24 óra, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

Anyák napjára Szólj rám! n z én anyám az, aki karjában há­roméves gyerme­kével úgy tudott nyolc lépcsőfokot leesni, hogy a gyereknek haja szála sem görbült. A te anyád az, aki amikor negyvenfokos volt a lázad, ott ült az ágyad mellett, priznicet rakott rád, törölte verej­tékező homlokod, s ad­dig nem tágított onnan, amíg újra „harminchat fokos” lázban nem égtél csak. Az ö anyja az, aki amikor felnőtt gyermeke haldokolt, öngyilkos lett: „tartsuk be a sorrendet!” — írta búcsúlevelé- foen... A ti anyátok az, aki még mindig feketében jár, mert képtelen el­hagyni gyászos fájdal­mát amiatt, hogy oda­vesztetek a harcban. Az övéké pedig, a bűnösöké is anyaként bocsát meg eltévedt fiának... Mi, valamennyien tud­juk-e hát, hogy milyen az anyánk? Én Attilával mondom hogy megcsalt, mert korán elment. Te azt mondod türelmetlenül, hogy most, mikor már túl van a nyolcvanon, egyre csak idegesít. És ő, aki fölépült halálos bajáiból, őrültnek mond­ja' öngyilkos anyját. A ti gyászoló anyátok pedig, meghalt hősök: titkon még mindig ha­zavár. Ez élteti csupán. És ők, akik bűnük büntetése elől gyáván menekülnek anyjuk sze- retetébe feloldozásért, csak kihasználják a kölykét féltő asszony érzését. Mi valamennyien há­látlanok vagyunk! Mert az anyai szeretet akko­ra, hogy a gyermekek legnagyobb igyekezetük­ben is csak töredékét adhatják annak vissza. De hálátlanságunk miatt sem támad harag anyánkban, mert ö mindent megért. Ez az ö szívesen vállalt tiszt­sége. M it nem adnék, ha egy összefonódott zuhanásban — mint akkor a lépcsőn — ismét érezném óvó karját, és közben a hangját is hallanám az esésben, amint rám szól: ne mozdulj, vi­gyázz! Gy. Zs. Itt volt május elseje... MSZOSZ-nagygyiílés a Városligetben A munkanélküliség a ma­gyar társadalom legfőbb problémája. Szomorú aktua­litását jelzi az is, hogy a május 1-jét megelőző he­tekben a munkanélküliek száma már meghaladta az 500 ezret — hangoztatta Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke pénte­ken. a Városligetben szer­vezett szakszervezeti nagy­gyűlésen. Az MSZOS£ el­nöke beszédében leszögezte: minden gazdaságpolitikai eszközt fel kell használni a foglalkoztatáspolitika segíté­sére. Ezzel összefüggésben, szorgalmazta a privatizáció, a vám-, az import- és adó­politika megváltoztatását. A kormányzat és a szakszer- vegetek közötti múlt évi megállapodásokat újra kell tárgyalni, és új megállapo­dásokat kell kötni — hang­súlyozta. A tárgyalások an­nál is sürgetőbbek — mon­dotta az MSZOSZ elnöke —, mert a kormányzat túl op­timistán tervezte az idei gazdasági folyamatokat, fe­lelőtlenül tett ígéretet a munkanélküliség 580 ezres felső határára, a reálbérek színvonalának és a nyugdí­jak reálértékének megőrzé­sére. A mihamarabbi tár­gyalásokra azért is szükség van Nagy Sándor szerint, mert a költségvetési hiány további növekedése esetén szükséghelyzetre hivatkozva, kényszeríthetné akaratát a szakszervezetekre. Nagy Sándor beszédében a politikát kárhoztatta azért, hogy a szakszervezetekre kényszerítette a vagyonvi- tát, a szakszervezeti válasz­tásokat és több más olyan dolgot, amelyek legfonto­sabb feladatuktól, a munka- vállalók érdekvédelmétől vonja el a figyelmüket. Nagy Sándor arra hívta fel a miniszterelnököt, hogy bátran váltsa valóra eredeti elgondolásait, és ha úgy ér­zi, hogy ebben valaki aka­dályozza, akkor kérjen se­gítséget a szakszervezetek­től addig, amíg szét nem verik őket. Pillanatkép — Kaptunk a szak- szervezettől egy üveg sört ingyen. Nagyon meg vagyok hatva! — mondja gunyorosan egy fiatal férfi ia balján álló másiknak, a strand előt­ti parkolóban, a majáli­son. — Te legalább kap­tál... Nekem se söröm — ide ez a kisebb baj — se muurcám — válaszol lényegesen halkabban társának. — Na, gyere, kapsz egy ünnepi korsóval tő­lem! — vágja hátba a barátját a nagyhangú, s elindulnak a sörsátor­hoz, ami — a Komáromi napok keretében — már több napja áll, és szol­gálja közönségét. Itt van forgalom, nem úgy, mint a környéken tanyázó vá­sározóknál. Kényelmesen bóklásznak, többségük szabadidőruhában, „ma- ci-naciban”. Elvétve egy-egy ünneplős. A régi május 1-jékre csak a mustáros virsli, ti sör emlékeztet. Dunán innen, Dunán túl... A 18. Komárom—Komarao futóverseny pillanatai. tudósításunk a 3. oldalon (Fotó: Haraszti Norbert) Zenés ébresztő a csöndes ünnepen TATABANYÁN csöndesen, halkan csordogált az ünnep­ség. Nem volt csinnadratta, látványos felvonulás a vá­rosban, mindössze A Gyer­mekek Háza fúvósai járták végig a várost kék teher­autóval, kék transzparens­sel; zeneszóval ébresztve a későn kelőket. A központi szervezést az MSZOSZ Komárom-Eszter- gom megyei szervezete vál­lalta. A Szakszervezetek Házában délelőtt megko­szorúzták azt az emléktáb­lát, mely két év óta emlé­keztetője a munkásság első, száz év előtti demonstráció­jának. Kovács Gáborné, az MSZOSZ megyei képviselő­je nyitotta meg az ünnepsé­get, majd átadta a szót dr. Lepies Györgynek, a Sajtó­szakszervezet titkárának: — Tudjuk, hogy olyan a mai ünnep, amelynél csak jobbat remélhetünk. De azt is vegyük tudomásul, hogy nem lehet mindent a múlt­ra fogni. Hogy igazibb legyen az ünneplés a jövőben: ez raj­tunk múlik, és a munka­vállalókon — mindannyiunf kon. Küllay Zoltán előadómű­vész szavalata összecsengett a fenti szavakkal. József Attila verssorai nagy tapsot kaptak: „Rendezni végre közös dolgainkat: ez a mi munkánk, és nem is kevés”. A rendezők gondoltak ar­ra, hogy az ünnep oldottabb legyen: hangulatos fúvósze«. névéi, bazárral, lufikkal. Á színpadra lépett Csongrádi Kata előadóművész, akinek „nótáin” a gyermekek szó­rakoztak a legjobban. Délután folytatódott az ünnepség. Bencsik János polgármester egy fórum ke­retében tanácskozott a munkahelyteremtés jövőjéről a Szakszervezetek Városi Szövetsége képviselőivel. Kercsmár Zsolt Tavasz- köszöntő című gyermekmű­sora után a KPVDSZ tár­sastánc-bemutatójában gyö­nyörködhetett a közönség, és a borkóstolóverseny után — aki még bírta szuflával — együtt énekelhetett a Kertvárosi Dalkörrel. Képünkön1: Koszorúzás az. emléktáblánál1. (Folytatás a 2. oldalon.) Komáromi napok Emlékliget és gálaest Szombat a rendezvény- sorozat zárónapja lesz, ám eseményekben ugyan­olyan gazdag, mint az előzőek. Bizonyság rá, bogy 10 órától különböző fúvószenekarok mutatkoz­nak be a Thermálíürdő előtti parkolóban, majd féi órával később gyer­mekvárosi játszóház és majális kezdődik a Csillag­lakótelepen, ahol 11 óra­kor emlékligetet avatnak. Ezzel párhuzamosan a szőnyi kultúrházban fúvós- zenekarok műsora lesz hal Iható. Aki mindezek után megéhezne, annak érde­mes lesz felkeresnie a Karát Hotelben 17 órakor kezdődő kóstolóval egybe­kötött reformkonyha-be- mutatót. Észak-Komáromban, a határ túloldalán szomba­ton is lesz még egész na­pos vásár az ottani sport- csarnok parkolójában; 10 órától tovább folytatódik a vízilabdatorna az uszodá­ban, míg a Klapka György téren 17 órakor megkoszo­rúzzák a névadó szobrát. Ezután kerül sor a Jókai Színházban a gálaestre» ami 18 órakor kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom