24 óra, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

KÖnlV^­KOMAROM-ESZTERGOM MEGYEI 1994. FEBRUÁR 1. KEDD V. ÉVFOLYAM 26. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT 24 Óra Tatabánya, Esztergom, Dorog, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja f w 1 djTm Ä M j mm 111 fiJB flj fi Hk fl —-------------­S akknyelven - politikáról, a Fidesz alelnökivel 3. oldal Mozaikok az SZDSZ küldöttgyűléséről 3. oldal Újra száll a kakukk... 4. oldal A bécsiek vasárnap jobbnak bizonyultak 7. oldal Hatályba lép a megállapodás Az Európai Megállapodás ha­tálybalépése sokat lendít Ma­gyarországon a jogharmonizáció ügyén - nyilatkozta dr. Kecskés László, az Igazságügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára azzal kapcsolatban, hogy február 1-jén lép hatályba az a törvény, amely Magyarország és az Európai Kö­zösségek közötti társulásról szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapo­dás kihirdetéséről rendelkezik. Üzenet A Szociális Demokrácia Ro­mániai Pártja úgy véli, hogy Ro­mánia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését, beleértve az alapszerződés meg­kötését is - áll abban az üzenet­ben, amelyet Oliviu Gherman, a kormányzó SZDRP elnöke kül­dött az MSZP elnökének, Horn Gyulának. Látogatás Háromnapos látogatásra Washingtonba érkezett Surján László népjóléti miniszter. Prog­ramja keretében megbeszéléseket folytat az amerikai egészségügyi minisztériumban. Görög hét Aki Görögországban járt va­laha, biztosan hozott magával a felejthetetlen élményekkel együtt tárgyi emlékeket is. Erre alapozzák azt a kiállítást a tatai művelődési házban, amit február 7 és 13 között rendez­nek. A „Görög hét” bemuta­tandó tárgyait bárki gazdagít­hatja saját gyűjteményéből. Tata néprajza Tata néprajzáról tart előadást február 2-án, szerdán 14 órától Tatabányán, a megyeházán Körmendi Géza általános isko­lai történelemtanárok számára. Szó lesz Magyarország és a vá­ros 1920-45 közötti történelmé­ről is. A helytörténész az általa írt könyveket is bemutatja majd. Kállay Kristóf kitüntetése A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége elnökeként kifejtett tevé­kenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középke­resztjének polgári tagozatával tüntette ki Göncz Árpád köztársasági el­nök Kállay Kristófot, a Máltai Lovagrend Szentszék mellett akkreditált nagykövetét. A kitüntetést hétfőn este Magyarország római nagykövet­ségén nyújtotta át Szörényi László nagykövet. „Kállay Kristóf a magyar politikusok azon generációjához tartozik, akik távol kerültek hazájuk­tól, de soha, egy pillanatra nem hagytak fel Magyarország érdekében végzett tevékenységükkel” - méltatta a kitüntettet Szörényi László. Kilenc holttestet találtak Ötmillió forint a nyomravezetőnek A magyar kriminalisztika történetében is példátlanul súlyos, embertelen bűncselekményt, a szegedi családirtást követő rend­őrségi közlemény nem sok információval szolgált, de annál több okot adott olyan találgatásokra, amelyeket megerősíteni is, cá­folni is csak az elkövetés körülményének, módszerének, eszkö­zének és okának ismertetésével lehetne. Ez viszont az ügy jelen­legi állása szerint veszélyeztetné a nyomozás eredményességét, az esetleges tanúk, bejelentők személyes biztonságát - hangsú­lyozták a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei. Mint köztudott, ismeretlen tettes - vagy tettesek - lőfegy­verrel meggyilkolta a város­szerte ismert cukrászcsaládot, a 42 éves Z. Nagy Bálintot, feleségét, 16 és 10 éves gyer­mekeiket. A rendőrség állam- polgári bejelentésre hétfőn este fél 10 körül érkezett a család házához. Még aznap az éjszakai órákban Szegedre utazott Ka- cziba Antal rendőr vezérőrnagy, az ORFK bűn­ügyi főigazgatója. Az ORFK Központi Helyszínelő Osztálya megkezdte a szemlét, ezzel egy- időben, a kedd reggeli órákban, koordinációs megbeszélést folytattak az ORFK Nemzet­közi Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálata, valamint a Bács— Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetői. Számos kiren­delt szakértő segíti a rendőrök munkáját. A Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának értesülései szerint az elmúlt napokban 9 holttestet találtak Szabadkán és Palicson. Az utóbbi településen egy házaspárt gyilkoltak meg. A gyilkosságok módja a helyi sajtó információi szerint ha­sonló a szegedihez. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatásból az is kiderül, hogy kezdeményezésükre csü­törtökön megbeszélést folytat­tak a Szabadkai Belügyi Titkár­ság vezetőivel. Jelenlegi isme­reteik szerint sem kizárni, sem megerősíteni nem sikerült eddig azt, hogy a szegedi elkövetők külföldiek voltak-e. A rendőr­ség, számítva a lakosság hig­gadtságára, türelmére és megér­tésére, ismételten kér minden­kit, aki a Z. Nagy család baráti, üzleti kapcsolatairól bármilyen információval rendelkezik, se­gítse a nyomozást. Az ORFK vezetője a nyomravezetőnek - személye titokban tartása mel­lett - 5 millió forintot ajánl fel. (Egyes sajtóértesülések szerint a családirtással alaposan gyanú­sítható személyt a rendőrség már elfogta. Az illető szökést kísérelt meg, de ebben megaka­dályozták. A rendőrség ezt az értesülést nem erősítette meg.) Felmentés - beiktatás Tatabányán Az új főkapitány a jobbját nyújtja Dr. Pintér Sándor rendőr al­tábornagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője részt vett hétfőn, Tatabányán a megyei rendőr-főkapitánysá­gon, azon az állománygyűlé­sen, amelyen Krőzsel Károly ezredes megyei főkapitányi megbízását megszüntették, s helyére' kinevezték dr. Dezső Gyula alezredest megyénk új főkapitányának. Az új főkapitány beiktatásán jelen volt dr. Kovács György Zoltán, a megyei közgyűlés el­nöke, Keresztes Istvánná dr., a Köztársasági Megbízott Komá- rom-Esztergom Megyei Hiva­tala területi vezetője, Pintér Lászlóné dr. Hon’áth Erika megyei főügyész, Urbán Lajos altábornagy, az első katonai kerület parancsnoka, dr. Bene Magdolna Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője, Vétek Csaba, a BDSZ 46. számú alapszervezetének titkára. A meghívottak között foglaltak Dr. Dezső Gyula alezredes, az új főkapitány (balra) és dr. Pintér Sándor altábornagy. (Fotó: Nagy Károly) Az utolsó tonna szén Zsigmond aknáról „Büszkén megyünk el, itt csak elfogyott a szén >5 Aknabúcsúztatón az utolsó sihta bányászai és a vendégek Január 31-én, pontosan dél­ben a Vértessomló melletti Zsigmond-akna felolvasójában karéjban álltak az utolsó sihtá- ról kiszállt bányászok és a ven­dégek, hogy meghallgassák Stuber György bánya­üzem-igazgató búcsúbeszédét. Ezt megelőzte az utolsó bánya­járás, követte az utolsó tonna szén betöltése kellő szénporfel­hővel körítve egy kicsinosított, kéklő teherautóra, az utolsó pa­naszos dudaszó, az aknalejárat­nál elhelyezett emléktábla lelep­lezése, Kiss József főmérnök el­érzékenyült szavai. Végül a bá­nyászhimnusz nem dalhoz szo­kott bányásztorkokból. Közben a hangszórókból szomorú bá­nyászdalok szóltak: „Pajtás, szerencse fel!” Olyan bányatörténeti terüle­ten fejeződik be ezen a napon a termelés, ahol a művelés két­száz éve kezdődött el - mondta Stuber György, utalva azokra az időkre, amikor a somlói parasz­tok kosárban, szekerekkel vitték a pesti piacra a szenet. - Száz éve kezdődött újra, s végül bár kevesen hitték, öt évvel ezelőtt ismét bányát nyitottunk itt. Először beszélő nevei voltak a bányáknak, majd kopár szá­mai lettek, később a helységne­vekhez kötötték. Ilyen volt Mány, Csordakút, Nagyegy­háza, a bányászat fellendülésé­nek reményteljes zálogai. Zsigmond-akna a rendszervál­tás bányájának is tekinthető, hi­szen nyolcvankilenc tavaszán kezték el a munkát. Már 1986-ban látszott, hogy a szénbázisú energiatermelés háttérbe szorulhat. (Folytatás a 2. oldalon) Jeszenszky Ungváron Harmadízben adott otthont Kárpátalja Anatolij Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter találkozásának. A hétfőire, melynek Ungvár volt a színhelye, egy természeti csapás, a Kárpátalja több mint 150 telepü­lését sújtó árvíz adott okot. Je­szenszky Géza adta át Kárpátalja lakosságának a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszál­lítmányát - gyógyszereket és élelmet -, amely a Magyar Máltai Szeretszolgálat jóvoltából meg­kétszereződött. Oroszlány környékén is lesz gáz... helyet a testvér fegyveres tes­tületek magas rangú képviselői is. A leváltásról, illetve a kine­vezésről szóló parancsot Fail József őrnagy ismertette a je­lenlévőkkel. (Folytatás a 2. oldalon) Iliescu nyugtalan A magyar-román viszonyról és a romániai magyar kisebbség kérdéséről is beszélt a lengyel Rzeczpospolita című lapnak adott interjújában Ion Iliescu román ál­lamfő. Mint mondotta, „a Romá­niában élő 14 nemzetiséggel egy­ütt az 1,7 milliós magyar kisebb­ségnek az alkotmány biztosítja jogait, békében fejlődhetnek, jo­gaik azonosak a román állampol­gárokéval, a parlamentben pedig a legkisebb nemzetiség is helyet kapott. Amit elvárnak a nemzeti­ségiektől, hogy legyenek Romá­nia lojális állampolgárai, s tartsák be a törvényeket”. Ugyanakkor nyugtalanítónak találja egyes ma­gyarországi politikai erők szélső­séges megnyilatkozásait. A szakamberek vélekedése szerint a jövő fűtőanyaga, a la­kossági energiaigények kiszol­gálója is - hosszú időre a föld­gáz lesz. Egyrészt, mert van, illetve szállítása import útján megold­ható, másrészt mert környezet­kímélő, kezelése kényelmes, fű­tőértéke magas és olcsó is... Azazhogy ez az olcsóság vi­szonylagos, az ország legtöbb régiójában a gázvezetékek kié­pítése települési, lakossági ösz- szefogásokkal történik. Január 31-én, hétfőn délelőtt az oroszlányi városházán jöttek össze a város, illetve a kör­nyékbeli települések polgár- mesterei, azzal a céllal, hogy aláírják az együttműködési megállapodást a közös gázbe­ruházás megvalósításáról. Részt vett a rendezvényen dr. Kovács György Zoltán, a megyei köz­gyűlés elnöke, s dr. Laczó Sán­dor, az ÉGÁZ Rt. Komá- rom-Esztergom megyei kiren­deltségének üzemegység-veze­tője is. A megszületett megállapodás értelmében Oroszlány, Kömye, Kecskéd, Kömló'd, Kocs, Dad, Bököd, Szákszend, Vértessomló, Várgesztes települések a szent- györgypusztai leágazástól a te­lepülések határáig a nagykö­zépnyomású gázvezeték kiépí­tését közös beruházásban oldják meg, fogyasztóarányos költség­hozzájárulással. Az ÉGÁZ Rt. a megvalósítás időpontját 1995. október 15-ei határidővel rögzítette, egyúttal szólt a lehetséges kedvezmé­nyekről is. Sugározhat a Radír Rádió Napi nyolcórás sugárzásra kapott engedélyt a tatabányai Radír Rádió. Mészáros Éva, a rádió vezetője kérdésünkre elmondta: egyelőre csak hivatalos telefonértesítést kaptak a bírálóbizottság állásfogla­lásáról. Még meg kell egyezniük a SUEVIA Kft.-vei - akik szintén nyolcórás sugárzásra kaptak engedélyt -, hogy hogyan osszák fel a rendelkezésükre álló időt. Már ezen a héten sort kerítenek a tárgyalásokra. Ha azok ered­ménnyel járnak, az engedélyt írásban is rögzítik. Olvasóinkat, az adások leendő hallgatóit a műsorszórás idejéről tájékoztatják majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom