24 óra, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

KOTELESPcLDANY KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI 1994. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ V. ÉVFOLYAM 179. SZÁM ARA: 16,30 FORINT Tatabánya, Esztergom, Dorog, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja /VN ’ 1 yíJ^ Mai számunkban: Mogyorósbánya: dallamfalva 5. oldal Mindent a szemnek! 7. oldal Falunap Bokodon 8. oldal Sikeres Hungária Biztosító-kupa 13. oldal Bubka újabb világcsúcsa 15. oldal Horn Gyula találkozik Sólyom Lászlóval A képviselő kezdeményezi a Környei Agráripari Rt. privatizációjának felülvizsgálatát Címet, zászlót, székházat kapott a Városi Fúvószenekar Miért adták el félmilliárddal kevesebbért? Mint azt szombati számunkban hírül adtuk, a jóhírű környei kombinátot nagy sietséggel értékesítette az ÁVÜ, annak elle­nére, hogy már bírósági eljárás kezdődött az ügyben. Az eddigi ismeretek szerint mintegy félmilliárddal olcsóbban szerezhette meg három kft. a részvénytársaságot, mint amit az ér. A dolgozókat és azok érdekképviseleteit a törvény ellenére meg sem kérdezték a privatizációs ügylet során. Horn Gyula miniszterelnök ma felkeresi hivatalában Só­lyom Lászlót, az Alkotmánybí­róság elnökét. Mint az a kormányprogram­ból ismert, a kormány méltá­nyolja az Alkotmánybíróság szerepét a jogállamiság megte­remtésében valamint fenntartá­sában, és a testületet a jövőben is az alkotmányosság kiemelten fontos intézményének tekinti. Nincs indítvány Egyelőre nem érkezett kép­viselői módosító indítvány az Országgyűlés új házszabályter­vezetéhez, amelyet a közel­múltban postáztak a nyári sza­badságukat töltő honatyáknak. A Parlament tisztikara azt sze­retné, ha a képviselők augusz­tus 22-ig eljuttatnák a házsza­bállyal kapcsolatos észrevétele­iket, módosító javaslataikat az alkotmányügyi bizottsághoz. A legfontosabbnak kor­mánypárti és ellenzéki politikai erők egyaránt azt tartják, hogy gyorsabbá, hatékonyabbá vál­jon a törvénykezés, emellett fontosak lesznek a garanciák is a Parlament demokratikus mű­ködésének szavatolására. „Szobaszabály” A balatoni szobakiadás sza­bályozásának megváltoztatá­sára, törvénymódosítás előké­szítésére hozott létre munkabi­zottságot a Balatoni Gazdasági Kamara. Olyan tóparti szakem­bercsoport vette kezébe ily mó­don a fizetővendég-szolgálat már-már tarthatatlan ügyét, amelynek tagjai közvetlen ta­pasztalataikból ismerik a gon­dokat. Az északi parton össze­sen legalább százezer kiadó ágyról tudnak az önkormányza­tok, de az utazási irodák csupán hétezret közvetítenek. A szobák többségében a vendég „illegáli­san” tartózkodik... Tóth András, a térség or­szággyűlési képviselője közölte lapunkkal, hogy a cikkben is­mertetetteken kívül részletes tá­jékoztatást kért és kapott a munkavállalói érdekképvisele­tektől és az rt. vezérigazgatójá­tól, majd az AVÜ központjában áttanulmányozta a privatizációs folyamat során keletkezett irat­anyagot, hogy minél tisztábban lásson az ügyben. Az eddig kapott információk alapján Tóth András július 24-én írásban tájékoztatta Bé­kési László pénzügyminisztert az eddigi tapasztalatairól. Mint az ÁVÜ tulajdonosi jogait gya­korló pénzügyminiszternél kezdeményezte a Környei Ag­ráripari Rt. privatizációjának szakmai és törvényességi felül­vizsgálatát. Az országgyűlési képviselő szerint a felülvizsgá­latot három alapvető ellent­mondás is indokolja.- Miért értékesítette az ÁVÜ Igazgatótanácsa a saját szakér­tőik által is reálisnak ítélt 130 százalékkal szemben 85 száza­lékon a részvényeket? A kettő között mintegy félmilliárd fo­rint a különbség.- Az aláírt adásvételi szerző­dés a képviselő szerint nem tar­talmaz megfelelő garanciákat a termelés fenntartására és fej­lesztésére, valamint a munka- vállalók hosszabb távú foglal­koztatására.-A privatizációs folyamat­ban a törvényes előírások egy részét az ÁVÜ - az eddigi is­meretek szerint - nem tartotta be. Tóth András fontosnak és sürgősnek tartotta a közbelé­pést, mert az rt-ben dolgozókon kívül a partnereket, a fogyasz­tókat, a lakosság széles rétegeit is nagy mértékben aggasztja minden döntés, amely a terme­lés esetleges leépülését, további munkahelyek megszűntetését okozhatja. A Magyar Demokrata Fórum delegálta az rt. első emberét, sokan úgy gondolják, hogy po­litikai okai vannak ennek az utolsó pillanatban meghozott privatizációs döntésnek. „Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi, korrupcióellenes nyilatkozatai alapján biztos va­gyok benne, hogy ezekre a fenti kérdésekre a valóságnak meg­felelő választ kapunk” - véle­kedett Tóth András. Jazzfesztivál - két napon át Tatabánya a hetvenes évek ele­jén hagyományt teremtett a két­évenként ismétlődő jazztáborokal: az idén azonban „felrúgta” ezt. Nemcsak azzal, hogy - a Nemzet­közi Kreatív Zenepedagógiai Inté­zet létrehozása miatt - évente ren­dezik meg a tábort, azzal is, hogy új tradíciót kelt(ett) életre: az Eu- rópa-hírű jazzcamp kétnapos fesz­tivállal, hazai és külföldi jazz­együttesek, a tábor növendékeinek legjobbjaiból alakult combók, kis- zenekarok parádéjával fejeződött be... Az új születése azonban soha­sem zökkenőmentes, s így volt ez az idei, első nemzetközi jazzfesz- tivállal is: a szombati hírverő kon­cert, a budapesti Orient Dixieland Band fellépése sem a helyszín ki­választása, sem a külső zavaró té­nyezők miatt nem „verhetett” iga­zán hírt az amúgy szenzációsra si­keredett fesztiválnak. A Fő téren, az Erkel Ferenc Zeneiskola előtti „miniamfiteátrum” a kánikulába ájult város közönségét alig von­zotta: nem úgy, mint A Közműve­lődés Háza előtt felállított, kelle­mes enyhet - és hideg italt - kí­náló sörsátor. A swing, dixieland és ragtime zenét játszó kiváló együttes műsorát, a gyér hallgató­ság műélvezetét ugyanakkor igen­csak megzavarta a fúvószeneka­rok (amúgy látványos és főként „hangos”) felvonulása... A zavaró körülményeket a sza­badtéri színpadon sem sikerült ki­küszöbölni: az este nyolctól fel­lépő együttesek előadását kelle­metlenül „egészítette ki” a közel­ben fellépő tatabányai Jumbo ze­nekar nosztalgiaműsora, ami nem­csak a hazai, hanem a külföldi vendégmuzsikusok, újságírók, jazzrajongók, sőt, a fesztivál szer­vezői (!) méltatlankodását is kivál­totta... Mindezek ellenére az első nemzetközi tatabányai jazzfeszti­vál méltó befejezése volt az egy­hetes, igen kemény és intenzív ta­nulást jelentő jazztábor- nak... (Folytatás a 2. oldalon) Az Orient Dixieland Band - a Fő téren Oroszlány városa zászlót adományozott Bencsik Jánost, Tatabánya polgármesterét kell idéznem, aki egy mondatban is jellemzően fog­lalta össze a hajdan volt Ifjúsági Fúvószenekar elmúlt két évtizedét: „Felnőtt a zenekar azzal, hogy húszéves lett, s mi felnőttként is kezeljük”. Igaz a másik megállapítása is „Születésnapot az ember családi körben ünnepel”. Valóban, a jubi­leumi fesztiválra meghívott tizenöt együttes a zene, a tánc, a kifejező és lélekből szóló művé­szek nagy családja volt, akik számára a nyelvi korlátok nem jelentettek akadályt, mert megértet­ték egymást, s közösen ünnepelték a nagy család immáron felnőttek közé sorolt tagját. Mindez már pénteken este kezdődött, amikor a terveknek megfelelően este hat óra négy perckor begördült Tatabányára, A Közművelődés Háza elé az am- bergiek autóbusza. Mosolyogva lépett le Roman Gallus karmester, majd egymás után előkerültek a hosszú utat megtett fiatalok, akiket a tatabányai együttes fúvósai, a szülők és természetesen a ze­nekar elnöke-mendzsere, Svétecz Tibor fogadott. Az örömre, amely már 13 éve sajátja a két együt­tesnek, mióta a kapcsolatuk, kölcsönös látogatá­suk éi, tehát az örömre kevés a kifejezés, mert ahogy megölelték, egymás hátát lapogatták a ze­nészek, az már nem is barátságra, szinte rokon­sági kapcsolatra vall. (Folytatás a 2. oldalon) Bel- és külügyminiszterünk Rábapatonán járt Szabadidőközpontot és nem­zetközi agárversenypályát avat­tak vasárnap a Győr közeli Rá­bapatonán. A nagy érdeklődés­sel kísért, nemzetközi agárver­sennyel összekötött eseményt Kovács László külügyminiszter köszöntötte.- A külpolitika nem csupán a tárgyalóasztaloknál dől el - mondta -, hiszen része a biza­lom építése, márpedig az ilyen rendezvények az embereket összekötik, általuk országok, nemzetek kerülnek közelebb egymáshoz. A nagy értékű, ön­kéntes munkával épített pályát Kuncze Gábor avatta. Á bel­ügyminiszter örömének adott hangot, hogy a falu magáénak érzi a létesítményt, ezt jelzi, hogy a Pro Patria Alapítvány kezdeményezését felkarolta a helyi önkormányzat. „Beton Atya” a szeretetről Tatabányától néhány kilo­méterre, Körtvéiyesen, a Vér­tes-hegység egyik gyönyörű erdejében „megbújva” a bu­dapesti Regnum Marianum Katolikus Közösség ifjúsági tagozata táborozik. A gazdag kulturális programok sorából is kiemelkedett a péntek esti mise, amelyet a még este fél hatkor is erősen tűző nap mi­att nem a Magyarok Nagyasz- szonya kápolnánál, hanem a fák hűvösében tartottak. A csaknem száz fiatat és jó néhány felnőtt, aki kerékpár­ral vagy gyalog zarándokolt oda, érdeklődéssel hallgatta Balás Béla püspök, közismert nevén Beton Atya (ő látható képünkön) gondolatait a sze­retetről. A rendhagyó isten­tisztelet inkább egyfajta együttgondolkodás volt, ame­lyen a Biblia példázatait „le­fordították” a XX. század vé­gének nyelvére; az is megfo­galmazódott, miért olyan na­gyon fontos ma a szeretet és egymás megértése. (A püspök úrral készített in­terjúnkat későbbi lapszámunk­ban olvashatják). Tóth András fogadóórái Tóth András országgyűlési képviselő a héten,több helyütt fogadóórát, beszámolót tart. Szomoron augusztus 2-án, kedden 17 órától lesz a fogadó­óra a polgármesteri hivatalban, 19 órától a beszámoló a kultur- házban. Kocson augusztus 3-án, szerdán a polgármesteri hiva­Tűz a zab táblában Vasárnap délután 12.25-kor riasztották a tatabányai, eszter­gomi és nyergesi tűzoltókat az­zal a hírrel, hogy Leányvár és Vaskapu-puszta között 5 hektár lábon álló zab ég. 25 tűzoltó és 7 tűzoltókocsi érkezett a hely­színre. Azért kellett ilyen nagy erőket mozgósítani, mert a lán­goló zabtábla veszélyeztette a Leányvár és Vaskapu-puszta között lévő gázátadó állomást talban 17 órától fogadóóra, 19 órától beszámoló. Tatán au­gusztus 4-én, csütörtökön az MSZP irodában (Agostyáni u. 1.) 14-től 16 óráig fogadóóra. Szomódon augusztus 5-én, pén­teken a polgármesteri hivatal­ban 17 órától fogadóóra, 19 órától beszámoló. is. Az emberek a nagy meleg­ben kénytelenek voltak tűzálló ruhát ölteni, nehogy a lángok kárt tegyenek bennük. A tüzet rövidesen sikerült lokalizálni, majd eloltani. A vizsgálat még folyik, egye­lőre nem lehet tudni mitől gyul­ladt ki a gabona. Valószínűleg emberi tényezők is közreját­szottak, a nagy szárazság is kedvezett a tűz terjedésének. Népművészeti nyári egyetem laegerszegen. A TIT Zala me­gyei szervezete tizennyolcadik alkalommal invitálta a rendez­vényre a magyar népművészet iránt érdeklődőket. Az idén először valamennyi határainkon túli magyar tájegy­ség közössége képviselteti ma­gát a vasárnap kezdődött nép- művészeti nyári egyetemen, Za-

Next

/
Oldalképek
Tartalom