24 óra, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

KŰMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI Tatabánya, Esztergom, Dorog, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja k A kijózanodás éve? 3.oldal A tisztesség mindig fizet 3.oldal A meghódított falu 4.oldal Az istennő földi szemmel 4. oldal Jókívánság Joachim Deckarmtól 7.oldal Az úton végig kell menni... Göncz Árpád újévi köszöntője „Kedves Barátaim, hát vége ennek az évnek is. Bizonyára akad közöttünk, aki azzal zárja, hogy ez életé legsikeresebb, ha nem is legkönnyebb éve volt. De azt hiszem jóval többen, akik szemében 1992 a létért folytatott szakadatlan küzde­lem, az elhalasztott álmok, a be­teljesületlen vágyak, a sikeres vagy épp sikertelen újrakezdé­sek esztendeje. Az ország egé­sze számára keservesen nehéz közbülső szakasz, a legutóbbi lépés egy félig sejtett jövőbe vezető úton. Kilóméterkő, ame­lyet magunk mögött kell hagy­nunk, mert visszatérnünk nincs hová, s mert az utat, bármilyen rögös is, végig kell járnunk. Hisz helyettünk senki se fogja. És végső soron rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e végig­járni. Ma éjjel hát arra ürítsük poharunkat, hogy megint csak sikerült megőriznünk értékeink javát, az emberségünket és ön­magunkat, s ne firtassuk, hogy milyen áron. Arra, hogy győz­tük az évet kitartással, türe­lemmel és ötletekkel. Hogy las­sacskán, tetszik, nem tetszik, de megtanuljuk: csak együtt, egy­mással szót értve juthatunk egy­ről kettőre. Kormány és nép. Párt és párt. Munkaadó és mun­kavállaló. Család és család. Férfi és nő. Szomszéd és szom­széd. Mert ebben van az erőnk. Az ország ereje. És semmi másban. Tudjuk, megtanultuk: „Szívére veszi terhűnk, gon­dunk. Vállára venni nem bo­lond”.. Se Nyugattól, se Kelet­től, s. a emberfiától jószónál, bíztatásnál többet okkal nem várhatunk. (Folytatás a 2. oldalon) Két állam született Szilveszter napján nem csu­pán az óévet, hanem magát Csehszlovákiát is búcsúztatták Csehország és Szlovákia lakói: a közös állam, 74 évi és 65 napi fennállás után megszűnt létezni. Éjfél előtt néhány perccel a csehszlovák televízió szilvesz­teri adásában Jan Strásky, az utolsó csehszlovák miniszterel­nök, valamint Michal Kovác, a Szövetségi Gyűlés utolsó el­nöke búcsúztatta a közös álla­mot. Pozsonyban a főtéren, va- j lamint a várban egy perccel éj- | fél előtt levonták a csehszlovák lobogót, s felvonták a szlovák zászlót. Prágában ennek nem lett volna értelme: a cseh állam sajátjaként őrizte meg a három­színű csehszlovák lobogót. Pén­teken mindkét fővárosban ün­nepi ülést tartott a nemzeti par­lament. „Elvetélt” törvényjavaslat Az Országgyűlés csütörtökre virradó éjszaka, 2 óra után igen szavazat nélkül, 122 nem sza­vazattal, 170 tartózkodás mel­lett nem fogadta el a rádióról és a televízióról szóló törvényt. A végszavazást megelőzően az al­kotmányügyi bizottság elnöke, a kultúrális bizottság elnöke és a törvényjavaslat előterjesztője, Balsai István igazságügyi mi­niszter egyöntetűen úgy vélte: „torzó” született, olyan tör­vényszöveg, amely a valós élet­ben megvalósíthatatlan. Ezt tükrözte a szavazás is, amely­ben senki nem voksolt a tör­vényjavaslat mellett. Kisebb vi­tát váltott még ki, hogy a né­hány, már elfogadott, kéthar­mados szótöbbséget igénylő cikkely a törvény „elvetélése” ellenére életképesnek tekint- hető-e. A T. Ház ezután megkezdte a földművelési alapokról szóló törvényjavaslat határozathoza­talát. Pozsony - Komárom között jégmentes Az Árvízvédelmi és Belvíz- védelmi Főfelügyelettől kapott pénteki tájékoztatás szerint a Duna a jelentős lehűlés, a napok óta tartó hideg idő ellenére Po­zsony-Komárom között jelen­leg még jégmentes. A Komá- rom-Budapest-Dunaföldvár és Dunaföldvár-Mohács közötti folyószakaszon már zajlik a jég. Gergő, a mi ÁB-bébink 1993. január 1-jén 0 óra és 1 óra között 13 baba - öt lány és nyolc fiú- született. Az ÁB Aegon Általános Biztosító Rt. budapesti ügyfélszolgálati iro­dájában közjegyző jelenlété­ben közülük sorsolták ki az egy budapesti és négy vidéki AB-bébit. A budapesti nyertes egy kis­lány, Csangity Naida lett, a vi­dékiek pedig a következők: a pécsi Miklós Kristóf, a debre­ceni Koroknai Nikolett, a hódmezővásárhelyi Paku Vik­tória és az esztergomi Juhász Gergely Gyula. Valamennyien 100-100 ezer forintos életbiztosítást, éde­sanyjuk CSÉB-M biztosítást kapott. Ezen kívül a Johnson and Johnson cég egy babaápolási termékekkel teli Johnson baba­táskát ajándékozott az újszü­lötteknek és vállalja, hogy egy esztendőn keresztül folyama­tosan pótolja az elfogyott ba­baápolási termékeket. Mind a babák, mind a ma­mák kitűnő egészségnek ör­vendenek. Dínom, dánom, évbúcsúztató - s akik dolgoztak Szilveszteri keringő... A boldog édesanya Viktor az elsőszülött.. Szilveszter este szállingózni kezdett a hó. Esni már nem tudott, mínusz hat fok volt a hideg. A városok bosnyák hadszíntérre emlékeztettek: csaknem egymásba olvadt a sok petárda robbanás. Az el­múlt napokban kaszáltak a zúgárusok. Ünneplő ruhás if­jak és lánvok serege kelt útra. belvárosban fél tizenegy tájban stopoltuk le kék kocsijukat. A fáradhatatlan Hanzsek László rendőrzászlós szált ki elsőként, aki idén a megyében az év rendőre címet kapta. Oláh Béla és Töldezsán Zoltán őrmesterek jelentették a legénységet. „Vi­gyázzuk a területet - mondták. - A zsiványok sem alszanak. Köszönteni az új évet, csú- csúztatni az ót. Az elmúlás és születés ideje volt az éjszaka. Mindenki másként csinálta. Mármint a vendéglátók. Aki biztosra ment, zártkörű rendez­vényt szervezett. Másutt tárt kapukkal várták a betérőket. Bukó Mihályné, llácska például a Babilon kft. frissen megnyílt Tatabánya-dózsakerti sörözőjé­ben úgy gondolta, hogy aki megúnja otthon a tévét, s beug­rana egy koccintásra, csak jöj­jön! Ital mellé kaphat hidegtá­lat, ha kell. Este hétkor már harmincötén mulatoztak a kis teremben, s nem hagyták abba újév virradatáig. Közben dr. Róna György ügyeletes orvossal Katona Já­nos száguldozott a Kodály téri orvosi ügyelet kocsiján. „Vese epegörcs, infarktus” - sorol­ták a leggyakoribb okokat. Fo­lyamatosan mentek, éjfél is munkában érte őket. A Kazamatában megszűnt a jó öreg zsíroskenyér. Ott is hi­degtál dukált, no meg virsli. Búcsúest volt egyben, hiszen az új évben megszűnt a bérleti jog. Mondhatni, hogy sírva vigadtak a tulaj vezényletével a vendé­gek. Nem pihentek a rendőrök. A több dolguk volt a mentőknek. Pallós Csaba Attila délután még arról beszélt, hogy ilyen­kor kevesebb a tennivaló, mint máskor. Balaskó László az éj­szakás megyei szolgálatvezető úgy vonta meg a mérleget, haj­nali fél háromkor, hogy több mint húsz kiszállásra volt szük­ség. Kirívó eset nem történt, de Csúcshangulat az Arany-tallérban Nekik, jelenlétüknek is köszön­hető, hogy csöndes volt az év-búcsúztató. Varga Ferenc őrnagy a központi ügyelet veze­tője lekopogta az asztal alján, hogy bűnügyi szempontból ke­vesebb volt a munka, mint más hétköznapokon. Csöndes volt a megyei tűzol­tóság ügyelete. Szabó József törzsőrmester, az ügyeletes el­mondta, hogy csupán kuka-tü- zekhez kellett kivonulniuk. El­hatalmasodott az a buta szokás, hogy éjfélkor égő papírdarabo­kat, csillagszórókat dobálnak a lakótelepek emeleti lakásaiból. Szerencsére nem lett belőle tűz. Szállingózott a hó. Nyoma sem maradt, de néhol lassan je- gesedni kezdett az úttest. A közúti igazgatóság két üzem-igazgatóságán és három telephelyén tizenöten álltak ké­szenlétben. Hajnalban indult a kilenc sószóró kocsi.-Ünnepek alatt szigorú ké­szenlét van - mondta Polgár Gábor ügyeletes diszpécser. - Szerencsére az időjárás-jelentés kedvező. A legutóbbi is csak hószállingózást Ígér, egy centi­méter alatt. Csütörtökről pén­tekre virradóan különleges esemény nem történt. A szokásosnál valamivel azért volt egy komáromi szurká- lásos sérült. Az alkohol is oko­zott sérülést, legalábbis tartó­edénye, törött üveg formájában. Az év egyik első emberi gesztusa a Turul taxisokat di­cséri. Az 1-es számú kórházba egy kis gyereket vitt be a mentő. A kicsit sajnos ott kellett ma­rasztalni. Az anya pénz híján gyalog indult vissza egyedül a több kilométerre lévő otthonba. A kórházi portás viszont telefo­nált a taxis szervezet diszpécse­rének, leírva az anya külsejét: ugyan vigye el valaki hazáig köszönömre. Volt aki megtette. Még a nevét sem volt hajlandó elárulni. Tette bekerül a jócse­lekedetek könyvébe. Az óév utolsó újszülöttje szintén az 1-es kórházban látta meg a szép új világot. Koncz Zsuzsanna a 19 éves kismama még este tizenegykor interjút adott a szülőszobában:- Nagyon boldog vagyok. Ez életem legfontosabb eseménye. Kislányt várunk... Az apa, aki sorkatona, kinn izgult a folyosón. Dr. Varga Zsolt szülészorvos megerősítette, hogy ez az egyet­len szülés várható, Bende Juli­anna szülésznő éjfél előttre tette a születés időpontját. Már éjfél után két órával dr. Varjú Vilmos a szülést levezető szakorvos, fáradt elégedettség­gel mondta:- Nagyon szép gyereket segí­tettünk a világra. Nem volt semmi komplikáció. Tizenegy óra negyvenkor kezdődött, s pontosan éjfélkor fejeztük be. Stramm legény.- Háromezerötszáz gramm és ötvenhárom centi!- egészítette ki a szülésznő olyan büszkeség­gel, mintha a gyermek a sajátja lenne. Persze egy kicsit minden gyerek a sajátja, akiket a világra segített. Ezekután fotóriporte­rünk beöltözött az előírások szerint, hogy felvételt készít­hessünk a gyermekosztályon, szintén az 1-es kórházban látta meg a szép új világot. Koncz Zsuzsanná a 19 éves kismama még este tizenegykor interjút adott a szülőszobában:- Nagyon boldog vagyok. Ez életem legfontosabb eseménye. Kislányt várunk... Az apa, aki sorkatona, kinn izgult a folyosón. Dr. Varga Zsolt szülészorvos megerősítette, hogy ez az egyet­len szülés várható, Bende Juli­anna szülésznő éjfél előttre tette a születés időpontját. Már éjfél után két órával dr. Varjú Vilmos a szülést levezető szakorvos, fáradt elégedettség­gel mondta:- Nagyon szép gyereket segí­tettünk a világra. Nem volt semmi komplikáció. Tizenegy óra negyvenkor kezdődött, s pontosan éjfélkor fejeztük be. Stramm legény.- Háromezerötszáz gramm és ötvenhárom centi!- egészítette ki a szülésznő olyan büszkeség­gel, mintha a gyermek a sajátja lenne. Persze egy kicsit minden gyerek a sajátja, akiket a világra segített. Ezekután fotóriporterünk be­öltözött az előírások szerint, hogy felvételt készíthessünk a gyermekosztályon. Nehezen kaptuk meg rá az engedélyt, a csöppnyi életeket nem zavar­hatja semmi. (Folytatás a 2. oldalon) Ahol a csőkígyók tekeregnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom