Dolgozók Lapja, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKI \ DOLGOZOK GRÖSZ KÁROLY TALÁLKOZÓI Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán finn gazda­sági szakértői csoportot fo­gadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn Pénzügymi­nisztérium főigazgatója ve­zeti. A szakértők Grósz Ká­roly és Mauno Koivisto köz- társasági elnök legutóbbi megbeszélésein létrejött megállapodás nyomán láto­gattak hazánkba. Tárgya­lásaik célja, hogy ismertes­sék a finn gazdaságpolitika tapasztalatait, tanulmá­nyozzák a magyar gazdaság helyzetét és gazdaságpoliti­kai törekvéseit. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a finn vendégek tájékoztatást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb felada­tokról, különös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozással kapcsolatos tervekre. Megvizsgálták azo­kat a területeket, amelyeken a két nép rokonságán és ba­rátságán, a kölcsönös érdeke­ken alapuló, hagyományosan jó együttműködés új mód­szerek alkalmazásával tovább bővíthetők. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fo­gadta Tom Lantost, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa Képviselőhá­za külügyi bizottságának magyar származású -tagját. ~A vendéggel találkozott lványi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke is. NÉMETH MIKLÓS FOGADTA GUSTAV WABRÖT Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gus- táv Wabrot, az NSZK Ba- den-Württenberg tartomá­nyának államtitkárát, aki a Művelődési Minisztérium meghívására tartózkodik Magyarországon. VÁRKONYIPÉTER A FÜLÖP-SZIGETEKEN Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter szerdán befe­jezte hivatalos malaysiai lá­togatását és a Fülöp-szige- tekre utazott. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések tükrözték, hogy mindkét or­szág az együttműködés fej­lesztését kívánja. Kuala Lumpur-i sajtóértekezletén a magyar diplomácia veze­tője elmondta: kialakulóban vannak az együttműködés korszerűsítésének intézmé­nyes keretei. Ma: BIDS elleni világnap Hazánkban jelenleg 17 ATDS-ibeteget tartanak nyil­ván, az immunhiányos meg­betegedést okozó vírussal, a HIV-vel fertőzött ismert személyek száma pedig 163. Magyarország tehát egyelőre az enyhén fertőzött európai- országok közé tartozik — közölték azon a szerdai tá­jékoztatón, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy az Egészségügyi Világszer­vezet AIDS elleni világnap­pá nyilvánította 1988. de­cember 1-jét. Az újságíró­kat az Országos Egészségvé­delmi Tanács AIDS-bizott- ságának tagjai, a téma ve­zető szakemberei, valamint a Szociális és Egészségügy! Minisztérium és az Orszá­gos Egészségnevelési Intézet képviselői tájékoztatták. A tapasztalatok szerint a magyar lakosság az AIDS megjelenése utáni első ijedt­ségen túl van — mondatta megnyitójában dr. Czeizel Endre, az Országos Köz­egészségügyi Intézet Hu­mángenetikai és Teratoló­giai Osztály vezetője, az OET AIDS-bizottság elnöke, s kaliforniai adatokkal tá­masztotta alá, hogy a meg­előzés, a fertőzés elkerülése, s ennek széles körű tudato­sítása az egyetlen mód je­lenleg a betegség elhárításá­ra. Dr. Vass Ádám, a SZEM közegészségügyi-járvány ügyi főosztályvezető főorvosa, aki egyben az OET AIDS-bi­zottság titkára az AIDS el­leni küzdelem magyarorszá­gi feladatait ismertette, hangsúlyozva, hogy a fertő­zöttek tényleges száma 163- nál jóval több lehet. A ví­rus elsősorban a homo­szexuális és a biszexuális férfiakat fertőzi, de a be­tegség terjed a lakosság más körében is. A világméretű járvány eddigi tapasztala­taiból a hazai szakértők azt a következtetést vonták le, miszerint hazánkban a 90-es évek elejére az AIDS-bete- gek száma százra, az azono­sított fertőzötteké akár több ezerre növekedhet. A WHO-mak a világnap meghirdetésével elsődleges célja • az volt, hogy felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, arra, hogy az emberiség ha­tékony oltóanyag és gyógy­szer híján sem egészen te­hetetlen, kedvezően befo­lyásolhatja az immunhiá­nyos megbetegedést okozó vírus terjedését. Az Egészségügyi Világa szervezet novemberi adatait ismertetve elmondta: a Föld 142 országából több, mint 124 ezer AIDS-megbetege- dést regisztráltaik, a fertő­zöttek becsült száma 5—10 millió között van. A követ­kező öt évben legalább egy­millió új AIDS-megbetege- désre lehet számítani, a fer­tőzöttek várható száma megközelítheti a 100 milliót. A sajtótájékoztatón beszá­moltak a Budapesten mű­ködő AIDS-segélyhely lét­rehozásáról is, amely a 669-283-as telefopszámon ad tanácsot. Ülésezett a Tervgazdasági Bizottság Szerdán a Parlamentben ülést tartott a kormány Tervgazdasági Bizottsága. A tanácskozás után Kunos Péter, a testület titkára, Craveró Róbert, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Ferenczi József, a Minisztertanács * főtaná­csosa tájékoztatta az újság­írókat. A TGB annak a minisz­tertanácsi programnak az időarányos teljesítését te­kintette át, amelyet a gaz­daságilag elmaradott térsé­gek fejlesztésére dolgoztak ki két évvel ezelőtt. Első­sorban Borsod-Abaúj-Zemp­lén, Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye érintett, ezért e megyék tanácsi és párt­vezetői is részt vettek az ülésen. Az észak-magyar­országi térség problémáinak közös megvitatása egyben azt is jelzi, hogy a TGB igyekszik a helyi problé­mákat összetettségükben, egy-egy országrész egészét illetően vizsgálni, megolda­ni. Az 1986-ban elfogadott kormányprogram 3 milli­árd forintot irányzott elő a VII. ötéves terv időszaká­ra e térségek fejlesztésére. 1987. elején a megyei taná­csok elkészítették saját kö­zéptávú programjaikat, s így a 3 milliárd forintos központi támogatás további 17 milliárd forinttal egé­szült ki (az összeg nagy ré­szét az érintett gazdálkodó szervezetek biztosítják s itt szerepel a megyei tanácsok költségvetéséből juttatott pénz is). A kormányzat igyekszik megőrizni a tá­mogatásra fordított összeg reálértékét, így például jö­vőre a tervezett 800 millió forint helyett 1,4 milliárdot biztosítanak. A napirenden lévő téma- tárgyalásakor nyilvánvaló­vá vált hogy különbséget kell tenni az elmaradott te­rületek és a szerkezetvál­tás problémáival küszködő térségek között (bár példá­ul Borsod megyében mind­két problémával meg kell birkózni). I Harcos, politizáló pártra vanszükség Berecz lános mondott beszédet a megyei pártaktiván Szerdán délután ezerötszázan vettek részt azon a megyei .aktívaértekezleten, amelyet a tatabányai sportcsarnokban rendeztek, és amelyen Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára beszélt a párt, a kommunisták előtt átló legfontosabb felada­tokról. Antalóczy Albert, az "MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a vendéget és a megjelenteket. Mint mond­ta, a Központi Bizottság azon a november eleji ülé­sén, amelyen a belpolitikai helyzetet is áttekintette, úgy határozott, hogy a Politi­kai Bizottság tagjai ország­szerte aktívaértekezleteken tájékoztassák a választott tisztségviselőket és az.. ap­parátusok munkatársait a legfontosabb politikai ten­nivalókról. A tatabányai rendezvényre készülvén a megyei pártbizottság kér­déseket gyűjtött össze az alapszervezetektől, azokat az előadóhoz eljuttatták, így módjában állt tájékoz­tatójába beépíteni. ^Ezt kö­vetően Berecz János lépett a mikrofon elé. Berecz János Grósz Ká~ rolynak, az MSZMP főtit­kárának előző nap elhang­zott beszédére utalt beve­zetőjében. Hangsúlyozta: az alapvető iránymutatásként szolgál mindenki számára. Ennek ellenére szükség van a megyei aktívaértekezle­tekre, mert elősegíthetik a mélyebb megértést. E tájé­koztatók arra is alkalma­sak hogy elejét vegyék a Politikai Bizottság megosz­tottságáról szárnyra kapott nézeteknek. Beszédét hasonló gondo­latokkal kezdte, mint Nyír­egyházán. Ezek lényege, hogy a párt „pályán van”, a párttagság ugyanúgy. Ezen a képzeletbeli pályán a pártnak — mint mozga­lomnak — meg kell mutat­nia erejét, ezért nem csu­pán a pályára lépés ténye fontos, hanem az is, hogy ott maradjunk. A tagság akár az utcára is kivonul­hatna hogy demonstrálja erejét, de a politikai veze­tésnek változatlanul az a véleménye, hogy az utca legyen az ünnepélyes alkal­makra szervezett megmoz­dulások színtere, és ne a politikai harcé. Berecz János ezt követően a belpolitikai helyzetet ér­tékelte. Azt már felismerte a párt is, hogy válságjelensé­gekkel kell szembenéznie a legkülönbözőbb területeken, de azt is, hogy a kiút csak egy általa vezérelt kibonta­kozás lehet. Ez még nem derült ki egyértelműen a má­jusi pártértekezleten, az azóta eltelt időszak elemzé­sei és tényei juttatták el a pártot az említett felismerés­hez. Napjainkban forra­dalmi válságban élünk. Ez úgy értendő, hogy nem csu­pán a válságból kell kilá­balnunk, hanem egy forra­dalmi fordulatra is szükség van a gazdaságban, a politi­kai intézményrendszerben és a párt tevékenységében. Az előadó bővebb magya­rázatként Marxra és Engels- re hivatkozott arra, az idő­szakra, amikor az 1848-as „ európai helyzetet elemezték. A magyar és a bajororszá­gi történésekkel kapcsolat­ban állapították meg, hogy a burzsoázia ellenforradalmi fordulatot hajtott végre, otthagyta a jogtalajt, és for­radalmi talajra helyezkedett. Ebből az lehet a mára érvé­nyes tanulság, hogy a for­radalmi helyzetből is több­féle kiút lehetséges. A kapitalizmus és sajnos már a szocializmus története is szolgál olyan tapasztala­tokkal, hogy ha nem ismerik fel idejében a válságjelensé­geket, a társadalmi feszült­séget — lényegében a forra­dalmi helyzetet —, az olyan -ellentmondásokhoz vezethet, amely ellenforradalmi ki­bontakozásra is lehetőséget ad. A kapitalizmus' története tele van ilyen fordulatokkal, de van a kapitalizmus törté­netében még egy óriási tanul­ság. A szociáldemokraták se­gítségével még a burzsoázia is képes megújulni, és egy ma­gasabb szintű konszolidációt létrehozni. Ám elsősorban a termelőerők fejlődésében kell gyökeres változást elérnie, s ezt támogató politikai in­tézményrendszert és szo­ciálpolitikát alkotnia. A burzsoázia a szocializmussal folytatott versenyben rend­kívül sok politikai tapaszta­latot halmozott fel a válság kezelésére, a forradalmi hely­zet korábbi, osztálytartalmú, de magasabb szintű megúju­lást is biztosító megoldásával. Az aktívaértekezlet előadó­ja ezután értékelte a szocia­lista országokban — és ha­zánkban — kialakult vál­sághelyzetet. Mint mondotta, hasonló válságjelenség ta­pasztalható a többi szocia­lista országban is, noha ezt még csak a Szovjetunió és Kína vezetői ismerték fel. Utalt arra, hogy a válság kezelése hosszú és feszült­ségekkel terhes folyamat, ám kétségtelen, hogy a for­radalmi helyzetet csak for­radalmi módon, szinte egy új felépítmény kialakításával, radikális reformokkal lehet és kell megoldani. Előadásában Berecz János utalt arra, hogy a májusi pártértekezlet még nem jut­hatott el eddig a felismeré­sig. Akkor a belpolitikai helyzet, a gazdaság értéke­lésén és a személyi változá­sokon volt a hangsúly. Igaz, akkor körvonalazták a leg­fontosabb tennivalókat, ám az eltelt fél év alatt nyil­vánvalóvá vált, hogy lénye­ges fordulat sem a gazda­ságban, sem a társadalmi életben nem következett be, A Központi Bizottság titká-' ra ehhez hozzátette, hogy a problémát a feszültségek fe­lületi kezelésével, a bizony­talankodással csupán elke­rüljük, tovább halmozódnak társadalmi gondjaink és fel­erősödhetnek olyan" veszé­lyes tendenciák, bekövetkez­hetnek olyan események, amelyek — hagyományos eszközökkel — kezelhetet­lenné, ellenőrizhetetlenné válnak. Berecz János a szónoki emelvényen (Fotó: Jusztin Tibor) Berecz János hangsúlyoz­ta, hogy egy marxista párt­nak nemcsak idejében kell felismernie ezeket a fo­lyamatokat, hanem megfe­lelő program kidolgozásá­val irányítania kell az át­alakulás, a megújulás és a reform folyamatát. Ehhez pedig, tette hozzá az elő­adó, megfelelő programot adott a májusi országos pártértekezlet. Ennek meg­valósítása egy-két év — s nem pedig egy évtized! — alatt lehetővé teszi, hogy kezeljük a válságot, levezes­sük a társadalmi, politikai feszültségeket és szigorúbb, de a jelenleginél kedvezőbb feltételeket teremtsünk a. gazdaság számára. Az előadó ezt követően ki­tért arra, hogy a tennivalók megfogalmazásához, a re­formfolyamat szorításához előbb az szükséges, hogy feltárjuk és elemezzük a je­lenségeket, amelyek a jelen­legi helyzet kialakulásához vezettek. A gazdaság, a po­litikai intézményrendszer működését és a párt tevé­kenységét vizsgálva megta­láljuk az okokat. Vélemé­nye szerint divat ma bírál­ni a gazdaságot, és hajaink fő forrását ennek működési zavaraiban keresni. Korábban a reformok kö­vetkezetes végrehajtása he­lyett más irányban keresték a megoldást, ennek követ­keztében elmélyült a gazda­sági válság, a hazaj ipar (Folytatás a 3. oldalon.) fl közélet hírei

Next

/
Oldalképek
Tartalom