Dolgozók Lapja, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI * l%#%| 1 LAPJA] DOLGOZOK f ÜGGETLEN NAPILAP 1990. március 1., CSÜTÖRTÖK XLV. évf., 51. szám Ara: 4,30 forint Mai számunkban: Elismerés a kórháznak 4. oldal Ügyfél voltam az ÁB-náL 5. oldal Nem játszhat otthonában az OBSK! 7. oldal te Országgyűlés második munkanapja Elhalasztott döntések Az Országgyűlés szerdán 9 óra után néhány perccel folytatta februári ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos be­jelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslat­ról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító ja­vaslatok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a bizottsági jelentés elkészülte után kerülhet sor. Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédel­mi törvényt — a honvédelmi miniszter sürgős romániai út­ja miatt — szintén csütörtökön tárgyalják meg. A nap folyamán ismét előállt a képviselőhiány. A meg­vitatott oktatási törvény módosítása éppen emiatt nem ment át. Egyfajta vélemény erősödését is tapasztalhattuk, mi­szerint. hagyja a T. Ház a döntéseket az új Országgyűlésre, és csak az igazán halaszthatatlan kérdésekben szülessenek határozatok. Csengőt a környékbeli kocsmákba! MSZMP választási nagygyűlés Tatabányán Az MSZMP egykori megyei székházában, a megújult, újjászerveződött MSZMP tata­bányai és környékbeli tagsága, szimpatizán­sok, érdeklődők — összesen több mint két­százan — hallgatták meg csütörtökön este Thürmer Gyulának, az MSZMP elnökének választási programbeszédét. Feszült figyelem, érdeklődés kísérte a szél­sőséges megnyilvánulásoktól mentes beszé­det. Thürmer Gyula néhány elhatárolódásra utaló gondolaton túl nem bírálta a kormány­zó vagy az ellenzéki pártokat. Nem hirdetett kizárólagos hatalmi törekvéseket, illuzórikus, utópisztikus eszméket. Felkészült, magabiztos szónokként, ember­közeli tónusban, realista hangvétellel szólt azokról a törekvésekről, melyek az MSZMP-t — a munkások, dolgozók, baloldali érzelmű állampolgárok pártjaként — az általuk ter­melt és képviselt értékek arányában az or­szágos népképviselet részesévé tehetik. (Ké­sőbbi számunkban a tanácskozásról részlete­sebben beszámolunk.) Tárgyalás állami és ellenzéki pártvezetőkkel Az érdemli munka az ok­tatási törvény vitájával foly­tatódott. A vita lezárását követően Glatz Ferenc mű­velődési miniszter válaszolt az elhangzottakra. Kifejtet­te: a hozzászólások sorozata megerősítette abban, hogy a társadalom várja az egész oktatási rendszer radikális átalakítását. Az oktatás egész irányításának átgon­dolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újra­gondolását, a felvételi rend­szer egységesítését és egy­szerűsítését. a különböző is­kolarendszerek egymás mel­lett létezését már tartalmaz­za egy koncepció. Ezt a kon­cepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság már megismerhette, de új okta­tási törvény formájában azért nem hozta a tárca a Parlament elé, mert a nép­szavazás után kialakult helyzetben nem lehetett elég idő annak megvitatására a pedagógusokkal, az érdek- képviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő in­tézményekkel. Glatz Ferenc szerint a hozzászólók joggal ostoroz­zák az elmúlt 40 év politi­kai rendszerének megfelelő­en kialakult oktatási rend­szert. E rendszerből fakad az is: a társadalom hozzá­szokott ahhoz, hogy a tör­vények elrendelik, kimond­ják, mit tegyenek az ál­lampolgárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeket biz­tosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegye­temek alapítására, arra, hogy az állami és magánis­kolák azonos feltételek mellejtt működhessenek. E törvényjavaslat elfogadása teszi törvényessé a miskolci bölcsész magánegyetem ala- pítását-működését is. Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Hor­váth Lajos elsőként a mó­dosító indítványokat szavaz­tatta meg, ezeket körülbe­lül fele-fele arányban fo­gadták, illetve vetették el a képviselők Az elnök a tör­vénymódosító javaslat al­kotmányerejű jellegére te­kintettel a határozathozatal­hoz létszámellenőrzést ren­delt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minő­sített többség szükségeltetik. A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval ke­vesebben az Országgyűlés létszámánál, de azért ele­(F oly tatás a 2. oldalon) Douglas Hurd, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszte­re szerdán megbeszélést folytatott magyar politikai vezetőkkel. A brit diplomácia irányí­tója elsőként vendéglátójá­val. Horn Gyula külügymi­niszterrel ült tárgyalóasz­talhoz a Külügyminisztéri­umban. A magyar—brit együtt­működés alakulását átte­kintve Horn Gyula megelé­gedéssel állapította meg. hogy igen intenzívek a két­oldali kontaktusok, s to­vábbfejlesztésükre is jó le­hetőségek kínálkoznak. Horn Gyula ennek kapcsán hangoztatta azt is, hogy a magyar kormányt eddig sem pártpolitikai célok ve­zérelték a kapcsolatok bő­vítésében. hanem az ország hosszú távú érdekeit tartot­ta szem előtt. Ennek megfe­lelően Magyarország a jövő­ben is számít a brit támo­gatásra. reformtörekvései­nek valóra váltásában. A nemzetközi kérdéseket áttekintve Douglas Hurd el­sősorban is bővebb felvilá­gosítást kért vendéglátójá­nak arról a minapi fejtege­téséről. miszerint Magyar- ország távlatilag a NATO politikai szervezetének tag­jává válhat. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a felve­tés egy tudományos tanács­kozáson hangzott el, így azt saját álláspontját kifejező, a távlatokat elemző elméle­ti fejtegetésnek kell tekin­teni. Semmi esetre sincs szó arról, hogy valamiféle hivatalos döntést ismerte­tett volna. A külügyminiszteri tár­gyalásokat követően Szűrös Mátyás ideiglenes köztársa­sági elnök fogadta a brit diplomácia vezetőjét a Par­lamentben. Az államfővel folytatott megbeszélés után Németh Miklós kormányfő fogadta Douglas Hurd-öt. Németh Miklós Hurd külügyminiszter látogatá­sának jelentőségét méltatva hangoztatta, hogy olyan tör­ténelmi pillanatban érke­zett hazánkba, amikor le­zárul a magyar történelem egy fejezete. Douglas Hurd délután John Birch nagykövet és munkatársai kíséretében lá­togatást tett a Magyar De­mokrata Fórum Bem téri székházában, ahol Keresz- tes K. Sándor és Kulin Fe­renc alelnökök. Szabad György elnökségi tag, vala­mint Bőd Péter Ákos gazda­sági és Kodolányi Gyula külügyi szakértők fogadták a vendéget. Douglas Hurd a délutáni órákban John Birch kísére­tében meglátogatta a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének irodáját. A megbe­szélésen Kis János megbí­zott pártelnök, valamint Haraszti Miklós és Rajk László ügyvivők vettek részt. Az SZDSZ vezetői tá­jékoztatták a vendéget a szabaddemokraták gazda­sági programjáról és politi­kai terveiről. Tatabányán járt India nagykövete India nagykövete felesége tarsasagaban többek között a módszertani bölcsődébe is ellátogatott Fotó: Haraszti Férfi kézilabda VB Rajt győzelemmel MAGYARORSZÁG—FRANCIAORSZÁG 19-18 (9 7) A csehszlovákiai Plsenben a világbajnokság első talál­kozóján norvég játékvezetői kettős irányítása mellett a ma­gyar válogatott a következő összeállításban játszott: dr. Hoffmann — Iváncsik, Gyurka, Sibalin, Füzesi, Putics, Ma­rosi.-Cserék: Bíró, Lehel, Kovács M., Győrffy, Borsos. Ed­ző: Csík János. Február 28-án Tatabánya vendége volt az Indiai Köz­társaság nagykövete. Malik Surinder Lám úr felesége társaságában délelőtt 11 órakor a városi tanácson Sárközy Géza elnökkel talál­kozott, aki tájékoztatta őt a város helyzetéről. Termé­szetesen a protokolláris in­formációkon kívül szóba ke­rültek a ma mindenkit érin­tő és érdeklő politikai-gaz­dasági kérdések is. A nagy­követet főleg ez utóbbiak izgatták, hiszen nem titkol­tan azzal a céllal is látoga­tott Tatabányára, hogy együttműködést keressen a két ország vállalatai között. Konkrét megállapodás ugyan még nem született, de a nagykövet a jövőben még visszatér Tatabányára ez ügyben. A délutáni program a re­habilitációs gyermekotthon­ban kezdődött, majd pedig a módszertani bölcsődében folytatódott. Az indiai ven­dégek mindkét helyen rend­kívül nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatást. Főleg a rehabilitációs gyer­mekotthonban látottak gya­koroltak mély benyomást India nagykövetére, és az itt folyó munkát egyenesen a Budapesti Pethő Intézet- belihez hasonlította. A módszertani bölcsődé­ben, amennyire a rövidre szabott idő engedte, játszot­tak is az apróságokkal, és néhány talpraesett legényke otthon eldicsekedhet majd vele, hogy kezet rázott az Indiai Köztársaság nagykö­vetével. A várossal történő ismerkedés A Közművelődés Háza múzeumában folytató­dott, majd a Közösségi Tele­vízió stúdióját keresték fel a vendégek. A tévések jóvol­tából, igaz csak képernyőn, de madártávlatból is megte­kinthették a várost A fá­rasztó, de minden bizonnyal érdekes és tanulságos nap a Népházban ért véget. — szőts — Bzé a fold, aki megműveli Régi mondás, új tartalom Véget ért a szovjetunió­beli parasztság sok évtizedes sztálini jogfosztottsága. Bő hét évtizeddel a lenini föld­dekrétum kihirdetése után jogilag elhárult az akadá­lya annak, hogy a Szovjet­unióban valóban azé legyen a föld, aki megműveli. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa szerdán óriási szó­többséggel, második olva­sásban is elfogadta a föld­ről szóló törvényt A földről szóló törvény — amint azt a szerdai vita­záráskor is hangoztatták — alaptörvény, amelyre építve valamennyi köztársaság ki­dolgozza a maga vonatkozó törvényét, számolva az adott térség hagyományaival, sa­játosságaival. A törvény értelmében a föld — életre szóló és örö­kölhető tulajdona a pa- rasztaaik, aki maga dönthet, hogy önállóan kíván-e tu­lajdonán gazdálkodni vagy csatlakozik a kolhozhoz, szovhozhoz. A VB kezdete előtt a magyar válogatott tisztában volt azzal, hogy az első ta­lálkozó nagyon nehéz lesz a felszálló ágban lévő franciák­kal szemben, de a győzelem megszerzését kötelezőnek tartották a fiúk. A franciák szereztek két­gólos előnyt, de jött Maro­si és a félidő tizenhetedik percében 5-4 volt a mérkő­zés állása, és valamennyi gólunkat ő lőtte. Hoffmann parádésan védett és az el­ső félidő végére kétgólos előnyt szereztek a magya­rok. A második félidőt kiváló­an kezdték a magyar fiúk, és úgy tűnt, hogy 12-8-as vezetés után biztosan győz­nek. A félidő közepén még három góllal vezettek a ma­gyarok, de a mérkőzés haj­rájára egygólosra olvadt az előny. Két perccel a mér­kőzés vége előtt. Hoffmann bravúros védései ellenére. 18-18-nál egyenlített a fran­cia csapat, de egy perccel a mérkőzés lefújása előtt. Iváncsik hétméteresből lőtt góljával megnyerte a mér­kőzést a magyar válogatott. A mérkőzés nagy részé­ben biztosan vezető ma­gyar csapat, a hajrában sok hibát vétett és csak nagy bravúrral sikerült megnyer­ni a sorsdöntőén fontos ta­lálkozót. Góllövők: Marosi 7, Iván­csik 4, Lehel 3, Füzesi, Győrffy 2—2 és Gyurka. Jók: dr. Hoffmann, Marosi« Iváncsik, Lehel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom