24 óra, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

■ ' a A szeretet közössége ■%ab2. ..... • * ■ ”*«« n. Pün kösd az egyház születésnapja, s ezen a napon ünnepük a hívők a harmadik isteni személyt, a Szentleiket. A pünkösd­hétfői misén Posztoczky András plébános Tatabányán, a fel- sőgallai Mária szent nevéről elnevezett templomban prédikált a szeretet közösségről, amelyet Isten épít körünkben. Rédén megkondultak a harangok Kőbe vésett fájdalom Pozsgay Imre volt a díszvendég Pozsgay Imre leplezte le az emlékművet Pünkösd vasárnapja kettős ünnep volt Réde község lakói számára. A Szentlélek eljövete­lének egyházi ünnepén régi ter­vük vált valóra. Az általános is­kola, a templom s a művelődési ház koszorúzta szoborparkban leleplezték, felavatták azt az emlékművet, mely a második világháború hősi halottainak ál­lít örök mementót. A tardosi kő­faragó, Giber János által készí­tett, országcímerrel díszített kő­oszlopon a harcokban elesett, eltűnt rédei katonák, s a front átvonulásakor áldozattá vált Az MDF Országos Elnök­sége hétfői ülésén úgy határo­zott, hogy az ügyvezető elnöki pozíciót betöltő személyt rotá­ciós alapon fogják az ügyvezető elnökség tagjaiból választani az elkövetkező időszakban. Első­ként Lezsák Sándor alelnök látja el ezt a feladatot. Lezsák Sándor beszámolt arról, hogy a továbbiakban a válasz­tási felkészülés politikai vonat­kozású kérdéseit az ügyvezető elnökség fogja kezelni. Lezsák Sándor ezt követően azon sze­mélyes meggyőződésének adott hangot, hogy az MDF keddi frakcióülése, illetve a szerdai ügyvezető elnökségi ülés, va­lamint a hét végi országos vá­lasztmányi összejövetel meg fogja oldani az MDF belső polgári személyek - közöttük tragikus módon: asszonyok s gyermekek is - neve inti békére az utókort, őrzi a túlélők, gyá­szát, fájdalmát. A rendkívül jó akusztikájú parkban a helyi szervezés, ren­dezés nyomán jól komponált, magas színvonalú, tartalmas ünnepség tanúi lehettünk, melynek méltóságához az egy­kori bajtársak, túlélők, gyá­szoló, emlékező leszármazot­tak, Réde mai lakói jelenléte is hozzájárult. (Folytatás a 2. oldalon) gondjait. Leszögezte: tűrhetet­lennek és tarthatatlannak tartja azt, hogy vannak olyan erők, amelyek ki akarnak ugrani a kormányzati felelősséget vál­laló kabinet mögül. Ugyancsak tűrhetetlen, hogy belülről, az MDF házatájáról érik durva és többnyire rágalmazó hadjáratok azt a koalíciós kormányzatot. Nagy a felelőssége Csurka Ist­vánnak abban, hogy idáig fajult az MDF válsága. Ugyanakkor nagy Debreczeni József és Elek István felelőssége is. Lezsák be­jelentette, hogy javasolni fogja: Csurka István és környezete az MDF-en kívül fogalmazza meg programját. (Az Országos Elnökség zárt ülése lapzárta után folytató­dott.) Légi mentőőrség Néhány hónapos szünet után június 1-jén Székesfehérvárott ismét megkezdi működését az Aerocaritas. A szervezet a szé­kesfehérvári tűzoltók bázisáról indulva 100 kilométeres sugarú körben nyújt segítséget a rászo­rulóknak. Az Aerocaritas tavaly decemberben - svájci, illetve németországi mintára - légi mentőőrséggé alakult. Ez annyit jelent, hogy a mentésnél a szer­vezet csupán a helikoptert adja, a betegellátást azonban nem sa­ját munkatársai végzik, hanem a kórházakban, illetve az Orszá­gos Mentőszolgálatnál dolgozó szabadnapos, önkéntes mentő­tisztek, ápolók, orvosok és asz- szisztensek. Ily módon az Ae­rocaritas nem tartozik sem a Népjóléti Minisztérium, sem pedig az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat felügyelete alá. A székesfehérvári Rebeka központ a 06/22-33-44—55-ös telefonszámon hívható reggel 7 órától napnyugtáig. A mentőhe­likoptert súlyos sérültekhez, be­tegekhez, valamint minden in­dokolt esetben bárki riaszthatja. Holttest a metróalagútban Holttestet találtak hétfőn a 3- as metró vonalán, a Dózsa György úti és az Árpád-hídi megálló közötti szakaszon. Az elhunyt D. Sándor 62 éves derecskéi nyugdíjas ismeretlen körülmények között került az alagútba. A BRFK Közlekedés­rendészete folytatja a vizsgála­tot. A baleset miatt nem járt a metró hétfőn 11 órától 12.50-ig a Deák tér és Újpest Városköz­pont között. Időjárás-előrelejzés Melegebb, szárazabb Az év hatodik hónapja az átlagosnál kissé melgebbnek és szárazabbnak ígérkezik. A hónap közepéig az ilyen­kor szokásosnál melegebb lesz. azután azonban gyenge lehűlés valószínű, melynek hatására - június utolsó nap­jaitól eltekintve - átlag alatti hőmérséklet és szá­mottevő csapadék várható. A hónap végén újra meleg, száraz idő valószínű. Ügyvezető - rotációban 1993. JUNIUS 1., KEDD KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI IV. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 24 ÓRAI Tatabánya, Esztergom, Dorog, eszterg° esújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja ■■■■■■ Pedig ők ártatlanok... SZDSZ-küldött­gyűlés Az SZDSZ rendkívüli kül­döttgyűlése szombaton úgy ha­tározott, hogy a Szabad Demok­raták Szövetsége teljes jogú tagként csatlakozik a Liberális Intemacionáléhoz. A téma elő­terjesztője, Pető Iván pártelnök a Budapesti Nemzeti Sportcsar­nokban ülésező közel 600 kül­dött előtt kifejtette: a párt ve­zető testületéi és a tagság túl­nyomó többsége támogatja a teljes jogú tagság kérelmezését. A liberális pártok nemzetközi szervezetéhez való csatlakozás kedvező hatással lesz a hazai közvéleményre és az SZDSZ belső arculatára is. (Folytatás 2. oldalon) Már megint... Átlagosan 2 forinttal drágul a benzinek ára. Június 1-jétől, keddtől a Magyar Olaj- és Gá­zipari Részvénytársaság tulaj­donában lévő Áfor töltőállomá­soknál és az új MOL-kutaknál a motorbenzinek ára a világpiaci árak és a forintleértékelés miatt a követemelkedik: a 98-as ok­tánszámú benzin 76,50-be, a 92-es oktánszámú üzemanyag 74 forintba kerül. A 95-ös ól­mozatlan benzin literjéért 73.50- et, az ugyancsak ólmozat­lan 91-es oktánszámú benzin li­terjéért 71,50-et kell fizetni. Ugyancsak emeli árait a Shell. Az emelkedés 1,50-től 2,50 forintig terjed. A 98-as ólmozott benzin 77, a 92-es ólmozott benzin 74,50-be kerül literenként. A 95-ös oktán­számú ólommentes benzinért 73.50- et, a 91-es oktánszámú ólommentes benzinért pedig 71 forintot kell fizetni literenként. Idén maradnak Fejér megyeiek / Érvénytelen a szárligeti népszavazás A Szárligeten szombaton lezajlott népszavazás arra utal, hogy a lakosság többségét nem érdekli, hogy települése Komá- rom-Esztergom megyéhez, vagy pedig továbbra is Fejér me­gyéhez tartozzon. A település lakosságát évek óta foglalkoztatja a Fejér me­gyétől való elszakadás gondo­lata. Az emberek jó része ne­hezményezi, hogy minden hiva­talos ügyben a távoli megye- székhelyre, Székesfehérvárra kell utaznia, oda-vissza 140 ki­lométert megtennie. Holott a Komárom-Esztergom megyei Tatabánya mindössze 10 kilo­méterre van Szárligettől. To­vábbi érvük, hogy sokan dol­goznak ott, vásárolni is odajár­nak, és a diákság egy része is ta­tabányai iskolában tanul. A köz- igazgatási átcsatolástól azt is várnák, hogy javulna a helyi és a helyközi autóbusz-közleke­dés, s ezenkívül egyszerűsödne a telefonálás is. A Fejér megyé­hez ragaszkodó „ellentábor” úgy vélekedik, hogy a munka­hely, a vásárlás, a tanulás szem­pontja nincs összefüggésben a megyehatárral, az átcsatolással a település pénzforrásai sem növekednének, viszont az ezzel járó procedúra milliókba ke­rülne. A vitát eldöntendő írták ki a szombati népszavazást, amely azonban eredménytele­nül zárult. A szavazásra jogo­sultaknak ugyanis csak 47,8 százaléka járult az urnákhoz, a törvényben előírt 50,1 százalé­kos részvételi arány helyett. A voksukat leadok többsége viszont a Komárom-Esztergom megyéhez való csatlakozásra szavazott. A menni, vagy nem menni kérdése így egyelőre függőben marad, mert a válasz­tási törvény előírásai szerint egy éven belül nem lehet ebben a témában újabb népszavazást ki­írni. Tehát a száriak Fejér me­gyeiek maradtak... A megbékélés emlékműve A II. magyar hadsereg tragé­diájából le kell vonnunk a ta­nulságot: egy kis ország hadse­regének az ország határainak védelme a kötelessége, s nem az, hogy beleszóljon a világpo­litika formálásába, hogy a nagyhatalmak oldalán, a nagy­hatalmak mellett részt vegyen mások háborújában. Olyan had­sereget kötelességünk fenntar­tani, amely képes megvédeni határainkat, s van annyi ereje, hogy feltartóztassa a támadót. Egyebek között ezeket hangsú­lyozta Göncz Árpád köztársa­sági elnök hétfőn, a pákozdi Mészeg-hegyen, a Megbékélés emlékművének, a Don-kanyari emlékkápolnának az avató ün­nepségén. A ceremóniára az or­szág minden részéből érkeztek a Don-kanyari harcok borzalmait, a kényszerű hallgatást túlélők, a hajdani bajtársak, a még ma is gyászoló hozzátartozók. Május utolsó vasárnapja ismét az övéké volt: a gyermekeké. Törleszthettünk szülői lelkiisme- ret-furdalásunkon, amely egész évben bevalottan vagy titkon gyötör bennünket. Kevés időt töltünk velük, gyakran fáradtan, idegesen mordulunk rá­juk..., pedig ŐK ártatlanok. Ez látszott ezen a hét­végén is; országszerte, megyeszerte az ártatlanság önfeledt örömével élvezték a nekik szentelt napot. Bár így lenne egész évben: több szülői törődés és felhőtlen gyermekkor... Ezt szeretnénk valamennyien. Hogy boldogok, egészségesek legyenek. Hogy felnőtt korukban jószívvel emlékezzenek vissza ránk. Hogy soha ne kelljen félniük, rettegniük, szeretetünkben ké­telkedniük. Hogy biztosan tudják és érezzék: soha nem hagyjuk őket cserben, bármi is történjen kö­rülöttünk, körülöttük. Mert a világ lehet bármilyen kegyetlen, a gye­rekeknek ezt nem szabadna érezniük, ők csak a szépet ismerjék! Ha ezt sikerülne elérnünk, akkor valóban széppé válna a világ... Nem általunk, fel­nőttek által - mi ezt a lehetőséget már eljátszottuk -, hanem általuk, gyermekeink által. Ha békében élhetünk és nem kell egyetlen apróságnak sem éhezni, akkor ők majd elintézik, hogy szép legyen ez a világ, s öröme teljen min­denkinek benne. Szülőnek lenni nagy dolog és a legszebb hiva­tás. Nem jár érte dicséret, elismerés, hála. A leg­nagyobb öröm, ha utódaink jövőjében is biztosak lehetünk. Ezt a biztonságot közösen kell megte­remteni, de ehhez nem elég ez az egyetlen, szép gyermeknap... (Gyermeknapi írásaink a 3. oldalon) Lemondott a MUOSZ elnöke Bodor Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke hétfőn lemondott tisztségéről. Bodor Pál elmondta: nem konkrét, az elmúlt napokban történt valamilyen esemény késztette a lemon­dásra. Már korábban foglalkozott a távozás gondolatával, de Ritter Aladár súlyos betegsége arra késztette, hogy várjon döntésének be­jelentésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom