24 óra, 1990. június (1. évfolyam, 46-70. szám)

1990-06-01 / 46. szám

1990. június 1., péntek Ara: 5,30 forint L évf., 46. szám Alapítvány az ifjúságért 4. oldal Magasabb fordulatszám a középiskolai vetélkedőir, “~j^-—^ 4. oldal Élénkítő gazdaságpolitikát y — munkástanácsokat! 5. oldal Bajnoki csattanó lila fényű görögtűzzel 7. oldal Az Országgyűlésről jelentjük B választási népgyűlés vendége volt B. Dubcek Vita, vita... halasztás Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alap­vetően meghatározó bejelentéssel folytatódott csü­törtökön a parlament előző nap berekesztett ülés­napja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében hét­főtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Or­szággyűlés a földtörvény módosításának előző napon félbeszakadt vitájával foly-' tatja munkáját. A továbbir akban többé-kevésbé a ter­vezett tárgysorozatnak meg­felelően kerülnek sorra a témakörök: a képviselők megvitatják a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának át­meneti tilalmáról szóló, il­letve a volt egyházi ingat­lanok elidegenítési tilalmá­val foglalkozó törvényjavas­latokat. Várhatóan még csütörtökön szó lesz Deme Zoltán (MDF) önálló indít­ványáról, amelyben a Nemzeti Gyermek- és Ifjú­sági Alapítvány felülvizsgár latát szorgalmazza. A be­nyújtott önálló indítványo­kat, valamint az interpellá­ciókat és kérdéseket csak a következő ülésen tűzik napirendre. Az alkotmány módosításának kérdésével az előzetes elképzelésektől eltérően csak a jövő hét keddjén foglalkoznak a hon­atyák. Másfél nap elteltével, sok­kal inkább ügyrendi és po­litikai szócsatában, sem­mint a konkrét törvényja­vaslatról vitázva, az Ország- gyűlés — 266 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27 tar­tózkodás mellett — elfogad­ta a földtörvény módosítá­sáról _ szóló, s az állami in­gatlanok elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet. A csütörtök délelőtt le­zajlott általános vita mot­tójául Dénes Jánosnak (MDF) az a mondata szol­gálhatna : „amennyire egy­szerű volt mocsokká gyűrni a tulajdont, annál bonyo­lultabb ezt törvényesen, a kor szintjén, a világ erköl­csének megfelelően rendez­ni”. Már ebből a meg­jegyzésből is kitűnt: szó volt az ülésteremben álla­mi, termelőszövetkezeti, volt egyházi, jelenlegi tanácsi és leendő önkormányzati tulaj­donról. egykori paraszti és polgári magántulajdonról. A törvényjavaslat részle­tes vitája és az ebédszünet végül is oda vezetett, hogy a benyújtott öt módosító ja­vaslatból hármat visszavon­tak, egyet a plénum utasí­tott el, egyet pedig elfo­gadtak a képviselők. így végül is csaknem eredeti formájában született meg a törvény. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát átruházni vagy megterhelni, illetve haszná­lati vagy bérleti jogát gaz­dasági társaságba bevinni csak a megyékben és a fő­városban létrehozandó va- gyonallenőrző bizottságok engedélyével lehet. A tör­vény kivételt tesz a lakóház építését szolgáló telkek ma­gánszemélyek részére törté­nő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bérlők kíván­ják megvásárolni, illetve a rendelkezés nem terjed ki az Állami Vagyonügynökség, továbbá a PM zárolt álla­mi vagyonkezelő és -hasz­nosító intézményének ha­táskörébe tartozó ügyletek­re. Hatálya kiterjed vi­szont a folyamatban lévő ügyekre is. Rövid idő alatt vitatta meg az Országgyűlés a nemzeti és nyelvi kisebbsé­gek országgyűlési képvisele­téről szóló idei, XVII. tör­vény módosításának javas­latát. Fodor István (függet­len) írásban beterjesztett indítványában azért kérte az említett törvény módosítá­sát. mert az mindössze 30 napot biztosított arra, hogy kijelöljék azokat a szemé­lyeket, akik a kisebbségeket képviselik majd a parla­mentben. Az előterjesztést két or­szággyűlési bizottság vitatta meg: az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igaz­ságügyi Bizottság, valamint az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, s mindkét testület előadója bejelentette, hogy támogat^ ják a törvénymódosító ja­vaslatot. Az együttesen lefolytatott általános és részletes vitá­ban Baka András (MDF) kifejtette: szükségesnek tart­ja az ombudsman intézmé­nyét, ám véleménye szerint ez nem pótolja megnyugta­tóan a kisebbségek ország- gyűlési képviseletét. Sipos Imre (FKgP) azt javasolta, hogy amíg nem rendezik véglegesen ezt a kérdést, a nemzetiségi szövetségek je­löljenek ki olyan személye­ket, akik tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt a parlament ülésein. A továbbiakban a vita már meglehetősen eltért az ere­deti tárgytól, így tehát az elnök határozathozatalt ren­delt el: az Országgyűlés a javaslatot 275 igen szava­zattal 4 tartózkodás mellett elfogadta. A ' szövetkezeti tulajdon­ban lévő termőföld tulaj­don-átruházásának átme­neti tilalmáról szóló tör- *» vény javaslat általános vitá­ját berekesztve fejezte be csütörtöki ülésnapját az Or­szággyűlés. A kérdést, épp­úgy, mint a csütörtökre ter­vezett. idő hiányában azon­ban nem tárgyalt többi té­mát hétfői ülésén vitatja meg a plénum, amennyiben bizottsági előkészítésük megtörténik. A soros elnök este hat árakor zárta be az ülést, azzal, hogy a jövő héttel már az új tanácsko­zási rend szerint tevékeny­kedik a parlament. Feljegyzések a T. Házból BAROMÉTER Jó barométer a sajtópáholy telített­sége. A valóban történelmi pillanatokban olyan zsúfolt, hogy gombostűt sem le­hetne leejteni. 1990. május 31. azonban még mindig a 24-én megkezdett ülés folytatása, bőven akad ülőhely is. Sza­bad György bejelenti, hogy interpelláci­ókra, alkotmánymódosításra legközelebb jövő kedden keríthetnek sort. Folytatódott mindaz, amit szerdán ab­bahagytak. Érdemi felszólalás ritka, mint a fehér holló, ezért, ki-ki vérmérséklete szerint keres elfoglaltságot. Van, aki a reggeli lapokat böngészi, van, aki kézira­tot lektorál, vagy javít, mindenesetre, már a 251. oldalnál tart. A fiatalok élén­ken vitatkoznak, persze, másról és egy­más között. A szomszédban ülő képviselő éppen figyelne a szónokra, figyelmeztetni készül a csivitelőket, de keze félúton el­akad — és legyint egyet, csak úgy, a levegőbe... A háromszemélyes képviselő Az egyik témában szavaz a T. Ház. A sajtópáholy előtt pár sorral, a képviselő baljáról és jobbjáról egyaránt hiányzik a szomszéd. Azt nem tudni, megbízás­ból-e, de a képviselő három helyett sza­vaz, először megnyomja a bal oldali szomszéd gombját, majd a sajátját, végül a jobb oldaliét. Hát, a jó ég tudja, rendjén van-e ez így ? ! ÖNÄLLÖ indítvány A dolgok menetéből úgy látszott, Sza- lay Gábor nem tudja beterjeszteni ön­álló indítványát az energiapolitikai kon­cepció napirendre tűzéséről, pedig a kézirat május 21-i keltezésű, a sürgőssé­ge vitathatatlan, és remélte, hogy május 31-én lehetőséget kap. A földtörvény módosításának vitája azonban a munka­nap végéig tartott EGY-EGY MONDAT Mindig hangzanak el magvas bölcsele­tek, amelyeket érdemes kiemelni. Most a helyszűke miatt csak két csemegét: „A szövetségesek mohóságától ments meg, Uram, minket! Ellenfeleinkkel meg- -bírkózunk magunk is”. (Pető Iván). ^,Nem igazi tűzoltás, ha közben leég a ház”. (Tirtsch Tamás). — érv — Pillantás a hídról és a hídra... Párkányban volt a finis A sokezres tömeg melegen ünnepelte Alexander Dubceket. A parlamenti képviselői választások napját — júni­us 8-át — megelőző kortes­hadjárat. finiséhez érkezett a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság népe. A vá­lasztási küzdelem része volt az a népgyűlés, amelyet szerdán tartottak az Eszter­gommal átellenbeni Pár­kányban. A fórumot a „Nyilvánossággal az erőszak ellen” elnevezésű (szlovák) politikai mozgalom és a Független Magyar Kezde­ményezés nevet viselő po­litikai mozgalom koalíciója szervezte. A népgyűlés ven­dége és szónoka Alexander Dubcek volt, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság parlamentjének elnö­ke, a választási koalíció lis­tavezető képviselőjelöltje is. Alexander Dubceket több érzelmi szál is köti Pár­kányhoz. Párkány szlovák neve Sturovo. Dubcek ab­ban az uhroveci házban jött a világra, amelyben L. Stur, a mai Duna-parti vá­ros névadója született. Dub­cek a mostani párkányi lá­togatásakor megemlítette, hogy korábbi politikai mű­ködése során' „utolsó nagy bűne volt”, hogy Párkány­ban engedély nélkül elkezd­ték építeni a 3600 dolgozót foglalkoztató Papír és Cel­lulózgyárat. Ezt az akkori Mái; régen hallottuk re­besgetni, hogy lesz me­gyénkben is osztrák lottó. Mind ez idáig még nem igazolódott be a hír. Pon­tos tájékoztatást dr. Hegy­vári Sándor né. az OTP me­gyei igazgatóságának ille­tékes osztályvezetője adott lapunknak. Informátorunk jó hírt vezetők máshová akarták telepíteni. A párkányi választási népgyűlés Magyarország, különösen Esztergom számá­ra is fontos volt: több íz­ben szóba került a csonka Mária Valéria-híd további sorsa. A híd felépítésének szorgalmazása érdekében — a szlovák fél meghívására — Simon Tibor, az Eszter­gomi Városi Tanács meg­bízott elnöke is részt vett a fórumon. A város főterén Dubceket Janda Ladislav, a Párkányi Nemzeti Bizottság ügyvezető elnöke, Himmler György tanár, a Független Magyar ✓ Kezdeményezés ügyvivője és Repka Ladislav, a „Nyil­vánossággal az erőszak el­len” szlovák politikai moz­galom vezetője fogadták. A „Duna Szálloda” erkélyéről először Himmler György szolt magyarul (hatalmas taps köszöntötte ezt a poli­tikai gesztust), a több ezer­nyi tömeghez. A szónok a megbékélést, a politikai to­leranciát sürgette. Szüksé­ges. mondotta a szónok, hogy a szlovák nép kebelé­ben élő kisebbség a termé­szet és az-isten adta jogait érvényesíthesse. Végül a Mária Valéria-híd felépíté­sét kérve Dubcektől elmond­ta, hogy ez a híd új fejeze­tet nyithatna a szlovák és a közölt. Azok, akik schillin- gért szeretnének a csapo- dár istenasszonnyal, For­tunával kacérkodni, a jövő héttől már Komárom-Esz- tergom megyében is játsz­hatnak. Június 4-től Tata­bányán, Tatán és Eszter­gomban is feladhatják szel­vényeiket a szerencse meg- kísértői. A nyomtatványo­magyar nép barátsága törté­netében. Simon Tibor Esz­tergom népének üdvözletét tolmácsolta. „A múlt bor­zalmas mementója a lerom­bolt híd” — mondta, s kér­te az elnöktől, legyen szó­szólója a helyreállítás mi­előbbi megkezdésének, hogy 1995-re, a híd centenáriu­mára régi szépségében ra­gyoghasson. A szónoki mikrofonhoz lépő Alexander Dubcek be­szédének elején vázolta a cseh és szlovák demokrati­kus változásokat. Az ország demokratikus fejlődésének meggyorsulásáról adhatott számot. Ismertette pártja több _ programját, mint pél­dául a munkásokkal, a pa­rasztsággal való fokozottabb törődést, a nők életkörülmé­nyeinek javítását. A. Dubcek magyar nyel­ven köszönt el a népgyűlés résztvevőitől. A vendéglátók felkísérték Dubceket a II. világháború során felrobbantott Mária Valéria-híd épen maradt pilléreire. Dubcek szerint: mind Párkány, mind Esz­tergom tanácsának meg kell vizsgálnia a híd újjáépítésé­nek lehetőségét. A szerdai program végez­tével A. Dubcek és kísérete a helyi cellulóz- és papír­gyárat tekintette meg. Cs.. Nagy Lajos kát minden OTP-fióknál beszerezhetik. Fortuna ke­gyeltje a nyereményt ott veheti fel. ahol leadta a szelvényt. Legalábbis 5000 schilling alatt. Az annál magasabb összeget pedig nyereményigénylée alapján kapja meg Az OTP és az osztrák bank közötti kapcsolat mindkét félnek kedvező. A nagyobb forgalom növeli a nyereményalapot, a szeren­csések több pénzt zsebel­hetnek be. A lehetőségért pedig nem kell átruccanni Ausztriába, de még Buda­pestre, vagy Győrbe sem. Hétfőtől megyénkben is Ausztria lottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom