24 óra, 1991. szeptember (2. évfolyam, 206-228. szám)

1991-09-21 / 222. szám

Porok, filterek — Tudjuk, hogy az On által vezetett Lábatlant Cement­ipari Kft. sok — egyelőre megoldatlan — környezetvé­delmi problémával küzd. A számottevő anyagi ráfordítá­sok nélkül is kiiktatható szennyezőforrások megszüntetése viszont az ön egyszemélyi erkölcsi felelőssége — ezzel a „bevezetéssel” fordult Sólyom Lászlóhoz, a Lábatlani Ce­mentipari Kft. ügyvezető igazgatójához a lábatlani ön- kormányzat környezetvédelmi és településszépítészeti bi­zottsága, majd SZtankovics Ferenc polgármester egyetértő sével így fogalmazták meg gondjukat. Lábatiani kémények ... A KÉRDÉS: — Tudomásunk van ar­ról, hogy a mechanikus por­leválasztóval ellátott „szén­szárító” porleválasztó be­rendezése május elseje óta többnyire üzemképtelen. Ezen állapot sürgős felszá­molását kérjük. Szóba került az is, hogy a kft. jelentős összegű álla­mi céltámogatást pályázott meg a két üzemben tartott klingerégető kemence por- leválasztásához. — A pályázatot mi is tá­mogatjuk — így a bizott­ság —, de aggodalmunkat fejezzük ki azért, hogy a most épülő elektrofiltereket is a tapasztalthoz hasonló lelkiismeretlenséggel fog­ják-e üzemeltetni, és kar­bantartani? Megkérdője­lezzük továbbá azt is, hogy ilyen hozzáállással a kör­nyezetvédelem ügyéhez va­jon alkalmasak-e a közép­távú terveikben szereplő veszélyes hulladék techno­lógia fogadására. A bizottság tagjai nem­csak a gyárkapun „innen” szeretnének tevékenyeked- ni. Kérésük ezt egyértelmű­vé teszi. — A „szénszárító” porle­választásának előírásszerű üzemeltetésén túl, kérjük, hogy a rendelkezésére álló gazdasági és szakember po­tenciállal szisztematikusan számolja fel a kft. terüle­tén lévő diffúz és porforrá­sokat. Ennek ellenőrzéséhez bizottságunk minden tagja részére a kft. teljes egészé­re érvényes, állandó belé- pőokmányt kérünk. A VÁLASZ: — Mint az közismert, a korábbi ipartelepítések so­rán a környezetvédelmi kér­dések még nem képviseltek olyan döntő súlyt, mint napjainkban. Így volt ez annak idején a gyárunkban 1964—65-ben befejezett re­konstrukció tervezése során is. A legtöbb termelőberen­dezéshez — ame’yek a ce­mentgyár jellegéből fakadó­an egytől-egyig porforrások is voltak — csak rossz ha­tásfokkal működő portala- nító berendezéseket építet­tek. Példája volt ennek a téves szemléletnek a három szánszárító, melyek eseté­ben a portalanítást egysze­rű multiciklonokkal kíván­ták megoldani, annak elle­nére, hogy ezeknél a be­rendezéseknél a füstgázok portalanítása nem kizárólag a környezetvédelem igénye­it szolgálja, hanem a tech­nológia szerves része — kezdte válaszát Sólyom László, a Lábatlani Cement­ipari Kft. ügyvezető igazga­tója a feltett kérdésekre, majd így folytatta: — Ezt a hiányosságot ko­rán felismertük, és töre­kedtünk egy jobb hatásfok­kal működő leválasztó léte­sítésére. Még a 60-as évek végén az egyik ventilátor után alakítottunk ki egy kísérleti nedves utólevá­lasztót. A következő kísér­let egy FCL-típusú nedves porleválasztó volt Mind­egyik berendezés esetében az egyéb működési zavarok mellett gondot okozott a keletkező szenes zagy keze­lése. így jutottunk el a kö­zelmúltban oda, hogy az I- es szénszárító után, egy mo­dern, sűrítettlevegő-lefúva- tásos rendszerben működő, zsákos portalanítót építet­tünk. A szénporral telített levegő következtében fellé­pő robbanásveszély miatt különleges, antisztatikus anyagból készült zsákokat kellett alkalmaznunk. A portalanítót 1988-ban he­lyeztük üzembe. Megelége­déssel állapítottuk meg az üzembe helyezés utáni idő­szakban, hogy a berendezés kifogástalanul működik. Az elmúlt évben a klin- kertermelés szünetelt, ezen­kívül az „oroszlányi szénte­lepek kimerülése” miatt Lábatlanon elkezdték az át­állást olajtüzelésre. Ügy tűnt, hogy a költséges be­ruházással kiépített porta- lanító berendezést nem kell használni, illetve nem tud­ják üzemeltetni. — A leállás ideje alatt azonban sokat változott a helyzet: drágult az olaj, le­hetővé vált a jó minőségű importszenek beszerzése is — tudtuk meg az ügyvezető igazgatótól. — A cement­ipar azon gondolkodott, ho­gyan lehetne a gyárakat széntüzelésre átállítani. Ké­zenfekvő, hogy ezt az átál­lítási programot gyárunk kezdte meg, ahol egyedül voltak meg ennek a felté­telei. Ezért tüzelünk május­tól ismét szénnel, és üzemel esténként ismét az I-es szénszárító portalanítója. Az egyéves kényszerű ál­lás nem tett jót a szűrőzsá­koknak. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a portalanító hatásfoka az üzembe helyezés utáni idő­szakhoz képest leromlott. A zsákok anyaga megrevült, több helyen kilyukadt, és tisztítás nélkül átereszti a poros levegőt. A valóságos porkiszórás azonban kisebb, mint ahogy az a porzászló alapján látszik. A szénszá­rítók átlagos porkiszórása csupán multiciklonos porle­választóval is átlagosan csak 60 kg/h volt. Kisebbíti jelenleg a szennyezést az a körülmény, hogy az impor­tált szén nedvességtartalma kicsi, így esetenként azt hidegen, szárítás nélkül eresztjük át a szárítódobon, továbbá a jobb fűtőérték következtében a malmokat és a szénszárítót nem kell folyamatosan üzemeltetni, csökkent tehát az expozíci­ós idő is. Ettől függetlenül azonban, mint korábban, ezután is fontosnak tartjuk, hogy a szénszárító kémé­nyen át távozó füstgáz mi­nimális mennyiségű szén­port tartalmazzon. A hiba' észlelése után in­tézkedéseket tettünk annak elhárítására... Mindezeket a bizottság tagjai a helyszínen is meg­tekinthetik. Ha nem is egé­szen úgy, ahogy elképzel­ték. Sólyom László ugyanis így fogalmazott. — A két üzemelő kernen-, cénkhez az elektrofilterek építése jó ütemben halad. A szerelés megtekintésére a bizottság tagjait egy előte megbeszélt időpontban bár­mikor szívesen látjuk. A kért állandó belépőokmá» nyok kiadását azonban ren­dészeti okok miatt nem tu­dom megoldani, de szemé­lyesen és munkatársaimon keresztül bármikor szívesen állok rendelkezésükre. — F — wmmmmBammmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmBmmmemBMSsaamammwm A Hűtőtechnika — fénykora után Szovjet export nélkül Hírét, nevét, fejlődését, gazdagodását a szovjet export­nak köszönhette Tatán a Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet, amely Hűtőtechnika márkanéven vált ismertté itthon, és több más, vele üzleti kapcsolatban álló külföldi megrendelő körében. Az immár 35 éve működő szövetkezet a hetvenes években kezdett hűtőberendezések gyártásával foglalkozni, a szovjet piacra szállítani. Fénykorát e szállításokkal a nyolcvanas években érte el. Telephelye nagyipari módon nőtt, a dolgozók száma elérte az ötszázat, termelési értéke az egymilliárd fői intőt. Vagyonát a nyolcvanas évek máso­dik felében már százmilliókban mérte. Eredményesen dol­gozott, ennek révén milliókat fordíthatott dolgozói lakás­építésének támogatására és jó béreket fizetett számukra. Az első átalakulás A figyelmeztető jelek a nyolcvanas évek második felében jelentek meg felet­tük. Egyre több adó terhel­te exportjukat, ugyanakkor a növekvő terheket nem tudták áthárítani, nem je­lenhettek meg az árakban. Eredményük csökkent, s hogy ellensúlyozzák, a szov­jet export nyolcvanszáza­lékos részarányát más te­vékenységek fejlesztésével mérsékelték. 1986-tól a ha­zai piacon hűtőházak komp­lett kivitelezésével jelentek meg. Miután ez nem volt elég az eredményromlás megállítására, 1988-ban nagy lépésre szánták el magukat: át. A tagok egy része tag­sági viszonyát megszüntet­ve, alkalmazottként dolgo­zott tovább, hogy az egyen­súlyt biztosítsa. Ez jó lépés volt, mert a kisszövetkeze­tek számára lehetővé tett kedvezmények révén jelen­tős pluszra tettek szert. Nagy szükség volt akkor erre, mert 1989-ben a szov­jet export a kritikus szint­re csökkent, s csak nagy nehézségek árán tudtak szállítani. Egész jövőjük kockán forgott. Az érvény­ben lévő szerződéseik telje­sítéséhez 1990-ben, már minden egyes szállításhoz engedélyért kellett folya­modni. Ez év március vé­géig kimentek az áthúzódó szállítások, azóta nincs szov­jet export. Az ide irányuló hűtőberendezések gyártá­sával leálltak. Mi legyen a szövetkezet­tel? Tavasz óta csak kisebb bartelügyleteik vannak, s várják a széljárás jobbra fordulását, hogy erre a nagy piacra újra szállíthassanak. Új korszak kezdete Addig viszont nem vár­nak ölbe tett kézzel. Tavaly újabb nagy lépésre szánták el magukat, öt cégre vált szét a szövetkezet. Négy korlátolt felelősségű társa-; Ságot hoztak létre, külső tő­ke bevonásával. Az ötödik cég, a Hűtőtechnikai Kisszö­vetkezet maradt. Az átalaku­lás 180 fővel csökkentette lét­számukat. Tavaly alakult meg többéves tárgyalás nyomán a hatodik is, a Güntner-Tata Kft., amely­ben a Hűtőtechnika része­sedése 49 százalék. A szö­vetkezet adta a területet, az épületeket, az embereket, a német cég hozta a techni­kát és a technológiát. Űj korszaka kezdődött a Hűtőtechnikának. A cég­együttes az átalakulással je­lentősebb veszteség nélkül zárta az 1990-es évet. A Hűtőtechnika és a kft.-k együttműködnek. A Hűtőtechnikánál folyik. a marketingtevékenység, a márkapropaganda, a cég­együttes munkájának össze­hangolása. A piacmunkában saját erejükre utaltak. A nehézségeket a belföldi fi­zetőképes kereslet vissza­esése okozza, és a sok kül­földi versenytárs megjele­nése. Nem ritka, hogy egy- egy versenytárgyaláson hú­szán indulnak. A nyugati nagy gyártó cégek lerakato- kat, képviseleteket hoztak létre, s most velük kell ver­senyezni, talpon maradni. Igyekeznek őket megnyer­ni: e célból több, hűtőbe­rendezéseket gyártó céggel tárgyalnak, de azt tapasz­talják, hogy a nyugati cé­gek várakoznak. Már nem ugródeszka számukra a ha­zai piac. Szemüket a szov­jet köztársaságokra vetik. Az első félév gazdasági eredménye optimizmusra ad okot, mégsem repesnek, Tóth István elnökhelyettes meg is magyarázza, miért. — Mi nem akarunk lét­számot csökkenteni, de kénytelenek voltunk. Jelen­leg 250-en vagyunk össze­sen Sajnálatos, hogy a pénzszűkítő gazdaságpoliti­ka, valójában az összes kor­mányintézkedés a munka- nélküliséget növeli. Az is baj számunkra, hogy a kor­mány a nagyvállalati kör­ből kiinduló körbetartozá­sok felszámolására eddig semmilyen intézkedést nem tett. Szövetkezetünknek több mint 10 milliós kárt oko­zott az állami vállalatok tönkremenetele. Az első fél­évben azzal foglalkoztunk, hogy ledolgozzuk, felszá­moljuk adósságainkat. Nye­reségünk így nem volt, de nem tartozunk senkinek. A cégegyüttes viszont 40 mil­liós eredményt realizált. Nagy szériák nélkül — Nyugatra A Güntner-Tata Kft. ala­pítása ugyanolyan jó intéz­kedésnek bizonyult, mint annak idején a kisszövetke­zet létrehozása. Rendelésál­lománya biztosított. Profil­ja: freonos hűtőberendezé­sek gyártása. Ennek 80 szá­zaléka Nyugatra megy. Ez évben újabb terrnékcsalád- dal jelent meg, az ammóni­1991. szeptember 21., szombat A nyuszi meg az egyenletrendszerek Számológépet az óvodákba? BIZONYARA sokan emlékeznek még a vi­tákra: szabad-e, megen- gedhető-e az iskolákban a számológép használa­ta? Eleinte voltak, akik a tanulók gondolkodási, számolási készségének fejlődését féltették. Má­sok társadalmi igazság­talanságot véltek felfe­dezni, hiszen valóban nem mindenki engedhet­te meg magának a kez­detben igencsak borsos árakat. Ma már szinte minden iskolás gyermek­nek van valamilyen gé­pe, ám ennek minősége inkább a szülők pénz­tárcájától és nem a cél­szerűségtől, a korosztály­hoz, iskolatípushoz való alkalmasságtól függ. Ezért előfordulhat, hogy ha egy matematikata­nár a bonyolultabb fel­adatokhoz mégis valami­lyen „gépi” megoldást javasol, egyszerre nyolc kéz emelkedik a levegő­be: „tessék mondani, az én gépemen most melyik gombot nyomjam meg?” Nyugat-Európában. ahol már néhány éve rájöttek, hogy az isko­lákban a számológépek használatát is oktatni kell, viszonylag egyszerű megoldást találtak. A ta­nár megnevez 2-3, — nagyjából egyenértékű — típust, a szülő azok kö­zül választ, így a gépek — ha nem is egyformák — de lényeges tulajdon­ságaikban mégis hason­lítanak egymásra. Idehaza most kezdődik a nemzeti alaptanterv vitája és könnyen el­képzelhető, hogy a ko­rábban tiltott, majd tűrt zsebszámológép ajánlott, sőt talán kötelező is lesz. Az amerikai TEXAS INSTRUMENTS jó ér­zékkel talált rá a pilla­natra és gyártmányaiból — matematikatanárok részére — Budapesten és vidéken folyamatosan bemutatókat tart. A cég képviselői felajánlották, hogy az óvodától az egyetemig ellátják az ország ifjúságát a korá­hoz és tevékenységéhez leginkább illő gépekkel. A legkisebbeknek egy­szerű logikai játékot, a kisiskolásoknak másfajta — a helyesírás oktatásá­ra is alkalmas eszközt javasolnak. A nagyobbak „igazi” zsebszámológépeinek szük­séges tulajdonságait ve­zető matematikaoktatók öt — egymástól függet­len — csoportja határoz­ta meg. A 8—12 évesek számára készült GA­LAXY—9x az osztás eredményét megadhatja tizedes törtben, de úgy is, hogy a hányadost és a maradékot írja ki. A törtekkel való művelet során megkeresi a közös nevezőt, tud egyszerűsí­teni, valódiról tizedes törtre átalakítani. A szá­mokat a helyi értékük alapján osztályozza. A 16 éves korig javasolt GALAXY—40x többek között — lineáris függ­vények megoldására al­kalmas és járatos a tri­gonometria rejtelmeiben is. MIND KÖZÜL a leg­érdekesebb talán a TT— 81 GRAPHIC. Tervezése két évet vett igénybe. Egyenletrendszerek gra­fikus ábrázolására, sőt az ábra tetszőleges rész­leteinek kinagyítására is képes. Irodaházak, szupermarketek klímaberendezéseit gyártja immár második éve a Güntner-Tata magyar—német érdé« keltségű kft. Tatán. Az idén a freon hűtőközegű hőelnye­lők mellett a környezetkímélő ammóniás rendszerű hűtők előállítását kezdték el. A termékek biztos piacra készülnek, hiszen 90 százaléka Németországba kerül, ahonnan a Günt- ner kereskedelmi láncon Európa számtalan országába eljut­nak a tatai termékek. ás hűtőberendezésekkel ipa­ri és kereskedelmi célokra. Ezzel további nyugati piac­bővítéssel számolnak. Az eredmények nyomán a kft. alaptőkéjét 150 millióról ez évben 300 millióra emelték. A többi árutermelő kft. munkaellátottsága sem rossz, de mert az Ikarus le­mondta klímaberendezé­sekről szóló megrendelését, a Hűtőtechnika apparátusa azon is dolgozik, hogy az el­vesztett megrendelés helyé­be újat hozzon. A cégegyüt­tes ez évi munkája eredmé­nyének összevetése azt mu­tatja, hogy a Hűtőtechnika­márkanév égisze alatt mű­ködő kft-k nyereségesen zárják az évet. Kisebb mun­kák változatosságával, gyors reagálással megvetik lábu­kat. A nagy szériák gyártá­sának ideje egyelőre lejárt számukra. A szovjet piac látványos összeomlása után a tét a Hűtőtechnika fennmaradá­sa. Most a teendő: új, kor­szerű termékekkel új pia­cokat nyerni. Hosszadalmas, kitartó munkát igényel ez, de az itt dolgozó gárda fe­lelősséget érez mindazért, amit eddigi munkájával lét­rehozott, s tanulással, tu­dással ezt továbbra is hasz­nosítani akarja. Az új szö­vetkezeti törvény érvényesí­tésével pedig — a vagyon elvesztése révén —, része­sedést juttatnak azoknak volt tagoknak is, akiket kényszerítő körülmények aa elmúlt néhány évben elűz­tek körükből. Kovács Klára 24ÍRA1 ed ed

Next

/
Oldalképek
Tartalom