24 óra, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

KÖTELES*'^''*’* KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI mmm Tatabánya, Esztergom, Dorog, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja HHHnHHBBBHBHRBni Erősödjön meg a szövetkezet!- 3. oldal A korai felismerés életet ment 4. oldal A pilóta emlékezete 4. oldal Újra jó csapat formálódik Tatabányán 7. oldal Listán jutottak a parlamentbe A terület választási bizottsága előzetes tájékoztatása szerint terü­leti listán megyénkben hárman szereztek mandátumot. Az MSZP színeiben dr. Schwarcz Tibor és Baranyai Lőrinc, az SZDSZ színe­iben pedig Szalay Gábor. A parlamentben tehát nyolc képviselője lesz a megyének, hiszen az egyéni választókerületekben öt képviselőt választottak meg. Közülük hét szocialista, egy szabaddemokrata képviselő. A szerződések érvénytelenek • • Összeomlott a gilisztapiramis A történet eleje 1990 augusztusáig nyúlik vissza, amikor a Cégbíróság nyilvántartásba vett egy elsősorban mezőgazdasági tevékenységre szakosodott kft.-t. törzstőkéjük ekkor 600 ezer forint készpénz és 4 millió darab giliszta volt. Körmendi Géza magas kitüntetése A Magyar Köztársaság Elnöke - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium előterjesztésére - eredmé­nyes oktató-nevelő munkája elismeréseként dr. Kör­mendi Gézának, a tatai Eöt­vös József Gimnázium nyu­galmazott tanárának, igaz­gatójának a Magyar Köz­társaság Arany Erdemke- reszt kitüntetést adomá­nyozta. Bánki-évforduló Június 6-án, hétfőn, 10 óra­kor, Bánki Donát születésének évfordulója alkalmából Ba- konybánkon megemlékezést és koszorúzást tartanak. Várják a megye más telepü­léseiről is az érdeklődőket. A gázberuházásról Esztergom város képviselő­testülete június 2-án, csütörtö­kön, 15 órakor tartja soron kö­vetkező ülését. Többek között szó lesz a zsellérföldek részletes rende­zési tervének elfogadásáról, a gázberuházás jelenlegi állapo­táról..., s még sok fontos témát tárgyalnak. Ellenőrzik a minimálbéreket Az Országos Munkabizton­sági és Munkaügyi Főfelügye­lőség, illetve a helyi felügyelő­ségek kétnapos akcióellenőr­zést kezdtek, mivel értesüléseik szerint sok helyen nem fizetik ki a jogszabályban előírt 10 500 forintos, vagy órabérben kife­jezve 60.50 forintos minimál­bért -jelentették be a keddi saj­tótájékoztatón. A két nap alatt mintegy ezer munkáltatót keres fel a 250 fel­ügyelő. Szabálytalanságnál bír­ságot vetnek ki és kötelezik a munkaadót az elmaradt mini­málbér kifizetésére, megspó­rolva a munkavállalóknak a pe­reskedést. Az ellenőrzést 1992- ig visszamenőlegesen végzik. A kft. a termelés felfuttatása érdekében olyan szervezési rendszert alakított ki, amelynek lényege, hogy magánszemé­lyekkel agrár termék­értékesítési szerződéseket köt, ezáltal jelentős pénz­összegekhez juthat. Vagyis a szerződő a kft.-től megvásá­rolja a tenyészállományt, a sza­porulatot pedig a társuláson ke­resztül értékesíti. A giliszták darabját 1 forintra taksálták. A szerződés ugyanakkor azt a ki­kötést is tartalmazta, hogy a gi­liszták által termelt, úgyneve­zett biohumuszt 3 évig a kft.-nek adja el. Mivel a kis­termelők jelentős részének nem volt együtt a „beugró” összeg, ezt kölcsönök felvételével hi­dalták át. A kft. az üzlet lebo­nyolítása fejében 15 százalék részesedésre tartott igényt. (Közben az országossá vált „gilisztaláz” nyomán elvégez­tek néhány szakértői vizsgála­tot, amelyek azt bizonyították, hogy a biohumusz néven előál­lított táptalaj nem egyéb közön­séges gilisztaürüléknél. Vagyis - eledele nyomán - a giliszta trágyából trágyát csinált...) Az események ezután külö­nös fordulatot vettek. A szerző­dött kistermelőket a „Biogoid” munkára rendelte be a kft. tele­pére, ahol aztán szúnyoghálót fontak, káposztát savanyítottak, kapáltak, vagy éppen utat épí­tettek, ám a gilisztatenyésztés­ről alig esett szó. Ezek után ta­lán nem meglepő, hogy a gilisz­taállomány végül is kipusztult. Ami pedig a biohumuszt illeti, ennek értékesítésére a kft. még csak kísérletet sem tett, előállí­tására a telephely nem is volt alkalmas. (Folytatás a 2. oldalon) Energetikai fórum Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai veze­tése a kormányzati változá­sokra készülve beszámolót állí­tott össze eddigi tevé­kenységéről, illetve a folyamatban lévő fel­adatokról - tájékoztatta a nagy- vállalatok energetikusait ked­den Szűcs István, a tárca helyet­tes államtitkára. Vasárnap a tatabányai Centrum Áruház előtti téren felavatták a megyeszékhely első vízzel kombinált köztéri alkotását, az Örök szerelem kútját. Az ünnepség a Tűz és remény című dal eljátszásával kezdődött, aminek különleges­sége, hogy zenéjét és szövegét B. Hegyi László keramikus művész, a csobogó alkotója írta, elő­adója Hegyi Anikó és a Vídia együttes volt. Bencsik János polgármester bevezetője után dr. Kelényi István művészettörténész, főiskolai docens a különböző művészeti ágak - az iroda­lom, a festészet, a szobrászat - és a szerelem kapcsolatáról beszélt a szépszámú hallgatóság­nak. Kelényi István abban a reményben avatta fel az Örök szerelem kútját, hogy az a város sze­relmeseinek zarándokhelyévé válik. Fodor Zsolt Nemzetközi tanácskozás Komáromban Az Expóról - az Expóért Kard Aladár köszöntötte a vendégeket A Dunamenti Tartományok Szövetségének (ARGE) Expo ’96 munkabizottsága tartotta ülését kedden délelőtt a komá­romi városháza dísztermében. A vendégeket Kard Aladár, a fővárosi közgyűlés munkabi­zottságának tagja köszöntötte levezető elnöki minőségében, majd dr. Kovács György Zol­tán, Komárom-Esztergom me­gye közgyűlésének elnöke mondott megnyitó beszédet. Röviden bemutatta szűkebb ha­zánk közigazgatását, termé­szeti, gazdasági és kulturális ér­tékeit, majd külön is kiemelte a világkiállításhoz kapcsolódó helyi rendezvények közül a Kocs községben megszerve­zendő programokat, illetve szólt azon törekvésekről is, me­lyek során Szlovákiával együtt szeretnék bemutatni a komá­romi erődrendszer egészét az idelátogatóknak. Ehhez kapcsolódva Krajczár Gyula, a város polgármestere részletesebben szólt Komárom történetéről, majd előadását követően megkezdődött az ér­demi munka. (Folytatás a 2. oldalon) Kolping szakoktatás Esztergomban Épül a XXI. század iskolája Az Adolph Kolping német pap kezdeményezte mozgalom a hátrányos sorsú fiatal iparos legények támogatására jött létre. A nemzetközi „Kolping Csa­lád” mozgalom keretében, Németország bajor és szász tar­tományainak jelentős, sok mil­lió forintra rúgó támogatásával a volt művelődési ház helyén (amely korábban a helyi gazda­kör, a korabeli Kolping mozga­lom tulajdona volt) szakokta­tási intézet épül Esztergomban. Az eddig elvégzett mintegy 1,5 millió német márka értékű munka megszemlélésére és a már idei, szeptemberi iskola kezdésig szükséges újabb tá­mogatás összegének átadására kedden délután a Nemzetközi Kolping Család mozgalom né­met és magyar vezetői érkeztek Esztergomba. A városházán dr. Könözsy László polgármester és Baldauj Csaba, az intézet igazgatója fo­gadta a vendégeket. (Folytatás a 2. oldalon) A hónapokig tartó huzavona után... Megnyílt a SPAR Kisbéren Kőhalmi László, a SPAR ügyvezető igazgatója kedden bemutatta üzleti partnereinek és a város vezetőinek a Kisbéren épült SPAR szupermarketet. A korábbi huzavona ellenére meglehetősen gyorsan átépített üzlet 400 négyzetméter eladó­térrel, 20 milliós árukészlettel, négy és fél ezer féle árucikkel szerdától várja a vásárlókat. Kőhalmi László (képünk baloldalán) elmondta, hogy többen próbálták egyéni véle­ményüket a város, a köz akara­taként tálalni, miszerint Kisbér nem tart igényt SPAR szuper­marketre. A vásárlók igazolják majd, hogy e szép üzletkép és a választék, nem utolsósorban a rendszeres akciósvásár vonz­erőt jelent. Az aggodalmaskodók meg­nyugtatására az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a régi ÁFÉSZ ABC teljes személy­zete itt kapott munkát, egyikük jövője sincs veszélyeztetve. A korábbi disszonáns han- mint ahogy az előző tizenhetet gok ellenére remélhetőleg a vá- is szereti a környezete, ros elfogadja ezt az üzletet is, Fodor

Next

/
Oldalképek
Tartalom