Dolgozók Lapja, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK 1988. MÁRCIUS 1-, KEDD AZ MSZMP XLIII. évf., 51. szám KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: É80 for,nt Az Országgyűlés vendégeként Az Észak-Atlanti Közgyűlés küldöttsége hazánkban A magyar Országgyűlés vendégeként hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezett az Észak-Atlanti Közgyűlés — a NATO-tagál- lamok közös parlamentje -— Ton Frinking elnök vezette 18 tagú küldöttsége. A látoga­tás célja, hogy a delegáció tanulmányozza hazánk politikáját, gazdasági, társadalmi, kulturális életét. A küldöttség hétfőn, az Országházban megbeszélést folytatott a magyar tárgyaló- csoporttal, amelyet Péter János, az Ország- gyűlés alelnöke vezetett. A vendégek kérdé­seire válaszolva, az Oszággyűlés különböző állandó bizottságaiban tevékenykedő ma­gyar képviselők ismertették hazánk főbb belpolitikai, gazdasági törekvéseik, szóltak a törvényhozás munkájáról, illetve a ma­gyar külpolitikának a nemzetközi életben betöltött szerepéről. Azjij területek felé utat törő magyar gazdasági reform tapasztalatait összegez­ve szóltak arról, hogy a gazdasági átalaku­lás a politikai és a társadalmi életben egy­aránt jelentős változásokkal jár együtt. Kül­politikai kérdéseket érintve, magyar rész­ről hangsúlyozták: hazánk üdvözli a Szov­jetunió átalakítási politikáját, és az új gon­dolkodásról tanúskodó békekezdeményezé­seket. Ezek belső építőmunkánk kiteljesedé­séhez is jó alapot biztosítanak — fogalmaz­ták meg a magyar képviselők. A megbeszélésen elhangzottakat összegez­ve, a vendégek és a vendéglátók kölcsönö­sen hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy első alkalommal jött létre találkozó a NA- TO-tagállamok parlamenti testületé és a Varsói Szerződéshez tartozó ország tövény- hozó testületé között. Ezt mindkét részről fontos hozzájárulásként értékelték a kelet—nyugati kapcsolatok építéséhez. A plenáris megbeszélést követően a ven­dégek több ^szekcióban kötetlen eszmecse­rét folytattak az Országgyűlés honvédelmi, jogi, igazgatási, és igazságügyi, kereskedel­mi, kulturális, valamint terv- és költségve­tési bizottságának tagjaival. Várkonyi Péter Indiában Gazdasági—kereskedelmi együttműködés A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hét­főn Üj-Delhiben fogadta Ramaszvami Venkatara- man köztársasági elnök és Sankar DajalVsarma alel- nök. Az udvariassági Iáto- táson jelen volt Oláh Jó­zsef, Magyarország új-delhi nagykövete is. A magyar diplomácia ve­zetőjének hétfői programja koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemel­kedő személyisége, Mahat­ma Gandhi hamvasztási emlékhelyénél. Utána meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Natvar Szingh külügyi ál­lamminiszterrel, majd szakértők jelenlétében foly­tatták megbeszélésüket. A tárgyalások egyik témakörét a kétoldalú kapcsolatok képezték: a két ország vi­szonyát vitás politikai ügyek nem terhelik, a fi­gyelem tehát az együttmű­ködésnek kölcsönös érde­keltségen nyugvó bővítésére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szintű szemé­lyi politikai érintkezések folyamatosságát. Mindkét fél hangsúlyozott fontossá­got tulajdonított a gazdasá­gi-kereskedelmi együttmű­ködés elmélyítésének, meg­elégedettséggel állapítva meg, hogy tavaly a ma­gyar—indiai árucsere-for­galom értéke átlépte a százmillió dolláros sziatet. Az érintett nemzetközi és regionális témák sorában szó volt az általános biz­tonsági kérdésekről, a ke­let—nyugati viszonyrend- szerről, az afganisztáni és a kambodzsai rendezéssel összefüggő fejleményekről. Közösen osztott vélemény volt, hogy a regionális vál­sággócokat — amelyek megoldásában India aktív szerepet vállal — tárgyalá­sok útján kell elsimítani. Az indiai fél tájékoztatót adott a szomszéd országok­hoz fűződő kapcsolatairól. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hiva­talában felkereste Krisna Csandra Pant hadügymi­nisztert. A hagyományosan baráti magyar—indiai viszony hő­fokát jól jelzi, hogy a he­lyi sajtóban élénk érdeklő­dés övezi a külügyminisz­teri látogatást. Például a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt lapja, a National Herald — ritka gesztusként — két teljes oldalas összeállítást közölt hazánkról vasárnapi szá­mában. Jó néhány újság is­mertette azt az interjút, amelyet Várkonyi Péter adott-a PTI hírügynökség­nek, a Link című folyóirat pedig méltató cikkben mu­tatta be Magyarország nemzetközi tevékenységét. Látszerészek országos tanácskozása Esztergomban Export és importkiváltás Nagy a kereslet a kontaktlencsék i Feleki Árpád válaszol a látszerészek kérdéseire (balra fent). Jobbra fenn: új szemüvegkereteket is Bemutattak a résztvevőknek. Az Ofotért fejlesztési terveiről, a hazai kon­takt- és műlencse gyár­tásának helyzetéről, va­lamint szakmai képzésről kétnapos országos lát- szerészeti tanácskozás kezdődött hétfőn Eszter­gomban, a KIOSZ rende­zésében. A tanácskozást —, ame­lyen elsősorban kisipa­ros látszerészek, opti­kusok, vesznek részt — Juhász József, a KIOSZ Komárom megyei veze­tőségének elnöke nyitot­ta meg. Utalt arra, hogy Esztergomban második alkalommal rendezik meg a látszerészek szak­mai tanácskozását, amely­nek a szakmai ismeretek bővítésén kívül az a cél­ja, hogy megbeszéljék az együttműködésben rej­lő lehetőségeket is. A tanácskozás megnyitó előadásában Feleki Árpád, az Ofotért vezérigazgató­helyettese egyebek között elmondotta, hogy hazánk­ban a hagyományos kere­tes szemüvegekből már hosszabb ideje azonos meny- nyiséget — évente másfél m'llió darabot — hoznak forgalomba. Az idén is ha­sonló mennyiség kerül pi­acra, s ez előreláthatóan elég lesz. Jelenleg azonban az év eleji, szokatlanul nagy­mérvű vásárlás miatt, bizo­nyos szemüvegfajtákból hi­ány mutatkozik. A gyártási program jelenleg nincs szinkronban a kereslet vál­tozásával. A MOM által gyártott lencsékhez a kere­tek többségét — egymillió­százezer darabot — az esz­tergomi Granvisus szállít" ja, a többit importból fede­zik. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes el­mondotta, hogy az NDK-ból az idén már nem importál­nak szemüvegkereteket, mi­nőségi kifogások miatt. Vál­tozatlanul gondot okoz az alkatrészellátás, mert sem a hazai, sem a külföldi ipar­tól nem kap elegendő tar­tozékokat az Ofotért a szemüvegkeretek javításá­hoz. Szó volt a tanácskozáson arról is, hogy a kontaktlen­csék iránt országszerte ug­rásszerűen megnőtt az igény. Az ellátás szempontjából kedvező változást jelent, hogy a nemrég alakult ma­gyar—amerikai közös- vál­lalát megkezdte a szemre helyezhető lencsék gyártá­sát. Ez a vállalat az expor­ton kívül vállalta a bel­földi kereskedelem ellátá­sát is Az Ofotért fejlesztési -tér­déi között szerepeli a kom­puteres szemvizsgáló-gép- park bővítése is. Az idén az ország több településén — 9 szaküzletben — vehetik igénybe a vásárlók ezt a korszerű eszközt. Két-há- rom éven belül pedig min­den megyeszékhelyet ellát az Ofotért számítógépes szemvizsgálóval. A tanács­kozáson bejelentették azt is, hogy az Ofotért megkezdte a szembe beültethető mű­lencsék értékesítését. Az első 500 darab már az üzle­tekben van. A tanácskozás második felében több szakmai elő­adás hangzott el. Rózsa Sándor, a MOM képviselő­je a bifokális — több fóku- szú — szemüveglencsék fej­lesztésének, korszerűsítésé­nek lehetőségeiről tartott vetített képes előadást- Mor­vái Miklós, az Országos Látszerész Szövetség főtit­kára egyebek között elmon­dotta, hogy a szövetség kez­deményezésére a múlt év végén megszületett az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a látszerészek — bizonyos korlátok között — önállóan állapítsák meg, hogy az igénylők közül ki­nek, milyen dioptriájú szemüvegre van szüksége. A? ehhez szükséges tudni­valókat 18 hónapos tanfo­lyamon sajátítják el a lát­szerészek. E terv megvaló­sításával gyorsabban jut­hatnak szemüveghez a rá­szorulók, és egyúttal a szem­orvosok is mentesülhetnek a rutinvizsgálatoktól. — Vájná — Negyvenéves az MHSZ n célok nem változtak Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg hétfő délután a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 40. év­fordulójáról Tatabányán, az MHSZ székházában. Az ünnep­ségen megjelentek a szövetség alapítói, a legendás Magyar Szabadságharcos Szövetség megyénkben élő tagjai, az MHSZ-aktivisták. Az épület új szárnyában ebből az alka­lomból avatták fel az emlékfalat és kiállítást, melynek gaz­dag képanyaga és a korabeli dokumentumok híven tükrö­zik a honvédelmi szövetség 4 évtizedes fejlődését, a techni­kai klubok és szakosztályok tevékenységét, az MHSZ-mun- ka hétköznapjait Az állandó kiállítást Mittelbach Vilmosné, a szövetség megyei titkárának gazdasági helyettese nyitot­ta meg. Az ünnepi gyűlésen Mol­nár Ödön alezredes, megyei titkárhelyettes bevezetőjé­ben méltatta a kerek év­forduló jelentőségét, s üd­vözölte a megjelent alapító­kat, az MHSZ-dolgozókat, a vendégeket, köztük Vámos Sándort, a megyei pártbi­zottság titkárát, Kiss Lajos vezérőrnagyot, az MHSZ nyugalmazott főtitkárát, aki 16 éven át irányította a szövetség munkáját. Magyar Henriket, a megyei tanács vb-titkárát és Kulcsár Sán­dort, az SZMT vezető titká­rát, országgyűlési képvise­lőt, valamint a fegyveres erők és testületek, a társa­dalmi szervezetek vezetőit. Ezután a Kertvárosi III. Sz. Általános Isko’a tanulói vi­rággal és ajándékkal, Hor­váth Gábor, a Tatai Nógrá­di Sándor Középiskolai Honvédkollégium első osz­tályos tanulója vers­sel, a tarjáni zenei nei szakkör tagjai pedig ze­nés műsorral köszöntötték az alapítókat, akik közül so­kan ma is tevékenyen részt vesznek a szövetség munká­jában. Farnadi Béla alezredes, az MHSZ megyei titkára ün­nepi beszédében felvázolta a honvédelmi szövetség fejlő­désének főbb állomásait. Mint mondotta, 1948. febru­ár 29-én, — a magyar for­radalom és szabadságharc katonáinak emlékére — ala­kult meg a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség, amely az újjászülető Magyaror­szágon elsőként tűzte ki célul a fiatalok hazafias ne­velését, honvédelmi képzé­sét és fizikai állóképességé­nek növelését. Ezek az alap­feladatok a szervezet név­cseréi ellenére sem változ­tak a négy évtized során, sőt a szövetség technikai fejlődésével sokrétűbb, szí­nesebb, tartalmasabb lett a tevékenysége. A honvédelmi klubok, a technikai szakosz­tályok azóta a helyi közélet, a kisközösségek alakítóivá is váltak. Vámos Sándor, a megyei pártbizottság titkára elisme­réssel szólt a honvédelmi szövetség eredményeiről, az alapítók lelkesedéséről, akik akkor, negyven évvel ez­előtt szinte a semmiből te­remtettek mozgalmi életet. Majd hozzátette: a pártszer­vezetek mindig is figyelem­mel kísérték a honvédelmi nevelőmunkát, a megyei MHSZ-klubok és szakosztá­lyok tevékenységét. Hang­súlyozta; a mai gazdasági helyzetben még fontosabb lesz, hogy a klubok maguk is hozzájáruljanak a feltéte­lek javításához, a felszere­lések megújításához. Az ünnepi megemlékezés baráti beszélgetéssel feje­ződött be. Képünkön a III. Sz. Általános Iskola úttörői köszöntik az alapítókat. Bal­ra: Sokan voltak kíváncsiak a kiállításra. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom