Dolgozók Lapja, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

1. Pártunk történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi orszá­gos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rend­szer mélyreható változására azért van szük­ség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évti­zed során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. En­nek oka a világgazdaság robbanásszerű át­alakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megje­lölhető. Az 1956 és 1987 között követett, a korábbiakhoz képest korszerűbb, jobb poli­tikai gyakorlat sem volt képes megakadá­lyozni a túlcentralizált rendszerből fakadó hibás döntéseket, a párt és az állam kö­zötti felelősség összemosódását. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi tár­sadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — amely átmene­tileg jelentős modernizációs folyamatok elő- segítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya meg­törte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, eb­ből adódóan növekvő társadalmi feszültsé­gekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlan­sághoz és távlatvesztéshez vezetett. Saját ■ tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetet­lenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Megkívánja egyúttal a lakosság általános műveltségi szintjének emelkedését és a fo­kozott támaszkodást a tudományos teljesít­ményekre. 2. Az MSZMP 1988. májusi országos ér­tekezlete új feltételeket teremtett, és meg­fogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban szélese­dett a nyilvánosság, és megindult a poli­tikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek ■— ellentmondásoktól sem mentes — új köz­állapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folya­matok és az intézményrendszerek átalakítá­sához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új straté­giájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szol­gáló elgondolások — a párttagság nyomá­sára — nagyobb részt az MSZMP-től indul­tak ki. A nyilvánosság korábbi hiánya mi­att e kezdeményezések a közvélemény előtt jórészt ismeretlenek maradtak. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdemé­nyezésekkel lépjenek fel. Ebben a legfonto­sabbnak a gazdaság területét tekinti. Java­solja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. En­nek a gazdaság törvén'yszerűségeit, a világ- gazdaság követelményeit érvényesítő, nyi­tott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tu­lajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, ál­lami tulajdon meghatározó szerepét fenn­tartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szer­kezeti-minőségi követelményeihez való igazo­dásnak feltétele a politikai intézményrend­szer átalakítása is. Ebben az esetben a re­form gazdasági és politikai elemei felerősí­tik egymást. 3. A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata, minden korábbi erőfeszí­tés ellenére, nem tudta megteremteni Ma­gyarországon a demokrácia olyan intéz­ményrendszerét, melyben az érdekek sokfé­lesége kifejeződhet és képviseletet nyer­het. Az egypártrendszer körülményei és an­nak hazánkban megvalósuló gyakorlata nem tették lehetővé a szükséges döntési alterna­tívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demok­ratikus hatalomgyakorlás igényét, a politi­kai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely lehetősé­get teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarat­tá formálására. Az e döntés nyomán kibon­takozó fejlődési folyamaitok és a társada­lomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményei­nek megváltoztatására. Az MSZMP álláspontja az, hogy a de­mokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képvise­leti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkot­mányos garanciát kapjanak. 4. A többpártrendszerre történő kiegyen­súlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja ala­kulásukat. Komoly társadalmi veszélyt je­lenthet a folyamatok destabilizálódása, el­lenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszo­nyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig egyetlen, az ország sorsáért felelőssé­get érző politikai erőnek nem állhat érde­kében. Fokozatos átmenetre, a politikai fo­lyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlan­ság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyor­sítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai moz­galmak részéről a helyzet megkívánta fele­lősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai meg­nyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. A nemzet ab­ban érdekelt, hogy a különböző politikai té­nyezők között a kibontakozást szolgáló, reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytat­ni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása. a tár­sadalmi fejlődés szocialista útjának elfoga­dása, nemzetközi szövetségi kötelezettsége­ink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Köz­ponti Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszélések alapján az ér­demi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a vá­lasztási rendszer kidolgozásával és a vá­lasztásokon való együttműködéssel kapcsola­tos kérdések megvitatását, valamint a gaz­daság stabilizálására és a szociális bizton­ság megteremtésére vonatkozó nézetek ösz- szehangolását. A megbeszélések elvezethet­nek egy állandó konzultációs fórum létre­hozásához. Mindez megteremtheti annak le­hetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként kü­lönböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos ke­retek között ellenzékként megjelenő moz­galmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is pár­beszédre törekszik, vitázik, és amiben szük­séges, politikai harcot folytat. 6. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy tár­sadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képvise­lete, társadalmi bázisa, történelmi tapaszta­lata. Az MSZMP meghatározó szerepét po­litikai eszközökkel, mindenekelőtt program­jával, meggyőzéssel, tagjai személyes mun­kájával, magatartásával kívánja biztosí­tani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változá­sok élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai ver­senyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb idő­szakot felölelő politikai, választási progra­mot. E program körül kell vitákban kiala­kítanunk és megerősítenünk a párt politi­kai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokrá­ciát. Az MSZMP konstruktívan, a társadalom­ban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatá­ban kíván szerepel vállalni a nagy hord­erejű változásokban, a fordulat végrehajtá­sában. 7. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképvi­seleti és önkormányzati szervekhez, az ál­lam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható át­alakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság álláspontját a párton belüli viták tapaszta­lataira támaszkodva alakítja ki. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluraliz­mus folyamatos kiépülésére egész társadal­munk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP- re. Pártunk felhívja tagjait és felkér min­den cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadal­munk megújúlásának. Gorbacsov a választásokról Mihail Gorbacsov szerint a párttagjelöltek esetenkénti választási kudarcai arra fi­gyelmeztetnek, hogy a szov­jet választópolgárok elége­detlenek az átalakítási prog­ram menetének ütemével. A szovjet elnök a tömegtájé­koztatási eszközök főszer­kesztői előtt fejtette ki szer­dán véleményét; szavait pénteken idézik részletesen a hírügynökségek. Gorbacsov a választásokat a peresztrojka és a demok­ratizálódási folyamat előre­töréseként értékelte, mond­ván: a kampány során a vélemények széles skálája kapott hangot, az átalakítá­si politikát azonban senki nem kérdőjelezte meg. A reformprogram sebessége miatti elégedetlenséggel kapcsolatban az SZKP fő­titkára türelemre intett. Sza­vai szerint ha bármi is ha­tárt szab jelenleg a nyílt­ságnak és a demokratizáló­dásnak, az csak a nép és a szocializmus érdekében történik. A Reuter az értekezlet után megszólaltatta Vitalij Koroticsot, a népszerű Ogo- nvok folyóirat főszerkesztő­jét, aki elmondta, hogy Gor­bacsov nem látott okot pá­nikra a párthoz tartozó je­löltek kudarcai miatt, sőt, közvetve bírálta is a kieset­teket. mondván: a választá­sok megmutatták, hogy a párt tekintélye nem direk­tívákon és kényszerítő esz­közök alkalmazásán, hanem csakis a néppel kialakított mind szorosabb kapcsolato­kon alapulhat. Korotics sze­rint az elnök kifejtette: most első ízben sikerült va­lós képet nyerni az életről és megtudni, milyen is egy demokratikus folyamatban részt venni. A TASZSZ idé­zete szerint Mihail Gorba­csov ehhez hozzátette: a vá­lasztások megmutatták, hogy a nép a beindult demokra­tikus folyamatban konkrét tettek és személyes jellem­zők alapján dönt vezetőiről. Az Ogonyok főszerkesztője a Reuternek elmondta, hogy a főtitkár egyértelművé tette: a voksoláson kudarcot val­lott pártfunkcionáriusok­kal szemben, semmiféle lé­pés nem várható. Korotics szerint Gorbacsov kifejtet­te: hagyni kell, hogy to­vább dolgozzanak posztju­kon, és elgondolkodjanak azon, mit hoz majd a jövő. A szovjet hírügynökség az elnök azon szavait is idézte, amelyek szerint „meg kell védeni a peresztrojkát a de­magógoktól és a szocialista- ellenes erőktől. Nincs jo­gunk ahhoz, hogy naiv ál­mokat kergessünk. A pe­resztrojka nem létezhet de­mokrácia és nyíltság nél­kül. ám teljesen világos, hogv a programot meg kell védeni azoktól is. akik csak üres szólamokat tudnak hangoztatni" — áll a TASZSZ kiemelésében. A Reuter emlékeztet arra, hogy Gorbacsov korábban óvott az „ostobaságoktól" és a „nagy ugrások" politiká­jától. A brit hírügynökség ezt egyértelműen Borisz Jel­cin kritikájaként értékeli. Hruscsov emlékiratai Az „Argumenti i fukti" című szovjet hetilap e heti számában sorozatot indított Nvikita Hruscsov volt szovjet vezető em­lékiratainak részleteiből. Az SZKP KB egykori első titkára visszavonulá­sa után írta meg emlék­iratait. Ezekben egyebek között azokról a Sztálin által elkövetett törvény- sértésekről számolt be, amelyeket a XX. kong­resszus előtt, 1953—55. között vizsgáltak ki. A memoárrészleteket Hruscsov fia, Szergej bo­csátotta a lap rendelkezé­sére. Géprablás a Szovjetunióban Csütörtökön a késő esti órákban ismeretlen sze­mély hatalmába kerítette az Aeroflot szovjet légitár­saság Voronyezs—Asztrahany—Baku útvonalon közle­kedő Tu—134-es gépét. A géprabló 500 ezer font ster­linget követelt a szovjet hatóságoktól, valamint azt, hogy a pénz kézhezvétele után a gép vigye őt Pa­kisztánba, ellenkező esetben a repülőgép felrobban­tását helyezte kilátásba. A történtekről Vagyim Per- filjev számolt be pénteken. A szovjet külügyi szóvivő elmondta, hogy miután a géprabló — a már Baku felé közeledő — gépet ha­talmába kerítette és személyzetével közölte követelé­sét, Moszkvából haladéktalanul az azerbajdzsán fővá­rosba vezényelték a KGB (Állambiztonsági Bizottság) különleges alakulatát. A bakui illetékesek a Tu—134- es leszállása után azonnal tárgyalásokat kezdtek a géprablóval. Ennek eredményeként a gyermekek és az asszonyok elhagyhatták a gépet, s így 42 utas maradt túszként a fedélzeten. Mint Perfiljev az újságíróknak elmondta, az ille­tékes szovjet hatóságok többféle megoldási lehetőség­gel számoltak, többek között a váltságdíj kifizetésével is. ám a helyzet alapos mérlegelése után úgy döntöt­tek: a KGB különleges alakulata a gép fedélzetén te- gve ártalmatlanná a géprablót és szabadítsa ki az uta­sokat is. Az akció, amelynek részletei egyelőre nem ismeretesek, sikeres volt, a rabló elfogása során sen­ki sem sérült meg. A géprablóról kiderült; 22 éves és Sztanyiszlav Szkoknak hívják. Fiatal kora ellenére rovott múltú bűnöző, akit már hosszabb ideje köröztek. Lopott sze­mélyigazolvánnyal váltott jegyet magának a gépre, s most előzetes letartóztatásban várja ügye kivizsgálá­sát. Tiltakozó gyűlés az Óbudai Hajógyárban A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában pénteken reg­gel 1300 dolgozó tiltakozó gyűlést tartott. A helyi szakszervezeti bizottság ál­tal támogatott megmozdulás résztvevői kifogásolták, hogy — a gyűléssel egyidőben — a Ganz Danubius központjá­ban Angyal Ádám vezér- igazgató, a Ganz Danubius Rt. elnöke részvénytársasá­got szervez az óbudai gyár- terület és környezetének idegenforgalmi hasznosításá­ra. A dolgozók követelték, hogy ilyen rt. ne alakuljon, ne adják el a fejük felől a gyárat, Óbudán folytatód­hasson a több mint 150. éve kezdett hajógyártás. Köve­telték azt is, hogy Angyal Ádám mondjon le a Gánz Danubius Rt. elnöki tiszté­ről, mert szerintük ezen funkciója összeegyeztethetet­len cselekedeteivel. A gyűlés résztvevői követeléseikről futárral levelet küldtek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklós miniszterelnöknek. TÖRÖK KORMÁNYÁTALAKÍTÁS Turgut özal török minisz­terelnök pénteken átalakítot­ta kormányát. A legjelentő­sebb változás, hogy a kor­mányból kimaradt özal test­vére, aki a gazdasági ügye­kért felelős államminiszter tisztségét töltötte be, illetve özal unokatestvére, aki me­zőgazdasági miniszter volt. ELKISZ Kisszövetkezet, Sfittő, betonelemgyártó üzemébe FELVÉTELRE KERES FŐKÖNYVELŐT ÉS TERMELÉSIRÁNYÍTÓ MŰVEZETŐT. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: ELKISZ Kisszövetkezet Süttő, Telefon: 13. 2521 Tatabányai Városi Tanács V.B. műszaki osztálya pályázatot hirdet városgazdálkodási üzem főkönyvelői beosztásra PÁLYÁZATI FELTÉTEL: szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettség. RÉSZLETES FELTÉTELEKRŐL FELVILÁGOSÍTÁST AD: GALLAI JÁNOS, Telefon: 11051. Pályázati határidő: 1989. április 30. 1351 LAPJA 1989. április 1., szombat Az MSZMP KB állásfoglalása ■toliiilttjif remfezer reformjának .'•?!! néhány Idászerü kérdéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom