Dolgozók Lapja, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGO 1988. április 27., SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XLIII. évf., 99. szám Ara: 1,80 forint Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke kedden kétnapos látoga­tásra Zala megyébe érke­zett. A megyehatáron Kar- valits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, és Üjvári Sándor, a megyei ta­nács elnöke fogadta. Ezt követően Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum konferencia központjában Szabó Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányfőt Za­la idegenforgalmáról. Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára a magyar tengerrel kapcsola­tos legfontosabb eredmé­nyekről, tennivalókról szá­molt be a Minisztertanács elnökének, örömmel jelen­tette, hogy az eddigi intéz­kedések hatására — a Keszt­helyi-öböl kivételével — megállt a Balaton vízminő­ségének romlása. Az idei idegenforgalmi szezonról szólva bejelentette, hogy az előzetes számítások sze­rint a hazai és a szocialista országokból érkező vendégek száma kissé mérséklődni fog, a tőkés országokat te­kintve viszont az érdeklő­dés további élénkülésére, a tavalyinál mintegy 8—10 százalékkal több vendégre lehet számítani. A következő állomás Hé­víz volt. Ott először az Ál­lami Gyógyfürdő Kórházat kereste fel a Miniszter­tanács elnöke. Az intézmény megbízott igazgatója, dr. Balogh Zoltán miniszteri biztos — a gyógyítómunka eredményeinek s a kórház további terveinek ismerteté­sét követően — a bauxitbá­nyászat miatt veszélybe ke­rült tó megmentéséhez kér­te a kormányfő támogatását. Grósz Károly keddi, Za­la megyei programjának be­fejezéseként megtekintette a kis-balatoni vízvédelmi rendszert, majd Zalaeger­szegre utazott és meghall­gatta a megye vezetőinek tájékoztatóját az országrész gazdasági, politikai és kul­turális életéről, eredménye­iről, gondjairól. r Élelmiszeripar Szigorúbb minőségi ellenőrzés Az élelmiszerek minőségé­ről tájékoztatta az újság­írókat kedden, a MŰŐSZ székházéban, papócsi László, mezőgazdasága és élelme­zésügyi miniszterhelyettes. Elmondotta: a Mezőigazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium éíelmiszerellen- őrző szervezetének intézmé­nyei a fogyasztók érdiekéit védve végzik vizsgálataikat. A miniszterhelyettes el­mondotta: egy év alatt 4500 üzemben 200 ezer élelmi­szeriből vettek mintát. Ezek 7,2 százalékát kifogásolták, főleg a szabvány előírásai­tól való eltérés miatt. Ta­valy 1600 esetben kezde­ményeztek fegyelmi bünte­tést, 1870 alkalommal ré­szesítették figyelmeztetés­iben az üzemek dolgozóit, 350 szabálysértési feljelen­tést tettek, és 310 esetben róttak ki helyszíni bírságot. Az ellenőrzések nyomán mintegy 2500 tonna élelmi­szert semmisítettek meg, és 2230 tonna készterméket utaltak: a szigorú, úgyneve­zett hatósági forgalmazás körébe. A hiányosságok ellenére javult a cukor-, a kon­zerv- és a dohányipar ter­mékeinek minősége. jobb Helfet a húsipar munkája is, ám a sertéshús minősé­gét a fogyasztók még min­dig bírálattal illetik. A módosított élelmiszer- törvény a gyártásnál és az ellenőrzésnél is új feladato­kat rótt a hatóságra. Külö­nösen a kisebb gyár.tószer- vezetek belépése nyomán van szükség szigorúbb és körültekintőbb munkára, ezért a MÉM intézményei ezután gyakrabban ellen­őrzik az élelmiszer kisáru­ás például a zöldségterme­lőket. Az utóbbiaknál ugyanis elég nagy a veszé­lye annak, hogy a fóliás termékeknél nem mindig tartják be a növényegész­ségügyi . hatóságok által ellőírt vegyszerhasználati várakozási időket. A törvény végrehajtásával kapcsolatban elmondotta, hogy a jövőben a szab- ványelőírások teljesítését el­sősorban a fontosabb élel­miszeripari termékeknél el­lenőrzik, a többinél a fel­dolgozók által előzetesen benyújtott gyártmánylapok előírásainak