Dolgozók Lapja, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKI DOLGOZOK 1989. február 1., SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. évf., 27. szám Ára; 4,30 forint a fogyasztói kosár? Mit tartalmaz Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága kedden a Par­lamentben ülést tartott Hellner Károlynak, a bizottság tit­kárának elnökletével. A testület meghallgatta a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatóját az életszínvonal-statiszti­kai mutatók vizsgálatáról, majd megvitatta a Kereskedelmi Minisztérium és a Fogyasztók Országos Tanácsa előterjesz­tését a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről és továbbfej-, lesztésének fő irányairól. Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese beszámolt azokról a szakértői tanul­mányokról, amelyek az élet­színvonal-statisztikai mu­tatók vizsgálati módszereiről készültek. Hangsúlyozta a statisztikai mutatószámok nyilvánosságra hozatalának fontosságát. Szólt arról: többször éri kritika a hiva­talt, hogy nem ismerteti széles körben, mit tartalmaz az úgynevezett fogyasztói kosár. Véleménye szerint az erről készült több száz ol­dalas dokumentációt, bár ez nem titkos, nem lenne célszerű nagy példányszám­ban terjeszteni. Tervezik vi­szont, hogy a KSH ügyfél- szolgálati irodájában a szakemberek és az érdeklő­dők számára elhelyeznek a fogyasztói kosár kiadvány­ból néhány példányt, s ott azokat bárki megtekintheti. A KSH a szakértői véle­ményekkel egyetértésben helyesli az alternatív muta­tó-számításokat, s úgy vélik, ha ezt a munkát jól csinál­ják, a kapott eredmények nem nagyon fognak eltérni a KSH adataitól. Erre máris van példa: az Üjpesti Csa­ládsegítő Központ a helybe­li lakosság körülményeit fi­gyelembe vevő létmini­mum-számításokat végzett, ezek szerint a társadalmi minimum összege gyermek­telen házaspár esetében Új­pesten 9953 forint-^ugyan­ez az adat a statisztikai hi­vatal számításai szerint or­szágos átlagban 10 510 forint. Ha a családban egy gyermek van, az újpestiek 12 950 fo­rintos, a KSH szakemberei országos átlagban 14 210 fo­rintos minimumot számítot­tak ki. A tájékoztatót követően több képviselő hangot adott abbéli véleményének, hogy mivel a lakosság meglehető­sen tájékozatlan a fogyasz­tói kosár mibenlétét illető­en, továbbá bizalmatlan az áremelkedések miatt, célsze­rű lenne rövidített tormá­ban, közérthető módon tá­jékoztatni a vásárlókat er­ről a témáról. Szükségesnek tartják a rétegindexek számí­tását, ám úgy vélik, felül kellene vizsgálni, hogy ki­ket sorol a statisztika az egyes társadalmi rétegek­hez. Feltétlenül fontosnak tartják továbbá, hogy a létminimum-számításokat a KSH nyilvánosságra hozza. A KSH elnökhelyettese egyetértett a hozzászólások­kal, s válaszában ígéretet tett arra, hogy megtalálják a módját, miként tájékoz­tassák közérthető módon az érdeklődőket a fogyasztói kosárról. A fogyasztói érdekvéde­lemről készült írásbeli elő­terjesztéshez Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhe­lyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi életszínvonal­csökkenés miatt a fogyasz­tói érdekvédelem felértéke­lődik. A vevők a korábbi­aknál^ is jobban igénylik, hogy az áruk ára és minősé­ge összhangban legyen, to­vábbá az érdeklődés hom­lokterébe került, milyenek a vásárlási körülmények, s milyen gyorsan intézik el a vevők jogos panaszait. Az érdekvédelem javításának nagyon sok területe van, az alapanyag-ellátástól a meg­felelő szabványokon és a forgalmazás feltételein ke­resztül a kiszolgálásig, s nem utolsósorban a hatósági és társadalmi ellenőrzésig. A kereskedelemben a fogyasz­tói érdekvédelem kérdései jogilag rendezettek — mu­tatott rá a miniszterhelyet­tes —, a kereskedők azon­ban nagyon gyakran nem élnek lehetőségeikkel, mi­vel ez veszélyeztetheti a szállítóknál elért pozícióju­kat. A kereskedelem még ma is — noha számos áru­ból már túlkínálat van — kiszolgáltatottnak érzi ma­gát. npm érvényesíti jogait a szállítókkal szemben. A kereskedelmi és piac­felügyelőségek szintén fon­tos szerepet töltenek be a fogyasztói érdekvédelemben. ’ Évente 26—28 ezer kereske­delmi egységet ellenőriznek, I részben önállóan, részben a minőségellenőrző intézetek- kel közösen. A bizottság a tájékoztató­kat tudomásul vette, a ké­sőbbiekben alakítja ki ál­láspontját arról, hogy a fo­gyasztóvédelemmel kapcso­latban önálló törvény megal­kotását tartja-e szükséges­nek, vagy azt javasolja, hogy e kérdéskört a készülő új kereskedelmi törvény egy fejezete tárgyalja. Ülést tartott a Politikai Bizottság A ívJagyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi üléséi} feb­ruár 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. Hz aszály ártott a legtöbbet Konzultatív tanácskozás az IKR-nél Az Ipari Kukoricatermelő' Közös Vállalatnál évek óta visszatérő hagyomány a taggazdaságok szakembereinek ja­nuári-februári konzultatív tanácskozása. Idén sincs ez más­képp, hiszen tegnap, január 31-én kétnapos értekezlet kez­dődött Bábolnán, a 6000-es és 8000-es termelési körzet ve­zetőinek. Ezt még három hasonló követi, a többi körzet szakembereinek. A konzultatív tanácsko­zást Tóth János, az IKR igazgatója nyitotta meg, majd Tóth László rejidszer- főmémőlc*'adott részletes is­mertetést a közös vállalat 1988-as termelési eredmé­nyeiről és idei terveiről. Az előadó kiemelte, hogy tavaly a mezőgazdaság az aszály ellenére összességé­ben jó évet zárt. Zavarta­lan volt a belső ellátás és az exporttervek is megvalósul­tak. Tóth László ezután rátért az IKR 1988-as munkájának ismertetésére. Elmondta, hogy a közös vállalatnál a kalászosok kivételével vala­mennyi növény termése el­maradt az előző évek átla­gától. Ennek fő oka a rend­kívül súlyos aszály, de egves esetekben közrejátszottak technológiai hiányosságok js. Az IKR tavaly 207 ezer lieiktáron termelt kukoricát és 5,97 tonnás hektáronkén­ti átlagtermést ért el, ami egy tonnával kevesebb az 1987-esnél. A jövőben amennyiben folytatódik a száraz időjárás, alaposan meg kell gondolni az alkal­mazandó technológiát — tet­te hozzá Tóth László. Ezt követően áttért az idei feladatokra. Megtudtuk, hogy az IKR jelentősen bővítette a szolgáltatásait és ezt a jö­vőben is folytatja. Ma J6 faj és 22 technológia szerepel az integrációban. A közös vál­lalat a j övőiben még na­gyobb gondot fordít a mi­nőség; termelésre, mert ez a jövő útja. A hibridkukorica területét 7000 hektárra nö­velik. Tóth László ezután részle­tesen beszélt a költségcsök­kentés lehetőségeiről a ter­melési folyamat minden egyes lépcsőjében. Külön ki­emelte a számítógép^ alkal­mazásának új lehetőségeit, illetve a nálunk fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok tapasztalatainak az átvételét. Fontosnak tartot­ta a tulajdonosi tudat és a technológiai fegyelem to­vábbi erősítését. A konzultatív tanácskozás további programjában Tég­lás Zoltán pénzügyi és be­ruházási, Antos Gábor mű­szaki és Kovács Gyula talaj­művelő és vetőmaggazdálko­dó főmérnök tartott elő­adást. A program délután gépesítési bemutatóval, majd különböző szekcióülésekkel folytatódott. Az IKR kétnapos konzul­tatív tanácskozása a mai kétórás fórummal ér véget, ahol lehetőség nyílik a gon­dolatok kicserélésére és a tapasztalatok hasznosítására. Mert ahogy azt Tóth János, az IKR igazgatója megnyi­tójában mondta, a mai gaz­dasági helyzetben a legol­csóbban és legkönnyebben felhasználható termelő erő az emberi fejekben meglévő tudás. Szőts Ú labbn az ‘kardi IBUSi íorga E-nál ilom V\ v\ Megyei • V r | ajánlat: jugoszláv és görög tengerpart, bácsi ás isztambuli bevásárlás A megyénkbe látogatók elsősorban Esztergom és Tata nevezetességeivel ismerkednek Az IBUSZ 1988-as eredményeiről, idei terveiről tartott sajtótájékoztatót január 31-én Budapesten, a Hűvösvölgy­ben lévő Gulyás-party helyszínén. Dr. Szemenkár Erika vezérigazgató örömökről és gondokról egyaránt beszélt. Az IBUSZ Rt. 87 éves történetének egyik legnehezebb éve volt 1988., hiszen az általános forgalmi adó és a világútlevél be­vezetése új helyzetet teremtett, mind a forgalom szervezé­se, mind a gazdálkodás tekintetében. Tavaly év elején még amiatt aggódtak az idegenforgalmi szakemberek, hogy visz- szaesik a forgalom, de év végére kiderült; minden eddigit meghaladó volt a forgalom, a bűvös 30 miliiárdot megha­ladta, 53 százalékos növekedéssel, kereken 36 milliárd fo­rintot tett ki. A sajtótájékoztatóhoz kapcsolódóan beszereztük a megyei adatokat is Samu Béláné megyei igazgatótól, eszerint Komárom megyében az árbevétel 656 millió fo­rint voilt. Csák nyugati va­lutából 323,5 millió forintot forgalmaztak, a túlterhelő munkát derekasan birták lendülettel. Országosan a konvertibi­lis devizabevétel 198 millió dollár, a növekedés 1987- hez képest 13 százalék. Az IBUSZ szervezésében tavaly 553 ezren látogattak hoz­zánk. Több, mint 150 ezres volt a csökkenés az áfa mi­att és ez 300 millió forintba került az IBUSZ-nak, fő­leg a rubelelszámolású or­szágokból jöttek keveseb­ben. A legkülönfélébb ügy­intézések száma meghalad­ta a 7 milliót. Megyénkből az IBUSZ tízezer embert utaztatott szervezett formában. Az üdülések közül a jugoszláv és a görög tengerpart volt a sláger, a legnagyobb ér­deklődés a bécsi és az isz­tambuli bevásárló túrák iránt nyilvánult meg, ha­sonlóan az országos képhez. Szó esett a sajtótájékozta­tón az 5 dolláros sorsjegy­ről, dr. Szemenkár Erika önkritikusan elismerte, ezit elrontották, túl sok jegyet bocsátottak ki, de március 20-án megtartják a második sorsolást, és az eredetileg tervezett összes nyereményt kisorsolják. A veszteségei nem háríthatják át se az utasokra, se a sorsjegyvá­sárlókra. Szépséghibája a mostani sajtótájékoztatónak, hogy csak a külföldi utazások programfüzete készült el, a külföldi üdüléseket még kö­rülbelül két hétiig hiába ke­resik a megyei irodákban. Az ügyintézők, persze, tájé­koztatást tudnák adni. Min­den olyan programot válto­zatlanul kínálnak, amit az utasok már megszerettek. Ami megyénket illeti: ismét lesz jugoszláviai tengerpar­ti üdülés, Makarskán 7 éj­szaka, félpanziós ellátással, valamint görög tengerparti üdülés. Ez utóbbi tavaly még egyéni valutakeretre ment, az idén már ez is IBUSZ-keretes. Az isztam­buli bevásárlás megközelít­hető lesz török autóbusszal is, tranzit szállás nélkül, 3 éjszakás isztambuli tartóz; kodással. Természetesen lesz egy- és több napos ausztriai kirándulás, itt a rossz hír; az egynaposaknál megszűnt a költőpénz — egyelőre. Az országos kínálatban a legdrágább út Ausztráliába vezet. több. mint 283 ezer fo­rint, de az utak nagyobb része relatíve olcsóbb. 260 útvo­nalon 5 világrész 31 orszá­gába, 5690 indulási időpont­tal, 155 ezer utas részére vannak ajánlatok a prog­ramfüzetekben. Ötezer fo­rint alatt az utak 35 száza­léka, és mindössze 1 száza­lék 50 000 forint fellett — wér — Megállt a „zuhanórepülés” Létszámstop az Eternitben Igazán szűkkörű volt az Eternit Osztrák—Magyar Epítőanyagipari Kftl hét­főn kora reggel megtartott munkásgyűlése az eternit­gyári ikultúrottbonban. A hétszáz dolgozó közül ott voltak a délelőttös műszak­ra érkezők és egyetlen ven­dégként Ködmön Károlynál az EfEDOSZ megyei bizott­sága politikai munkatársa. \ Szabó Szaniszló, az Eter­nit Azbesztcementipari Vállalat volt igazgatója számolt be 1988. eredmé­nyeiről. A legfontosabb, hogy a vállalat „zuhanóre­pülése” megállt, az elért 22,6 millió forintos nyereség messze felülmúlta az elkép­zeléseket. Elgondolkodtató, hogy ebből az összegből csupán 200 ezer forintot gazdálkodtak ki Nyerges­újfalun. Ennek az az oka, hogy az 1985—1986-os évek „restanciájának” rendezé­sére 40 millió forintot kel­lett fordítani. Tetőfedő le­mezekből a tervet túltelje­sítve, hétvégi pluszműsza­kokkal sikerült kielégíteni a második félévben nagyon megnőtt igényeket, nyo­mócsövekből is megfelelően ellátták a piacot. ' Az idei tervekről Szabó Szaniszló már mint a közel­múltban alakult Eternit Osztrák—Magyar Építő- anyagipari Kft. magyar ügyvezető igazgatója adott rövid tájékoztatást. A kft. február elsején át­helyezéssel átveszi a válla­lat valamennyi dolgozóját. Azokra a dolgozókra akar­nak támaszkodni, akik korábban is kitartottak a dunamenti gyár mellett, ezért a fizikai és az alkal­mazotti állomány körében létszámstoppot rendeltek el a következő hónapokra. A tervezett differenciált bér- fejlesztés a vezetőknél akár 8 százalék, a fizikai állo­mánynál akár 12,5 százalék is lehet. A prémiumokkal együtt 30 százalékos kere­setfejlesztés is elképzelhe­tő 1989-ben. Ehhez többek között 1988-hoz viszonyítva 20 százalékkal több — ter­mészetesen megfelelő minő­ségű — azbesztcement-ter­méket kell gyártani. Ha ez elképzelések megvalósul­nak, az év _ második felében már piacra kerülnek az új, korszerűbb Eternit-termé­kek. — A sokak áltfel a kft.-től várt csodát nekünk hétszá­zunknak kell megteremteni — mondta a félórás mun­kásgyűlés végén Szabó Sza­niszló — efEa —

Next

/
Oldalképek
Tartalom