Dolgozók Lapja, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! » AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XLIII. évf., 156. szám Ara: 1,80 forint Folytatta munkáját az Országgyűlés Villányi Miklós válasza ► ön Villányi ../ui zügyminiszternek az i„u. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolat­ban tett képviselői észre­vételekre adott válaszával folytatta munkáját az Or­szággyűlés nyári ülésszaka.. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képvi­selőt, Tóth Károlyt és Vi- czián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beter­jesztett zárszámadás helyzet- értékelése, irányvonala tá­mogatást kapott. Több fél­szólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell el­érnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés ta­valyi hiányának, a külkeres­kedelmi mérleg, a nem ru­bel elszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénz­ügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javas­latokat, így például a költ­ségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltá­rását, s az Országgyűlés elé terjesztését. Emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspolitikánk­nak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ek­kora összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előte­remteni. Így, ha radikáli­sabb utat választunk, az ed- lig elképzelt, tervezett ala- sonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztói ár- kiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottab­ban alkalmazzák a'felszámo- lási eljárást, és szigorítjáka szanálás feltételeit a tartó­san veszteségesen gazdálko­dókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezés­re, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsás­son ki kötvényeket. Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jöve­delemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúly- hiányt, az igényeket felvál­lalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási prog­ramot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb ösz- szegeket hagyunk felhasznál­ni. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­dálkodásból eredő többlet- bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadá­sok. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testüle­tek, a védelmi ágazatok ki­adásai az új helyzethez iga­zodjanak, itt is érvényesül­jön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a kö­zelmúltban felsőoktatási ala­pot hózott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Az adóreformmal kapcso­latban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messze­menő következtetéseket le­vonni. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű re­formintézkedések kidolgo­zása van napirenden. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos kép­viselői felvetésekre is. Fel­olvasta azt a levelet, ame­lyet Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kor­mány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű be­ruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzöttv. időpontot megelőzően valamennyi ér­deklődő képviselőnek meg­teremti a helyszíni tájéko­zódás lehetőségét. A kor­mány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi épít­kezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is el­utasította. Egy ilyen intéz­kedésnek hazai gazdasági következményei és a nem­zetközi szerződés megsérté­séből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zol­tánhoz (Csongrád m., 5. vk.): kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymaro­si vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok el­bírálására. A képviselő kér­te, hogy az Országgyűlés kü­lön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyo­mó többséggel — nem tar­tották indokoltnak. Horváth Lajos ezután in­dítványozta, hogy a képvi­selői javaslatot az Ország- gyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megálla­pításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyű­lés nyolc tartózkodással el­fogadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyű­lés a Magyar Népköztársa­ság 1987. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben, a be­nyújtott eredeti szöveg sze­rint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezutár. az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási felada­tairól. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Feladatterv a megújuláshoz Középpontban: az alapszervezetek Csütörtökön ülést tartott a megyei pártbizottság. Részt vett a tanácskozáson Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, aki munkalátogatáson tartózkodott megyénkben. Első napirendként Antalóczy Albert, a KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást az MSZMP KB 1988. június 23-i üléséről. Második napirendként tárgyalta a pártbizottság azt a feladattervet, amely az országos pártértekezlet állásfoglalá­sa nyomán határozza meg a megyei tennivalókat. A terve­zetet Gergely György megyei titkár terjesztette a testület elé. A pártalapszervezetek szervezeti életének és politikai irányító munkájának helyzetéről készített jelentést Vámos Sándor megyei titkár terjesztette elő. I A végrehajtó bizottság je­lentését az i987. december 15-i pártbizottsági ülés óta végzett munkáról és né­hány fontosabb eseményről ■ Antalóczy Albert első titkár ismertette. Végezetül személyi kér­désekben döntött a testület, s tizenhárom felmentett pártbizottsági tag helyére ’ újakat kooptált tagjai so­rába. Az országos pártértekezlet állásfoglalása nyomán készí­tett feladatterv azokat a legfontosabb tennivalókat ■ rögzíti, amelyeket a reform- folyamatok gyorsításához, a : párt működésének megújí­tásához, vezető szerepének i korszerűsítéséhez és erősí- s téséhez, irányító munkájá­nak javításához el kell vé­gezni. Ennek jegyében fon­tos tennivaló, hogy a me­gyei pártbizottság, a vb és a munkabizottságok tekint­sék át és korszerűsítsék feladat- és hatáskörüket, munkamódszereiket és stí­lusukat. A megváltozott fel­adatköröknek, a kölcsönös képviselet csökkentésének, a párttagság javaslatainak figyelembevételével el kell végezni a párttestületek megújítását. A javaslat szerint a me­gyei pártbizottság több munkabizottságot alakít, amelyek egy sor fontos té­mában végeznek . vizsgála­tot, és összegezik a tapasz­talatokat. Így vizsgálják például a párt munkamód­szerei megújításának gya­korlati lehetőségeit, a párt, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgal­mak közötti munkamegosz­tást, feladatelhatárolást. Fontos tennivaló az ér­vényben lévő határozatok áttekintése, egységesítése, tekintettel a korszerűsítés és a végrehajtás ellenőrzé­sének követelményére. _ Át kell tekinteni a Tata­bányai Bányák helyzetéből adódó politikai feladatokat, a megye szociális és egész­ségügyi helyzetét, különös j tekintettel az ellátás szer- | vezeti és anyagi feltétel- j rendszerére. Figyelemmel kell kísérni I a Bakony-vidék társadalmi- j gazdasági helyzetéből faka­dó politikai feladatokat, a I foglalkoztatás új tendenciá­it, a politikai nyilvánosság fejlesztésének igényeit, kö­vetelményeit. Ezek az átfogó témakö­rök sok gyakorlati tenni­valóval járnak. Át kell te­kinteni a hatásköri listákat, a káderképzési és -után­pótlási terveket, elő kell készíteni a párttestületek újjáválasztását a XIV. kong­resszusra, fel kell készülni a tanácsi és országgyűlési választásokkal kapcsolatos politikai feladatokra. Meg kell változtatni a po­litikai munka módszereit. Szélesíteni kell a vjták le­hetőségeit, amelyeken - a párttagság és a szélesebb közvélemény számára egy­aránt lehetőség nyílik a po­litikai eszmecserére, a né­zetek ütköztetésére, az al­kotó, előrevivő párbeszéd­re. Fontos elv, hogy a politi­kai döntések előkészítése során készüljenek több vál­tozatot tartalmazó előter­jesztések, bővüljön az elő­készítésben résztvevők kö­re. A megyei párttestü letek tagjai, a választott és kine­vezett tisztségviselők rend­szeresen látogassák az alap­szervezeteket, képviseljék a testületi döntéseket a párt­tagság előtt — növekedjen ezzel is az alapszervezetek tájékozottsága, gazdagodjon politikai munkájuk. Gergely György szóbeli kiegészítőjében a feladat­tervvel kapcsolatosan hang­súlyozta: jól ismerjük a pártértekezlet állásfoglalását az azóta eltelt időszak ve­zetői nyilatkozatait, a Köz­ponti Bizottság legutóbbi üléséről is széles körű tájé­koztatás jelent meg. Mind­ennek nyomán az elmúlt hetek-napok során érzékel­hető módon növekedett a párttagság bizalma, iavult politikai közérzete, fokozó­dott tettre készsége. Szük­ségszerű a kérdés, hogyan hajtja végre az elengedhe­tetlen lépésváltást a megyei pártbizottság és az irányí­tás többi szintje. Képesek vagyunk-e felvenni a párt­értekezlet és az újjáválasz­tott központi testületek ál­tal diktált magas fordulat­számot. A dokumentum ezért a megyei szintű tennivalókat összegezi. Ha a vállalt fel­adatoknak sikerrel eleget teszünk, akkor várhatjuk el joggal, hogy megyénk párt­mozgalma valóban motorjá­vá váljon a kibontakozás­nak — hangsúlyozta Ger­gely György. A napirend kapcsán ki­bontakozott vita megerősí­tette: szükséges, fontos a pártmunka dinamizálása. A pártértekezlet szellemét tükröző feladatterv teljesí­tése kemény munkát igé­nyel, de a politikai fellen­dülés, a megújulás ígéretét hordozza. Bakucz Miklós, a megy ej pártbizottság tagja, a Nyer­gesújfalui Magyar Viscosa- gyár vezérigazgatója elmé­leti és gyakorlati kérdése­ket érintett hozzászólásá­ban. A vezetői munka és a demokrácia erősítésének szükségességét emelte ki. Szólt arról, hogy a szemé­lyiségnek, az egyéniségnek milyen nagy szerepe van a politikai munkában. A szo­cialista pluralizmusról azt hangsúlyozta: a döntő kér­désekben egységre van szük­ség — a döntések előkészí­tésében van helyük az el­lenvéleményeknek. Azt >s kifejtette: hosszú távra ér­vényes elvekre van szük­ség az ideológiában — a politika viszont legyen ru­galmas, a feladatokhoz iga­zodó. Mokánszky János, a me­gyei pártbizottság tagja, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka többek között azt emelte ki: a feladatterv szellemében, módszerében és stílusában új vonásokat tartalmaz. Az alkalmi bi­zottságok létrehozása lehe­tőséget ad sok testületi tag­nak a munkára, a megmé­retésre. Javasolta, minden lényegi kérdésben alkosson előze­tes véleményt a pártbizott­ság testületé, ne utólag, kell­jen a kész döntéseket ma­gyarázni. Bürgen Róbert, a Köz­ponti Bizottság és a megyei pártbizottság tagja, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója azt emelte ki: a feladatterv te ­jesítése feszített munkát ige nyel. Jó, hogy többre isle­rünk vállalkozni. Többre, mint régi önmagunkhoz ké­pest valaha vállalkozni tud­tunk. Az országos párté$e - kéziét fontos útjelzőt jelent, van mihez igazítani cselek­vési programunkat. Mindenkinek a saját re­formját kell megvalósítani, .; személyes reformokból, alul ról építkezve kell a nag; egészt megteremteni. Ma a gazdaságban és a politikában is dinamizmus­ra, expanzióra és energikus- ságra van szükség. A me gyei pártbizottság pr (Folytatás a 3. o' K

Next

/
Oldalképek
Tartalom