24 óra, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

HÍREK ÜJ ORVOSI KÖRZET. A körzetbővítés során új körzet alakul városunkban. A 11. sz. körzeti orvosi ren­delőhöz, dr. Pavlik Gábor­hoz a következő utcák tar­tóznák: Béke tér, Berényi Zs. utca, Szent István utca, Mayer utca, Batthyány ut­ca, Basa utca, Téglaház ut­ca, Vasvári P. utca, Űj ut­ca, Beoke utca, Nap utca, Szent Tamás utca, Pázmány P. utca és Bajcsy-Zs. utca. ★ GOMBA ÉS CSERESZNYE. A bár szeles, de napsütötte koranryár megélénkítette az esztergomi zöldségpiac for­galmát. Jó tudni a vásár­lóknak ás, az eladóknak is, hogy a tavaszi és a nyári szezonban mindennap 7 és 10 óra között gombaszak­értő vizsgálja meg az elad­ni szánt portékát. Az esz­tergomi piacon 17 féle gom­bacsalád tagjait szabad árulni. A szigorú vizsgálat is arra. int: 'házaló gomba- árusoktól nem szabad vá- sárolnit Ami még a nyári kínálatot illeti, megjelent a cseresznye, egyelőre 100 fo­rint körül van kilója, a borsó 90, az újburgonya 50 —68 forint körüli áron kí- náltatik. Az adatok a hét közepéről valók. ★ ÜSZÖTANFOLYAM. Az 1986-ban és az annátl ko­rábban született gyerekek részére az idén is úszótan­folyamot szerveznek a váro­si fedett uszodában. Egy-egy turnus három hétig tart, ez 15 órás foglalkozást jelent. Jelentkezni lehet tehát a június 15-től július 3-ig; a július 6-tól július 26-ig és a július 27-től augusztus 14-i,g tartó foglalkozásokra, a vá­rosi sportcsarnokban, ahol a teniszoktatást is megszerve­zik. KÉPEK A* RONDELLÁ­BAN. Üjabb figyelemre mél­+ n lónlnf 27 Í1C 7t TP, Udi II «II; ií v 1,1 i. ££ ö" mi Vármúzeum Rondella Galériájában. Karel Po- korny festőművész a Cseh és Szlovák Köztársaságból hozta el képeit, amelyeket dr. Ptácek Ferenc, az ér­sekújvári Galéria igazgatója mutatott be a közönségnek. + HOGY GAZ LEGYEN. A régóta' várt lehetőség most itt van: az esztergomi Su­zuki-autógyár építésével teremtődött meg a realitása annak, hogy végre a város­ba is eljusson a vezetékes földgáz. A kiírt versenypá­lyázatot az Olaj terv Rt. nyerte meg. A létrehozott esztergomi kirendeltség most azt kéri a város lakosságá­tól, hogy a kiküldött fel­mérő nyilatkozatokat mi­előbb juttassák vissza a városházára. Erre azért van szükség, hogy végre kide­rüljön, vallójában mennyien akarjuk és leszünk képesek e korszerű fűtés terheinek vállalására. BARLANGBETONOZÁS. Érdekes, különleges meg­bízást adott a város a do­rogi Aknamélyítő Vállalat­nak. A Bajcsy-Zsilinszky úton, a Fürdő Szállóval szembeni 37-es házszámú lakóház alatt 10—12 méter mélyen üreg, barlang veszé­lyeztette az épületet és a közeli Tamás-hegyi rézsüt. A földiüreg betonozásának finisében' járnak már az építők. Eddig 40 köbméter betont úsztattak a mélybe. További harminc köbméter kell ahhoz, hogy a lakóház­ba visszaköltözhessen az ifcteiglenesen kilakoltatott 5 család. ★ TÓTÁGAS. Az Art Kino- ban, . az esztergomi szabad­időközpontban a szombati gyermekmatiné keretében a Tótágast vetítik. Szárnyaló cserkészek Hétfői számunkban kö­zöltük az örvendetes hírt: a Magyar Honvédség készleté­ből két AN—2-es repülőgé­pet adtak át a hétvégén a Magyar Cserkészszövetség repülő szakágazatának. Mivel a, cserkészrepülés nagy múlttal rendelkezik, az alábbiakban rövid tájékoz­tatót adunk a cserkészrepü- lők múltjáról, jelenéről és jövőjéről1. A cserkészrepülés 1926-ban a veszprémi Kegyes rendi gimnáziumban .kezdődött, ahol dr. Ferenczi Zoltán ve­zetésével a cserkészcsapat tagjai megépítették az első, 12 méter fesztávú „Kócsag” névre keresztelt vitorlázó­gépüket. Gödöllőn, 1933. augusztus 3-án rendezték meg a Cser­kész Világtalálkozót (Jam­boree), ahol már repülő al- tábort is létesítettek len­gyel, osztrák és magyar sportrepülő cserkészek ré­szére. A táborban, több ki­emelkedő repülőeredmény született, többek között Rot­ter Lajos cserkészrepülő-ok- ta'tó „Karakán” típusú vi­torlázógépével két rekordot repült. (84 km táv és 1840 m magassági.) Rotter Lajos és Samu Bé­la tervei alapján 1936-ban megépítették a műrepülhető, nagy teljesítményű „Neme­re” típusú vitorlázógépet, amellyel Rotter Lajos az 1936-os berlini olimpián 336 kilométer cél távot repült; ez akkor világrekord volt. Ezekben az években a mo­toros- és vitorlázó-repülő- kiképzés a Hármashatár-he­gyen, Szentesen, Győrben, Szombathelyen, Diósgyőrben. Gyöngyösön és Rubik Ernő vezetésével Esztergomban folyt, ahol a repülőgépek tervezése és építése is — az akkori viszonyokat figye­lembe véve — igen jelentős volt. (Pinty, Kánya motoros gépek; Kevély, Tücsök, Pi­lis, Cimbora, Móka, Futár stb. vitorlázó gépek.). 1942-ben ünnepelték a 13- as számú Ezermester cser­készcsapat cserkészrepülői Felvételeink bz AN—2-esek esztergomi átadási ünnepségén készültek. (Fotó: Jusztin T.) Tenni a munkavállalókért Fórumot 'és megyei nagy­gyűlést tartottak a Szabad­időközpont nagytermében. Az eseményt a megyei Va­sas-képviselet, az Eszter­gomban működő szakszerve­zetek és a helyi MSZP kö­zösen szervezték — tájékoz­tatta szerkesztőségünket Kiss Csaba, a megyei Vasas sajtófelelőse. Osvald Gyula, a Vasas Szakszervezet megyei titká­ra megnyitójában minden oUyan szervezetet, személyt összefogásra szólított fel, akiknek módjában áll valamit tenni a munkavál­lalókért, a nyugdíjasokért, a munkanélküliekért. E gon­dolatok jegyében hangzott el tájékoztatás a foglalkoz­tatási és a társadalombizto­sítási törvény fontosabb rendelkezéseiről. A Munka­ügyi Központ és a Társada­lombiztosítási Igazgatóság megyei és városi vezetői az előzetes kérdéseken túl a helyi ellátási gondokat fel­vető hozzászólásokra is igyekeztek kielégítő választ adni. Csintalan Sándornak, az MSZP országos ügyvivő­jének és Szőke Károlynak, a Vasas Szakszervezet ailel- nökének is bőven akadt mondanivalója az elhangzó közel ötven kérdésre. A vá­laszokat tapssal köszönte meg a több mint kétszáz résztvevő. Szalma-menü folklórral Tavaly, május elsején nyílt meg Esztergomban, ideális környezetben, a ha­jóállomással szemben a Szalma csárda. Nevét tulaj­donosáról, Szalma Józsefről kapta, aki több, mint hu­szonöt éve foglalkozik ven­déglátással. Évekkel ezelőtt — többek között — a dö- mösi Szőke forrás éttermet is vezette, néptánccsoportok fellépésével színesítette ak­koriban a közkedvelt étte­rem programját. Szalma József családi vál­lalkozásban alakította át a lepusztult szigeti épületet, melynek (helyén jelenleg hangulatos vendéglője áll. Szalma úr most is tud újdonságokkal, hasznos öt­letekkel meglepetést okozni vendégeinek. Mivel a Szal­ma csárda személyzete nyá­ron ismét a tavalyihoz ha­sonlóan nagy külföldi „in­vázióra” számít, ezért ter­vezik, hogy a magyaros éte­lek, a magyar vendégszere­tet mellett folklórprogra- mökkal, népzenei, nép­táncos bemutatókkal is ked­veskednek a világ különbö­ző részeiből érkező vendé­geknek. a Molothow- ligetben Molothow-liget, vagy Mo- lotov-kdktél bár. Hol így, hol úgy hívják az esztergo­mi művelődési házban mű­ködő pinceklubot. Minden­esetre a tavasz a „Molothow- ban” is jelentős változáso­kat hozott. A klub a szó szoros értelmében belelen­dült a programok szervezé­sébe. Rockkoncertekkel, filmvetítésekkel színesíti re­pertoárját. Minden csütörtökön mű­ködik a dzsesszklub, és be­mutatkozott a „Független Színpad”-társulata is. A leg­színvonalasabb program kétségtelenül a dzsesszklu- bé. A Zeneművészeti Főis­kola dzsessztanszékének nö­vendékei improvizatív, ha­gyományos dzseszzenéj ükkel közvetlen, és valóban baráti légkört teremtenek itt. Felhívás Esztergom polgárai régóta óhajtják, hogy a II. világhábo­rú esztergomi áldozatainak ne­vét emlékművön örökítsék meg. A város képviselő-testülete még tavaly decemberben létrehozta az „Esztergom II. világháborús áldozataiért állítandó emlékmű létesítése” nevű alapítványt. Ennek célja, helyi köztéri em­lékmű fölállítása. A tervek szerint ennek helye a Hősök terén, az I. világháborús em­lékmű mellett lenne. Az alapítvány számlaszáma: 366—88883—02246. A nemes célra szánt összeget a Budapest Bank Rt. esztergomi fiókjánál lehet átutalni, illetve befizetni. HORGÁSZOKNAK. Mivel többen is érdeklődtek, ide­írjuk: a helyi horgászegye- sület minden héten hétfőn délután 14—18 óra között tartja egyesületi napját. Nosztalgia Eltűntek a gőzhajók 10 éves fennállásukat. A cserkészrepülők saját építé­sű gépekkel kezdték meg a vitorlázórepülést, és így a növendékek a repülés örö­mein 'kívül a gépek építésé­ben is részt vettek. A háború alatt a cser­készrepülők gépállományá­nak egy része elpusztult, azonban, ismereteink sze­rint 1947—48-ban, a cser- készmozgalom betiltásakor mintegy nyolc motoros- és negyvenhét vitorlázógépet vették el. 1989. február 11-én hiva­talosan is újjáalakult a Ma­gyar Cserkészszövetség. 1991. áprilisában a szövetség el­nöksége döntést hozott, hogy hagyományokat felújítva lányok és fiúk részére be­indítja a motoros sárkány- repüléshez, a vitorlázó- és a motoros repüléshez szük­séges elméleti és gyakorla­ti oktatást. Az elméleti ki­képzés 1991. június 26-án beindult, és 1991. októberé­ben 14 cserkész (14—18 év közöttiek) alapfokú, maid 1992. áprilisában középfo­kú elméleti vizsgát tett. A téli időszak beálltáig min­den második hét szombatján az esztergomi repülőtéren — az AERO Clúb vezetőségé­nek jóvoltából — gyakorla­ti képzés is folyik. Az intenzív gyakorlati képzés az ez év nyarára tervezett háromhetes tábor­ban fog történni, ahol már repülőeredményeket is vár­nak a növendékeiktől. A z idősebb esztergo­miak még emlé­kezhetnek rá: egé­szen a hetvenes évek közepéig a Duna látvá­nyosságai azok a régi, lapátkerekes gőzhajók voltak, melyek Esztergom és Budapest között, me­netrend szerinti járatban szelték a hullámokat a kajakosok, 'kenusok, és a vízparti nézelődők nem kis örömére. Sok család vasárnap délutáni programja volt szerte az egész Duna­kanyarban a hajónézés! Valóban, gyönyörködni lehetett az öreg, még Monarchia-korabeli gő­zösökben. Különösen a Kossuth, a Deák Ferenc, a Petőfi, és legfőképpen a Dumaföldvár, az esztergo­mi hajókázok kedven­ce volt népszerű. Na, meg persze a kétkéményesek, a Szent István, mely a hatvanas évek elején még egészen Mohácsig közle­kedett hetente, meg a Szent Imre, mely főleg Visegrád és Esztergom között hozta-vitte a ki­kapcsolódásra vágyókat. Aztán jöttek a hetve­nes évek, és eltűntek a TISZTELT URAM, CS. NAGY LAJOS! A 24 ÓRA 1992. május 16-i számában megjelent Kukaégetők a belvárosban című írását ol­vasva a régi „szovjet” vicc jut eszembe, miszerint nem Moszkvában, hanem Lenlngrád- ban, nem Volvókat, hanem Vol­gákat és nem osztogatnak, ha­nem fosztogatnak . .. Az ön cikkében szereplő Aradi teret többórás keresgélés után sem találtam meg a bel­városi városközpontban. (Arról, hogy merre lehet a külvárosi Városközpont, h*Svány fogaH mám sincs.) Megtaláltam viszont az Aradi Vértanúk terét (meg­szokott rövidítése: Aradi V. te­re), hiszen az valóban a város- központban „terül” el. (Gondo­lom, nem mindegy, hogy Budai vagy Budai Nagy Antal utca, Rózsa vagy Rózsa Ferenc ut­ca ...). Igaz, ön olyan mesz- sze lakik az Aradi Vértanúk terétől, hogy mire hazaért meg­írni cikkét, elfelejthette a tér pontos nevét... A következő apróság az, hogy állításával szemben senki nem gyújtja fel azt a bizonyos kon­ténert. Az igazság a következő: az Aradi V. tere 1. számú épü­mlúzaális értékű gőzha­jók. Utolsó ,,gőzös-mohikán­ként” a .Duna magyaror­szági szakaszán a Petőfi maradt. Ez az 1200 utas befogadására képes mú­zeumhajó egészen az 1970-es évek végéig még menetrendszerűen köz­lekedett Budapest és Esztergom között, majd a ’80-as évek közepéig a Margitsziget körül séta- járatban. Az utolsó drá­mai hír a „Petőfiről”, hogy 3 évvel ezelőtt egy jugoszláviai hajógyár­ban — rekonstrukció köz­ben — leégett... E ltűntek hát a jó öreg gőzhajók a Dunáról. Ám leg­alább az emléküket meg­őrizhetnénk,. Az eszter­gomi Vízügyi [Mjúizeulmj például régi fényképek és más „hajós ereklyék” fel- ha-sználásával rendezhet­ne kiállítást a Duna­kanyarban közlekedő gőzösökről. Ezenkívül az esztergomi hajóállomáson is ki lehetne állítani va­lamelyik — esetleg több — régi hajó makett­jét... Dezső László letben egyedi fűtésű lakások találhatók. Sajnos, vannak olyan, lakók, akik nem várják meg azt. hogy a kályhából kikotort parázs kihűljön, hanem még iz­zó állapotban a konténerbe ön- tik azt. Ettől gyullad ki a ház­tartási hulladék. Tudom, ettől még a végeredmény nem vál­tozik (füstölgö-bűzölgő szemét), de azért a kettő (szándékosság — figyelmetlenség) nem ugyan­az. Bár nem írja le. de a cikk azt sugallja, hogy a konténer égése jelenleg, májusban tör- tént/történik. Ezzel szemben a fenti jelenség a fűtési szezon­ban fordult elő. akkor viszont — sajnos — rendszeresen. írásának többi része stim­mel . . . Márkus Péter Esztergom Köszönjük a helyreigazítást, a tér elnevezésének pontosítását, lírásának második részét azon­ban már csupán kötözködésnek érezzük: hogy nem „szándéko­san”, hanem „figyelmetlenség­ből”. Egykutya. Hogy egy kép­zavarral válaszoljunk; önök, a környékbeliek isszák ennek a füstös, bűzös kukának a levét, még akkor is, ha „csak” fi­gyelmetlenség okozza. Vagyis, igaza van tanult kollégánknak, csnl-nek, amikor azt írja: „kedves Aradi (Vértanúk — a szerk.) tcri lakók: egy kicsivel több önfegyelmet a konténer körül...” A szerkesztőség AZ UTOLSÓ SIMÍTÁSOKAT végzik a tanító­képző főiskola kollégiumán. Pontosabban már nem is az épületen, hanem annak udvarán. Kockakő ke­rül az udvarra, humusszal egyengetik el a munkások a terepet. Az építkezést négy esztendeje indította meg a kivitelező, a Dorogi Szénbányák szolgáltató üzeme, mely ma már Struktúra Rt. néven végzi a szolgál­tatásokat. Az új épület stílusával, homlokzati elemeivel méltóképpen illeszkedik a történelmi város arcula­tához. 1992. május ,23., szombat 246RA1

Next

/
Oldalképek
Tartalom