Dolgozók Lapja, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK 1989. február 13., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. évf., 37. szám HÉTFŐ Ára: 4,30 forint KÖZLEMÉNY v: az MSZMP Központi Bizottságának 1989. február 10-11-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 10—11-én kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül — tanácskozási joggal — részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai és a KB osztályvezetői, valamint az Országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében — 1988. december 15- ei határozatának megfelelően — időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. Az előterjesztés vitájában 47-en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták meg véleményüket. A Központi Bizottság állásfoglalástervezetet fogadott el, amelyet vitára bocsát. I. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az MSZMP kezdeményezően lépjen fel a gazdasági-politikai és erkölcsi válság felszámolásáért. A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelményeit érvényesítő, teljesftmény- elvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Hasonló folyamatok ez idáig sehol sem vezettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldozatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt h szociálpolitika átfogó reformjával. Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igazságosság, a közösségi szolidaritás, az önsegélyezés elvét. Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás és a jog- államiság elvéből kiindulva, a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézményrendszer mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása — az adott hazai helyzetben — a többpártrendszer keretei között valósítható meg. Ezzel, a történelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre 'épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folyamatok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyetlen erőnek sem érdeke. Ezért fokozatos, folyamatos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadályozása. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi politikai tényező kölcsönös felelősségével, mértéktartásával lehet megelőzni. A .többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politikai reform nem helyettesítheti, de ne is akadályozza a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes kormányzati és vállalati munkát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai tényezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatározó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország destabilizálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának akadályozására, a társadalom nyugalmának megbontására törekszenek, éles politikai harcot folytat. A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokozatossággal és sorrendben, a kiegyensúlyozott és következetes haladás eredményeként valósítható meg. Meggyőződése, hogy ez felel meg a magyar nép érdekeinek. Rend és nyugalom nélkül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. A Központi Bizottság az 1988. májusi pártértekezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott kialakult munkastílusnak megfelelően felkéri a pártszerveket, a párt- alapszervezeteket, a párttagságot, hogy a nyilvánosságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. A párttagságnak a javasolt vita révén is fel kell készülnie az előttünk álló tennivalókra. Abban a tudatban cselekedhetünk, hogy történelmi feladat megvalósításának részesei vagyunk A demokratikus szocializmus új hazai modelljének megteremtésével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progressziót segítjük. A múltunkkal való őszinte szembenézés, történelmi eredményeink, de illúzióink és tévedéseink alapos elemzése is ezt szolgálja. II. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság keretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készült. Egészében elismerően nyugtázta, hogy az már jelenlegi formájában is nagyobbrészt árnyalt, tudományos igényű áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesli a tanulmány vitára bocsátását, hangsúlyozza a további alapos tényfeltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E munka részeként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékelését. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1956-ban a vezetés megújulásképtelensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények. A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértésekre adott ökot. A Központi Bizottság ugyanakkor oizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtársat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez számos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitákat tükröztek és igen sok tanulmányozásra, hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérlegelje és hasznosítsa. A testület változatlanul igényli, hogy az 1988. június 23-ai ülésen létrehozott munkabizottság — amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilatkozatának felülvizsgálata — gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapjanak nyilvánosságot. III. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot egy akcióprogram elkészítésével: „Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. A Központi Bizottság a főtitkár vezetésével bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy tekintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkastílusát, munkamódszerét, s tapasztalatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testület a következő ülésein visszatér. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozza Grósz Károly előadói beszédét, a pártvitára bocsátott állásfoglalásának tervezetét, valamint az Űj Márciusi Front felhívására adott válaszát. Az Alapszervezeti Tájékoztató ismerteti a testület vitáját Zárszámadások megyeszerte Nyereséges ágazatok Kocson Záborszky Zsigmond, a termelőszövetkezet elnöke összegezte a zárszámadó közgyűlésen elhangzottakat Február 10-én tartotta zárszámadó közgyűlését a Kocsi Aranykalász Termelőszövetkezet. Az elnökségben helyet foglalt Gergely György, a megyei pártbizottság titkára, Ravasz Éva, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint több más ismert személyiség, köztük Havasi Ferenc is. A közgyűlés a nyugdíjasok köszöntésével kezdődött, majd Záborszky Zsigmond, a közös gazdaság elnöke ismertette a tagsággal a vezetőség beszámolóját. — Közhelynek számít, de mégis el kell mondani, hogy rendkívül nehéz évet zártunk. A nehézségeket nem az átlagon felüli munkafeladatok, vagy az időjárási viszonyok jelentették, hanem azok a közgazdasági, gazdaságpolitikai változások, amelyek nagyon sok eddig ismeretlen dolgot tartalmaztak — kezdte ismertetőjét Záborszky Zsigmond, majd rövid áttekintést adott a termelőszövetkezet elmúlt 30 évéről. Elmondta, hogy 1960-ban szinte a nulláról indultak, s azóta a közös vagyon 818 millió forintra gyarapodott. Ez elegendő alapot ad a további fejlődéshez is. A mai, sokszor ellentmondásokkal teli időszakról szólva megjegyezte, hogy az agrárolló nyílása, az árak emelkedése már nem tartható sokáig. Sokan a parasztságot hibáztatják a dráguló élelmiszerekért, s megfeledkeznek arról, hogy nemegyszer a kereskedelemben növekszik többszörösére egy termék ára. Az általános kitekintés után Záborszky Zsigmond rátért az Aranykalász Termelőszövetkezet elmúlt évi munkájának ismertetésére. — Közös gazdaságunk kollektívája dicséretesen helytállt 1988-ban. A tervezettnél több terméket sikerült tennünk népünk nagy asztalára, túlteljesítettük eredménytervünket, és megőriztük tagságunk 1987-es nettó jövedelemszínvonalát. Igen jelentős beruházásokat fejeztünk be, illetve kezd-1 tünk el a jövő érdekében. A növénytermesztés 6 millió forinttal túlteljesítette fedezeti összegtervét. Kiemelkedő termést értek el kukoricából, hektáronként 10,4 tonnát. Mindezt annak ellenére, hogy az aszály a kocsi földeket is sújtotta. Az állattenyésztésben kiemelkedett a szarvasmarha-ágazat, amelynek eredménye elérte a 12,5 millió forintot. De sikeresen gazdálkodott a sertés- és juhágazat is. Az alaptevékenységen kívüli vállalkozások is teljesítették a tervet, így végeredményben az Aranykalász Termelőszövetkezet 1988-ban 609 millió forintos termelési értéket állított elő és 56,6 milliós nyereséget ért el. A meghívottak nevében Gergely György szólt hozzá az elhangzottakhoz. Beszédében kiemelte azt a példaértékű munkastílust, amely Kocson évek óta tapasztalható. Ez erőt adhat mindenkinek, hiszen az Aranykalász Termelőszövetkezetben évről évre bizonyítják, hogy a kemény, becsületes munka a hozzáértő vezetéssel párosulva meghozza az eredményt. Ez lehet az ország kibontakozásának is az alapja. Gergely György végezetül gratulált az eredményekhez, megköszönte a tagság munkáját, sok sikert kívánt az idei évre. — szőts — ■xK&ar&g Püspökszentelés Esztergomban Különleges alkalomra, meghatározó egyháztöriténeti eseményre szólítottak szombaton délelőtt Magyarország főtemplomának, az esztergomi bazilikának harangjai. Az ősá katolikus, liturgikus rendnek megfelelően az egyházfő, II. JáTios Pál pápa kinevezte öt új püspök felszentelését tartották. Sok ezren zarándokoltak el ez alkalommal Esztergomba. A bazilikát zsúfolásig töltő hívek között magas rangú egyházi és állami tisztségviselők voltak. Eljött Vatikánból Francesco Colasuonno érsek, pápai nun- cius, és társa, John Bu- kovszky; dr. Kada Lajos érsek, a Szentszéki Kongregáció titkára. A püspökszentelésen megjelent főpapok között volt Zakar Polikarp, eiszter generális apát, Xurach Jose Maria Balcella, a piarista rend legfőbb elöljárója, több ausztriai egyházmegye vezetője, a Magyar Püspöki Kar tagjai, a magyarországi rendek tartómén vf önökéi. Az állami vezetők élén Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi hivatal elnöke állt. Jelen volt Ravasz Éva, a Komárom Megyei Tanács elnökhelyettese, és Rigó Pál, a megyei tanács egyházügyi titkára is. A sok külföldi vendég között a máltai lovagrend egészségügyi szolgálatának mentőit is ott láttuk, akik a több ezres tömegben óhatatlanul előforduló balesetek, rosz- szüUétek elhárítására álltak készen. A püspökké szentelést a liturgikus rend szerint három püspök végezheti. A főpapi misét dr. Paskai László bíboros, esztergomi prímásérsek tartotta. Segítői Dankó László kalocsai érsek, metropolita és Seregély István egri érsek, metropolita volt. A szombaton felszentelték: dr. Dékány Vilmos (esztergomi segédpüspök), dr. Várszegi Asztrik (esztergomi segédpüspök), Ács István (egri segédpüspök), Mayer Mihály (pécsi segédpüspök) és dr. Takács Nándor (székesfehérvári segédpüspök). Cs. Nagy Lajos Magyar—osztrák határ menti találkozó Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke ma, február 13-án, Nagycen- ken, illetve az ausztriai Rusztban határ menti munkatalálkozón megbeszélést folytat dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral. A püspökszentelés liturgikus pillanatai