betartását mi­nősítik, Növekszik a már­ka-cikkek szerepe; esetük­ben a szakhatóság által elfogadbtt leírás alapján ér­tékelik a termékeket és ellenőrzik -gyártásuk egész folyamatát. Környezetvédelmi feladatok Tanácskozás Tatabányán A Komárom Megyei Ta­nács, a MTESZ megyei szervezete és a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében április 26-án, délután A VII. ötéves terv kiemelt környezetvédelmi feladatai címmel előadói és vátaülést tartattak Tatabá­nyán, a TIT székházéban. Az elnökségben foglalt he­lyet Bátor Zoltán, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Nagy István, a MTESZ megyei szervezetének elnö­ke, Mózsik Péter> a Haza­fias Népfront megyei szer­vezetének környezetvédel­mi és településfejlesztési szakbizottságának elnöke. A TIT-székház nagyter­mét zsúfolásig megtöltő ér­deklődőket Balogh Ernő, a MTESZ megyei környezet- védelmi szakbizottságának titkára köszöntötte. Ezt kö­vetően Hofbauer Nándor, a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium Északdunántúli Felügyelő­sége főelőadója előadásá­ban részben az országos környezetvédelmi feladato­Pillanatkép a környezetvédelmi tanácskozásról (Fotó: — tin) Miniszteri értekezlet Nyergesújfalun A miniszter és kísérete a gyárlátogatáson Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium ki­helyezett miniszteri érte­kezlete kedden délelőtt gyár- látogatással kezdődött Nyer­gesújfalun, az Eternit Az­besztcementipari Vállalat­nál. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési minisz­tert és munkatársait az egy­órás körsétára a házigazdá­kon kívül elkísérte Anta- Ióczy Albert, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára és Fehér György, a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsa titkára. A palaüzem, a cső­üzem és az idomcsarnok megtekintése után a válla­lat ifjúsági klubjában két témát tárgyaltak az értekez­let résztvevői. A két írásos előterjesz­téshez — az azbesztcement- termékek — és termelésük fejlesztésével kapcsolatos feladatok, illetve tájékozta­tó a selypi tűzállócement­gyártás korszerűsítésének végrehajtásáról — Szabó Szaniszló, az eternit igazga­tója fűzött szóbeli kiegészí­tést. A vállalat legfontosabb feladatairól többek között elmondta, hogy ha az SZIKKTI-vel közösen vég­zett kísérletek sikerrel zá­ikat ismertette, természete­sen csak címszavakban, hi­szen egy 140 oldalas tanul­mány készült e témában, s kiemelten foglalkozott a megyét érintő kérdésekkel. A környezetvédői mi fel­adatok bárom nagy terüle­te, a föld. a levegő és a víz tisztaságának megőrzé­se, az eddig keletkezett szennyezések csökkentése, illetve magszüntetése. Rang­sort nem lehet felállítani, hiszen mindegyik egyaránt fontos. Korreferátumot tartott: Risóczky István, a Komá­rom Megyei Tanács V. B. Építési és Vízügyi Osztályá­nak csoportvezető főmér­nöke a megye levegőtiszta­ságvédelmi problémáiról; Bunda István, az Észak-du­nántúli Regionális Vízmű­vek környezetvédelmi osz­tályvezetője a karsztvízbá­zis iVédelmiéről; dr. Csuha József, Dorog Város Taná­csának elnöke a város komplex környezetvédelmi programjáról; Horváth Sán­dort a Cement- és Mészmű­vek Lábatlani Gyárának igazgatóhelyettese a Lábat- lani Cementgyár levegő­tisztaságvédelmi törekvé­seiről és a forgókemencék- ben történő oldószerhulila- dék-égetési kísérletekről; Kozicz László, a Komárom Megyei Talajerőgazdálkodá­si Vállalat műszaki igazga­tóhelyettese a vállalat hul­rulnak, az év második felé­ben már forgalomba szeret­nék hozni a „mészkivirág- zás” csökkentésére adalék­anyaggal kezelt tetőfedő le­mezeket. Az egyik alap­anyag, a cement árának je­lentős emelése és az 1988-ra megváltozott gazdasági kör­nyezet kedvezőtlenül érin­tette az eternitet. A belső tartalékok mozgósításán kí­vül az indokolt áremelésre is szükség van a korábbi gazdasági pozíció visszaszer­zéséhez. Folytatják egy osztrák— magyar vegyes vállalat lét­rehozásának előkészítését, rövid időn belül meg kelle­ne kapniuk azokat a garan­ciákat, amelyek szüksége­sek ahhoz, hogy az osztrák fél véglegesen elkötelezze magát a vegyes vállalat ala­pítása mellett. A tetőfedő lemezekkel kapcsolatos te­endők mellett törekszenek a csőgyártás korszerűsítésére és az egészségre leginkább ártalmas kék azbeszt kivál­tására. — Termékeink és a gyár­tás technológiai korszerűsí­tésével a jelenlegi mennyi­ségben vagy valamivel e fö­lött elérhető a piac által igé­nyelt, jó minőségű tetőfedő­lemezek és nyomócsövek gyártása. Tájékoztató össze­foglalónkkal bizonyítani ladékhas.znosítási tevé­kenységéről. A bevezető előadás és a korreferátumok sora egy­értelműen igazolta, hogy a gazdaságilag nehéz évek­ben is születtek már figye­lemre méltó eredmények, a tanácsok és a, vállalatok a korábbinál szervezettebb, összehangoltabb munkája révén, a termőföld és a le­vegő tisztasága, továbbá a ikarsztvízbázis védelme ér­dekében. Ezeket az ered­ményeket Lapunk hasábjain is folyamatosan regisztrál­juk, ismertetjük. Természe­tesen számos tennivaló hú­zódott át a VII. ötéves tervciklusra. A tanácskozáson megfo­galmazottak alapján a ki­emelt feladatok között sze­repel a jövőben a bányaká­ros területek rekultivációja, újrahasznosítása, a GNV- programlhoz kapcsolódó ten­nivalók, az oroszlányi és tatabányai szennyvíztisztí­tó telepek kapacitásának bővítése, ezen belül a tatai öreg-tó megmentése, für­désre alkalmassá tétele, a megyében lévő három táj­védelmi körzet — a pilisi, vértesi és gerecsei — eddi­ginél fokozottabb idegen­forgalmi hasznosítása. A beszámolót és a korre­ferátumokat követő vitában több hozzászóló fejtette ki véleményét. — wér — szeretnénk, hogy a vissza­fejlesztés helyett, az az­besztcement tetőfedő anya­gok és termelésük fejleszté­se lenne célszerűbb — mondta zárógondolatként. Az előterjesztések feletti vitában tizenöt kérdés és hat vélemény hangzott el. Többek között megtudtuk, hogy a vállalat június 1-jé- től átlagban három száza­lékkal emelheti árait. Az eternit selypi gyárában be­fejezéshez közeledik egy környezetvédelmi beruhá­zás, amely a tűzálló cement gyártását teszi „szalonké­pessé”. Az elhangzottakból az csengett ki, amit Fehér György konkrétan meg is fogalmazott. — Több van az eternit­ben, mint ahogy azt ma so­kan hiszik. Az elhangzottakat Somo­gyi László foglalta össze, Csak két fontos megállapí­tás gondolataiból: a Sely pen gyártott, sok vihart megért tűzálló cementre, hosszabb távon számít a tár­ca. Az ÉVM az azbesztce­mentgyártásra vonatkozó visszafejlesztés! koncepció­ját feladja, gondjai megol­dásához segítséget és bizal­mat ad az Eternit Azbeszt­cementipari Vállalatnak. Fenyvesi Károly Felmérés a mezőgazdasági kistermelésről A Központi Statisztikai Hivatali a hazai mezőgaz­dasági kistermelésről sok­oldalú felmérést készített, amelyben elemzi a kister­melőik számának és az ál­taluk megművelt földterü­let nagyságának alakulását, a gazdálkodók rétegződését, a növény- és állattenyész­tésben elért eredményeiket. A most közzétett kiad­vány az 1981—1986 közötti folyamatokat ismerteti, a legújabb adatok pedig ar­ra utalnak, hogy 1987-ben alig változtak a megelőző 6 éviben tapasztalt tendenciák. Tavaly a mezőgazdasági kistermelés értéke összeha­sonlítható áron az előz» évihez képest összességében 2 százalékkal csökkent. Nö­vényekből — a zöldséget kivéve — kevesebbet ter­meltek, a zöldségtermelés a gazdálkodók körében az- egyiik legfontosabb ágazattá fejlődött. Az állattenyésztés értéke valamelyest növeke­dett, elsősorban a baromfi« és sertésáLkumány gyarapo­dásának eredményeként. Grósz Károly Zala megyében „Több van az eternitben...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom