Dolgozók Lapja, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓK Ülést tartott a Politikai Bizottság Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzafti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989. második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztést is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kultúrált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szól- arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőive konstruktív szellőmben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politikai továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. Szóvivői tájékoztató A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője, és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. — A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Hangsúlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, eredményesen folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájéko(Folytatás a 2. oldalon) Találkozó országgyűlési bizottságuk tagjaival Hz Európai Parlament küldöttségének programja Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes számú Kelet-európai Delegáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kellene, de Bukaresttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik alelnöki Habsburg Ottó, aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismertette velük az országgyűlési bizottságok tevékenységét, majd szólt a magyar gazdasági reformfolyamat történeti alakulásáról. Kiemelte, hogy az 1968-ban bevezetteti intézkedéscsomag a hetvenes évek végéig volt képes biztosítani az ország fejlődését. Az „ellenszél” hosszú évekig tartó időszaka után az utóbbi időben ismét „hátszelet kapott” a megújulási szándék. A vendégek érdeklődésére válaszolva Kellner Károly, a kereskedelmi bizottság titkára elmondta: a KGST-vel való együttműködés egyes területeken változatlanul előnyös Magyarország számára, ám ez a kapcsolat túl szűk keretet jelent a magyar gazdaság fejlődése számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlament a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. A nyugat-európai képviselők ismertették magyar beszélgetőpartnereinkkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a valós világpiaci áraknak. Eután — szintén a Vadászteremben 1— Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegációjának tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, miképpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézményrendszerének kiépítése. A Stadinger Istvánnal folytatott beszélgetésen számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat belső és külföldi összefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős—nagymarosi erőmű is. A küldöttségvezető Paul Staes, aki a belga környezetvédők képviselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzátette: nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fogja az Országgyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyar- ország tavaly együttműködési szerződést -Kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Közösségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített m^inyiségi korlátozó intézkedéseket. Kö, Közel az egymilliárdhoz Változóban az exportszerkezet Szerelik a léghűtőt az új üzemcsarnokban Fotó: Kiss T. József Ha egy képzeletbeli futópályán elhelyeznénk megyénk iparának szereplőit, láthatnánk, hogy az utóbbi egy-két évben a mezőny alaposan átrendeződött. E megállapítás a tavalyi évre is igaz. Több korábban híres (?) nagyvállalatunk az üldözőbolyba kényszerült, miközben az élen a „kicsik” kerültek túlsúlyba. Igaz, a kicsi jelzővel ma már óvatosan kell bánni, hiszen például a Tata Hűtőtechnika Ipari Kisszövetkezet tavalyi közel egymilliárdos termelési értéke bármely közepes nagyságú vállalatunk dicsőségére válhatna. A tatai kisszövetkezet az elmúlt hét végén tartotta meg mérlegzáró közgyűlését. S, mint az Benyák István elnök szavaiból kiderült, tavaly az első hónapokban egyáltalán, nem volt „rózsás” hangulatban a kisszövetkezet kollektívája. Az első tervszámítások szerint mindössze nyolcmillió forint bruttó nyereségre és egymillió forint bérfejlesztésre volt esély. Az egyetlen, némi bizakodásra okot adó tényezőt a kapacitás 60 százalékos lekötöttsége jelentette. A borúlátás azonban az év folyamán fokozatosan megszűnt, és a kisszövetkezet végeredményben a tervezett 708 millió forint helyett 838 millió forint árbevételt ért el. A közel 20 százalékos túlteljesítés következménye a 88 millió forint nyereségtartalékot is magába foglaló 188 millió forintos nyereség. Jó ötletnek bizonyult a belső vállalkozások finanszírozása is. Az ezekre kifizetett hárommillió forint tizenöt- millió forint többletnyereséget hozott, azaz a munkabér minden egyes forintja öt forint nyereséget produkált. Mindez a tervezett egy helyett tizenötmillió forintos bérfejlesztést tett lehetővé, ami abban jelentkezett, hogy a kisszövetkezet dolgozói tavaly átlagosan 30 ezer forinttal kerestek többet, mint 1987-ben. Az évi 150 ezer forintos átlagkereset pedig már országos összehasonlításban is figyelemre méltó. Az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy tavaly tendenciózusan — a realitásokat szem előtt tartva — tovább folytatódott az exportszerkezet átrendeződése. Ez annyit jelent, hogy ismét csökkent a rubelexport, míg a tőkés és a hazai piacok súlya megnövekedett. De nemcsak az export, hanem a termékszerkezet is változott a Hűtőtechnikánál. A fagyasztó alagutak és az autóbusz utastéri klímaberendezések egyre elismertebbek a piacon, és folyamatosan növekszik irántuk a kereslet. Egy angol licenc alapján tavaly elkészítettek és beüzemeltek egy karton fagyasztót, amely óránként négy és fél tonna csirke mínusz 18 fokra történő lefa- gyasztását biztosítja. Annak ellenére, hogy s kisszövetkezet elnöké hosz- szasan foglalkozott a gazdasági szabályozás ellentmondásaival, egyes káros adminisztratív intézkedéssel, a kollektíva az idén is a már jól bevált úton akar továbbhaladni. 1989-ben kilencszáz- huszonhat-millió forintos árbevétel látszik elérhetőnek. Ez egyben szükségszerűség is, hiszen ahhoz, hogy költségeiket fedezzék, hiteleiket törlesszék és a technikai szinten tartást megoldják, 343 millió forint fedezetet kfell „kitermelniük”. Ez pedig kemény helytállást igényel majd a kisszzövetkezet több mint ötszáz dolgozójától. — miskei — Eredményes év után a Praktika A gazdálkodásban bekövetkezett kedvezőtlen változások ellenére sikeres évet tudhat maga mögött a Praktika Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Az eredményeket, az 5 százalékkal nagyobb termelési érték, a 7 százalékos árbevétel-növekedés és ,a közel 9 millió forintos nyereség reprezentálja. A fogyasztási szolgáltatásokon belül a közvetlen lakossági árbevétel meghaladta a 37 millió forintot, ami pluszként még 2 millió forint nyereségadó-visszatérítést is eredményezett. A szolgáltatásokon belül megmaradt az építőipar túlsúlya. Az ered- mériyekhez jelentésen hozzájárultak az átalánydíjasok, ők tavaly 11 millió forint árbevételt értek el. Noha a 100 forint keresetre jutó hozzáadottérték mutatója 14 százalékkal csökkent, az élőmunka hatékonyságában mégis pozitív jelek mutatkoztak az elmúlt évben. Egyébként a mutató csökkenését a bérbruttósítás és a nagyobb mérvű jövedelemkifizetések okozták. Külön kiemelendő, hogy érezhetően, 15 százalékkal nőtt az anyagmentes termelési érték, és tavaly alacsonyabb, 87 százalékos költségszinten gazdálkodtak. A szövetkezet vezetői a jövőt továbbra is az eredmények megtartásában, a a gazdálkodás feltételeinek biztosításában, a kollektív és egyéni érdekeltség szinten tartásában és nem utolsósorban a fennmaradásban látják. Új felvételi rend az egyetemeken A hazai egyetemeknek és főiskoláknak — élve az új felvételi jogszabály adta önállósággal — június 30-ig kell kidolgozniuk saját felvételi követelményeiket, mivel azonban az érdekelteknek e változásokról időben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést követő két év múlva léphetnek életbe. Egyebek között erről is beszélt Czibere Tibor művelődési miniszter kedden, a Művelődési Minisztériumban a felsőoktatás időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón. Szolt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, illetve saját erőforrásaik alapján — idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát. Megszüntették a korábban pontosan meghatározott felvételi keretszámot, helyette az intézmények rugalmasan kezelhető irányszámokkal dolgozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy már ez évtől az egyetem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intézmény felvételi ponthatárát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a feltételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón elhangzott : a felsőoktatási reformelképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jövőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni, átalakítva egyszersmind a felvételi mai szisztémáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egységesebb és színvonalasabb középiskolai érettségi „belépőként” szolgálhasson a felsőoktatásba, összekapcsolva ezt a tanulmányok első éveiben érvényesülő szelekcióval, „beválási időszakkal”. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a felsőoktatásban eltöltött időszakot — a résztanulmányok ér-, vényes vizsgái alapján — a munkába álláskor a hallgatóknak valamilyen formában elismerjék. A miniszter . hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban nem a végzettek számát kellene növelni, hanem a részképzésbe bekapcsolódókét. Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtótájékoztatón elhangzott: a jövőben változik a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos előfelvételi rendszer. Eszerint — átmeneti három év után — a férfi hallgatóknak a tanulmányok végén kell letölteniük majd katonai szolgálatukat, amely csak 12 hónap lesz.
