24 óra, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

24 ORA INFORMÁCIÓ Újévi üzenetek Mitterrand Francois Mitterrand fran­cia elnök újévi beszédében soha nem látott megrázkód­tatásokkal teli esztendőként értékelte a távozót. Kiemel­te az események közül a Szovjetunió megszűnését, elismeréssel adózott Mihail Gorbacsovnak, aki tevé­kenységével hozzájárult a hidegháború korszakának lezárásához. A francia el­nök emlékeztetett az Öböl­háborúra, ahol sikerült ér­vényt szerezni a jognak, másfelől figyelmeztetett ar­ra, hogy megmaradt a konfliktus Izrael és az arab országok között. Kohl Helmut Kohl német kancellár úgy ítélte meg, hogy 1991 egészében véve ugyan nehéz év volt, a né­metek számára azonban vé­gül is kedvezően alakult. Míg a hidegháború éveiben a f egyverkezésre kellett milliárdokat fordítani, a jö­vőben lehetőség nyílik ar­ra, hogy a felszabaduló esz­közöket a béke, demokrácia és szabadság megszilárdí­tására fordítsák — jelentet­te ki újévi beszédében a német kormányfő. Walesa Lech Walesa lengyel ál­lamfő szerint országa leg­nagyobb kincse jelenleg a szabadság. Leszögezte: a lakosságnak hinnie kell a saját erejében és lehetősé­geiben és felszólította hon­fitársait, hogy több önbiza­lommal lássanak az ország jövőjének építéséhez. Zselev A bolgárok között lehet­nek különbségek nézeteiket, meggyőződésüket és hitüket illetően, de abban egysége­sek, hogy gyermekeiknek jobban, boldogabban és szabadabban kell élniök, mint apáiknak — állapítot­ta meg a nemzethez inté­zett felhívásában Zselju Zselev bolgár köztársasági elnök. Zselev szerint a se­bek gyógyítása megkezdő­dött, de a nyomok még több nemzedékben megma­radnak. Cossiga Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök az euró­pai állampolgárság megszü­letésének időszakában azt tartotta fontosnak hangsú­lyozni, hogy minden nem­zetnék meg kell őriznie sa­ját hagyományait. Cossiga elsősorban a külföldön élő honfitársaihoz intézte új­ért felhívását, amelyben a demokráciáért és szabadsá­gért folytatandó harchoz való csatlakozást kérte tő­lük. Iljándék-copf Huszeinnek Egy kurd ■kislány levágta cofját és Iszeretete jeléül ,el­küldte 'ajándékba Szaddam Húszéin iraki elnöknek, — jelentette fa Baath Párt hi­vatalos lapja. Ahdaf Fadah al-Kakeh már nem az első, aki ilyen ajándékkal lepte meg Szad­dam Huszeint. Mint levelé­ben írja, azért választotta az ajándékozásnak ezt a módját, mert nincs más értékesebb kincse, amit ad­hatna". Göncz írpád újévi köszöntője Békét és bizalmat! (Folytatás az 1. oldalról) bennünk élő Európa-eszmé- hez. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy eredmé­nyeinknek vagy sikereink­nek ára van. Olykor na­gyon is keserves ára. A társadalom legszélesebb rétegeit sújtó infláció és munkanélküliség, a szociá­lis védettség csökkenése. És nyomukban olyan veszé­lyek járnak, mint a társa­dalmi ellentétek kiéleződé­se, a politikai indulatok el­szabadulása, vagy éppen­séggel a közbiztonság ag­gasztó romlása. Arra is talán csak keve­sen gondoltak, hogy a meg­határozó politikai erők sem képesek a jobb jövő érde­kében türelemmel viszo­nyulni a társadalmi-politi­kai másvéleményhez. Sőt, történelmi küldetésük nem­ritkán túlzott magabiztos­sággal vértezett tudatában maguk is hozzájárulnak az ellentétek éleződéséhez. Vagy éppenséggel nem fi­gyelnek eléggé rá, hogy még a legígéretesebb távla­tok reményében is össze- roskadhatnak a jelen ter­hei alatt azok, akiknek a vállára mindig is a legna­gyobb súlyt rakta a min­denkori történelem. Falun és városon egyaránt. A mindenkori milliókra. a bérből, fizetésből élőkre, nyugdíjasokra. Átalakulásunk legsúlyo­sabb terhét — s mind töb­bet — ők cipelik. És ha a Magyar Köztársaság a tér­ség legszilárdabb állama maradt, ha a reméltnél is biztatóbb eredményeink születtek, ha sikerült túl­jutnunk a legválságosabb helyzeteken, ha nem csa­pott jövőnket veszélyeztető­en magasra a társadalmi elégedetlenség — márpedig nem csapott! —' akkor az egyedül az ország népe de­mokráciára érett felelősség- tudatának, önfegyelmének köszönhető. A Magyar Köztársaság államfejeként mindenek­előtt ezt az önfegyelmet és felelősségtudatot szeret­ném megköszönni hazánk valamennyi polgárának. Elsősorban nektek köszö­nöm meg barátaim, hogy Magyarország képes volt megőrizni hitét, hitelét és jó hírét szerte a világban. Az évváltás mindig a számvetés és előretekintés ideje. Ilyenkor szívesen hisszük, hogy a ránk váró hetek, hónapok jobbak, szebbek, eredményesebbek lesznek, mint a mögöttünk hagyottak. Ilyenkor teli va­gyunk bizakodással és hit­tel, hogy terveinket valóra váltjuk. Meggyőződésem, hogy oly sok fogadkozás, oly sok ki­térő után végre valóban a magyar gazdaság rendbeté­telére és megerősítésére kell fordítanunk minden erőn­ket. Mind a felelős politikai erőknek, mind az ország polgárainatk nézetkülönb­ségeket félretéve azon kell munkálkodniok, hogy növe­kedjék az ország gazdasági ereje, és megszülessenek azok a szociális intézkedé­sek. amelyek nagyobb lét- biztonságot nyújthatnak mindenkinek. Ennek azon­ban a társadalmi megbéké­lés a feltétele, amely el- és leszámolások helyett az el­lenségeskedés és félelem szítása helyett közös cse­lekvésre ad lehetőséget. A magyarság és hazánk minden állampolgárának erkölcsi erejében, felelőssé­gében bízva ehhez kérem Isten áldását az új eszten­dő minden napjára.” Költségvetés — kínkeservesen... D kormány nyilatkozata Az Országgyűlés hosszas vitát és szavazási eljárást követően, az év utolsó nap­ján elfogadta a Magyar Köztársaság 1992. évi álla­mi költségvetéséről szóló törvényt. Ennek egyik fontos előz­ménye, hogy a költségvetés irányelveinek megismerése során a képviselők olyan lényeges információk birto­kába juthattak, mint pél­dául a költségvetési hiány tervezett mértéke, illetőleg az egyes fejezetékre vonat­kozó főbb adatok. Ezek megfelelő alapot nyújtottak a költségvetési törvény ké­sőbbi vitájához. Kétségtelen, hogy a költ­ségvetési törvényjavasla­tot a kormány bizonyos idő­beli késedelemmel terjesz­tette a Ház elé, de az Or­szággyűlés napirendjén egyébként is számos olyan javaslat szerepelt, amelyek elfogadása széles társadal­mi igényeket elégített ki, s amelyekről a költségve­tést megelőzően kellett dön­teni. A kormány álláspontja szerint mindezen előzmé­nyek nem indokolták az ellenzék részéről azoknak az obstrukciós eszközöknek tz alkalmazását, amelyek csak­nem meghiúsították a költ­ségvetés időben történő el­fogadását. Külön kiemelést érdemel az a tény, hogy 1991. de­cember 30-áról 31-éré vir­radóra, amikor a kormány­„A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója a költségvetési törvénytervezet késedelmes beterjesztése, a kormány és a kormánypártok összes mesterkedései ellenére ko­molyan vette az ország 1992-es költségvetését. Az idő szorításában is min­dent megtett azért, hogy módosító indítványokkal ja­vítsa az önkormányzatok, az ellehetetlenült társadalmi csoportok, az oktatás és a tudomány pozícióit a jöve­delem újraelosztásánál. Mind a bizottsági, mind a plenáris üléseken érdemben vitatkozott, noha a részle­tes vita a parlamenti szabá­lyokat sértő módon, teljes­koalíciót alkotó pártok, va­lamint a független képvi­selők egy része az immár második éjszakán át tartó ülésezés folytatása mellett döntöttek, az ellenzéki pár­tok frakciói távoztak az ülésteremből. Két ellenzéki párt képviselőcsoportja az éjszaka folyamán már nem is vett részt a határozatho­zatalban. Az Országgyűlés folya­matos ülésezése hiányában minden kétséget kizáróan meghiúsult volna a törvény ez évi elfogadása és kihir­detése, holott ez elenged­hetetlenül fontos tényezője az ország zökkenőmentes működésének, a megszerzett nemzetközi bizalom megőr­zésének. A kormány megköszöni a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselőinek, to­vábbá a határozathozatal törvényes rendben történő lefolytatását elősegítő füg­getlen és ellenzéki képvi­selőknek, valamint a fárad­hatatlan segítőknek, hogy hősies helytállásukkal a meglévő és támasztott ne­hézségek dacára is lehető­vé tették a kormány alkot­mányos kötelezettségének teljesítését és az 1992. évi állami költségvetésről ren­delkező törvény elfogadá­sát. A kormány külön köszö­netét mond azoknak, akik a költségvetési vita alatt a lakosság részéről támoga­tásukról biztosították. séggel lehetetlen feltételek között folyt egyetlen szünet nélkül, közel 21 órán ke­resztül, december 29-én éj­jel és 30-án hajnalban pár­huzamosan a bizottságok­ban és a plénumon. A Fi­desz és az SZDSZ érvei úgy hangzottak el a Ház­ban, hogy a kormánypártok képviselői egyetlen szót sem szóltak, sőt, a kor­mánypártok padsorai, a mi­niszteri bársonyszékek hosz- szú órákon keresztül üresek voltak. A kormánytöbbség a részletes vitára szánt órá­kat arra használta, hogy erőt gyűjtsön az erőde­monstráció utolsó felvonásá­hoz. Erre az időre a Ma­gyar Demokrata Fórum az országházból kitiltotta a te­levíziót és a fotóriportere­ket. December 30-án reggel az Országgyűlés tisztségviselői­ből és a frakciók vezetőiből álló házbizottság megállapo­dott a költségvetési szava­zás rendjében. Eszerint de­cember 31-én, éjjel 1 órától reggel 8 óráig az elnök fel­függeszti az ülést, hogy a mintegy 1000 módosító in­dítvány fölötti döntésért fe­lelősséget viselő képviselők minimális felkészülési és pihenési időhöz jussanak. December 30-án éjfélkor Szabad György házelnök, megszegve a megállapodást, újabb házbizottsági ülést hí­vott össze, és az ellenzéki frakciók tiltakozása ellenére az ülés folytatását rendelte el. Az SZDSZ-frakció nem fogadta el a szavazást vég­képp önmaga paródiájává alacsonyító döntést, és az eredeti megállapodásnak megfelelően, éjjel egy órától reggel nyolcig felfüggesztet­te jelenlétét. Az ország legfontosabb törvénye úgy születik meg a Kossuth Lajos téren, hogy a kormánytöbbség — állam­pártként — egyedül vesz benne részt”. Fura Igen A Független Kisgazdapárt 12-es képviselőcsoportja kedden 11.30 órakor frak­ciógyűlést tartott, amelyen határozatot hozott a költ­ségvetési törvényjavaslat támogatása ügyében. A dön­tést ismertető nyilatkozat hangoztatja: a költségvetési vitában tanúsított ellenzéki magatartás lehetetlenné te­szi, hogy a frakció azonosul­jon az ellenzékkel, akárcsak oly módon, hogy nemmel szavazzon a törvényjavas­latra. A frakció ezért úgy döntött, hogy az FKgP or­szágos vezetőségének hatá­rozata értelmében a pártot képviselő Torgyán József elnök és Gerbovits Jenő pa­rasztszövetségi társelnök nemmel szavaz, ám a kép­viselőcsoport többi tagja igennel voksol. A teljes képviselőcsoport elutasító szavazata — a kor­mányfő nyilatkozata értel­mében a — koalíció azonna­li megszűnését vonta voina maga után. Oz SZ0SZ-es képviselők nyilatkozata Szlovák— magyar testvériség (Folytatás az 1. oldalról) Tudományegyetemen vég­zett 1974-ben, jogász. — Ide is tartozunk, oda is. De mi magyarok va­gyunk, Cseh és Szlovákia helyzete különös tekintettel a magyarokra, sajátos. A mi városunkban Szenczi Molnár Albert zsoltáríró prédikátor emléke élénken él. Az ő munkássága is a magyarságtudathoz tett hoz­zá. Dr. Párkány Antal nyu­galmazott középiskolai ta­nár, újságíró, a magyar iro­dalomtörténetből írta meg disszertációját 1972-ben. — Ha mindenki elolvas­ta volna Fábry Zoltán bölcs intelmeit, tanulmányait, és megfogadja az azokban fog­lalt tanácsokat, nem lett volna a rendszerváltás olyan, mint eddig — mondta. — Nagy író volt, de min­ket már nem lehet Fábry- tanítványnak nevezni —- mondja dr. Pollák Lajos —, a felvidéki magyarság a magyar nép szerves része. A műsorban a szenei cso­port énekkara is fellépett. Az est költségeit a nyugdí­jasok fedezték, még a szenei testvérek utazását is. Dr. Polláik Lajos, akinek nagybátyja Serédi Jusztini- án hercegprímás, aktív po­litikusaikat. „Minél jobban szétesik a trianoni világ, annál jobban rájöhetnek Nyugaton arra, mennyire esetleges ez a konstrukció. Most már nagyon robbanás előtt ketyeg a trianoni bom­ba, ha függetlenség lesz, akkor csak két lehetőségünk marad, a teljes autonómia, vagy a csatlakozás az anya­országhoz”. Kádár Péter Súlyos szerb vádak (Folytatás az 1. oldalról) Zeljko Raznatovic kifejtette: a vukovári negyven gyer­meket igenis meggyilkolták a horvátok, s érthetetlen, hogy a hadsereg miért fedezi ezt a bűntényt. Szerinte arról van szó, hogy a hadsereg nem akar horvátellenes érzelmeket szítani. Az ismert gárdavezér egyébként a terjedelmes in­terjút azzal indította: először leszámolunk a külső ellen­séggel, s rögtön ezután a szerb árulókra összpontosítunk. Nem fogjuk megölni őket, nem is üldözzük majd őket, egyszerűen ötvenet húzunk a fenekükre. A vádakról az MTI megszólaltatta Keleti György ez­redest, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét: — Nem ez az első alkalom, hogy ilyen képtelen vá­dakkal illetik a Magyar Köztársaságot és a magyar hon­védséget. Ezekre soha semmiféle bizonyítékot nem szolgál­tattak, mivel ilyenek nem is lehettek. Minden alapot nél­külöznek ezek az állítások. A magyar honvédség semmifé­le csapatösszevonást, átcsoportosítást nem hajtott végre. Egyébként a hadseregből egy évvel ezelőtt kivontuk a föld-föld rakétákat. A magyar honvédség pontosan a ju­goszláviai események miatt valóban készültségben van bi­zonyos helyeken és bizonyos erőkkel, de ezek kizárólag a védelmet szolgálják. Még a látszatát is kerülni akarjuk an­nak. hogy bármelyik oldalon beleavatkoznánk az esemé­nyekbe. Nekünk az a legfontosabb, hogy Jugoszláviában béke legyen, mert akkor nálunk is nagyobb lenne a bizton­ság. Híradórend-változás A híradózás korszerűsíté­se érdekében a Magyar Te­levízió 1992. január 6-ától kezdve hétköznap délutá­nonként rendszeresen sugá­roz híradót. Az 1-esen 16 órakor (10 perc) Délutáni Egyenleg, 20 órakor (25 perc) Híradó, 24 óra körül (5—10 perc, mű­sorzáráskor) Híradó. A 2-esen 18 órakor (12 perc) Híradó, 22 órakor (20 perc) Késő Esti Egyenleg. Az 1-es csatornán szomba­ton 20 órakor (25 perc). A 2-es csatornán szom­baton 22 órakor (20 perc). Az 1-es csatornán a szombat délutáni és a va­sárnap délelőtti rövid hír­adóműsorok beindításáról a jövő év elején történik majd döntés. A 18 órás, 20 órás és 24 órás híradót továbbra is a Híradó Főszerkesztőség, a 16 órás és 22 órás híradót az Esti Egyenleg kibővülő stábja készíti és sugározza majd. Ez utóbbi irányításá­val, főszerkesztői minőség­ben Bánó Andrást bízta meg a Magyar Televízió el­nöke. Az átszervezéssel kapcso­latban az MTV megkezdi egy Hírfőszerkesztőség szer­vezését is, amelynek az lesz a feladata, hogy az MTV valamennyi hír- és híradóműsorát rendszeresen ellássa híranyagokkal. E szervezőmunkával az MTV elnöke Csák Elemért bízta meg. (OS) Oroszország: Robbanás előtt? Oroszország éppen úgy összeomolhat, mint a Szovjet­unió — figyelmeztetett Alekszandr Ruckoj orosz alelnök, a hamburgi Stem magazin keddi számában megjelent in­terjúban, amelyben ismét heves bírálattal illette Borisz Jelcin orosz elnököt. A dpa idézi Ruckoj megdöbbentő kijelentéseit, aki többek között azt állítja, hogy a Független Államok Közös­ségében „a diktatúrák legundorítóbb válfaja, az utca dik­tatúrája uralkodik”, amellyel szemben Jelcin teljesen te­hetetlen. Hiába hozza egymás után rendeletéit, azokat sen­ki sem hajtja végre. Az országban kialakult káoszért nenu vállal senki felelősséget, Jelcin sem. Ruckoj kifogásolta azt is, hogy akárcsak a korábbi, rendszer idején, most sem vonnak felelősségre senkit a., nyomorúságos helyzet miatt. — Ha egy munkás elemei pár deszkát, hat év börtönt sóznak a nyakába. Ám egy minisz­ter milliókat lophat, legrosszabb esetben kereskedelmi ta­nácsos lesz valamelyik nagykövetségen. Ilyen körülmények között társadalmi robbanás fenyeget: a lakosság bizalma, napról napra fogy. Ez nem mehet így tovább sokáig —- kongatta meg a vészharangot Borisz Jelcin alelnöke. 24SÄ1 1992. január 2., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom