Dolgozók Lapja, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK 1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XLIII. ifi., 78. szám Ara: 1.80 forint Medgyessy Péter miniszterelnök-^helyettes felszólalása Több mint 6 milliárd forintos nyereséggel zárta a múlt esztendőt a Magyar Hitel Bank Rt. — jelentette be az igaz­gatóság a részvényeseknek csütörtökön, a Budapest Kong­resszusi Központban megtartott közgyűlésen. Demjén Sándor elnök-vezérigazgató elmondta: a ter­vezettnél 4,2 milliárd forinttal nagyobb nyereség jelentős összegű osztalék kifizetésére ad lehetőséget, s a közgyűlés­nek kell döntenie arról, hogy 12 százalékos, 14 százalékos vagy 17 százalékos osztalékot fizetnek ki.- Természetesen minél nagyobb a kifizetendő osztalék, annál kevesebb jut a bank további biztonságos működtetéséhez szükséges tarta­léktőke növelésére. A bank vezetősége az év folyamán nagy súlyt helye­zett a betétek begyűjtésére. Erre azért kényszerült, mert a Magyar Nemzeti Bank jelentősen csökkentette az általa nyújtott refinanszíro­zási hitelek állományát, amely továbbra is igen nagy hányadot képvisel a bank forrásai között. A pénzinté­zetnél arra számítanak, hogy az idén nem tudják tovább növelni kihelyezé­seiket, s így a mérleg fő­összege jelentősen nem nö­vekszik. A monetáris szi­gorítások következtében pe­dig az eredmény 1988-ban várhatóan csökkenni fog. A bank szakemberei is egyetértenek azzal, hogy a monetáris szigorításra szükség van, ám mértékét vitatják. Arra törekedtek a drasztikus hitelcsökkentés idején, hogy továbbra is megőrizzék jó kapcsolatai­kat partnereikkel, ezért a kényszerhelyzetben sem bontottak fel egyetlen hi­telszerződést sem. Az év folyamán 16,3 mil­liárd forint beruházási hi­telt folyósított az MHB. A pénzek nagy hányadát a kiemelt népgazdasági prog­ramok megvalósítására he­lyezték ki. Jelentős hitele­ket nyújtottak a Magyar Posta fejlesztéséhez is. A bank öt leányvállalata ered­ményesen működik, s 17 más különféle társulásban érdekelt. Ezekben a vállal­kozásokban 1,4 milliárd fo­rint tőkét köt le a pénzinté­zet. Arról is beszámolt az elnök-vezérigazgató, hogy a 23 vidéki igazgatóság munkájához jelentős önálló­ságot adnak. Ez meg is mu­tatkozott munkájuk eredmé­nyességében. Az MHB a to­vábbiakban előtérbe állítja szolgáltatásainak fejleszté­sét. Több mint 100 vegyes vállalat szervezésével fog­lalkoznak, e téren a lehet­séges üzleti partnerek ösz- szehozására, jelentős kül­földi tőkebevonást eredmé­nyező vállalkozások létre­hozására törekednek. A közgyűlésen felszólalt Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes is. Elmond­ta, hogy a kormány új mun­kaprogramjának parlamen­ti elfogadása óta eltelt idő­szakban számos gazdasági eredmény született, ám ezek­ből messzemenő következ­tetést még korai lenne le­vonni. Jelentős átrendező­dés kezdetén van a gazdaság, s egyelőre a növekedés ki­sebb a vártnál. Ez többek között azzal magyarázható, hogy elsősorban azok a vál­lalatok bővíthetik a terme­lésüket, amelyek a korábbi­nál több terméket tudnak értékesíteni a külpiacokon, örvendetes, hogy az ellátás színvonala némiképp javult, a lakossági felvásárlás mér­séklődött. A kormány rá­kényszerül a lakossági fo­gyasztás csökkentésére, ám ezt nem adminisztratív in­tézkedésekkel, hanem a megtakarítási kedv növelé­sével kívánja elérni. Ennek érdekében tervezik a lakos­sági betéteknél a reálkamat kialakítását. Fontos feltétel az is, hogy az árak növeke­dése a tervezett keretek kö­zött maradjon. Üj megtaka­rítási formák is rendelke­zésére állnak a befektető ál­lampolgároknak, így kötvé­nyek mellett vásárolhatnak kincstárjegyet, vagyonje­gyet, célrészjegyet, sőt a kormányzati tervezi azt is, hogy a későbbiekben a részvények vásárlását is le­hetővé teszi a hazai állam­polgárok számára. A készülő társulási tör­vény tervezete — ha azt el­fogadja a későbbiekben a Parlament — várhatóan elő­segíti a külföldi, működő tőkebevonás felgyorsítását, hozzájárul a hazai tőkék előnyös koncentrációjához, kedvező feltételeket teremt az állami tulajdon mozgás­terének kívánt bővítéséhez. A bankrendszer reformja fontos és eredményes lépés­nek bizonyult a gazdaság- irányítás korszerűsítésében. Rugalmasabbá vált a finan­szírozási rendszer, s a kor­mányzatnak nincs olyan szándéka, hogy a bankok vártnál nagyobb nyereségé­nek egy részét elvonná. A vállalatok is a tervezettnél több jövedelmet értek el, ám ezt sem kívánják az adórendszerrel elvonni. Ar­ra ösztönzik a pénztulajdo­nosokat, hogy többletforrá­saikat a bankrendszerbe koncentrálják, s hogy a pénzintézetek azokat előre­vivő feladatok megvalósítá­sára csoportosítsák át. Felszabadulási és Béke-futóverseny Rekordszámú rajtoló Komáromban Az év egyik legrangosabb Komárom me­gyei atlétikai versenyét rendezték csütörtö­kön a magyarországi Komárom és a cseh­szlovákiai Komárno területén, a két város felszabadulásának 43. évfordulója alkalmá­ból. Tizennegyedik alkalommal ^sorakoztak fel a magyar térfél rajtjánál a hivatásos és amatőr sportolók, több mint ezerháromszá­zán. Eddig még nem volt ennyi induló. A Vasárnapi Hírek sárga, és a Győri Tej­ipari Vállalat piros pólóját — amiben a ka­tegóriák távjait kellett teljesíteni — osztrák, NDK-beli, lengyel, ciprusi, csehszlovák és magyar sportolók húzták magukra. Csehszlo­vák győzelem született a felnőtt nők között, a férfiak mezőnyéből magyar atléta lett a győztes. Képünkön: rajtol az /ifjúságiak me­zőnye. (Tudósításunk a 7. oldalon.) Tata városért Köztiszteletben álló polgárok Cs. Kiss Ernő fafaragó népi iparművész átveszi a Tata városért díjat Papp Gabriella elnökhelyettestől. Mellette dr. Földvári Gyula, a másik kitüntetett (jobbról) (Fotó: — tin) Azokra az emberekre mondjuk, hogy köztisztelet­ben álló polgárok, akik munkakörüktől, beosztásuk­tól függetlenül, elsősorban teljesítményükkel, egyéni­ségükkel vívják ki egy nagyobb létszámú közösség szimpátiáját, teljeskörű el­ismerését Tatán, a városi tanács székházában csütör­tök délelőtt két férfit kö­szöntöttek, akik több évti­zednyi munkájukkal, köz­életi tevékenységükkel már régóta rászolgáltak erre a címre. Most, a város tanácstag­jainak döntése után — áp­rilis 4-e alkalmából — dr. Földvári Gyula sebész fő­orvos és Cs. Kiss Ernő né­pi fafaragóművész kapta meg a „Tata városért” dí­jat, amit bensőséges hangu­latú ünnepségen vettek át Papp Gabriella tanácselnök­helyettestől. Tata vezetői je­lenlétében. Az alkalom nagyszerűségét emelte a ki­tüntetettek rendkívül szim­patikus köszönetnyilvání­tása. Mindketten azt hang­súlyozták, hogy „csupán” a dolgukat tették, s tulajdon­képpen nekik kell megkö­szönni azt a sok segítséget, amit a város adott munká­juk feltételeinek javításá­hoz. Dr. Földvári Gyula ar­ra gondolt, hogy a kórház sebészeti osztályát a közel­múltban újították fel. Emel­kedett a speciális orvosi műszerek száma, lényege­sen jobb lett a kórtermek minőségi színvonala, min­den vonatkozásban javultak a gyógyítómunka feltételei. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy személy szerint neki is kulcsszerepe volt abban, hogy bizonyos megyei elképzelések elle­nére a sebészet mégsem szűnt meg Tatán, így az egészségügyi ellátás színvo­nala nemhogy visszaesett volna, de tovább javult. Cs. Kiss Ernő őszintén mondta, hogy szívesebben farag, mint beszél. Utalt ar­ra, hogy fiatalemberként került Tatára, nem vé­letlen, hogy itt telepedett le véglegesen. Ma már tény az is, hogy akkori elhatározása nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy munkássága, művészete ré­vén megyénk kisvárosát nemcsak országszerte is­merik, hírét eljuttatta az NSZK-ba és Hollandiába is. Alkotásai több helyen dí­szítik Tata közterületeit, közintézményeinek udva­rát, de jó néhány család otthonát is. Fontosnak tart­ja a fiatalokkal való rend­szeres foglalkozást. Nem véletlenül kapott nívódíjat az úttörőházban működő szakköre, mint ahogy az sem véletlen, hogy most a város vezető testületé kettő­jüknek adományozta idén azt a kitüntetést, ami évek óta kifejezi az itt lakók sze- retetét, őszinte megbecsülé­sét. (Palásti) Újságírók kitüntetése Fokozódó nyíltság, növekvő felelősség Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tö­megkommunikáció dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Lakatos Ernő, az MSZMP agi- tációs és propaganda osztályának vezetője, valamint az ál­lami. a társadalmi és a tömegszervezetek több vezető kép­viselője. Bányász Rezső kormány- biztos köszöntötte a kitün­tetetteket és az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Elsősorban arról szólt, hogy a szocializmus építésének új szakaszában különösen fontos szerep jut á sajtónak. Kiemelte, hogy most nagy szükség van a tisztánlátásra és az elkötelezett helytállás­ra. hiszen manapság egye­sek már nemcsak az idejét­múlt, hanem az örök érvé­nyű igazságokat is megkér­dőjelezik. Annak ellenére — mondotta —, hogy a saj­tóban dolgozókra is hat a kishitűség, az elbizonytala­nodás, nagyon sok újságíró tehetségének legjavát nyújt­va segíti a bonyolult poli­tikai és társadalmi viszo­nyok közötti eligazodást. Nem csupán szolgálja, de újabb felismerésekre is ser­kenti a politikát. Hangsú­lyozta: a szónak és a betű­nek csak akkor van hitele, ha a fokozódó nyíltság nö­vekvő felelősséggel párosul, ha a sajtó nem szakad el a legnemesebb. legdemok­ratikusabb, baloldali ha­gyományaitól. Ünnepi beszédének be­fejeztével Bányász Rezső átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság aranvko- szorúval díszített Csillag- rendjével tüntette ki Rónái Mihály András írót, újság­írót; a Magyar Népköztársa­ság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rádió igazgató-főrendezőjét. Az Április Negyediké Érdem­rendet öten vehették át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben né­gyen részesültek, az ezüst fokozatot nyolcán, a bronz fokozatot pedig tizennégyen vették át. Rózsa Ferenc-díjat ka­pott Aczél Endre, a Tv-Hír­adó főszerkesztője, Bene-, dek István Gábor, a Nép- szabadság rovatvezető-he- lvettese. Bürget Lajos, a Kelet-Magyarország fő­munkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió' Politikai Adások Főszerkesztőségé­nek vezető szerkesztője, No­votny Zoltán, a Magyar Rá­dió sportosztályának veze­tője. R. Székely Julianna, az Új Tükör főmunkatársa és Ritter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újság­írója. A Szocialista Újságírá­sért kitüntetést tízen ve­hették át, Kiváló Munkáért kitüntetésben pedig kilenc­vennégyen részesültek. Németh Miklós látogatása a SZÖVOSZ-nál Németh Miklós, az MSZMP KB titkára csütörtökön a SZÖVOSZ központjában tett látogatást. A vendéget Hart­mann József, a SZÖVOSZ elnöke és Varga József, a pártvezetőség titkára fogad­ta. Németh Miklós találko­zott a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa ve­zető tisztségviselőivel. Szla- menicky István, a SZÖVOSZ főtitkára tájékoztatást adott az áfészek, lakás- és takarékszövetkezetek, válla­latok és szövetkezeti ér­dekképviseleti szervek 1988. évi munkájának eddigi ta­pasztalatairól, Megkezdi munkáját a Kereskedelmi Minisztórium A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereske­delmi, Minisztérium április 1-jén kezdi meg működését. Juhár Zoltán volt belkeres­kedelmi és Veress Péter volt külkereskedelmi mi­niszter miniszteri biztosi megbízatása március 31-én lejárt. A volt miniszterek munkáját a minisztériumi szakmai és társadalmi veze­tők csütörtökön bensőséges hangulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter jelen­létében — köszönték meg. A Magyar Hitel Bank Rt. közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom