Dolgozók Lapja, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓK Ülést tartott a Politikai Bizottság Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére össze­hívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi for­dulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadal­munkban megegyezésen alapuló új nemzafti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyen­lőségét, a nemzet gazdagodását kívánja el­érni. A Politikai Bizottság a tervezetben ja­vasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képvi­selő programpártként készüljön a soron kö­vetkező választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokrati­kus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Ma­gyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú tá­vú fejlesztésének feladatairól szóló jelen­tést. A főbb elvi-politikai kérdésekben ál­lást foglalt és javasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy 1989. második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú fel­adatairól készített előterjesztést is. Megál­lapította, hogy a határőrség személyi állo­mánya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk állam­határának megbízható őrizetét, a határfor­galom gyors, kultúrált és biztonságos elle­nőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány te­kintse át a határőrség munkájának korsze­rűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakítá­sával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jó­váhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárá­nak Milos Jakessel, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának fő­titkárával folytatott megbeszélése hozzájá­rult a pártjaink közötti bizalom erősítésé­hez, egymás helyzetének pontosabb megis­meréséhez. Eredményesen segítette elő a po­litikai és a gazdasági együttműködés új le­hetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudo­másul vette az MSZMP főtitkárának tájé­koztatását Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége el­nökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás meg­mutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ kö­vetkezetesen folytatja a megkezdett refor­mokat, kölcsönös az érdeklődés egymás ta­pasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szól- arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőive konstruktív szellőmben vitattuk meg az or­szágainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemze­tiségi politikai továbbfejlesztésére, a Cseh­szlovákiában és Jugoszláviában élő magya­rok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdések­ben döntött, illetve foglalt állást. Szóvivői tájékoztató A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyet­tes szóvivője, és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitká­rának külpolitikai tanács­adója, hogy tájékoztatást ad­janak a tanácskozás napi­rendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. — A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszá­molóját az elmúlt hetek kül­földi utazásainak tapasztala­tairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezető­jének Csehszlovákia Kom­munista Pártjának főtitká­rával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével foly­tatott megbeszélésről, a ta­lálkozók hátteréről. Hang­súlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai ér­dekünk, hogy Csehszlovákiá­ban és Jugoszláviában is ki­egyensúlyozottan, eredmé­nyesen folyjék a szocializ­mus építése. Ugyanakkor ér­dekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájéko­(Folytatás a 2. oldalon) Találkozó országgyűlési bizottságuk tagjaival Hz Európai Parlament küldöttségének programja Budapesten folytat tárgyalásokat az Euró­pai Parlament küldöttsége, Paul Staes bel­ga politikus vezetésével. A küldöttség ked­den találkozott Stadinger Istvánnal, az Or­szággyűlés elnökével. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivata­los elnevezése „Kettes számú Kelet-európai Delegáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsola­tot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kel­lene, de Bukaresttel mindeddig nem alakí­tott ki együttműködést.) Ennek a delegáció­nak az egyik alelnöki Habsburg Ottó, aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden dél­előtt az Országház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismertette velük az országgyűlési bizottsá­gok tevékenységét, majd szólt a magyar gazdasági reformfolyamat történeti alakulá­sáról. Kiemelte, hogy az 1968-ban bevezetteti intézkedéscsomag a hetvenes évek végéig volt képes biztosítani az ország fejlődését. Az „ellenszél” hosszú évekig tartó időszaka után az utóbbi időben ismét „hátszelet ka­pott” a megújulási szándék. A vendégek érdeklődésére válaszolva Kellner Károly, a kereskedelmi bizottság titkára elmondta: a KGST-vel való együttműködés egyes terü­leteken változatlanul előnyös Magyarország számára, ám ez a kapcsolat túl szűk kere­tet jelent a magyar gazdaság fejlődése szá­mára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlament a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. A nyugat-európai képviselők ismertették magyar beszélgetőpartnereinkkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mond­ták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a valós vi­lágpiaci áraknak. Eután — szintén a Vadászteremben 1— Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnö­kével találkoztak az Európai Parlament de­legációjának tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, mi­képpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt ar­ról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézményrendszerének kiépítése. A Stadinger Istvánnal folytatott beszélge­tésen számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat belső és külföldi összefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős—nagymarosi erőmű is. A küldöttség­vezető Paul Staes, aki a belga környezetvé­dők képviselője, utalt arra, hogy az Euró­pai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzá­tette: nem kizárt, hogy az ügyet újra tár­gyalni fogja az Országgyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyet­tessel találkozott. Mint ismeretes, Magyar- ország tavaly együttműködési szerződést -Kö­tött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttmű­ködést alakítson ki az Európai Közösségek­kel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar áruk­kal szemben érvényesített m^inyiségi kor­látozó intézkedéseket. Kö, Közel az egymilliárdhoz Változóban az exportszerkezet Szerelik a léghűtőt az új üzemcsarnokban Fotó: Kiss T. József Ha egy képzeletbeli futópályán elhelyez­nénk megyénk ipará­nak szereplőit, láthat­nánk, hogy az utóbbi egy-két évben a me­zőny alaposan átren­deződött. E megálla­pítás a tavalyi évre is igaz. Több korábban híres (?) nagyvállala­tunk az üldözőbolyba kényszerült, miközben az élen a „kicsik” ke­rültek túlsúlyba. Igaz, a kicsi jelzővel ma már óvatosan kell bán­ni, hiszen például a Tata Hűtőtechnika Ipari Kisszövetkezet tavalyi közel egymilli­árdos termelési értéke bármely közepes nagy­ságú vállalatunk di­csőségére válhatna. A tatai kisszövetkezet az elmúlt hét végén tartotta meg mérlegzáró közgyűlését. S, mint az Benyák István elnök szavaiból kiderült, ta­valy az első hónapokban egyáltalán, nem volt „rózsás” hangulatban a kisszövetke­zet kollektívája. Az első tervszámítások szerint mind­össze nyolcmillió forint brut­tó nyereségre és egymillió forint bérfejlesztésre volt esély. Az egyetlen, némi bi­zakodásra okot adó tényezőt a kapacitás 60 százalékos lekötöttsége jelentette. A borúlátás azonban az év fo­lyamán fokozatosan meg­szűnt, és a kisszövetkezet végeredményben a tervezett 708 millió forint helyett 838 millió forint árbevételt ért el. A közel 20 százalékos túlteljesítés következménye a 88 millió forint nyereségtar­talékot is magába foglaló 188 millió forintos nyereség. Jó ötletnek bizonyult a bel­ső vállalkozások finanszíro­zása is. Az ezekre kifizetett hárommillió forint tizenöt- millió forint többletnyeresé­get hozott, azaz a munkabér minden egyes forintja öt fo­rint nyereséget produkált. Mindez a tervezett egy he­lyett tizenötmillió forintos bérfejlesztést tett lehetővé, ami abban jelentkezett, hogy a kisszövetkezet dolgozói tavaly átlagosan 30 ezer fo­rinttal kerestek többet, mint 1987-ben. Az évi 150 ezer forintos átlagkereset pedig már országos összehasonlí­tásban is figyelemre méltó. Az eredményekhez nagy­ban hozzájárult, hogy tavaly tendenciózusan — a realitá­sokat szem előtt tartva — tovább folytatódott az ex­portszerkezet átrendeződése. Ez annyit jelent, hogy ismét csökkent a rubelexport, míg a tőkés és a hazai piacok súlya megnövekedett. De nemcsak az export, hanem a termékszerkezet is változott a Hűtőtechnikánál. A fagyasztó alagutak és az autóbusz utastéri klímabe­rendezések egyre elismerteb­bek a piacon, és folyamato­san növekszik irántuk a ke­reslet. Egy angol licenc alap­ján tavaly elkészítettek és beüzemeltek egy karton fa­gyasztót, amely óránként négy és fél tonna csirke mí­nusz 18 fokra történő lefa- gyasztását biztosítja. Annak ellenére, hogy s kisszövetkezet elnöké hosz- szasan foglalkozott a gazda­sági szabályozás ellentmon­dásaival, egyes káros admi­nisztratív intézkedéssel, a kollektíva az idén is a már jól bevált úton akar tovább­haladni. 1989-ben kilencszáz- huszonhat-millió forintos ár­bevétel látszik elérhetőnek. Ez egyben szükségszerűség is, hiszen ahhoz, hogy költ­ségeiket fedezzék, hiteleiket törlesszék és a technikai szinten tartást megoldják, 343 millió forint fedezetet kfell „kitermelniük”. Ez pe­dig kemény helytállást igé­nyel majd a kisszzövetkezet több mint ötszáz dolgozójá­tól. — miskei — Eredményes év után a Praktika A gazdálkodásban bekövetkezett kedvezőtlen változá­sok ellenére sikeres évet tudhat maga mögött a Praktika Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Az eredményeket, az 5 százalékkal nagyobb terme­lési érték, a 7 százalékos árbevétel-növekedés és ,a közel 9 millió forintos nye­reség reprezentálja. A fo­gyasztási szolgáltatásokon belül a közvetlen lakossági árbevétel meghaladta a 37 millió forintot, ami plusz­ként még 2 millió forint nyereségadó-visszatérítést is eredményezett. A szolgálta­tásokon belül megmaradt az építőipar túlsúlya. Az ered- mériyekhez jelentésen hoz­zájárultak az átalánydíja­sok, ők tavaly 11 millió fo­rint árbevételt értek el. Noha a 100 forint kereset­re jutó hozzáadottérték mu­tatója 14 százalékkal csök­kent, az élőmunka hatékony­ságában mégis pozitív jelek mutatkoztak az elmúlt év­ben. Egyébként a mutató csökkenését a bérbruttósítás és a nagyobb mérvű jöve­delemkifizetések okozták. Külön kiemelendő, hogy érezhetően, 15 százalékkal nőtt az anyagmentes terme­lési érték, és tavaly alacso­nyabb, 87 százalékos költ­ségszinten gazdálkodtak. A szövetkezet vezetői a jövőt továbbra is az ered­mények megtartásában, a a gazdálkodás feltételeinek biztosításában, a kollektív és egyéni érdekeltség szin­ten tartásában és nem utol­sósorban a fennmaradásban látják. Új felvételi rend az egyetemeken A hazai egyetemeknek és főiskoláknak — élve az új felvételi jogszabály adta ön­állósággal — június 30-ig kell kidolgozniuk saját fel­vételi követelményeiket, mi­vel azonban az érdekeltek­nek e változásokról időben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést követő két év múlva léphetnek életbe. Egyebek között er­ről is beszélt Czibere Tibor művelődési miniszter ked­den, a Művelődési Minisz­tériumban a felsőoktatás időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón. Szolt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, il­letve saját erőforrásaik alap­ján — idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát. Meg­szüntették a korábban pon­tosan meghatározott felvéte­li keretszámot, helyette az intézmények rugalmasan ke­zelhető irányszámokkal dol­gozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy már ez évtől az egye­tem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intéz­mény felvételi ponthatárát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a fel­tételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón el­hangzott : a felsőoktatási re­formelképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jö­vőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni, átalakítva egyszersmind a felvételi mai szisztémáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egy­ségesebb és színvonalasabb középiskolai érettségi „be­lépőként” szolgálhasson a felsőoktatásba, összekap­csolva ezt a tanulmányok első éveiben érvényesülő szelekcióval, „beválási idő­szakkal”. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a felsőok­tatásban eltöltött időszakot — a résztanulmányok ér-, vényes vizsgái alapján — a munkába álláskor a hall­gatóknak valamilyen for­mában elismerjék. A mi­niszter . hangsúlyozta: véle­ménye szerint elsősorban nem a végzettek számát kellene növelni, hanem a részképzésbe bekapcso­lódókét. Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtótájékozta­tón elhangzott: a jövőben változik a sorkatonai szol­gálattal kapcsolatos előfel­vételi rendszer. Eszerint — átmeneti három év után — a férfi hallgatóknak a tanul­mányok végén kell letölteni­ük majd katonai szolgála­tukat, amely csak 12 hónap lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom