Dolgozók Lapja, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓK 1988. november 1., | , AZ MSZMP XLIII. évf., 261. szám KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA KEDD I ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 180 fonnt Grósz Károly a Videotonban Televíziógyártásának meg­újításával ünnepeli fennál­lásának 50. évfordulóját a Székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színestévé- család gyártására 1,8 mil­liárd forintos költséggel lét­rehozott technológiai sor átadájsa és a fél évszázados jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kor­mány elnöke is. A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfe­hérvárra. ahol a Videoton központjában a vállalat ve­zetői, valamint Barts Osz- kárné, az MSZMP Fejér Me­gyei Bizottságának első tit­kára, Horváth Ferenc ipa­ri minisztériumi államtitkár és Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke fo­gadta. Grósz Károly tájékozta­tást hallgatott meg az évi 20 milliárd forint termelési értéket előállító, 20 ezer dolgozót foglalkoztató Vi­deoton eredményeiről, mun­kájáról, gondjairól, s azok­ról a már megvalósított, il­letve tervezett műszaki, gaz­dasági, szervezeti intézke­désekről, -változtatásokról, amelyeknek célja a nagy­(Folytatás a 2. oldalon.) Bolgár vendégek Háromtagú bulgáriai delegáció érke­zett tegnap megyénkbe testvérterületünk­ről, mihajlovgrádi területről. Venciszlav Angelovszkit, az ottani megyei tanács bi­zottságának elnökét, Venciszlav Ivanovot, a megyei tanács bizottságának titkárát és Kraszimir Valkovot, a mihajlovgrádi vá­rosi tanács elnökét a Ferihegy 2 repülő­téren Bátor Zoltán, a Komárom Megyei Tanács elnökhelyettese fogadta. Délután a megyei tanács székházában Varga Gyula tanácselnök köszöntötte a vendégeket, majd átfogó képet adott me­gyénk történelméről, mostani életéről. Ezt követően Venciszlav Angelovszki, a kül­döttség vezetője mutatta be a testvérte­rületet és az ott folyó tanácsi munkát. Kedden délelőtt Sárközy Géza, Tatabá­nya Város Tanácsának elnöke fogadja a delegáció tagjait, akik ezután látogatást tesznek a Delta Ipari Szövetkezetnél, megtekintik a város kulturális intézmé­nyeit és két legnagyobb kereskedelmi centrumát, a Skála Sztrádát és a KON- ZUM Áruházat. Programjuk másodikán, Tatán folytatódik. Megismerkednek a Nö­vényvédő Állomás munkájával és elláto­gatnak a kocsi tsz-be is. Csütörtökön Ko­máromba, majd Nyergesújfalura látogat­nak. A program november 4-én ér vé­get. A tanácsi vezetők együttműködési megállapodást Írnak alá. II megyei tanács fórumán Választottak a választhatóból H SZOT elnökségének ülése A teherviselő képesség határa Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület november 4-ére, péntekre összehívta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát. Ja­vasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglalkoz­zék időszerű gazdasági, tár­sadalmi témákkal; szerve­zeti és személyi kérdéseket vitasson meg; s döntsön az országos szakszervezeti ta­nácskozás összehívásáról, munkaprogramjáról. A szak- szervezetek három naposra tervezett országos értekez­letének időpontjául az el­nökség december 2—4-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági terv- javaslatban foglaltak vár­ható hatásait a dolgozók életszínvonalára. Megálla­pította, hogy változatlanul jelentős eltérés van a kor­mányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei kö­zött a terv egyes, a dolgo­zókat közvetlenül érintő kérdéseiben. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasz­tási cikkek központi áreme­lésének teljes körű kom­penzációját. Ezzel kapcsolatban a vi­tában több szakma képvi­selője is elmondta, hogy a tagság teherviselő képessé­ge határához érkezett, a re­álbér csökkenésének meg­állítását igényli. Arra is rá­mutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél job­ban nőnek, s ez nem foly­tatható tovább. Szükséges­nek tartják az idei gazda­sági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizal­matlanságát, mert eddig nem igazolódtak a gazdaságirá­nyítás ez évi elképzelései, a gazdaságban nem tapasz­talható lényeges elmozdu­lás. Több ágazati szakszer­vezet vezetője világos és ha­tározott programot sürge­tett a szerkezetátalakítás irányaira. Kovács László, a bányászszakszervezet főtit­kára meggondolandónak tartja végkielégítés rend­szerének bevezetését azok számára, akiket munkahe­lyük megszűnése miatt bo­csátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kom­penzálására tett szakszer­vezeti javaslatok közül töb­ben a fix összegű ellentéte­lezés mellett szóltak, mert, mint mondták, a bérek meg­határozott százalékú eme­lése éppen azok számára jelentene legkevésbé meg­oldást, akiknek a legalacso­nyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújta­nak. A fix összegű kompen­zálásra többféle lehetőség is kínálkozik; abszolút ösz- szegben — z-. korábbi hús­pénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer változtatá­sával, az alkalmazotti ked­vezmény emelésével. A szakszervezetek a létmi­nimum alatti nyugdíjak esetében az áremelések tel­jes körű kompenzálását tart- f ják szükségesnek. A felhal- ; mozódott bérfeszültségek, jogos bérigények miatt a kompenzálások mellett nép- gazdasági szinten a bértö­meg két százalékának meg- ; felelő központi béremelést is szükségesnek tartanak a szakszervezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szociálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelé­sek között mintegy 20-25 milliárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügy­rendjére készült tervezet­tel. Megállapította, hogy a tanács a kialakuló szocialis­ta piacgazdaságban az ér­dekegyeztetés egyik fontos Fóruma lehet. Hangsúlyoz­ta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT veze­tőinek további találkozóiban. Rendkívüli és egyben rendhagyó ülést tartott hét­fő délután a Komárom Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Rendkívüli, mert a munkatervben ezt nem ter­vezték. Rendhagyónak azért minősíthető, mert egyetlen napirendet vitattak meg, azt is a vélemények megismeré­se céljából. A testület tulaj­donképpen kialakította ál­láspontját az új választójogi törvény tervezetével kapcso­latban. Ügy is fogalmazha­tunk, hogy választottak a választható alternatívák kö­zül, mivel a tervezet több helyen tartalmaz A—B-meg- oldásokat. Természetesen nem térhetünk ki most va­lamennyire, ezért csupán a leglényegesebb kérdésekről szólunk. Kezdjük talán azzal, ami­vel a végrehajtó bizottság befejezte. Tesszük ezt azért, mert rendkívül lényeges, hogy a jövőben együtt vagy külön bonyolítják-e le a ta­nácstagi, illetve a képviselő- választásokat. A probléma azért is bonyolult, mert po­litikai vonzata és gazdasági következménye is lesz ennek a döntésnek. Nem mindegy, hogy a két választást egy­szerre bonyolítják-e le vagy külön, hiszen a cseppet sem jelentéktelen költségek a kétszeresére rúgnának „szét­választás” esetén. Mégis, po­litikai oldalról ez lenne in­dokolt, hiszen a közélet de- mokratikusabbá válása is azt igényelné, hogy az ál­lampolgárok alaposabb meg­ismerés után válasszák meg képviselőiket, tanácstagjai­kat. Hogy mennyire nehéz megmondani melyik a jobb megoldás, azt fényesen bi­zonyítja, hogy a megyei testület tagjainak egyik fe­le az együttes lebonyolítást javasolta, a másik pedig a külön történő szavazást. A végső választ majd az az or­szággyűlés mondja ki, mely­nek tagjait még a régi sza­bályok szerint választották. Ami az A—B-variációk megítélését illeti, az szemé­lyenként változó. Ez több­ször is kiderült a kötetlen beszélgetés során, de a bi­zottságnak minden kérdés­ben sikerült kialakítania vég­ső álláspontját. Többek kö­zött arról, hogy a tanácsel­nököt ne egy körzetben vá­lasszák meg tanácstagnak, utána elnöknek, hanem a te­lepülés lakosságának egésze voksoljon közvetlenül. Érdekes vita bontakozott ki arról, hogy mennyi tagja legyen a megyei tanácsnak. A végrehajtó bizottság sze­rint a megyei testületben minden településnek kell, hogy legyen legalább egy ta­nácstagja, de meg kellene hagyni a delegálás lehetőségét is. Egyetértés született ab­ban, hogy célszerű lenne, ha az a jelölt válna pótképvise­lővé, illetve póttanácstaggá, aki — függetlenül a válasz­tópolgárok számának arányá­tól — a megválasztott sze­mély után a legtöbb szava­zatot kapta. Volt. aki javasolta, hogy az országgyűlési választó- kerületeket a régi szabály szerint kell kialakítani, s nem csökkenteni azok szá­mát azért, hogy a központi listán több politikus kerül- hessep a Parlamentbe. (Iga­za volt, hiszen ez az intéz­kedés a területi demokrácia csökkentéséhez vezetne.). Többen érdeklődtek a jelö­lést előkészítő bizottságok feladatáról, ami új vonás a most készülő törvény terve­zetében. Jó volna, ha ezek a bizottságok nagy nyilvá­nosság biztosításával végez­nék feladatukat, mivel mun­kájuk eredménye meghatá­rozó lett a választójogi rendszer egészében. Elhang­zott, hogy nehezen lesz meg­valósítható az. a szabály, miszerint: „... szavazás előtt a jelölőgyűlés elnöke meg­állapítja, hogy a jelenlévők közül hányán jogosultak szavazásra”. A kételkedés teljesen jo­gos, bár ma még nem lehet megítélni, hogy az új jog­szabály miként fog érvénye­sülni a gyakorlatban. Egy viszont biztos. Az, hogy de­mokratikusabb, jobb, mint a jelenlegi választási törvény. Nem tökéletes, de közelít hozzá. A most kezdődő tár­sadalmi viták még csiszol­hatnak rajta. (Palásti) Az őszirózsás forradalomra emlékeztek Az 1918-as polgári demok­ratikus — őszirózsás — for­radalom győzelmének 70. év­fordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnep­séget rendeztek Károlyi Mi­hály, Magyarország első köztársasági elnöke szobrá­nál és sírboltjánál. A forradalom vezéralak­jának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyűlés elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Fel­idézte Károlyi Mihály élet­útját, majd így folytatta; — A magyar október igazi népforradalom volt, tömeg­erejét a szervezett munkások és fellázadt katonák alkot­ták, akik egyetlen éjszaka, vérontás nélkül megdöntöt­ték a korhadt régi rendszert Október 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanács tagjaiból. Az első Magyar Népköz- társaság elnökének szobrá­nál a beszéd után koszorút helyezett el az MSZMP Köz­ponti és Budapesti Bizott­sága nevében Fejti György, a KB titkára és Barabás Já­nos, a budapesti pártbizott­ság titkára; az Országgyűlés nevében Stadinger István és Jakab Róbertné, az Or­szággyűlés alelnöke; az El­nöki Tanács és a Miniszter- tanács nevében Eleki János, az Elnöki Tanács tagja és Urbán Lajos közlekedési mi­niszter; a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa nevében Kállai Gyu­la elnök és Huszár István főtitkár; a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Sólyom Ferenc titkár és Petrák Ferenc, alelnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társa­ság képviselői. A megemlé­kezés virágait elhelyezték a fővárosi fiatalok is. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti temetőben a győztes polgári demokra­tikus forradalomra és Ká- : rolyi Mihályra emlékezve megkoszorúzták a politikus sírboltját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Hétfőn Budapesten fel­avatták Károlyi Mihály mellszobrát — Kirchmayer Károly szobrászművész al- 1 kotását — az Agroinform Agrárinformációs Vállalat . I. kerületi Attila úti szék­házénak előcsarnokában. Az évforduló alkalmából j megkoszorúzták Q ház falán , lévő emléktáblát, a helyszí-1 nen kisebb kiállítást is meg- ' nyitottak. POZSGAY IMRE SZOVJET KITÜNTETÉSE Barátságért érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre államminisztert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­ge. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete adta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Jelen volt Biró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára és Ivan Vaskeba kö- vetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­gének magyarországi képvi­selője. GRÖSZ KAROLY, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke fogadta Franz Schmid-et, az Oszt­rák Köztársaság magyaror­szági nagykövetét. A látoga­tást a diplomata kérte. A közélet hírei TÖRÖK FOGADÁS Halit Güvener, a Török Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ün­nepe alkalmából hétfőn fo­gadást adott rezidenciáján. A fogadáson megjelent Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter, Medve László szociális és egészségügyi minisztériu­mi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos más személyisé­ge. Ott volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. AZ AKADÉMIA ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn Székesfehérvárott, a Mező­földi Állami Erdő- és Vad­gazdaság Központjában tar­totta ülését. A testület elsőként Az er­dők szerepe a gazdasági és társadalmi fejlődésben című előterjesztést vitatta meg. Az írásos beszámolóban, il­letve a három szóbeli ki­egészítésben egybehangzóan azt állapították meg, hogy az elmúlt fél évtized egyik legeredményesebb hazai ága­zata az erdőgazdaság és a vadgazdálkodás volt. Az elnökség megvitatta to­vábbá a tudományos minő­sítés és a tudományos to­vábbképzés korszerűsítésé­ről szóló minisztertanácsi előterjesztés tervezetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom