Dolgozók Lapja, 1990. április (40. évfolyam, 77-81. szám) / 24 óra, 1990. május (1. évfolyam, 1-18. szám)

1990-04-02 / 77. szám

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI . LAPJA] DOLGOZOK f ÜGGETLEN NAPILAP 1990. április 2., HÉTFŐ .XLV. évi., 77. szám Ára: 4,30 forint Mai számunkban II ________________________—m M árka—márka 2:1 2. oldal Ez a madár nem az a madár? 5. oldal V*. „Visszalépsz, vagy mind megdögöltök!” 8. oldal Kolozsvári nyilatkozat a román—magyar megbékélésről A románok és a magya­rok megértésben, harmóni­ában és a kölcsönös megbe­csülés szellemében éltek, élnek és kívánnak élni a jövőben is ugyanazon a földön — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet vasárnap tettek közzé a március 30-án, Kolozsváron rendezett nemzetiségi ta­nácskozásról. Adrian Motiu, az Erdély kérdéseivel foglalkozó mi­niszteri rangú államtitkár március 29-én, Csíkszere­dán és Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ és a Vatra Romaneasca szövetség vezetőivel, tájékozódott a megyékben kialakult hely­zetről. Ezt követően március 30-án Kolozsváron tanács­kozást tartottak — Adrian Motiu elnökletével —, ame­lyen a Hargita és Kovászna megyei szervezetek képvi­selői, valamint a Vatra Ro­maneasca kolozsvári szer­vezetének képviselői vettek részt. Ezen a tanácskozáson öt­pontos nyilatkozatot fo­gadtak el a résztvevők: az RMDSZ Hargita és Kovász­na megyei szervezetének, a Vatra Romaneasca Kovász­na megyei és kolozsvári szervezetének, a Demokra­tikus Románok Ligájának (ez a Vatra Romaneasca Hargita megyei szervezete), továbbá a Magyar Ifjúsági Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezetének és a Csíkszere­dái „Alfa” ifjúsági szerve­zetnek a képviselői. A dókumentum leszögezi, hogy a térségben a romá­nok és a magyar nemzeti­ségiek békében kívánnak élni, Romániát közös hazá­nak tekintik és elhatárolják magukat minden olyan szán­déktól, amely az ország bomlasztására irányul. Kö­zösen foglaltak állást a szét­húzó és destabilizáló kísér­letek ellen, függetlenül attól, hogy azokat belső, vagy kül­ső erők gerjesztik. Vállal­ták, hogy tiszteletben tart­ják az ország minden állam­polgárának egyéni és kol­lektív jogait nemzetiségre való tekintet nélkül „az egyetemes emberi jogok ki­áltványával, a helsinki és a bécsi konferenciák doku­mentumaival, valamint az ország törvényeivel” össz­hangban. A közös nyilatkozatban úgy foglaltak állást, hogy a nézeteltéréseket és konflik­tushelyzeteket tárgyaláso­kon kell rendezni. A kiala­kult helyzetről a román és magyar közvéleményt, va­lamint az érdekelt feleket a valóságnak megfelelően, lo­jálisán és Ikölcsönösen tájé­koztatni kell. Szakszervezetek: nagykoalíciót! Pozsgay visszalépett A Magyar Szocialista Párt elnökségének döntése alap­ján Pozsgay Imre visszalé­pett a választások második fordulójában való részvétel­től. Pozsgay Imre kijelentette: a párt elnöksége nem járult hozzá, hogy a jelenlegi fel­tételek mellett és körül­mények között részt vegyen a második fordulóban; ő pedig elfogadta az elnökség határozatát. „Ahol politi­kai zsarolással és a válasz­tási etiika megsértésével, személyeskedő és becsmérlő, személyemet mélyen sértő hírek terjesztésével, kije­lentéseim megmásításával akarnak győzni, ott nin­csenek eszközeim — mondta. A jelen helyzetben a szakszervezeteknek együtt­működést kell ajánlaniuk minden olyan pártnak, amely nem törekszik a moz­galom szétzúzására — mond­ta Szegő Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökhelyet­tese. Szerinte a szakszerve­zetednek alapvető érdeke fűződne ahhoz, hogy képvi­seltessék magukat az új or­szággyűlésben, mert az új politikai rendszerben a parlament lesz a legfőbb legitim politikai fórum, s aki azon belül nem tudja a saját érdekeit kifejezésre juttatni, annak további te­vékenységében jelentős ne­hézségek elé kell majd néz­nie. A szövetség elnökhelyette­se úgy foglalta össze sze­mélyes véleményét, hogy a szakszervezetek alapvetően MDF—SZDSZ nagykoalí­cióban érdekeltek, mert ha a kormányrúdnál a jövő­ben egymást váltaná e két nagy párt, akkor a mozga­lom politikai lehetőségei igen szűkre szabottak len­nének, s a szocialista, szo­ciáldemokrata értékek még az ellenzékiségből is kiszo­rulnának. Hungária Biztosító 3. autósnapja Dögös Lancia úr, szerény De Dión kisasszony Megint összedugta a fejét az autósport Komáram- Esztergom megyei triumvi­rátusa — Willisits Vilmos kisbéri veteránautós, Fer- jáncz Attila raliversenyző, Sudár Tibor, a Hungária Biztosító reklámmenedzse­re —, és megint elindult a konvoj, öt településen nap­jaink korszerű csodái mellett ott voltak dédapáink hintó- szerű, patinás járműved. Mind-mind azért, hogy mi, a közlekedésben részt vevők eredetiben tapinthas­suk a letűnt karóik finoman cizellált kisasszonyát, a múlt század végén épített De Dión Esculape-ot, és a fan- tasztikos lóerőket dögös kipufogóhangjával bemuta­tó Lancia urat. Lincmaier Rita felvételein balra fenn: Mérey Lajos Suzuki Swift je; balra lent: pihenő Szőnyben (balról jobbra); Ferjáncz Attila ra­liversenyző, Juhász István többtusázó, Willisits Vilmos veteránversenyző, Lakatos József filmnyomó és Kocsis Tibor panziótulajdonos; jobbra fenn: múlt századbe­li francia autó; jobbra lenn: Ferjáncz az autógramgyűj- tők körében. (Beszámolónk a 2. oldalon). Sziipervélel 28 csatornán? Referencia kábeltévé Komáromban Az első taggyűlés résztvevői, akik között Peter Mohär okiratot elnök is aláírta az alapító Fotó: H. N. Manapság már korántsem szokatlan, ha egy városi ta­nács vállalkozásba fog, az pedig már egyáltalán nem szenzáció, ha valahol korlá­tolt felelősségű társaság alakul. Mindennek ellenére elmondhatjuk, hogy mégis egy kisebbfajta szenzáció tanúi voltunk szombaton Komáromban, amikor a vá­rosi tanács épületében az érintettek aláírták az In- tercable TV Korlátolt Fele­lősségű Társaság alapító ok­iratát. Ugyanis e cég töb­bek között arra alakult, hogy Komáromban egy re­ferencia kábeltévé-hálóza­tot építsen ki, mégpedig az egyik legfejlettebb technika magyarországi meghonosí­tása útján. (Folytatás a 2. oldalon) R követek Tatán töltötték az éjszakát Dékeüzenet — hátizsákban Temesvártól Stockholmig (2659 km)—gyalog Temesvárról elindult négy fiatalember. A 33 éves, ro­mániai nemzetiségű Barlea Marin Jean; a tíz évvel fia­talabb, német származású villanyszerelő, Dewald Cris- tian; továbbá a szerb anya­nyelvű, 21 esztendős vil­lanyszerelő, Tomescu Ad­rian; valamint a 20 éves magyar fiú, Czakő Zsolt, aki műszerészként dolgozik egy óragyárban. Valameny- nyien az aradi KONDOR TURISTA CLUB tagjai, de nem sportolóként, hanem a béke követeiként vállalkoz­tak a 2659 km hosszú útra — Temesvártól Stockholmig. (Tudósításunk a 2. oldalon.). Tatán elsőként az MDF tagjai fogadták a béke követeit. Fotó: Haraszti Bethlen István Dorogon és Esztergomban Bethlen István, az MDF gazdasági szakértője április 3- án. kedden délután napjaink legégetőbb témáiról tart elő­adást. Dorogon fél ötkor, a József Attila Művelődési Ott­honban, Esztergomban pedig fél hétkor, a Petőfi Sándor Művelődési Központban várják mindazokat, akik az inflá­ció, a munkanélküliség, a privatizálás és az önkormányza­tok kérdéskörében szeretnének tisztábban látni. A vitafó­rumokon természetesen az érdeklődő vendégek kérdéseire is válaszol Bethlen István. fl gazda rászámolt, de ki nem iilölték Eladó a Dobi-ház Veszélyben Veszélyben a Himalája. Ha nem vigyázunk rá. lehet, hogy egyszerűen elkopik, mint egy cipő! E keserű kijelentést a *$(: végén Oj-Delhíbt#: megnyílt nemzetközi kon­ferencián tette Maneka Gandhi környezetvédel­mi miniszter. Aggodal­ma nem alaptalan, mert az elmúlt néhány évti­zedben lepusztult csú­csok, kopár ormok között élnek az ottaniak. „Kis túlzással”: ha ez így megy tovább, nem lesz mit megmászni Három ellenségünk van: a talajerózió, az erdőket kipusztító hely­béliek és, persze a tu­rizmus — mondta a mi­niszter. Maneka Gandhi máso­kat is vádolt. Szerinte Sir Edmund Hillary, új- •/.élandi felfedező a hibás azért, mert manapság úgy nyüzsögnek arrafe­lé az expedíciók, mint a kaptár körül a méhek. A hetvenes évek elején — nagy találékonyság nem kell hozzá, hogy parancsra vagy a legtermészetesebb gesz­tusként — Szőnyben kiala­kították a Dobi emlékmú­zeumot. Dobi Istvánnak, a Füg­getlen Kisgazdapárt elnöké­nek, a tárca nélküli, majd állam- és földművelésügyi miniszternek, a Miniszter- tanács elnökének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének, aki 1959- ben lépett be az MSZMP- be, és 1961-ben Lenin Bé­kedíjat kapott, minimum annyi kijárt, hogy szülőha­zájában személyes dolgaiból múzeumot nyissanak. (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom