24 óra, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-26 / 97. szám

Téesz Rt. Gyermelyen 3. oldal Nemzetközi egyháztörténeti konferenciára készülnek Esztergomban 4. oldal ötven év szálai Jubilál a Magyar Viscosagyár 5. oldal Göncz Árpád és Antall József az „aranyásók földjén” Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg októberben Torontóban a nagyszabású magyar kulturális fesztivált, s még az államfő előtt — az elgondolások szerint október ele­jén — Antall József miniszterelnök tárgyal majd Ottawá­ban. A magyarországi rendszer- változás óta minőségükben megváltoztak, sokkal sű­rűbbek. sokrétűbbek lettek a két ország kapcsolatai. Ezt jelzik — többek között — a mind gyakoribb kölcsönös látogatások: a közelmúlt­ban tett például sikeres bu­dapesti látogatást John Fra­ser. a képviselőház elnöke, a múlt héten ért vége.t négy magyar párt ország­gyűlési képviselőinek két­hetes, igen eredményes ka­nadai tanulmányútja. A ka­nadai kormányzat elsősor­ban nem anyagiakkal, ha­nem a szaktudás, a gyakor­lati tapasztalatok átadásá­val kívánja segíteni a ma­gyar demokráciát, s a prog­ramokat az igények figye­lembevételével készek ki­alakítani. örvendetesen szélesednek a kapcsolatok a központi kor­mány mellett a kanadai tar- lományokkal is. amelyek is­meretesen nagy önállóságot elveznek. A felsőszintű kapcsolatok terveiben szerepel Antall József látogatása: lehetsé­ges, hogy a kormányfő szep­temberben tesz eleget otta­wai meghívásának. Egyéb­ként Joe Clark kanadai külügyminiszter júniusban utazott volna Budapestre, ám a hétvégi kormányát­alakítás más posztra állítot­ta. így utóda, Barbara McDougall feltehetően csak később tud majd eleget ten­ni a meghívásnak. Kárpótlásunk bonyodalmai Göncz Árpádnál keresik az orvosságét Elengedhetetlennek ítéli a kárpótlási törvény felül­vizsgálatát a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Eleid János, a MOSZ fő­titkára hangsúlyozta: a par­lament szerdai döntésével — a kárpótlási törvény elfoga­dásával — olyan megoldás született, amely beláthatat­lan gazdasági és társadalmi feszültségekhez vezethet, ugyanakkor eltereli a fi­gyelmet a mezőgazdaság alapvető kérdéseiről, meg­nehezítve ezzel a piacgaz­dasághoz való alkalmazko­dást. A magyar termelőszövet­kezetek eddig erejükön fe­lül — a sok kedvezőtlen kö­rülmény. a támogatások megvonása, a súlyos aszály, az agrárolló nyílása, az ér­tékesítési nehézségek elle­nére mindent megtettek a mezőgazdaság működőké­pességének fenntartásáért, a csőd elkerüléséért. Most félő. hogy a kárpótlási tör­vény keltette bizonytalan­ság lehetelenné teszi a to­vábbi erőfeszítéseket. A MOSZ a kárpótlási tör­vény főbb rendelkezéseit al­kotmányellenesnek tartja. Az alkotmányellenesnek ítélt törvényi rendelkezések miatt a-MOSZ úgy döntött : Göncz Árpádhoz, a Magvar Köztársaság elnökéhez for­dul segítségért, akinek le­hetősége van arra. hogy a már elfogadott törvény megfontolásra való vissza­küldésével a törvényalko­tókat a nemzet és az alkot­mány iránti felelősségükre figyelmeztesse. A köztársa • sági elnök jogosult a még ki nem hirdetett törvény rendelkezésének megvizs­gálását kérni az Alkot­mánybíróságtól. * A FIDESZ továbbra is úgy látja, hogy a kárpótlási törvény rendkívül kedvezőt­len folyamatokat indít el a magyar gazdaságban. A törvény elfogadását követő napon tartott sajtótájékoz­tatón Glattfelder Béla, a fiatal demokraták ország- gyűlési képviselője politikai jellegű törvénynek minősí­tette a kárpótlást szabályo­zó rendelkezést, hangsúlyoz­va, hogy annak meghozata­lát nem tényleges gazda­sági tényezők motiválták, hanem sokkal inkább a koalíció egybentartásának igénye. A sajtótájékoztatón el­hangzottakból kiderült: a fiatal demokraták alkot­mányjogi szempontból sem tartják problémamentesnek a kárpótlási törvényt. Ép­pen ezért — mint bejelen­tették — a FIDESZ kész beadvánnyal fordulni az Alkotmánybírósághoz a tör­vény felülvizsgálatát kér­ve, ám szerencsésebbnek tartanák, ha ugyanezt a köztársasági elnök tenné meg. Amennyiben ugyanis az államfő kéri az Alkot­mánybíróság vizsgálatát, úgy az halasztó hatállyal bír a törvény életbe lépését tekintve. * Élesen reagált a kárpót­lási törvény elfogadására csütörtöki sajtótájékoztató­ján Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Mint megfogalmazta, a kormánykoalíció ezzel a lé­pésével feltette a koronát eddigi, nem túl pozitív te­vékenységére. A Munkás­párt továbbra is tartja ál­láspontját, hogy a törvény régi sebeket tép fei, és újakat okoz. Thürmer Gyula szavai szerint a kor­mánykoalíció a kárpótlási törvénnyel „szelet vetett és vihart arat”. Ettől a vihar­tól pedig a Munkáspárt szeretné megóvni a társa­dalmat. Ezért is értenek egyet a FIDESZ-szel, hogy (Folytatás a 2. oldaloríj. Tatabányán járt a szerencse Lassú, puha léptekkel, ki­csit titkolódzva, de az esős időn is látszik, hogy ragyo­gással Tatabányán sétált át Fortuna, a szerencse isten­nője. A bánhidai totó-lottó­zóban (196-os) április 25-én, csütörtökön háromnegyed 11-kor csak egyetlen fogadó tébiábolt, az üvegkalitka mögött viszont két öltö­nyös, nyakkendős úr ült kellő komolysággal. Már messziről látszott róluk, hogy sok-sok pénzt láttak életükben. Mersich András területi igazgató és Szeme- nyei Antal igazgatóhelyet­tes. Ök is jelen kívántak lenni annak a csaknem kétmillió forintos nyere­ménynek az átadásánál, mely a négy megyét magá­ban foglaló körzetben a 15. héten a legnagyobb volt. 11 óra előtt néhány perc­cel három, a szó szoros értelmében fülig érő szájú férfiú lépett be a totó-lot­tózóba. Nevüket érthetően nem kívánták nagydobra verni, de azért szószólójuk elmondotta, hogy közel öt éve játszanak együtt hár­man, 13 szelvénnyel. Ami­kor kezdték a játékot, né­hány hónap múlva már volt egy 13-fl-esük, amiért egymillió-kétszázezer forin­tot kaptak. Nagyobb pénz volt akkor, mint ez a mos­tani. Mindhárman családosak. Mindhárman tömblakásban laknak. Hármójuknál hét gyerek van. Fejenként fél­milliót azonnal betesznek a takarékba. — Azonos szisztémával játszunk már a kezdet óta — mondja az egyik Szeren­cse Fia. — Szerintem a mostani nyeremény a ki­tartás gyümölcse. Legutóbb karácsony előtt nyertünk harmincezret. Hű, de jól jött akkor is! Egy helyen dolgoztak mind a hárman, amikor kezdték a közös játékot. Ma már valamennyien má- si'tt vannak. Ilyen ez a vi­lág. De a totóbarátság szer­dánként mindig összehozza a társaságot. Orsó Miklósné Marika, a bánhidai totózó vezetője elmondta még, hogy ez a trió vette fel eddig ott a legnagyobb nyereményt. — Ezen a héten megdup­lázzuk a tétet! — jelentet­ték ki nagylelkűen a mázlis­ta férfiúk, s már ballagtak is el a pici halomnyi szé- chenyis barna hasúval a kö­zeli Hungária Biztosító fe­lé, hogy biztos helyre te­gyék az összeget. ★ Fortuna istennő egyik szárnya meglegyintette az Árpád Hotel melletti (197-es) totó-lottózót és a TBSC székházában lévő sportköri totózót is. Csütörtökön dél­után egy, illetve négy óra­kor négyes találatokért ka­pott pénzt vehettek fel a szerencsés nyertesek. A nveremény ezúttal sem volt elhanyagolható, 644—644 ezer forint. A sportköri totózó- ban négyen, míg a Felsza­badulás tériben tucatnyian osztozkodtak a szerencse istennőjének ajándékán. K. P, 150 éves a TIT Jubileumi közgyűlés Tatabányán A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Komá- rom-Esztergom Megyei Egye­sülete tartotta közgyűlését április 25-én délután Tata­bányán. Az esemény igazi jelentőségét az adta, hogy 150 évvel ezelőtt, 1841. jú­nius 1-jén alakult meg a Magyar Királyi Természet- tudományi Társulat. ame­lyet joggal tekinthetünk a TIT elődjének. Az évfordu­ló alkalmából összehívott közgyűlést Szajki Mihály, a TIT megyei egyesületének elnöke nyitotta meg. majd átadta a szót dr. Ortutav Andrásnak, a megyei levél­tár igazgatójának, aki ér­dekes előadásban vázolta fel a hazai tudományos isme­retterjesztés elmúlt 150 évét. Többek között megtudtuk, hogy a szervezetet 134-en alapították annak idején. Kossuth Lajos is a támo­gatók közé tartozott. A többszöri névváltozások után a megyében, túlélve két világháborút is, 1953- ban kezdte el újra tevé­kenységét a TIT. Ettől a dátumtól kezdve már fo­lyamatosnak tekinthető a szervezet működése. Ortu­tav András befejezésül el­mondta, hogy egyik legna­gyobb múltra visszatekintő tevékenysége a szervezet­nek a Dunakanyar Művé­szeti Nyári Egyetem, me­lyet 1965 óta minden évben megrendeznek. A továbbiakban Katona László a megyei egyesület ügyvezető igazgatója szá­molt be a közgyűlésnek az elmúlt esztendő történései­ről. Az átalakuló társadalmi és gazdasági rendszer ko­moly kihívások elé állította a TIT-et is. A központi tá­mogatás évek óta csökken, az általános pénzhiány mi­att eg\ re nehezebb a kü­lönböző tanfolyamok meg­szervezése. A TIT-et a kö­rülmények sokszor kénysze­rítő hatása ellenére az az alapelv vezérli, hogy az is­meretterjesztés és a tudo­mányos munka nem szen­vedhet hátrányt emiatt. Ezért a vállalkozásaikat, il­letve az azon szerzett nye­reséget a fenti célok szol­gálatába állítják. Igyekez­nek alkalmazkodni úgy is az igényekhez, hogy elébe mennek a várható érdeklő­désnek és olyan tanfolya­mokat szerveznek, amelyek éppen időszerűek. Ilyen most például a vallás- és egvháztörténeti tanfolyam. Katona László végezetül is­mertette a tavalyi gazdál­kodás részletes eredményed,. Sz. I. Törvény „kerestetik’ Maradjon a „jog városa” n kevesebb balesetért A Tatabányai Bányáknál április 25-én, csütörtökön tartották meg az évi mun­kavédelmi konzultációs ta­nácskozást, melyen főmér­nökök, szakszervezetek kép­viselői, munkavédelmi őrök vettek részt. A tanácskozás tartalmazta az éves prog­ramtervet is. A balesetek csökkentése érdekében saj­nos még nincs új munka- védelmi törvény. A tanács­kozáson ismertették az el­múlt év mérlegét és megha­tározták a legfontosabb te­endőket. Izgalmas témára, az Al­kotmánybíróság európai és magyarországi helyét, sze­repét elemző kérdés kibon­tására vállalkozott csütör­tökön délután Esztergom­ban az Alkotmánybíróság főtitkára, dr. Holló András alkotmányjogász. Az érvek­kel és logikával mindvégig jól alátámasztott előadás megállapításai közül a leg­inkább elgondolkodtatót ide írnám: „Kétségtelen tény, hogy ma a legnagyobb hatásköre a magyar Al­kotmánybíróságnak van. Ebben mindjárt ott rejlik a veszély is, hogy egyfaj­ta eltorzult szerepbe kény­szeríthetik.” A város polgármestere már csak a kérdések, vá­laszok elhangzása idején érkezett a testületi ülés szünetében, hogy ‘köszöntse az illusztris vendéget. A legfontosabbról szerencsére nem késett le. így maga is hallhatta Holló Andrást, amint a székhely-kérdésre így reagált: — Esztergomot az utóbbi időben mind job­ban megszeretve mondom, ma sehonnan elő nem te­remthető pénzbe kerülne a megfelelő alkotmánybíró­sági épület kialakítása Esz­tergomban. Az is igaz, a parlament kezében va­gyunk, s ott válik majd el, mennyiben kíván érvényt szerezni a saját döntésé­nek. Személy szerint már most is el tudnám kép­zelni, hogy a szimbolikus székhely Esztergom ma­radna. Erre a polgármester és a vele érkező egyik város­atya is rábólintott, hozzá­téve: remélik, hogy később a tényleges székhelye is Esztergomban lesz majd az Alkotmánybíróságnak. Erősödő távol-keleti kapcsolat Az üzleti és kereskedel­mi kapcsolatok elmélyíté- scnek lehetőségeiről foly­tattak megbeszéléseket Ta­tabányán, a VILLVAKISZ Számítástechnika és az egyik legnagyobb tajvani számítógépgyártó cég a LATINA International ve­zetői. Eddig sem volt ti­tok a magyar és a tajvani cég jó kapcsolata, de az a tény, hogy a csütörtöki tár­gyalásra Tatabányára ér­kezett James hiú, a LA­TINA International alelnö- ke és Kelvin Chin, európai igazgató is, sejteti, hogy a külföldiek fontos part­nernek tekintik a tatabá­nyai céget, amelyre, mint azt Kelvin Chin elmondta, a magas fokú szakmai hoz­záértés és a kiváló szerviz­munka miatt esett a vá­lasztásúk. A tajvani fél nem titkolt szándéka, hogy a magyarorszagi szerviz­hálózat kiépítésével és a LATINA-gépek kereske­delmének felfuttatásával az európai piacokon — el­sősorban Németország­ban, Belgiumban és Svéd­országban — a nagyobb ré­szesedés elérése. A csütör­töki megbeszéléseken meg­állapodás született arról is, hogy a május 7—10. kö­zött Budapesten megrende­zendő nemzetközi számí­tástechnikai kiállításon, az IFABO-n közösen lépnek a szakma és nyilvánosság elé Többek között szó volt még a tervezett számító­gép-összeszerelő üzem lét­rehozásáról is, az elképze­lések szerint az új kis üzem Tatán lenne, ahol már az idén 1000—1500 gép összeszerelését végez­hetnék el. — miskei — Laktanyák - végleg... Miként Homor György­től, a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet megyei cso­portjának vezetőjétől meg­tudtuk, az elhagyott esz­tergomi szovjet laktanyák közül azt, amelyik Mali- novszkij névre hallgatott, iskola és óvoda céljára kapta meg — immár vég­legesen — a városi önkor­mányzat. A volt Rózsa Fe­renc laktanyából ugyan­csak az önkormányzat tu­lajdonában egészségügyi in­tézmény lesz. Esztergom- Kertvárosban 15 volt szov­jet tiszti lakásból szociális otthont alakítanak ki. Ma, pénteken 10 órakor a baji laktanyához száll ki az illetékes bizottság, hogy a városi kórház célját szolgáló épületkomplexu­mot adjon át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom