24 óra, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI Moj 67QTH11Tlk ifldl a/talilUlln hari * Fogadja örökbe kedvenceit! 3. oldal Az epöli fiú hazatért 3. oldal Olcsón, de színvonalasat 4. oldal Nehezen élnek, de szeretetben 4. oldal Tovább dolgozzanak a nők? \ -------. 5 . oldal Kazinczy-érmesek Az „Édes anyanyelvűnk” verseny országos döntőjében az első tíz közé jutottak a tatai Eötvös Gimnázium diákjai, és ketten Kazinczy-érmet kaptak: Hites Sándor (IV.E.) és Végvári Mónika (III.B.). Végvári Mó­nika külön jutalmat is kapott. A zsűri Sóvágó Gyuláné ta­nárnő sokéves, eredményes fel­készítő munkáját Ka- zinczy-éremmel ismerte el. Az 1991-92. tanévi országos versenyeken első helyezést elért diákokat és felkészítő tanáraikat a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat jutalomban ré­szesítette. Tanácskozott a LIGA A minimálbér 9700 forintra emelését javasolja, s a nyugdí­jak 18 százalékos emelését tartja elfogadhatónak a Liga. A szakszervezeti szövetség csak akkor vesz részt az Érdekegyez­tető Tanács további munkájá­ban, ha a szociális partnereknek sikerül megkötni egy elfogad­ható gazdasági-szociális egyez­séget 1993-ra. Erre Horn Gá­bor, a szövetség megbízott el­nöke mutatott rá a hétvégi or­szágos választmányi ülést kö­vető szombati sajtótájékoztatón. Mint elmondta: a szakszerveze­tek akár együttesen is hajlandók fellépni a gazdasági-szociális követeléseik kikényszerítéséért. Folytatódik az éhségsztrájk- Az országos méretű cso­portos éhségsztrájkot mindad­dig nem fejezzük be, amíg az erkölcsi tiltakozás ezen elkese­redett megnyilvánulásának nem lesz garantált eredménye a kormány és a Parlament részé­ről. Egyebek között ezt tartal­mazza az országos csoportos éhségsztrájk résztvevőinek va­sárnapi nyilatkozata, amelyet a Létminimum Alatt Élők Társa­ság juttatott el az MTI-hez. Az éhségsztrájkolók megíté­lése szerint 1993 az egész ma­gyar társadalom legválságosabb éve lesz a szabad választások óta, ha a költségvetési hiány el­lensúlyozásának kizárólagos eszközeként bevezetik a terve­zett kétkulcsos forgalmiadó­rendszert. Önkormányzatok félidőben-A szabaddemokrata önkor­mányzati képviselők és polgár- mesterek hozzáértően, lelkiis­meretesen végzik feladatukat - mondta a sajtó képviselőinek Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, az Önkormányzatok félidőben című tanácskozás után, melyet az SZDSZ Pest megyei szervezete rendezett szombaton. Wekler Ferenc szerint az SZDSZ-es önkormányzatok a lehetőségekhez képest jól mű­ködnek, de az elmúlt két év alatt elért eredményeik veszélybe ke­rülhetnek, ha a kormányzat folytatja eddigi politikáját. A jövő évi költségvetés ugyanis tovább szűkítené az önkor­mányzatok anyagi lehetőségeit és annyira „megsarcolná” az ál­lampolgárokat, hogy lehetet­lenné válna a helyi adók kive­tése. Hozzátette, hogy az önkor­mányzatok jövőre már valószí­nűleg kevesebb infrastrukturális beruházásba kezdenek, mert megszűnik az AFA-vissza- igénylés lehetősége, s ez 25 százalékos költségemelkedést jelent. Megyegyűlésre készül az SZDSZ Tatán, a volt pártházban sza­baddemokrata megyegyűlés lesz november 5-én, csütörtö­kön délután négy órai kezdettel. A gyűlésen képviselteti magát a liberális koalíció, a szociállibe- rális szárny, a polgári demok­rata kör, s az országos tanács. Részt vesz dr. Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke, a három me­gyei SZDSZ-es országgyűlési képviselő, valamint három Ko­márom-Esztergom megyei vá­ros szabaddemokrata polgár- mestere. A megyegyűlés utolsó előkészületi fórum lesz a no­vember 13-ai országos küldött- gyűlés előtt. Emléktáblás közelmúlt Csolnok golgotája Szombaton Csolnokon emléktáblát avattak. A márványtáb­lán ez a felirat áll: „Emlékezzünk a csolnoki bányatábor politi­kai foglyaira és az őket segítő bányászokra. Csolnok, 1922. ok­tóber 31. Volt politikai foglyok 1953-56”. Csolnok határában, a 9 - 12- 14-es aknák gazdag szénmezői fölött állt a „magyar Gulág” - a község fájdalmas golgotája, az ezer bebörtönzött politikai fog­lyot bányamunkára kényszerítő tábor. A tábor 1956. október 31-én, utolsónak a hasonlók kö­zött szűnt meg Magyarorszá­gon. , Ennek emlékére, az évfor­duló napján sokan jöttek el bör­tönévek helyszínére a volt fog­lyok közül és sok helybéli bá­nyász, akik a rettenetes években bátor, olykor életveszélyt koc­káztatva segítettek a bajbajutot­takon, jött el a megemlékezés meghitt, emelkedett óráira. (Folytatás a 2. oldalon) Bérezés József polgármester és Toback Tibor volt elítélt lep­lezte le az emléktáblát Jókedvű hagyományőrzés Német Nemzetiségi Énekkarok Országos Találkozója volt Tatabányán Német nemzetiségi énekkarok találkoztak Felsőgallán október 31-én, szombaton, hogy országos minősítő hangversenyen mutas­sák meg, hogyan őrzik apáik népzenei hagyományait. A résztvevő tizenegy kórus közül tíz Komárom-Esztergom me­gyei, egy pedig Fejér megyéből, Szárról érkezett. Rangos zsűri ér­tékelte a teljesítményüket. A vetélkedés színvonalát mutatja, hogy bronz fokozatnál mindenki jobbat érdemelt. Arany minősítést ka­pott a táti, az alsógallai, a vértessomlói, a csolnoki és a házigazda felsőgallai kórus, ezüstöt a szári, várgesztesi, agostyáni, leányvári, tarjáni valamint a kecskédi együttes. Valamennyiük teljesítményé­hez gratulálunk! Az eseményről szóló részletes beszámolónkat keddi számunkban olvashatják. Az ezüstérmes szári asszonykórus. (Fotó: -bor) Gyószertári privatizáció Márványba vésett nevek Tokodon Az emlékezés tiszta indulata Dr. Paskai László megszenteli a tokodi emlékművet. (Fotó: Jusztin) Vasárnap emberöltőnyi adós­ságát teljesítette Tokod lakos­sága, amikor a község centru­mában emléktáblát állított a második vilgáháború harminc- három tokodi katonai és pol­gári áldozatának. Az emléktábla avató és megszentelő ünnepsé­get megelőzően a helyi Szent Márton emlékének szentelt templomban ünnepi nagymisét pontifikáit több környező tele­pülés római katolikus papjának társ-celebrálásával dr. Paskai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek. Az emlékezés tokodi napjá­nak vendége volt dr. Surján László népjóléti miniszter, Ke­resztes Istvánná dr., a köztársa­sági megbízott Komárom-Esz­tergom megyei hivatalának ve­zetője, dr., Kovács György Zol­tán, a megyei közgyűlés elnöke. A vendégek között volt több környékbeli település polgár- mestere, római katolikus, re­formátus és baptista pap, illetve lelkész, akik Csipke László To­kod polgármesterének társasá­gában foglaltak helyet a temp­lomban. (Folytatás a 2. oldalon) Két új intézményt avattak Komáromban A „múlt” és a „jövő” szomszédsága Komárom önkormányzata ismét tanúbizonyságát adta an­nak, hogy jó gazdái városuknak. Szombaton ugyanis két új in­tézményt avattak fel a volt szov­jet laktanya kerítésén belül. Az egyikben a szociális otthon idős lakói kerültek csodálatos kör­nyezetbe, míg a másikban a Gyors- és Gépíró Szakközép- és Szakiskola diákjai. A telek­szomszédok egymás mellett tes­tesítik meg a múltat és a jövőt. Céljaik - életkorukból adódóan - ugyan mások, de valameny- nyien örülnek szebb, tágasabb, barátságosabb környezetüknek. Az idősebbek vélhetően a vég­leges, a fiatalabbak pedig má­sodik otthonuknak. A Pannonplan Tervező Szol­gáltató és Kereskedelmi Kft. ál­tal remekül felújított épületben az otthon lakóin kívül eljött az avató ünnepségre dr. Andréka Bertalan és dr. Kakuszi István, a Népjóléti Minisztérium két he­lyettes államtitkára, dr. Papp István Géza, a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet igaz­gató-helyettese, Kusztosné Nyit- rai Edit, a Belügyminisztérium képviselője, Rudlof Tibor, a megyegyűlés főjegyzője, to­vábbá Jürgen Matzath Naum­burg illetve Richard Eigrúber, Judendorf polgármestere. Jelen voltak a Máltai Szeretetszolgá­lat városi szervezetének és más intézmények vezetői is. A meleghangú köszöntők után megható volt Bálint Vil­mosáé, Mária néni alkalomhoz illő szavalata, amit jól egészített ki a Garabonciás együttes mű­sora, amit az 55 lakó közül be­tegség miatt többen nem hall­hattak. Nekik bizonyára el­mondják, hogy a beruházás 50 millióba került. 40 százalékát a város, nagyobb hányadát pedig a minisztérium fedezte. A pénz tehát kifejezetten jó helyre ke­rült, s ezért elismerés illet min­denkit, aki részt vett e szép munkában, melynek végered­ményét Pados József, Komárom katolikus plébánosa is megál­dotta. (Az iskolaavatóról ké­sőbb számolunk majd be.) Táti nevek — sorsok Az ünneplő sokaság a táti emlékműnél. (Fotó: - tin) A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejé­től az Állami Vagyonügynök­ség gyakorolja. Ezzel minden bizonnyal új korszak kezdődik a hazai gyógyszerellátásban: megindulhat a gyógyszertári központok és a patikák régóta várt szétválasztása, s egyben privatizálásuk. A privatizáció az összes hazai patikát érinti, vagyis csaknem 1300-at, me­lyeket pályázati úton kíván ér­tékesíteni a vagyonügynökség. A Tát egykori főterén álló I. világháborús emlékművet közel félmillió forintért felújíttatta a helyi önkormányzat. Csupán a talapzaton álló szobor maradt az eredeti, miután Karkus János kőfaragó-díjnyertesen szinte új­jávarázsolta. Az alapzatot Szabó Mihály betonozta, a kerítést Emmer Jó­zsef lakatos készítette - szintén önzetlen segítségként. Az emlékművet ünnepélyes ke­retek között szentelték fel újra a vasárnap déli órákban. A főút melletti római katolikus templomban megtartott szent­mise után a megjelentek együtt vonultak át a közeli Hősök szobrához. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom