István 1009-ben alapította a pé­csi püspökséget Szent Péter tiszteletére, amelynek első pis- peke Bonipertus, a második Szent Mór volt. A városban vélhetőleg még az Árpád-kor­ban is állt az az öt ókeresztény templom (ötegyház), amelyek­ről a település a középkori latin (Quinque Ecclesiae), német (Fünfkirchen) és szláv átvétel­ből kialakult magyar nevét kapta. A tatárjárás következménye­ként, Pécs és Pécsvárad után, a Mecsekben is számos kővár épült. I. (Nagy) Lajos (1342-82) Bonipertus egyházi iskoláját 1367-ben egyetemmé bővítette. (Magyarország első egyetemi városa 1923-ban - Trianon után, a pozsonyi egye­tem ideköltözésével - lett újra felsőoktatási központ.) A város középkori virágkorát Janus Pannonius (1434-42) püspök­sége idején érte el. A török hó­dítás két évszázada után a Me­csek szinte teljesen elnéptele­nedett. A lakatlan vidékre a XVIII. században német telepesek ér­keztek, és mivel egy tömbben éltek, egészen a századfordu­lóig nem asszimilálódtak. Amikor Kárász-Köblény vasúti megállóhelyről elindul­tunk a község felé, nem vélet­lenül támadt az az érzésünk, hogy a világ végén járunk. Keskeny és göröngyös volt az út, és öt kilométeren át egy te­remtett lélekkel sem találkoz­tunk. Hátizsákkal, sátorostul baktatni az elképesztő déli hő­ségben - elsőosztályú önkínzás. Sólet, kolbásszal a nyerő Két órával később megérkez­tünk Magyaregregyre. Egy csi­nos fogadó udvarán a tölgyek hűs árnyéka hívogatott. Volt, aki megpihent, volt, aki itt len­dült igazán formába... A Völgység-patak mentén észak-déli irányban épült hosz- szú, egyutcás falucska legfőbb nevezetessége a déli hegytetőn emelkedő Máré-vár, amelyet azonban csak a község maga­sabb pontjairól láthatni. Termé­szetesen nekünk is ez volt az­napi úticélunk, de előtte lehű- töttük felforrósodott hangula­tunkat a közeli strandfürdő ki­csi, ám annál népesebb meden­céjében. 'Mély, sötét erdőben kényel­mes és szép turistaút vezetett fel a várhoz. A fák lombkoro­nája eltakarta a várva várt lát­ványosságot, így a máig irdat­lan kőfalakat csak a csúcs alatti tisztásról pillantottuk meg. Mi­vel már erősen sötétedett, fel­vertük sátrainkat, és óvatos tá­bortűz mellett költöttük el sze­rény vacsoránkat, a magyar konzervipar halhatatlan dicső­a vesztét ségére... Másnap reggel, sátor­bontás után, a vár meghódítá­sára indultunk. Végül török módszerrel, „jó pénzért” vettük be a várat. Ez a vár is, amint hazánkban rengeteg, a tatárjárás tapasztala­tain okulva, a XIII. század má­sodik felében épült. 1316-ban Károly Róbert Bogár István ré­szére adott ki adománylevelet, és ebben megerősítette -töb­bek között - Castrum Mare bir­tokában. Később az egymás el­len harcoló Gunyafi, Becsei Töttös és Vesszős család birto­kolta. A viszonyok csak 1505-ben rendeződtek, amikor Máré vára a Várdav család bir­tokába jutott. A tulajdonos Várday István azonban méltóz- tatott a mohácsi csatában elha- lálozni, így a vár akadálytalanul jutott a török kezébe. A hős Zrínyi ugyan 1561-ben vissza­foglalta, és a Várdayaknak visszaadta, de még ebben a szá­zadban lőporrobbanás követ­keztében megsérült, és amúgy sem számottevő hadi jelentősé­gét elvesztette. A műemléki felügyelet az 1950-es évek vé­gén feltárta, konzerválta, és a belső épületekben állandó hely- történeti és a Mecsek élővilágát bemutató kiállítást, valamint tu­ristaszállót rendezett be. Máré vára ötszög alakú, falai általában két méter vastagsá­gúak. Az északi oldalon pa­lánkfal, a déli oldalon az egyet­len bástya, a keleti bejáratnál pedig őrfülke védte. A vár és a kiállítás megtekin­tése után, málháinkat hátunkra aggatva, elindultunk Óbányára. A tikkasztó hőség ellenére kel­lemes volt az út, amelyen szám­talan kút (forrás) állított meg bennünket egy-egy kóstolóra. (A Mecsek rengeteg jó vizű forrással büszkélkedik.) A tu­ristajelzés szépen nyomon kö­vethető, nagyobb szintkülönb­ség sem lassította tempónkat. Az egyik patak hídjáról, odaér- kezésünket észlelvén, egy gyö­nyörű sólyom emelkedett a magasba, és sértett vijjogással lebegett alább a völgybe. A hí­don aztán tízóraiját is megpil­lantottuk, egy elég megviselt ál­lapotban lévő ürgét. Az állatka vélhetőleg szomjúhozott, sietett a patakhoz, a ragadozó pedig ott várt leendő áldozatára. A királynő szülőhelyén A boltot zárva találtuk, tehát még nem volt két óra, és már megérkeztünk az egykor németajkú mészégetők, fazeka­sok és bognárok településére, a mai csinos üdülőfaluba - Óbá­nyára. „Kenyérért, tejért és do­hányért kivártuk a sort”, majd a kései ebédet követően a társa­ság vállalkozó szellemű része az országúton továbbindult Mecseknádasdra. Nagyon ke­vés maradt a nádasdi várból, amely a falu és a hatos út fölé magasodó Slossbergen épült. Magát a XIII. századi kővárat egy sokkal korábbi, frank föld­vár maradványaira építették. Tekintélyes méretű erődítmény lehetett, hossza 205, legna­gyobb szélessége 36 méter, há­romméteres falakkal. Néni túl ismert, ezért nem túl érdekes történeténél sokkal érdekesebb az a Szentek legendájában ol­vasható részlet, mely szerint 1022-ben két angol herceg ér­kezett Magyarországra, akik egyike elnyerte Szent István lá­nyának a kezét. Ebből a frigy­ből született - a legenda szerint a nádasdi várban - Szent Mar­git, Skócia királynője. Sötétedett már, mire vissza­értünk Óbányára. A pisztrángos tavak melletti sportpályán csap­tuk fel tanyánkat. A társaság korán nyugovóra tért, hiszen a másnapra tervezett út (a Me­csek legmagasabb csúcsán, a Zengőn, keresztül Pécsváradra) a túra legnehezebb teljesítmé­nyének ígérkezett. (Folytatjuk) Nagy Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom