Dolgozók Lapja, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1988. június 1., AZ MSZMP XLIII. évf., 130. szám KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA SZERDA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Ara: 1,80 forint KCr-'-- 1 —*— Grósz Károly megbeszélése Nyikolaj Szljunykovval Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden a KB székházában fogadta Nyikolaj Szljunykovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bizottság titká­rát, aki a KGST-tagországok testvérpárt­jai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglal­kozó KB-titkárainak tanácskozására érke­zett hazánkba. (Folytatás a 2. oldalon.) Tíz dokumentum aláírásával folytatódott a csúcstalálkozó A moszkvai Kremlben, az SZKP KB főtitkárának a szovjet kormány épületében lévő dolgozószobájában kezdődött meg kedden dél­előtt, moszkvai idő szerint 10 órakor Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan har­madik találkozója. •A kedd délelőtti találkozó után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai el­nök sétát tett a Kreml te­rületén és a Vörös téren. A kimerítő tárgyalást követő kikapcsolódást az amerikai elnök indítványozta, a szov­jet főtitkár pedig készsége­sen vállalta az alkalmi idegenvezető szerepét. ☆ Szovjet—amerikai doku­mentumokat írt alá ked­den délelőtt Eduard Se~ vardnadbe szovjet és George Shultz amerikai külügy­miniszter, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtikára és Ronald Reagan amerikai elnök a keddi, harmadik találkozó után ugyancsak megjelent az ünnepélyes eseményen a Kreml nagy palotájának Vörös szalonjá­ban. Sevardnadze és Shultz elsőként aláírta azt a jegy­zőkönyvet, amely rögzíti a megállapodást, hogy közös kísérlettel próbálják ki, va­lóban pontosan ellenőriz­hető-e az 1974-es, a föld alatti nukleáris kísérlete­ket korlátozó szerződés tisz­teletben tartása. A két kül­ügyminiszter kézjegyével látta el azt a szovjet—ame­rikai megállapodást is, amely az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókról indít­ható ballisztikus rakéták indítására vonatkozó elő­zetes értesítést írja elő. Ezután Vaszilij Zaharov, a Szovjetunió kulturális minisztere és Charles Wicfc, az amerikai kormány tá­jékoztatási hivatalának igazgatója kétoldalú meg­állapodást írt alá a kultu­rális együttműködés és cse­re 1989—1991-es évekre vonatkozó programjáról. A moszkvai csúcs kere­tében kedden újabb szov­jet—amerikai megállapodá­sokat írtak alá, így a csúcs- találkozó harmadik napját összesen tíz dokumentum fémjelzi. Megállapodás született ar­ról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tenge­ri balesetek esetén, saját mentési körzetében, a gyors és a lehető legcélszerűbb intézkedéseket foganatosít­ja a bajbajutottak felkuta­tására és mentésére. Kormányközi dokumen­tumot írtak alá a halászati együttműködésről is. Ez öt­éves időszakra szól, s az 1976-os (1988. végéig meg­hosszabbított) dokumen­tumra építve, szabályozza a 200 mérföldes gazdasági övezetben való halászatot. Megállapodást írtak alá a két ország kormányainak képviselői a „Csajka” és a „Loran-C” elnevezésű, egye­sített rádiónavigációs rend­szer létrehozásáról. A két rendszer egyecsítése jelen­tősen javít majd a tenger­járók és a repülők navigá­ciós biztonságán a Csendes­óceán és a Behring-tenger térségében. Kormányközi egyez- i ményt írtak alá a közle­kedéstudomány és -techno­lógia terén való együttmű­ködésről, egyebek között a polgári légiközlekedésben, a vasúti biztonság kérdése­iben, autópálva-hidak épí­tésében, s az autópálya- ÍTözlekedés biztonsága te­rén. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között — ugyancsak a moszkvai csúcs keretében — jegyzéket vál­tottak. Ennek alapján egy évvel meghosszabbítják az atomenergia békés haszno­sításában való tudományos­műszaki együttműködésről 1973-ban aláírt kormány­közi megállapodást. Az idén június 20-án lejáró megállapodás egyebek kö­zött az anyag alapvető sa­játosságainak, az irányít­ható termonukleáris szin­tézisnek kutatásaira irá­nyult. A két ország jegyzékvál­tással bővítette a világűr békés célú kutatásában és hasznosításában megvaló­suló kétoldalú együttmű­ködés programját. A tavaly április 17-én, Moszkvában a külügyminiszterek által aláírt megállapodást kiegé­szítették azzal a lehetőség­gel, hogy tudományos be­rendezéseket is felállíthat­nak a másik fél űrobjek­tumain, s kicserélik az au­(Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Hargittai Mária köszöntötte megyénk körzeti és üzemorvosait. (Fotó: Fodor) A körzeti és üzemorvosi hálózat munkája egyre job­ban felértékelődik manapság, hiszen szerepük a lakosság egészségének megóvásában nagyon fontos lett. Ez volt ta­lán a mottója a legutóbbi megyei munkaértekezletüknek* melyet kedden délután, Tatabányán rendeztek, az SZMT székházában. A megyei tanács egészségügyi osztálya nevé­ben dr. Hargittai Mária, megyei főorvos, köszöntötte a körzeti és üzemorvosokat, a kórházak-rendelőintézetek ve­zetőit. Az értekezlet napirend-’ jén elsőként a városok és a környező települések alapellátásának értékelése, szerepelt. A kórházak e szakterületet felügyelő igaz­gatóhelyettes főorvosai be­számoltak többek között az prvosellátottságról, a ren­delők felszereltségéről, a betegforgalomról, a szűrési és a gondozási munka szín­vonaláról, a körzeti és üzemorvosok egészségnevelő tevékenységéről. összegez-; ték továbbá az üzemorvo­sok táppénzes tevékenysé­gének eddigi tapasztalatait is. Az elhangzottakból kide­rült, hogy többségében mind a körzeti, mind az üzemorvosi állások betöl­tötték megyénkben. Gondot okoz azonban a gyes, a gyed, a katonai szolgálat' miatt hosszabb időre hi­ányzók helyettesítése. A rendelők többségének állaga, felszereltsége megfe­lelő, de sajnos a legkorsze­rűbbek mellett is akad még düledező, gyógyításra alkal­matlan helyiség. A körzeti rendelők betegforgalma, az üzemorvosok táppénzes te­vékenysége nyomán általá­ban csökkent. A tapasztala­tok, amelyekről a résztve­vők beszámoltak, igazolták a bevezetett változtatások ésszerűségét. A felszabadult időt pedig a szűrésekre és a gondozási munka javítá­sára fordíthatja az a kör­zeti orvos, aki éppen nem helyettesít. Az alapellátáson belül ma még vannak kü­lönbségek. Sok múlik az orvos hivatástudatán, fel- készültségén, de technikai lehetőségein is. Bábolnán például az ultrahangos vizs­gálat éppúgy része a szű­résnek, mint másutt a vér- nyomásmérés. Kiemelt fel­adatot jelent ma az alapel­látásban a magas vérnyo­másban szenvedők és a cu­korbetegek szűrése, gondo­zása. Ehhez korszerű mű­szerek beszerzését segíti a megyei egészségügyi osztály, A lakosság halálozási, meg­betegedési és a táppénzes helyzetet mutató adato­kat is elemezték a szak­emberek. Megyénkben szin­tén a szív-, és érrend­szeri, valamint a daganatos betegségek a leggyakorib­bak. Sok a baleseti sérülés, a mozgásszervi megbetege­dés. Sajnos, a középkorú férfiaknál tapasztalt korai halálozási tendenciák jele már a nők körében is mu­tatkozik. A tanácskozáson jelen volt és előadást tartott dr. Hidas István, a Magyar Általános Orvosok Tudomá­nyos Egyesületének főtitká­ra, aki az alapellátásban dolgozóknak az egészség- megőrzés társadalmi prog­ramjában betöltött szerepé­ről szólt. Kiemelte, az or­vosok szemléletváltásának, és érdekeltségük megterem­tésének szükségességét, de felvetette azt is, hogy saj­nos társadalmi méretekben késnek még a hathatós in­tézkedések. Az általa elmondottakra és az azt követő érdekes, hozzászólásokra később visszatérünk. N. Zs. Víz alá engedik a csordakúti bánya mélyszinti térségeit Tatán tanácskoztak Ili igények, új törekvések a közművelődésben Budapest közművelődési helyzetéről, fejlesztési lehe­tőségeiről tanácskozott ked­den Tatán mintegy másfél­száz fővárosi közművelődési szakember. A téma fontos­sága. miatt részt vettek a Budapesti Művelődési Köz­pont és a Fővárosi Tanács szervezte eszmecserén a központi kulturális intézmé­nyek. a nagyobb könyvtárak, a kerületi tanácsok, a KISZ- bizottságok, a tanácsi és a szakszervezeti művelődési otthonok, a fővárosi nép­frontbizottság, az úttörőel­nökség és a Tudományos Is­meretterjesztő. Társulat ve­zetői, képviselői. A helyzetfelmérésben és az azt követő vitában el­hangzottak szerint több té­nyező tette időszerűvé a ta­nácskozást. Elsősorban az, hogy Budapest közművelődé­se továbbfejlesztésének az extenzív lehetőségei meg­szűntek. Emellett egyre több jel utal arra, hogy a régi településszerkezethez és a munkahelyekhez igazodó kulturális intézményrend­szerek már csak részben tud­nak alkalmazkodni a meg­változott gazdasági, társa­dalmi körülményekhez. Az elmúlt néhány évben ugyanis jelentősen módosult a lakos­ságnak a kulturális értékek­hez való viszonya. Elsősor­ban a szórakozás, s kikap­csolódás, valamint a min­dennapi életben és a munka­helyen gyorsan hasznosuló, hasznosítható praktikus is­meretek iránt nőtt meg az érdeklődés. Ezt felismerve több közművelődési intéz­mény munkájában került rövid idő alatt előtérbe a szolgáltató jellegű és a - szó­rakoztató funkció, s ennek révén látogatottságuk mér­sékelten, de növekedett. Gond ott van — mutattak rá a szakemberek —, ahol ezek miatt háttérbe szorult a közösségteremtés, az érték- megőrzés és az értékmentés. Az új helyzethez való al­kalmazkodás érdekében a fővárosi tanács fenntartása alá tartozó közművelődési intézményhálózatban meg­újító folyamatok kezdődtek el. A következő években a főváros közművelődésében három kiemelt funkcióra he­lyezik a hangsúlyt. Egyrészt a művelődési, kulturális, művészeti kisközösségek szerveződésére; a lakosság közhasznú és szakmai kul­túrájának a fejlesztésére, a praktikus ismeretek terjesz­tésére; valamint a pihenést, kikapcsolódást szolgáló szín­vonalas szórakoztatásra. En­nek érdekében a kerületi ta­nácsok — többek között — felülvizsgálják közművelő­dési intézményhálózatukat, és elkészítik azok korszerű­sítési tervét. Kedden leállították a csordakúti bányában a víz­kiemelő szivattyúkat, s ez­I zel megkezdték az akna mélyszinti térségeinek víz alá engedését. A számítások szerint több hónapig tart, amíg a roppant mennyiségű karsztvíz kitölti az üregeket, I vágatokat, a mélyponttól számítva, mintegy 120 méter magasságig. Erre az akcióra elsősorban környezetvédelmi szempon­tok miatt kerül sor. Tavaly ugyanis a szanáló szervezet előírta a Tatabányai Bá­nyáknak, hogy a nagyegy­házi, mányi és csordakúti medencékben csökkenteni kell a karsztvíz kiterme­lésének mértékét. Főleg azért, hogy a Dunántúli Kö­zéphegységnek ezen a ré­szén fokozatosan helyreáll­jon a bányászkodás követ­keztében megbomlott karszt­vízegyensúly. Az előírás tel­jesítésére a vállalat intézke­dési tervet dolgozott ki, s ennek egyik lépcsője a csordakúti akna keleti bá­nyamezőjének az elárasztá­sa. Ebből a térségből ugyan­is, amíg a szenet fejtették, kénytelenek voltak percen­ként 34 köbméter vizet fel­színre szivattyúzni. A mély­szintek elárasztásával a víz­emelés megszűnik, s ez azt jelenti, hogy ennyivel csök­ken a mélybeli karszt meg­csapolása. Az akció megkezdése előtt a szenet gyorsított ütemben lefejtették, a berendezése­ket kimentették és alaposan kitakarították a vágatokat. Erre a munkára az Orszá­gos Közegészségügyi Inté­zet, az Országos Vízügyi Hi­vatal és az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőség is kötelezte a tatabányai válla­latot olyan meggondolásból, hogy az elárasztott bánya­részben ne maradjanak olyan anyagok, amelyek szennyezhetik a térség karsztvizét. A vízkiemelés befejezését többhónapos munka előzte meg. Többek között meg kellett teremte­ni a műszaki feltételeit an­nak, is, hogy a még műve­lés alatt álló másik, a nyu­gati mezőben az elárasztás után is biztonságosan ter­melhessenek a bányászok. Ehhez speciális gátrendszert építettek. A nyugati bánya­mezőben a karsztvíz meg­csapolása nélkül folyik a termelés, naponta több ezer tonna szenet fejtenek. Gaz­dasági szempontok miatt azonban a jövő évben itt is megszüntetik a bányászatot, kivéve abban az esetben, ha olyan bauxittelepekre lel­nek, amelyek nyereségesen kiterxnelhetők. A tatabányai vállalat má­nyi bányájában is folynak az előkészületek a vízeme­lés megszüntetésére. A ter­vek szerint az év végén itt is víz alá engedik a mély­szinti térségeket, s ezáltal percenként újabb 40 köbmé­terrel mérsékelik a karszt­víz megcsapolását. Beren­dezkednek viszont a mányi bánya víznívó feletti szén­telepeinek feltárására, ki­aknázására. Az ehhez szük­séges munkálatok jó ütem­ben folynak, még az idén megkezdik az új területen — ahol vízkiemelésre nem lesz szükség — a termelést. A térség vízkivételének további csökkentésére egy később megvalósítandó terv is készül. Megkísérlik a Nagyegyházán kiemelt víz egy részét a csordakúti bá­nyába, illetve ezáltal a mélykarsztba visszatáplálni. Ehhez azonban még számos problémát kell megoldani, elsősorban azt, hogy a víz­tároló rétegekbe visszajutta­tott víz bakteorológiai és vegyi szempontból is megfe­leljen a szigorú egészség- ügyi előírásoknak. Hogy ez az elgondolás megvalósítha­tó-e, azt csak a tüzetes vizsgálatok és kísérletek döntik majd el. — Vájná — Körzeti és üzemorvosok megyei értekezlete Szűrés, gondozás, helyettesítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom