Dolgozók Lapja, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

I—»rr%»-réKiar 1' 1 Magyarország a közös Európa-ház hasznos tagja akar lenni Németh Miklós nyilatkozata a Welt am Sonntagnak Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke a Welt am Sonntag című nyugatné­met napilapnak nyilatkoz­va kijelentette, hogy az MSZMP jövő pénteken kez­dődő kongresszusától a párt teljes megújulását, a reform­erők és a reformgondolat egyértelmű győzelmét vár­ja. Űj, modern, a több­pártrendszer követelmé­nyeinek megfelelő pártot. A vasárnap utcára kerülő lap hamburgi szerkesztősé­ge az MTI bonni irodájá­nak már előzetesen — szombaton — rendelkezé­sére bocsátotta az interjú általa legfontosabbnak tar­tott részleteit. Jelezte egy­ben, hogy a magyar állam­férfi, akit a nagy befolyású, tekintélyes hetilap kommu­nista reformminiszterelnök­ként jellemez, ezen a Nyu- gat-Európa számára exklu­zív interjún kívül már nem nyilatkozik a pártkongresz- szus előtt. Arra a kérdésre, hogy el­képzelhetőnek tartja-e az MSZMP kettészakadását, konzervatív és reformerők­re, Németh Miklós kijelen­tette: ezt nem tudom kizár­ni. A jó megoldás az lenne, hogy a pártkongresszuson el­fogadott reformplatform alapján mindenki maga döntené el, hogy továbbra is a párt tagja kíván maradni, vagy mivel nem fogadja el a gyökeresen megújult poli­tikai platformot, kiválik a pártból: ily módon a kon­zervatív, megújulásra kép­telen erők leválnának a pártról. — Mindamellett elfogad~ hatatlannak tartok minden olyan kompromisszumot, amely a pártegységre, vagy a közelgő választásokra hi­vatkozva megpróbálja ösz- szebékíteni az összebékíthe- tetlent: a konzervatív pártál­lami gondolkodást az euró­pai értelemben vett balol­dali szocialista pártmozga­lom meghatározó jegyeivel. Egy ilyen egység nem sta­bilizálható — idézte a lap a miniszterelnököt. Németh Miklós az újság előzetes ismertetésében a leghatározottabb igennel vá­laszolt arra a kérdésre, hogy komolyan gondolja~e a szabad választásokat. A megfelelő törvénytervezetek elkészülnek a szabad vá­lasztásokhoz, amelyeken részt vesz valamennyi, al­kotmányos alapokon szer­veződött és működő politi­kai erő. Ezek már nagyon várják e választásokat. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió nem fog beavatkozni a ma­gyar reformfáradozásokba. Ö maga arról is meg van győződve, hogy a társadal­mi béke sokkal nagyobb ve­szélyben lenne, ha ez az át­alakulási folyamat nem kezdődött volna el, vagy szerencsétlen körülmények folytán megakadna. Magyarország törekvései során mindenekelőtt Mihail Gorbacsovtól kap egyértel­mű támogatást. Nem tagad­ható mindamellett, hogy a szovjet vezetésben vannak olyan erők is, amelyeknél bizonyos aggodalom ta­pasztalható. a magyaror­szági reformfolyamatokkal kapcsolatban amiatt, hogy a viszonyok esetleg anarchi­kussá válhatnak. Németh Miklós hozzáfűzte: ebben az aggodalomban mi is osz­tozunk. A Varsói Szerződésre vo­natkozóan a kormányfő nyo­matékosította : határozottan törekszünk arra, hogy a Varsói Szerződés működési rendje megújuljon, még­hozzá olyan értelemben, hogy jogi garanciák bizto­sítsák. azt, hogy a szocialista országok semmilyen módon nem avatkoznak bele egymás belső ügyeibe. Németh elis­merte — hangzik a Welt am Sonntag ismertetése —, hogy nem csak a magyar—osztrák határ megnyitása miatt tá­madtak jelentékeny egye­netlenségek a varsói szer­ződésbeli partnerekkel. — Mindenekelőtt nem hiszem, hogy pusztán a határ meg­nyitása miatt konfliktusba kerültünk volna több VSZ- beli partnerrel. Az utóbbi évek eseményei egyértel­műen bebizonyították — és ez Önök közvéleménye előtt is, azt hiszem, teljesen nyil­vánvaló —, hogy e térség országait nem lehet; többé egy egységes, monolit tömb­ként kezelni. Sok mindent másként látunk, másként ítélünk meg, és nem szo­katlan dolog a poiémia. — Mi a döntést körülte­kintően mérlegeltük, és azt hiszem, azzal önók is egyet­értenek, hiba lett volna egy, az országunk érdekeivel, kül- és belpolitikájával el­lentétes döntést hozni csak azért, hogy fenntartsunk valamiféle látszategységet. A lap szerint a Miniszter- tanács elnöke első ízben tisztázta, hogy Magyaror­szág, a határ megnyitása fe­lől döntve, senkitől sem kért ehhez engedélyt. — Szuverén állam lévén, szuverén döntést Koztunk, amelyről a szövetséges or­szágokat tájékoztattuk, de nem kértük hozzá az- enge­délyüket. A döntés megho­zatalát humanitárius meg~ fontolások indokolták — szögezte le Németh Miklós. A határ megnyitásának fogadtatásáról szólva meg­állapította: az NSZK-ból valóban számos helyről, ve­zető politikusoktól, közéleti személyiségektől kaptunk köszönetét humanitárius cselekedetünkért. De meg kell mondanom, hogy leg­alább ennyire örömünkre szolgált az a nagyszámú kö­szönőlevél, amelyet hétköz­napi emberek írtak hozzánk. Ez azt mutatta számunkra, hogy ezt a kérdést mind a politikai pártok, mind a köz­vélemény egyöntetűséggel ítéli meg az önöik országá­ban. Amit tettünk, azt per­sze, nem önös érdekből tet­tük, nem azért, hogy elis­merést arassunk világszer­te. Komolyan gondoljuk, amikor azt mondjuk, hogy Magyarország hasznos tag­ja akar lenni a „közös euró­pai háznak”. Többször le­szögeztük elkötelezettsé­günket a szögesdrótok nél­küli Európa megteremtésé­re, ahol a határok összekö­tik és nem elválasztják a nemzeteket. Németh Miklós tudatta, hogy a magyar határ to­vábbra is nyitva marad. — Ha az NDK állampol­gárai szabad elhatározásuk­ból úgy döntenek, hogy nem kívánnak hazatérni, nem tehetjük meg, hogy erőszak­kal kényszeresük őket a hazatérésre. Ezen az elven a jövőben sem kívánunk sem­mit sem változtatni. Ugyan­akkor reményemet fejezem ki, hogy a két német állam előbb, vagy utóbb meg­egyezésre jut ebben a kér­désben. A kormányfő azonban megállapította, hegy Ma­gyarország nem kíván tran­zitország lenni, amelyet a különböző nemzetiségű ke­let-európai állampolgárok arra használnak, hogy Nyu­gatra távozzanak. Befejezésül Németh ki­emelte Magyarországnak azt az óhaját, hogy tovább akar közeledni Nyugat-Európá- hoz. Kijelentette: intézmé­nyes kapcsolatok kialakítá­sára törekszünk különböző európai szervezetekkel. Gon­dolok itt például az Euró­pai Parlamentre, az Európai Tanácsra és nem utolsó­sorban az Európai Közös­ségre. Ha e kapcsolatépítési törekvést a nyugat-európai államok kormányai, köztük az Önök kormánya, támo­gatják, azzal a magyar po­litikai és gazdasági reform- törekvéseket és reformerő­ket, Magyarország Európá­ba való teljesebb integrá­lódását segítik elő. Horn Gyula hazaérkezett Szombaton hazaérkezett New York-ból Horn Gyula külügyminiszter, aki a ma­gyar küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ-közgyű- lés 44. ülésszakán. A külügyminiszter a re­pülőtéren válaszolt az újság­írók kérdéseire. A Magyar Távirati Iroda munkatársa arról érdeklődött, milyen fogadtatásra talált az a ja­vaslat, hogy a kisebbségek védelmét új, korszerű nem­zetközi szabályokkal garan­tálják? — A résztvevők kedvező­en fogadták e kezdemé­nyezésünket, egyetértettek abban, hogy több, a nem­zetközi helyzetre kiható problémakörrel — amelyek ugyan korábban szerepeltek már nemzetközi szerveze­tek napirendjén — újra foglalkozni kell, mégpedig a jelenlegi körülményekből kiindulva. Arra a kérdésre, hogy a Varsói Szerződés külügy­minisztereinek New York-i megbeszélésén milyen véle­mények fogalmazódtak meg a VSZ politikai együttmű­ködésének korszerűsítéséről, Horn Gyula így válaszolt: — Napjainkban még min­dig gyakran előfordul, hogy a különböző VSZ-tanácsko- zásokon megkövesedett, ' a mai realitásoktól elszakadt nézetek hangzanak el. Még mindig nem az érdemi kér­désekkel foglalkozunk. New York-ban megállapodtunk, hogy a külügyminiszteri bi­zottság esedékes varsói ülé­sén operatív formában meg­vitatjuk a VSZ-szel össze­függő kérdéseket. — Nem szabad misztifi­kálni, valamilyen elvont elvre hivatkozva azt suly­kolni, hogy a VSZ-tagálla- mok közötti viszonyban minden rendben van. Ez nem igaz. Súrlódások van­nak és lesznek a jövőben is. Hangsúlyozom azonban, hogy a magyar kormány soha, egyetlen országot nem ma­rasztalt el, nem támadta, nem minősítette az egyes szocialista országokban ki­alakult helyzetet, az ott zaj­ló politikai folyamatokat. Az persze előfordul, hogy az újságírók kritikával il­letik az egyes államokat, ez azonban együttjár a nyilvá­nossággal. Viszont ugyanezt elvárjuk partnereinktől is; ők se avatkozzanak bele belügyeinkbe. A hazánkban zajló változásokat csak mi minősíthetjük. A minket érintő bíráló kijelentéseket azonban nem hagyhatjuk válasz nélkül. Nem csupán azért, mert nemzeti önérze­tünk ezt diktálja, hanem, mert elvi álláspontunknak is ez felel meg. Hz Oroszlány még veretlen (Folytatás az 1. oldalról.) Oroszlányi Bányász— Videoton 99-89 (51-42) OROSZLÁNY, 500 néző, vezette: Toók, Smied. OROSZLÁNY: Weglorz 29. Muntean 6, Dévai, Bog­nár 20, Szczubiál 26. Csere: Varga 10, Zboray 8, Pisch. Edző: Tomas Szluzalek. VIDEOTON: Masura 18, Hevesi 6, Rosinszki 25, Varga 2, Kovács 5. Csere: Csarnai 5, Szabolcs 16, Nagy 10, Matus 2, Szigetvá­ri. Edző: Guoth Iván, Tóth Attila. Dévai az első percben ki­hagyott egy ziccert, s köz­ben két büntetőt begyűj-. tött, ezzel kezdődött a baj­noki. Alig telt el két perc. Dévai újabb személyivel „gazdagodott”, ezért Tomas Szluzalek le is cserélte, s helyette Vargát állította be. A negyedik percben Bognár kosarával vezetést szerzett az Oroszlány, előtte pedig Muntean dobta a kosara­kat. Az ötödik percben a vendégeknek már a hetedik személyi hibájukat Írták a jegyzőkönyvbe, ami azt tükrözte, hogy a Videoton többet szabálytalankodott. A félidő derekán 15-19-es állásnál mindkét oldalon pontatlan dobások követ­keztek, s az addig jól ját­szó Muntean óriási helyzet­ben hibázott. így ő is pihe­nőre tért. Zboray pedig pá­lyára lépett. A 12. percben 19-19-nél Szczubiál egyen­lített. két perc múlva pe­dig Weglorz és Szczubiál büntetődobásai után az oroszlányiaknak már hat pont volt az előnye. (28-22) A félidő befejezése előtt öt perccel már négy Video- ton-játékosnak Masurának. Rosinszkinek, Vargának és Kovácsnak három faútia volt. ami nem sok jót sej­tetett a Guoth legénység­nek. Közben Szczubiál zsi­nórban dobta a büntetőket, s így a 15. percben 36-27-re vezettek a hazaiak. A fél­idő utolsó perceiben na­gyon jól szereltek Weglor- zék, miközben a palánk alatti játékukba sem csú­szott hiba. A szünet utáni ötödik percben már 66-49-et mu­tatott az eredményjelző, mert Szczubiál ezen a na­pon igen jól dirigálta a csapatot, a többiek pedig a felgyorsult játékban ponto­san dobtak. A 30. percben 17 pontos oroszlányi veze­tésnél csak annyi változott a pályán, hogy a Videoton­ból Masura és Varga is ki­pontozódott, majd később őket követte Hevesi. A fe­hérváriak cserejátékosai azonban nem adták fel a küzdelmet, s főként Ro­sinszki és Kovács vállalt magára sokat, így a 37. percben 8 pontra csökkent a hátrányuk (93-85), mi­közben Kovács is idő előtt befejezte a játékot, mivel neki is összejött az öt sze­mélyi hibája. A mérkőzés előtt talán sokan nem mertek volna egyértelműen az Oroszlány győzelmére tippelni, hogy azonban szombaton veret­len maradt a csapat, az jó­részt Szczubiál, Weglorz és Varga kimagasló egyéni tel­jesítményének köszönhető. A találkozó után Tomas Szluzalek edző a követke­zőket mondta: — Gratulálok a csapa­tomnak, nagyon jól véde­keztünk, elsősorban a len­gyel játékosok és Varga já­tékával vagyok elégedett. Tereny Andrea AZ ÉLMEZŐNY ÁLLÁSA: 1. Oroszlány 3 - 296-242 6 2. Csepel 3 - 281-255 6 3. Tungsram 3 - 288-271 6 flz ügyészség nem nyomoz Petres Sándor ügyében Az ügyészség megtagadta a nyomozást a Petres Sán­dor ellen tett feljelentéssel kapcsolatban. Miként a sajtó beszámolt róla, Rózsa Mihály és két társa a Magyar Radikális Párt nevében, továbbá, Ádám Pál, a Független Kisgazdapárt Bács-Kiskun megyei szervezete nevében összeesküvés bűntette miatt feljelentést tett az ügyész­ségen Petres Sándor ellen. Petres a Mai Nap 1989. augusztus 25-i számában megjelent interjújában a Munkások Marxista—Leni­nista Pártjának szervezése kapcsán azt ;a kijelentést tette: pártja nem hagyja, hogy egy jövendő Ország­gyűlésben csak értelmiségi­ek vegyenek részt, a mun­kásokat kirekesztve. Ez el­len akár fegyveresen is fel fognak lépni, katonai hata­lomátvételre is képesek — nyilatkozta. A vizsgálat során az ügyészség a következő té­nyeket állapította meg: Petres Sándor — más for­rásból meg nem erősített — előadása szerint meg­kezdte egy. Munkások Mar­xista—Leninista Pártja el­nevezésű párt szervezését. Ennek politikai platform­járól és célkitűzéseiről többször nyilatkozott. Az inkriminált mondat a Mai Napban jelent meg. A feljelentések alapjául szolgáló kijelentések és Petres „szervező” tevékeny­ségének jogi értékelése alapján az összeesküvés bűntettét nem lehetett —' és más bűncselekményt sem — megállapítani, mert a Mai Napban megjelent interjúban egy jövőbeni, feltételezett helyzetre vo­natkoztatva, minden reális alapot nélkülöző egyéni vé­leményének adott hangot. E véleményének megítélése és minősítése nem tartozik a büntetőjog körébe. Az ügyészség ilyen elvi okok­ból a nyomozást megtagad­ta. Új vasutas-szakszervezet alakult Párizsi évadnyitó Nagy sikerű kettős prog­rammal nyitotta meg idei évadját a Párizsi Magyar Intézet a múlt hét végén: az intézet kiállítótermében a Franciaországban élő, nemzetközi hírű festőnő, Molnár Vera alkotásaiból nyílt kiállítás, a nagyte­remben Redig magyar elő­adóművészek adtak koncer­tet. Molnár Vera, akinek mű­vei számos nagy nemzetkö­zi kiállításon szerepeltek és sok egyéni kiállítása volt, — műveit Magyarországon a fiatal művészek klubjá­ban mutatták be, — a szá­mítógépek képzőművészeti felhasználásának egyik út­törője. Most kiállított alko­tásai átfogó képet nyújta­nak sokéves munkásságá­ról. A koncert programjá­ban Bagó Gizella énekmű­vész és Horváth Jenő hege­dűművész működött közre. Jazov az USü-ban Hivatalos egyesült álla­mokbeli látogatásra utazott vasárnap Dmitrij Jazov hadseregtábornok, az SZKP KB PB póttagja, szovjet honvédelmi miniszter. Uta­zásával partnere, Richard CJheney amerikai védelmi miniszter meghívásának tesz eleget. Bár Jazov látogatásának programjáról a szovjet tö­megtájékoztatás előre nem ismertetett részleteket, fel­tehető, hogy hivatalos meg­beszélései kapcsolódnak azokhoz az új megállapo­dásokhoz, amelyeket egy héttel korábban Eduard Se- vardnadze külügyminiszter kötött a James Bakerrel folytatott megbeszéléseken. Szeptember 30-án, a Ke­leti pályaudvaron mintegy 150 vasútas küldött jelenlé­tében és egyetértésével megalakult a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszerveze­te. Az alakuló gyűlésen fel­szólalók közül többen 4s ki­fejtették: az új, független szakszervezet létrehozását döntően befolyásolta az a sajnálatos tény, hogy a hatalommal szövetkezett, úgynevezett hivatalos szak- szervezet az elmúlt évtize­dek során bebizonyította ér­dekvédelmi képtelenségét, tagjait kiszolgáltatottá tet­te. Mindezek következté­ben a munkakörülmények elembertelenedtek, a vas­utasok jelentős része a mértéktelen túlóráztatások ellenére is Súlyos megélhe­tési problémákkal küszkö­dik. Az alakuló gyűlésen ké­szült riportot egy későbbi lapszámunkban közöljük. — tán MHUNGÁRIA TlSZtelt Iá BIZTOSÍTÓ Ügyfelünk! A hosszú lejáratú hitelhez kötött HUNGÄRIA OTTHON biztosítás díját az OTP — technikai okok miatt — teljes (engedménnyel nem csökkentett) biztosítási díjjal építette be az ön hiteltörlesztésének összegébe. A HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ az önnek adott engedményből, amely 1990. év szeptember hó '30-ig terjedő időre szól, az ez évre eső részt 1989. november hó folyamán, míg a fennmaradó összeget 1990. május hóban átutalja az ön címére. Továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésére. Tisztelettel: Hungária Biztosító Komárom Megyei Igazgatósága 4024 LAPJA 1989. október 2., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom