Dolgozók Lapja, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1987. december 1., KEDD AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. évf., 283. szám Ara; 1,80 forint Grósz Károly fogadta Wolfgang Rauchfusst Magyar—NDK gazdasági tárgyalások Hétfőn Budapesten ren­dezték meg a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 25. ülésszakát. Az ülésszakon értékelték az MSZMP főtitkárának és az NSZEP KB főtitkárának 1985. októberi találkozóján aláírt, a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programja vég­rehajtásának helyzetét. Meg­állapították, hogy előrelép­tek a műszaki-tudományos együttműködésben, a gyár­tásszakosítás és a termelési kooperáció területén, a kombinátok, vállalatok és intézetek közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésé­ben. Szükségesnek tartották a hagyományos termelési kapcsolatok erősítését, a meglévő gyártásszakosítási szerződések és kooperációk folytatását. A bizottság ha­tározatának megfelelően ed­dig 37 szerződést hoztak létre, illetve hosszabbítottak meg. Számos • területen — így például a robottechni­kában, az automatizált ru­galmas gyártórendszerek ki- fejlesztésében, a biotechno­lógiában — folytatódik _az új együttműködési lehető­ségek megvalósítását , szol­gáló intézkedések kimun­kálása. Mindkét népgazda­ságban jelentős eredménye­ket érjek el az energia- és anyagfelhasználás csökken­tésébert, új technológiák be­vezetésében, a mezőgazda­ságban új növényfajták ne­mesítésében és a konver­tibilis import kiváltásában. A .bizottság a Magyaror­szág és az NDK közötti, 1986—90-es évekre kiterje­dő műszaki-tudományos együttműködés kiválasztott súlypontjait tartalmazó programot értékelve meg­állapította, hogy a munka­tervben rögzített feladatokat tervszerűen végrehajtották, az egyes témákban meg­valósított együttműködés elősegítette a műszaki-tu­dományos eredmények ki­bővített cseréjét. Egyetér­tettek abban, hogy a ter­melés korszerűsítése, mind­két népgazdaság teljesítő- képességének és hatékony­ságának növelése érdeké­ben fokozottan ki kell hasz­nálni a két országban meg­lévő műszaki-tudományos potenciált, a kutatási és fejlesztési eredményeket. A bizottság foglalkozott a nehézgép- és -berendezés- gyártás terén megvalósuló együttműködés kérdésével és megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetek kö­zött mindkét ország számá­ra gyümölcsöző közvetlen kapcsolatok alakultak ki. A kétoldalú árucsere­forgalom idei alakulását ér­tékelve hangsúlyozták, hogy mindkét félnek erőfeszíté­seket kell tennie annak ér­dekében, hogy az 1987. évi szerződések teljesítésének üteme gyorsuljon és az év végéig az éves jegyzőkönyv előirányzatainak megfelelő nagyságrendű, kiegyensú­lyozott forgalom valósuljon meg. Egyúttal intézkedése­ket határoztak el a megál­lapodásban rögzített elő­irányzatok hiánytalan tel­jesítésére. Marjai József, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese és Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a bi­zottság társelnökei aláírták a jubileumi ülésszakon foly­tatott tárgyalások eredmé­nyeit összegző jegyzőköny­vet. Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn fo­gadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Roska István, hazánk ber­lini és Karl-Heinz Lugen- heim, az NDK budapesti nagykövete. Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a két ország együttműködése terén ki­fejtett kimagasló tevékeny­sége elismeréseként a Ma­gyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillag­rendjét adományozta. A ki­tüntetést Marjai József nyúj­totta át a Parlamentben. 'Az NDK Minisztertaná­csának elnökhelyettese hét­főn elutazott Budapestről. A vendéget Marjai József bú­csúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. ahol jelent volt Roska István és Karl-Heinz Lugenheim is. Szorosabb Hétfőn ülést tartott a Kereskedelmi, pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A testület az illetékes főhatóságok veze­tőinek tájékoztatói álapján megvitatta azokat a teendő­ket, amelyek a KPVDSZ- hez tartozó ágazatok gazda­sági feladataiból adódóan hárulnak a szakszervezetre. A belkereskedelem jövő évi céljairól Andnkó Mik­lós belkereskedelmi minisz­tériumi államtitkár elmon­dotta: a tervezők a belső felhasználás 1,5—2 százaié­kapcsolatot kos csökkenésével számol­nak, s a belkereskedelem várhatóan 3-4 százalékkal kevesebb árut értékesít, mint az idén. Folyó áron a forgalomnövekedés 10 százalék körül alakul. Am nemcsak az árak, az ár­arányok is változnak, s a kereslet alakulását ez nagy­mértékben befolyásolja. Ne­héz felmérni a jövő évi igényeket az idei felvásár­lások miatt is. Ezért a ke­reskedelemnek fokozottab­ban figyelemmel kell kísér­nie a piaci mozgásokat, a kereslet alakulását, s az az iparral iparral szorosabbá kell ten­nie a közös érdekeken ala­puló kapcsolatot. Török István külkereske­delmi minisztériumi állam­titkár hangsúlyozta: a kül­kereskedelemnek jövőre a tervek szerint 4 százalékkal kell növelnie tőkés export­ját. Ennek megvalósítását segíti; hogy valamennyi jo­gi személy — termelőválla­lat, szövetkezet — megkap­hatja a külkereskedelmi jo­got, s az is, hogy megnöve­kedett a külkereskedelmi vállalatok mozgástere. B közélet hírei ANGOLAI PÁRTKÜLDÖTTSÉG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására november 16—29. között ßomingos Miguel Junior­nak, az MPLA—Munkapárt osztályvezetőjének vezeté­sével angolai pártküldöttség tett látogatást hazánkban. A delegáció, melyet Lu­kács János, a Központi Bi­zottság titkára is fogadott, a magyar párt-, társadal­mi és tömegszervezetekkel kapcsolatos politikájának tanulmányozására érkezett Magyarországra. ' SZŰRÖS MÁTYÁS FEJÉR MEGYÉBEN Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára hétfőn Fejér megyé­be látogatott. Székesfehér­várott, a megyei pártbi­zottság székházában Barts Oszkárné első- titkár és Teubel György, a megyei tanács elnöke fogadta, maid a megyei pártbizottság vég­rehajtó bizottságának tag­jai tájékoztatták a megye társadalmi, politikai, gaz­dasági életéről, eredmé­nyeiről, feladatairól. Az eszmecserét követően a Központi Bizottság titkára a Székesfehérvári Könnyű­fémmüvet kereste fel. Ott Tóth Géza igazgató és Penk Márton, a vállalati pártbizottság titkára fo­gadta és tájékoztatta az Európa szinte minden or­szágába, továbbá az Egye­sült Államokba, Kanadába, Japánba és a közel-keleti államokba exportáló nagy­üzem munkájáról, ered­ményeiről, és gondjairól. Szűrös Mátyás megtekin­tette az öntödét és a hen­gerművet, majd a délutáni órákban — Fejér megyei látogatásának befejezése­ként — időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoz­tatót az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán. A MUOSZ-VÁLASZT MÁN Y ÜLÉSE Ülést tartott hétfőn a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének választmá­nya a Magyar Sajtó Házá­ban. A testület megvitatta és elfogadta az elnökségnek a sajtónyilvánosság kiter­jesztéséről szóló állásfogla­lását, és jóváhagyta a Ma­gyar Sajtó című lapnak, a szövetség folyóiratának to­vábbfejlesztésére kidolgo­zott javasla'tot. Az ülésen részt vett és felszólalt Be- recz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. DR. VÖLGYESI MÁTYÁS KITÜNTETÉSE Az Elnöki Tanács dr. Völgyesi Mátyásnak, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetőjének több évtizedes értékes és ered­ményes munkája elismeré­séül, nyugdíjba vonulása alkalmából' az Április Ne­gyediké Érdemrendet ado­mányozta. Tervek és tények a Lábatlani Vasbetongyárban Kevesebben, többet! Készül a vasbeton gerenda. Az idei év utolsó heteiben járunk, a gazdasági egysé­geknél körvonalazódnak az 1987. év eredményei és egy ki­csit már a jövő évre is gondolnak. Mi várható ebben az évben, mit remélnek az 1988. esztendőtől? — e két össze­tartozó kérdéssel ezúttal a Beton- és Vasbetonipari Művek Lábatlani Gyárába kopogtattunk be. — Gyárunk — előző évi hagyományaihoz híven — várhatóan sikeresen zárja majd az 1987-es évet — tudtuk meg Fekete István igazgatótól. — Az első há­rom negyedév alapján bí­zunk ebben. annak elle­nére, hogy év közben volt gondunk bőven. Sőt — mondhatni — - akad most is. Lábatlanon a jó évindí­tást követően a januári zord időjárás 8,5 millió forint termeléskiesést okozott, a hiányt az első félévben si­kerűit pótolni. Jelenleg a nagy szilárdságú acélhuzal­ból rossz, ütemtelen a szál­lítás. Csökkentett termelés­re, esetenként üzemleállá­sokra kényszerültek a vas­betongyáriak. A gyár lét­számhelyzete továbbra is aggasztó, fokozott mérték­ben kénytelenek igénybe venni a vgm-ek és a Ma­gyar Néphadsereg katonái­nak munkáját. — Mindig megkülönböz­tetett feladatként kezeltük a lakossági Igények kielégí­tését — mondta Fekete Ist­ván. — Ez, különösen a második félévben — első­sorban a nagyon megnőtt födémgerenda-kereslet miatt — rendkívüli erőfeszítése­ket követelt. Csak hétvégi műszakok ..' szervezésével, termelés-átcsoportosítások­kal sikerült az igényeket kielégíteni. Újdonságként elmondta a gyár igazgatója, hogy vas­úti vasbetonaljak török ex­portjáról előrehaladott tár­gyalások folynak. Födémgerendából várha­tóan 1299 ezer métert gyár­tanak. ezzel 8.3 százalékkal teljesítik túl a tervet, nagy­vasúti vasbetonaljból 1,5 százalék lehet a tervtúltel­jesítés, ez 487 ezer darabot jelent ebben az évben. Transzportbetonból az el­képzeléseknél 8 ezer köbmé­terrel kevesebbet, 42 ezer köbmétert kevernek a lá- batlaniak. A 636 dolgozó — a kényszerűségből alacsony­ra tervezett létszámnál is tizennéggyel kevesebben — várhatóan 82 millió forint gazdasági eredményt „hoz” 1987-ben. Ez 4 millióval több a tervezettnél. — Felméréseink alapján a jövő évi piaci helyzetün­ket megalapozottnak ítél­jük. Sajnos, úgy tűnik ag­gasztó létszámgondjaink megmaradnak. A vgm-ek bérmunka-elbírálásának bi­zonytalansága, valamint az adók növekedése miatt csak mérsékeltebben vehetjük igénybe ezen csoportok munkáját. Az árak változása kedve­zőtlenül érinti majd ered­ményességünket, de jó piac­politikával, erőforrásaink jobb kihasználásával igyek­szünk rentábilisak maradni — beszélt a jövő feladatai­ról is Fekete István rövid beszélgetésünk végén. Fenyvesi Károly VB-ülés Esztergomban Q tűzvédelemről és az építési fegyelemről Esztergom tűzvédelmének helyzetéről készült, a gon­dokat nyíltan feltáró be­számolót terjesztett a csü­törtökön megtartott vb- ülés elé Kertész Sándor tűzoltóparancsnok. Mint ismeretes a ’86-ban bekövetkezett nagy kárral járó tűzesetek országos mé­retű intézkedések megtéte­lét tették szükségessé. Az erre vonatkozó miniszter- tanácsi határozat azonnali ellenőrzési illetve önellen­őrzési kötelezettségeket ha­tározott meg. Az így szer­zett helyi tapasztalatok kedvezőek: a gazdálkodó szervek intézmények alap­vetően eleget tesznek tűzvédelmi kötelezettsége­iknek. Az is igaz: nem mindenütt élnek a jogsza­bályok adta lehetőséggel. A belső ellenőrzés gyakran nem érte el a kívánt szín­vonalat. Ezzel együtt Esz­tergom tűzvédelmi helyze­téről elmondható, hogy az országos színvonal fölötti. A testület elfogadta a ha­tározati javaslatot, mely sze­rint a tanács szakigazgatási szervei fokozott figyelemmel ellenőrzik a kormányhatá­rozat érvényre jutását. S hogy a nehéz körülmények között is példás munkát végző helyi tűzoltók a hol­nap fokozott követelményé­nek is megfelelhessenek, a város gondoskodik egy új, a térségmentő — tűzvédel­mi igényeit jobban kielégí­tő tűzoltólaktanya és gya­korlópálya helyének kijelö­léséről. Mint hallottuk, a szemléletváltás, a fokozott szigor, a jó színvonalú tűz­védelmi munka megfelelő biztosítéka az új feladatok megoldásának. Persze, a legtöbbet mi magunk tehe­tünk azért, hogy a tűzesetek ne következzenek be. Mert régi igazság, a megelőzés, a fegyelem mindennél jobb tűzoltó. A szabálytalan, továbbá zártkerti és külterületi in­gatlanokon való építkezések, valamint az építésrendé­szet és építésfelügyelet hely­zetét is megtárgyalta a végrehajtó bizottság, mely mérlegelve és elfogadva a beterjesztett beszámolót úgy határozott, hogy a jövő­ben következetesebb és szi­gorúbb bírságolással to­vább szilárdítják a térség építési fegyelmét. Hz Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnö­kének vezetésével a téli ülésszak előkészü­leteiről tanácskoztak az Országgyűlés tiszt­ségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői hétfőn az Országházban. Dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter a jogalkotásról, valamint az 1960. előtt kibocsátott jogszabályok ren­dezéséről szóló törvényjavaslatok főbb gon­dolatait ismertette. Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetésére vonatkozó elgondolások­ról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvénytervezet módosításairól adott tájé­koztatást. Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnöke vázolta a várhatóan az ülésszak elé kerülő beszámoló­jának főbb téziseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom