Dolgozók Lapja, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

DOLGOZOK 1989. augusztus 1., KEDD POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf., 179. szám Ára: 4,30 forint Hemzetközi Értekezlet Segítség Magyarországnak és Lengyelországnak Kedden Brüsszelben 24 nyugati ország szakértői ülnek össze, hogy egynapos értekezleten megvitassák: miként segíthetnék a magyar és a lengyel reformokat. Két héttel ezelőtt a hét leggazdagabb ipari ország párizsi csúcsértekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a bizott­ságot a segítség szervezésé­vel. A keddi értekezletet a bizottság hívta össze az EK székhelyére. A résztvevők: a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hat tagja, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Űj-Zéland és az időközben ugyancsak meghí­vott Törökország. Teljes jo­gú résztvevő az EK bizott­sága is, amelyet Horst Krenzler, a külkapcsolato-- kért felelős főigazgatóság ve­zetője képvisel, ö is fog el­nökölni a keddi értekezleten. A tanácskozás napirendjén a Lengyelországnak nyújtan­dó élelmiszersegély szerepel, valamint elképzelések és öt­letek arra, hogyan bővíthet­nék a „24-ek” gazdasági és kereskedelmi együttműködé­süket Magyarországgal és Lengyelországgal. Az első napirendi pont ügyében az EK már megadta az alap­hangot: a napokban 140 mil­lió dolláros élelmiszerse­gélyt utalt ki Lengyelország­nak két évre azzal a felté­tellel, hogy az élelmiszer egy részének értékesítésé­ből származó bevételeit a lengyel kormány kizárólag az ottani mezőgazdaság és élelmiszerelosztás fejlesztésé­re fordítja. Brüsszeli diplomáciai kö­rökben az értekezlet előtt senki sem várta, hogy az egynapos „ötletrohamon” va­lamiféle nemes versengés alakulna ki a résztvevők kö­zött abban, hogy ki ,.ad töb­bet”. Ezt a megbeszélés po­litikailag viszonylag ala­csony szintje sem teszi lehe­tővé. A tanácskozás a hét­fői vélemények szerint in­kább óvatos tapasztalatcse­rének ígérkezik, amelyen a résztvevők főként azok sza­vára lesznek kíváncsiak, akiknek már van gyakorla­tuk Kelet-Európában: az NSZK-éra, Ausztriáéra, Ja­pánéra vagy az EK bizott­ságáéra. Eleve kizárták a témák közül az adósságok ügyét és a pénzügyi együttműködés más, hitelezési jellegű kér­déseit. Elsősorban arról lesz szó, hogy beruházásokkal, vegyes vállalatok alapításá­val, tapasztalatátadással szakmai és gazdasági veze­tőképzéssel (menedzserkép­zéssel) hogyan lehetne segí­teni a piacgazdaság infrastruktúrájának, esetle­ges kereskedelmi könnyíté­sekkel pedig a gazdaságnak a fejlődését a reformer ke­let-európai országokban. Ili családtagok... Fotó: Kiss T. József Az Oroszlányi Szénbányák közel nyolc­ezres nagy családjának 96 új, pályakezdő tagját hétfőn délelőtt, ünnepélyesen kö­szöntötték a Bányász Klubban. Többek között huszonhat vájár, huszonöt betaní­tott munkás, tizenhat villanyszerelő, tizen­öt lakatos, valamint hat esztergályos ült a kólákkal, szendvicsekkel „díszített” asz­taloknál, és hallgatta Barabás Mihály mű­szaki vezérigazgató-helyettes üdvözlő szavait. Megtudhatták, hogy első munkahelyük­nek megnyugtató a jövője. Az Oroszlányi Szénbányáknak 70 millió tonna működő és 40 millió tonna megkutatott szénvagyo- na van. A szenet a nagyfokú gépesítés kö­vetkeztében az országos átlagnál jóval gazdaságosabban lehet a felszínre hozni. A vállalat tehát biztos kenyeret kínál dol­gozóinak. — efká — augusztus 1-jétöl A gondoskodás nem ér véget a hétfői ünnepséggel — hangsúlyozta a műszaki vezérigazgató-helyettes. — A fiatalok pat­ronáló szakemberek mellett kezdik el a munkát, de ez természetesen nem azt je­lenti, hogy nem kapnak önállóan elvég­zendő feladatokat. A tapasztalatokat időn­ként közösen megvitatják, ezzel is segítve a nem mindig könnyű beilleszkedést. A vállalat a munkahelyen kívül is tö­rődik a pályakezdőkkel, jelentős összeg­gel támogatja a lakáshoz jutási törekvé­seket. A „központi” ünnepséget követően az „új-munkakönyves” fiatal dolgozók mun­kahelyeiken folytatták az ismerkedést a vállalat életével. Persze, az ismerkedés nem tart túl sokáig. Munka van bőven... Megszűnt a határsáv Szakszervezet a bányászokért B IKSZ KB ülése A nemzetek viszonyáról A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn Belgrádiban foly­tatta vasárnap megkezdett tanácskozását az ország nemze­teinek (tagköztársaságainak) viszonyáról, amely az elhúzódó társadalmi-gazdasági válság hatása alatt, az utóbbi időben érezhetően megromlott. Az ülésen éles vita bontakozott ki. Felszólalt az ülésen Ante Markovics, a jugoszláv kor­mány elnöke. Kijelentette, hogy a kormánya által kez­dett gazdasági reformmal szemben nagy az ellenállás. Egyes köztársaságokban a „saját nemzet” szűk érde­kei alapján ítélik meg a ja­vasolt változtatásokat. A politika és az állam tovább­ra is beleavatkozik a válla­latok tevékenységébe, jól­lehet, a reform egyik alapel­ve éppen a vállalati önálló­ság biztosítása. A szövetségi kormány számos intézkedé­sét megtorpedózzák, antiinf­lációs programja pedig ál­landó támadások kereszt­tüzébe került (a legutóbbi hetekben a szerb köztársaság részéről hangzottak el fő­ként ilyen bírálatok. — A szerk.). Markovics végül felvetet­te, hogy „elegendő érv nél­kül forgatókönyvet dolgoz­nak ki a fő bűnbaknak ki­kiáltott szövetségi kormány megbuktatására”. A kormányelnök felszóla­lása körül szópárbaj kere­kedett, jóllehet az ülés el­nöke többször is figyelmez­tetett arra, hogy ez nem tar­tozik a napirenden szereplő témához. Boriszlav Jovics, a JSZSZK Elnökségének szerbiai alel- nöke rámutatott, hogy „a szövetségi kormányt ért bí­rálatok mögött nem kell a kormány megdöntésére 'ki­dolgozott forgatókönyvet ke­resni, de az is veszélyes do­log lenne, ha csak az ország egyetlen tagköztársaságát vádolnák Jugoszlávia egysé­gének szétzúzásával”. Miomir Minies szerint, a szerb köztársasági elnökség nemrég közzétett társadal­mi-gazdasági reformprog­ramját egyesek csupán azért illetik rosszalló értelemben a „nemzeti” jelzővel, mert Szerbiáról van szó. A szovjet szakszervezete­ket is felelősség terheli a bányászok problémáinak megoldatlanságáért, ami végül is a nagyszabású sztrájkokhoz vezetett — je­lentette ki a hétfői Prav­dában Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek K özponti Tanácsának elnö­ke, aki a különleges kor­mánybizottság tagjaként személyesen is részt vett a különböző bányavidékeken tartott egyeztető tárgyalá­sokon. Salajev szerint a szovjet szakszervezetek hosszú éve­ken keresztül „állami” szempontból építették fel gondolkodásmódjukat, a termelés fejlesztését tekin­tették elsődlegesnek, s így a szociális kérdések háttérbe szorultak. Például a bá­nyászszakszervezet nem lé­pett fel elég következetesen a dolgozók szabadnapjai ügyében. A jelen helyzetben azonban változások várha­tók, mert a szakszervezetek is élhetnek a bizalmatlansá­gi indítvány eszközével. A MEGAMORV Petőfi-bizottság a magyar kormánnyal karöltve kívánja folytatni a Pe- tőfi-expedíció munkálatait, de fenntartja ma­gának a jogot Petőfi Sándor földi maradvá­nyaival kapcsolatosan a további ügyintézés­re — jelentette be a MEGAMORV Petőfi- expedíciót finanszírozó Morvái Ferenc, a MEGAMORV kazánfejlesztő iroda vezetője és tulajdonosa a sajtó képviselőinek hétfőn a Magyar Sajtó Házában. Elmondta: felhívja a kormányt, hogy legkésőbb egy héten belül 6zervezzen kormánybizottságot. Ez a bizott­ság intézkedne a magyar Külügyminisztéri­um útján, hogy Petőfi Sándor földi maradvá­nyai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valamilyen óik miatt a kormány nem intéz­kedne, akkor kéri a Magyar Néphadsereg vezetését, hogy az a MEGAMORV Petőfi- bizottsággal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését. Amennyiben a kérés sem találna meghallga- tára, a Petőfi-bizottság a Magyarok Világ- szövetségéhez fordul segítségért a ravatalo­zás és a temetés megszervezése érdekében. A bizottság azt tervezi: Budapesten méltó helyen ravatalozza fel Petőfi Sándor földi maradványait, lehetővé teszi, hogy a magyar emberek leróhassák kegyeletüket. Ezután Petőfi Sándor földi maradványait Kiskőrö­sön helyezik örök nyugalomra. Kiszely István antropológus a sajtótájékoz­tatón elmondta: a nemzetközi kutatócsoport­ban részt vett Alekszej Burajev lenjj^grádi antropológus, valamint két amerikai szak­ember, Bruce Latimer és Clyde Simpson clevelandi antropológus. A kutatók egymás­tól függetlenül vizsgálták a csontleleteket. Véleményük szerint a barguzini sírból fel­tárt csontok Petőfi Sándor földi maradvá­nyai. A csontváz vizsgálatakor olyan sajátossá­gokat tapasztaltak, amelyek Petőfi Sándor testalkatát, fej- és arcformáját jellemezték, átlagos embereknél viszont nem lelhetők fel. Latimer számításai szerint az általuk kimu­tatott huszonegy ismérv minden háromszáz­milliomodik embernél van jelen. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz Petőfi Sán­dor földi maradványa Hivatalosan 1991-ig bontják a műszaki zárat Történelmi környezetben, a kőszegi Jurisich-vár lovag­termében tartott sajtótájékoztatót a Belügyminisztérium, az Idegenforgalmi és Propaganda Vállalattal közösen. Kővári András, a BM sajtóosztályának vezetőhelyettese, a világút­levél kedvező hatásairól számolt be, majd annak a történel­mi eseménynek a további tennivalóit ismertette, amely a „vasfüggöny” bontása címszóval járta be a világsajtót — és az idén, május 2-án kezdődött. A drótkerítés mellett az elektromos jelzőrendszert is felszámolják — ennek szemlél­tetése is része volt a rendezvénynek. Ősztől további válto­zások várhatók a magyar állampolgárok szabad mozgásá­ban, hiszen az Országgyűlés elé viszik az útlevél-, illetve ki- és bevándorlási törvénytervezetet. Azt persze, nem hagyhat­juk figyelmen kívül, hogy a riasztó drótsövény, valamint a műszaki határzár felszá­molása ellenére az ország­határ nem válhat átjáróház- zá, határátkelésre mind a magyar, mind a külföldi utazók számára a hivatalos közúti és egyéb átkelők szolgálnak. Különösen elsza­porodott az utóbbi időszak­ban az NDK-beli ..turisták” vállalkozókedve, akik úgy gondolták, hazánkon ke­resztül könnven Ausztriába iuthatnák. Arra nyilván hi­ába várnak, hogy az NDK- ban. a mienkhez hasonló m- féVkeHés^kat ve7“=s»n»k h®. hiú ábránd a viláeútlevél és a szabad nrszáeválasztás. Tegyük hozzá, vagy negy­ven évig nálunk ugyanaz volt a helyzet. A sajtótájékoztatón beje­lentették: augusztus 1-jétől megszűnik — mire e sorok megjelennék, megszűnt — a határsáv „intézménye”. Ennek részleteiről, valamint a határforgalom alakulásá­ról Nováki Balázs ezredes, a BM határőrség országos parancsnokának helyettese szólt az újságíróknak. Ha belegondolunk, milyen apró­lékos a határőrök admi­nisztrációs tevékenysége ki- és beutazáskor, emberfelet­ti megterhelés zúdult a kis- katonákra: tavaly 62 millió­an léoték át az országhatárt, az idén az első félévben nő­dig. már 34 millióan, tehát a növekedés továbbra is di­namikus. Ez pedig arra fi- gvolmeztet. hogy tovább kell ®wszerűsíteni a ..naoírmun- kát”. s tettek is i®oések°t. hiszen július 1-jétől már nem kell az a bizonyos, so­kat szidott statisztikai lap, ami miatt bizony előfordult, hogy visszaküldték embere­ket a határról. Most már mehetünk a Fertő-tóra hajókázni, vagy ha kedvünk tartja, körbe- biciklizhetjük. Több repülő­teret alkalmassá tesznek kül­földről érkező magánrepülök fogadására. Itt, sajnos, a fel­sorolásban nem hallottunk a kecskédiről, pedig egy időben, itt a megyében, fel­vetődött ez irányú hasznosí­tása. Lehet, hogy az illeté-' kesek még csak a gondolat­nál tartanak, milyen jó len­ne, és a cselekedetek, a konkrét lépések elmaradtak. A műszaki zár felszámolá­sáról megtudtuk, hogy a 260 kilométerből eddig 117 kilo­méter hosszban a drótkerí­tést már felszedték. A mun­kák befejezési határideje 1991.. de érdekes módon, ezt olyan nagv lelkesedéssel bontiák. hogy valószínűleg e^kkal hamarabb elkészül­nek vele. A katonáknak se­gítenek a határmenti mező- gazdasági üzemek. Aki a nyugati határ kö­zelébe megv kirándulni, arra azért számíthat, hogy határ­őrök igazoltatják. Az idén eddig. 450 személv ellen in­dult tiltott határátiéoés mi­att eljárás. W. V. A Hungária Biztosító a megelőzésért Külföldi példák alapján, ezentúl Magyar- országon is bekapcsolódik a biztosító a balesetek megelőzését szolgáló programok­ba. A közlekedési tárca gépjármű-közlekedé­si főosztályának kezdeményezésére rövide­sen együttműködési megállapodást köt a Hungária Biztosító és a Fővárosi Tanács közlekedési intézete. Ennek alapján a két szervezet közös erőfeszítéseket tesz majd a balesetek csökkentésére, a károk megelőzé­sére. A hosszabb távú együttműködés első lépéseként a Hungária Biztosító — a kü­lönböző balesetek elemzéseiből szerzett — tapasztalatainak felhasználásával új gépjár­művezetői tananyagot készítenek, s a mar gyakorló gépkocsivezetők továbbképzésének módszerét is közösen dolgozzák ki. A ta­pasztalatok azt mutatják: sok baleset azért következik be, mert a járművezetők nagy része nem képes a különleges helyzetekhez alkalmazkodni, elveszti uralmát a jármű fe­lett. A Hungária Biztosító kármegelőzési ke­retéből anyagi hozzájárulást ad a hatékony járművezető-képzés elméleti és gyakorlati feltételeinek megteremtéséhez, s reklám- és propagandaakciókkal igyekszik a biztonsá­gos közlekedésre felhívni a figyelmet. An­nál is inkább érdeke ez a biztosítónak, mi­vel csak a Hungária az elmúlt évben 5 milliárd forintot fizetett ki különböző köz­lekedési károkra. Az utóbbi években egyéb­ként rohamosan, évi 22 százalékkal növe­kedett a kárérték. Évente mintegy félmillió közlekedési káreseményt jegyeznek fel, ezek fele a fővárosban történik. A világon mind több országban kapcsolódnak be a biztosí­tók a közlekedési károk megelőzésébe, első­sorban a képzés színvonalának fejlesztésé­be, ugyanis úgy vélik, s a tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a jól képzett jármű­vezetőkkel jóval kevesebb baj történik az utakon. A befektetés tehát jócskán megté­rül, mivel csökken a balesetek száma, a ká­rok értéke. A Petöfi-expedíció sajtótájékoztatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom