Dolgozók Lapja, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓK Kádár János látogatása angyalföldön Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzetközi munkásmozga­lom jeles ünnepe, május 1-je előtt — Angyalföldre látoga­tott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájé­kozódott a nagy múltú mun­káskerület elmúlt egy esz­tendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkás- kollektívák sikereiről, gond­jairól. terveiről. Kérte a vá­rosrész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókí­vánságait Angyalföld lakói­nak, dolgozóinak. Felkereste a főtitkár a FORCON Szer­számipari Tröszt budapesti vállalatát, ahol az üzemlá­togatást követően röpgyű- lésen találkozott a dolgo­zókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerüle­ti pártbizottságon kezdődött, ahol G rósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, lványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Bornemissza Sándor, a kerületi pártbi­zottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanács­elnöke köszöntötte a vendé­get. Ezt követően Borne­missza Sándor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életé ­(Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP főtitkára látogatást tett a Forton szerszámipari tröszt budapesti vállalatánál Ünnepség az SZMT-nél Kitüntetések, elismerések szakszervezeti munkáért Hagyomány immár, hogy a munka ünnepe alkalmá­ból elismeréseket, kitünte­téseket adnak át szakszer­vezeti munkáért. A megyei ünnepséget csütörtökön dél­után tartották Tatabányán, az SZMT székházában, ame­lyen Kulcsár Sándor, az SZMT vezető titkára adta át az alábbi kitüntetéseket, el­ismeréseket: A Szakszervezetek Ko­márom Megyei Tanácsa el­nöksége Amatőr Művészeti Díjat adományozott a Ta­tabányai Bányász Néptánc Együttesnek. Az együttes hosszú idő óta kiemelkedő teljesítményt nyújt városi, megyei és országos rendez­vényeken. Rendszeresen fellép társadalmi1; politikai ünnepségeken. A népi és bányászhagyományok, a táncművészet ápolása, új koreográfiák alapján be­mutatott műveikkel kedves színfoltjai megyénk művé­szeti mozgalmának. Elis­merésre méltó a fiatalok körében végzett nevelőmun­kája. Az együttes jó szel­lemű, összetartó kollektí­vája biztosítékul szolgál az amatőrmozgalom megújulá­sához. Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést kapott Vörös Zsigmond, a Gjermelyi Petőfi Tsz telep­vezetője, szb-titkár, az SZMT tagja. Szakszervezeti Munkáért oklevélben részesült : Pincé- si Ferencné, a Nyergesúj­falui Nagyközségi Tanács igazgatási főelőadója, a szakszervezetek nagyközsé­gi bizottságának gazdasági felelőse, Mészáros László, az SZMT politikai munka­társa, szb-elnök, Kálmán István, a tatabányai IKV diszpécsere, szb-titkár, Dió­szegi Gáborné, a KISZÖV főelőadója, szb-titkár, Mé­száros Józsefné, a Parképí­tő Vállalat előkalkulátora, szb-tag, Környei Pálné, az \ Oroszlányi Városgazdálko- ! dási Vállalat pénzügyi elő- j adója, üdülési felelős, Bi- j hari János, a Tatabányai 1 Városgazdálkodási Üzem j részlegvezető-helyettese, bi- í zalmihelyettes, Jakabos Lász- : Ióné, a megyei KÖJÁL asszisztense, főbizalmi, | szb-tag, Pajer Tiborné, a j tokodaltárói szociális ott- | hon ideg-elme szakápolója, ! főbizalmi, Gaál Gabriella, \ a tatabányai I. sz. bölcsőde | vezetője, az EDSZ megye- j bizottságának tagja, szoci- | álpolitikai bizottságvezető. | Pásztor Attiláné, a Komáro- ! mi Városi Kórház főköny- | velő-helyettese, a számvizs- | gáló bizottság elnöke, Zrí- I nyi Lajosné, az Esztergomi | Városi Kórház könyvelési | csoportvezetője, szb-gazda- | sági felelős, Kiss Jánosné, a Tatai Városi Kórház mun-! kaügyi osztályvezetője, szb- | gazdasági felelős, Molnár | Tiborné, a megyei csecsemő- | otthon raktárosa, szb-gaz- | dasági felelős. Szakszervezeti Munkáért | arany fokozatú kitüntetés- | ben részesült a Közalkalma- j zottak Szakszervezete köz- | pontjában Vojcsek Sarolta, | az SZMT központi könyvtár | vezetőhelyettese, szb-gaz- | dasági felelős. Az SZMT technikai és I ügyvitelellátó dolgozói kik | zül Kiváló Dolgozó el isme- | rést kapott Bakonyi Irén | ügwitelellátó és Dobos 1st-1 vári gépkocsivezető. * A szerkesztőség postájá-1 ban két egyéni kitüntetés-I ről kaptunk hírt: Kiváló | Munkáért miniszteri ki-1 tüntetést kapott Máhli Já-1 nos művezető, a Tatabá-1 nyai Hőerőmű Vállalat dől-1 gozója, valamint Nagy Da-1 jós, a Komáromi Lenáru-1 gyár gyártásvezetője. Kulcsár Sándor, az SZMT vezető titkára adta át az el­ismeréseket. Képünkön László György és Petőné Novák Tün­de veszi át a Bányász Néptánc Együttes nevében az Amatőr Művészeti Díjat Oz alkotó munka ünnepén irta : Kulcsár Sándor, az SZMT vezető titkára Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsa nevében és megbízásából őszinte tisztelettel és nagyrabecsülés­sel köszöntőm a 43. szabad május el­seje alkalmából megyénk dolgozóit és valamennyi állampolgárát. E szép tavaszi seregszemlén, a munka és a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepén külön is ki­emeljük és megköszönjük lelkiismeretes munkájukat, tenni akarásukat. Jól tudva, hogy korrekt helytállásuk, áldozatkészségük, közéletiségük, politikai-mozgalmi tevékenysé­gük, jelentősége egyre növekszik. A májusi ünnep tartalmához és hangulatá­hoz illően kiemeljük azon munkahelyek és kollektívák tevékenységét, ahol valóban ran­got jelent becsületesen dolgozó embernek lenni. Ahol a hagyományok ápolása: a fe­gyelmezett, pontos cselekvést, a változó kö­rülményekhez való igazodást, a vívódás he­lyett a következetes végrehajtást jelenti, örülök annak, hogy a lépésváltás, a fogé­konyság, a demokratizmus erősítése, a mun­kaverseny tartalmi elemeinek érvényesülése — egyre több helyen — jól átgondolt, a dolgozók által támogatott konkrét progra­mok. erőfeszítések láncolatában kamatozik. Úgy vélem, szélesedik azok köre, akikre jog­gal vonatkozik a Központi Bizottság azon jelszava, amely a hatékonyabban gazdálko­dókat, az átlagon felülit nyújtókat és a munkaversenyben jeleskedőket köszönti. A tavaszi politikai ünnepségek — így má­jus elseje is — villanásnyi lehetőséget kí­nálnak a visszapillantásra. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk azokra, akik a mun­kások jogaiért, az emberibb életfeltételekért életüket áldozták. E kérdés történelmi szem­pontú megközelítése igazolja, hogy május 1. megünneplésének szellemi előkészítése is nemzetközi összefogással történt. Történelmi tény, hogy az egy évszázaddal ezelőtti chi­cagói vérfürdő után 5 évvel Békéscsabán és Orosházán is áldozatokat követelt a csendőr- sortűz. De a munkát, kenyeret, emberi jogokat, a tisztességes emberi élet alapvető feltételei­nek harcosait nem lehetett megrettsnteni. Példázza ezt a Népszava 1889. XI. 17-i szá­mában megjelent közlemény. Ebben a ma­gyar munkások szorgalmazzák, hogy má­jus elseje legyen világünnep. „A munkások széles körében mozgalom bontakozik ki, hogy 1890. május hó elseje nemzetközi mun­kásünnepnek tartassék. Erre egy munkás- levelező — a hazai viszonyokat hűen tükröz­ve — így reagált: „Ünnepeljen együtt a munka embere a természettel. Ez a nap le­gyen azon munkásoké, akik egész évben görnyednek.” Közismert, hogy a századfordulót követő­en nehéz körülmények között ünnepelhettek a szervezett munkások. Dokumentumok ta­núsítják, hogy a május 1-jei gyűlések, fel­vonulások. tüntetések gyakran véres ösz- szecsapásokba torkollottak szerte az ország­ban, így megyénkben is. Legális ünneplésre 1918-ban kerül sor. A korabeli sajtó így örökíti meg: „Tatabánya-Felsőgalla és kör­nyékének munkássága impozánsan ünnepelt. A kora reggeli órákban már élénk volt az élet. Szakmák szerint csoportosultak: a bá­nyászok, a vasasok, az építő-, a fa- és a vegyészeti munkások. Tíz órakor elindultak. A menet elején vitték a vörös zászlót, a bá­nyászok zenekara munkásindulókat ját­szott ... Az utakon beláthatatlan embertö­meg vonult. A gyűlésen felszólaltak a szak­mák és a párszervezet képviselői. A fiatalok Petőfi- és Ady-verseket szavaltak.. A Tanácsköztársaság idején hivatalos ün­nep május elseje. Az ünnepségek szinte az egész megyére kiterjedtek. Esztergomot a helyi képzőművészek az alkalomhoz illően dekorálták. Az ünnepségen forradalmi ver­seket szavaltak és az Internacionálét éne­kelték. Tatán, az Eszterházy-kastélyban tar­tották az ünnepséget és a majálist. A króni­kás szerint: „Tatabányán a város szinte minden lakója felvonult, kivéve a betege­ket. Az első magyar proletárdiktatúra leverése után az uralkodó osztály arra törekedett, hogy megakadályozza a májusi seregszem­lét. Ennek ellenére az öntudatos munkások kitűzték a vörös zászlót és gomblyukukban vörös szegfűvel, ünnepeltek ... Május else­je valódi ünnep a felszabadulás után lett. 1945-ben megjelent a munkáspártok és a Szakszervezeti Tanács közös felhívása: Munkások, Elvtársak! Ki az utcára május- elsején! Mutassák meg, hogy a 25 éves re­akciós uralom után a magyar munkásság erősebb, egységesebb, mint valaha.” S a szabad május elsejék hangulata, lég­köre szinte minden évben tükrözte, mi fog­lalkoztatja a dolgozókat, mire fordítanak különös figyelmet. Az indulásnál például: az újjászülető, erős, boldog, demokratikus Ma­gyarország igenlését. Egy „képzeletbeli ka­mera segítségével” nyomon követhetjük me­gyénk dolgozóinak, lakosságának élni akará­sát. munkaszeretetét, emberfelettinek is ne­vezhető erőfeszítéseit. Mindazt, amit a ter­melés beindítása, a földosztás, az újjáépítés, a közellátás, a kulturális élet kibontakozta­tása érdekében tettek. A május 1-jei felvo­nulások transzparensei hirdették: az újjáépí­tés. a jó pénz megteremtése, a széncsaták el­ismerésre méltó állomásait. A politizáló kedv erősödését igazolja, hogy követelték a mun­kásegység megteremtését, illetve erősítését, a munkásellenőrzés fokozását, az üzemi bi­zottságok tevékenységének fellendítését. Megyénk tradicionálisan népes, le'kos és színes május 1-jei demonstrációinak lénye­gi tanulságaként meg kell említenem, hogy a gazdasági élet kulcspozícióinak folyamatos megszerzése után és mellett egyre inkább egységet alkot; a termelés, a gazdálkodás, az anyagi bázis erősítésének témaköre és az. emberibb élet, a szellemi értékek megterem­téséért folytatott harc. Ezért is tartom ter­mészetesnek, hogy a májusi színes forgatag­ban mindig is népszerűsítették, példaként, említették az alkotó embereket, kollektívá­kat, az innovációban, a munkaversenyben, a munkafegyelem megszilárdításában élen já­rókat. Május tanulságaként fogom fel — kérve e gondolat támogatását —, hogy megyénk munkásságának időtálló elemeit, progresszív vonásait kamatoztatni kell. Ne feledjük, hogy „Bányatelepeink alkották a demokrá­cia szívét, amelyből erő áradt, amely elindí­totta, üzemben tartotta a gyárakat és moz­donyokat, a mezőgazdasági gépeket, amely világosságot és meleget adott.” — olvashat­juk egy visszaemlékezésben. Napjainkra is kisugárzik, hogy megyénk bányászai, arany­kezű szakmunkásai, a mezőgazdaságban dolgozók, maradandót alkotó értelmiségeink öregbítették megyénk jó hírnevét. A 43. szabad május 1. megünnepléséhez a keretek, a feltételek adottak. Ügy vélem, hogy a mi megyénk természeti szépségei, a tavasz pompájában és a májusi verőfény­ben bokrosodó vetések, mindenekelőtt azon­ban azí itt élő nagyszerű és szorgalmas em­berek garantálják az ünnep hangulatát és belső tartalmát. A megújuló természet szin­te sugallja a gazdasági — a társadalmi — az élétmódbeli váltást, az új, az eredeti gondolatok megizmosodását, a sablonok, szte­reotípiák háttérbe szorulását. A jelenlegi helyzet minősítését találóan közelíti az a megállapítás, hogy gondokkal, megoldandó feladatokkal terhes, ugyanak­kor reményekkel teli. Hiszen erőfeszítéseink ellenére gondjaink csak egy részét sikerült megoldani. Bár terveink, elképzeléseink sze­rint többet szerettünk volna tenni: az anyagi és a szellemi szférában, az iparfejlesztésben, a településpolitikában, az élet- és munka- körülmények javításában. E problémákra nyíltan, egyenesen, bizalmat, támogatást kér­ve szóltunk. Lényegesnek tartjuk, hogy a párt és a szakszervezeti szervek, a gazdasági vezetők állítsák középpontba a felelősségvállalást, az elviségen, a korrektségen, a minőségi mun­ka megkövetelésén és elismerésén alapuló emberi kapcsolatokat. Szakszervezeti szerve­inknek egyértelműen a fegyelmezetten és jól dolgozókra kell támaszkodniuk. Megbízható, korrekt partnerként kell támogatást nyújta­ni az elemi fegyelrtiet, a rendet megkövete­lő, a szervezett és folyamatos munkát biz­tosító vezetőknek. A munkahelyeken meglévő emberi, mun­katársi, elvtársi kapcsolatokat jobban fel kell használni: a politizáló készség erősíté­sére, az alapállást tisztázó, a meggyőződést erősítő tevékenység felpezsdítésére. Nagyobb figyelmet kell fordítani a véleménycserére. A demokratikus fórumokon szóljunk többet és konkrétabban lehetőségeinkről, korlátáink­ról. a gátló tényezőkről. Minden alkotó ész­revételt kamatoztassunk, hogy energiánkat valóban a termelésre, a gazdálkodásra, ered­ményeink javítására, s ezzel párhuzamosan a dolgozók érdekeinek védelmére összpon­tosíthassuk. Korszerű ismeretek nyújtásává' gyors és pontos információkkal kell elősegí­tenünk a vállalatok, brigádok- tennivalóinak kimunkálását. Mindenütt érvényesítenünk kell a közismert tételt, hogy az általános, a politikai és a szakmai információ nem „magántulajdon”. Aki részletes, megbízható információt ad, az nem szívességet tesz, hanem kötelességét teljesíti. Meggyőződé­sem hogy ez a gyakorlat hozzátartozik a párt nyílt, a tömegek bizalmát élvező poli­tikájának megvalósításához. Ilyen módon ér­demi szakszervezeti feladatot is jelent. Mar­kánsabbá teszi a szakszervezet gazdaságse­gítő tevékenységét, az egységes, a társada­lom és az egyén számára egyaránt fontos cselekvés felerősödését az elhatározott fel­adatok végrehajtása érdekében. A május elsejei ünnepségek igazolják, lakosságunk békevágyát, s tenni akarását en­nek megőrzése érdekében. Jó érzéssel hang­súlyozom, felnőttek és fiatalok, munkások, parasztok, értelmiségiek egyaránt megnyilvá­nulnak, ha szülőföldjükről hazájuk érdekei­nek megvédéséről, a béke biztosításáról van szó. Értékelik elért eredményeinket. Egyér­telműen támogatják azokat a folyamatokat, amelyek a népi hatalom és nemzeti egység erősödését, a nyíltság és nyitottság megőr­zését, a szocialista demokratizmus fejleszté­sét szolgálják. Pozitív tettekkel fejezik ki tiltakozásukat a békét veszélyeztető lépések ellen. Dolgozóink támogatják a fegyverkezé­si versenyt megfékező, a korrekt leszerelési megállapodásokat sürgető szovjet javasla­tokat. Az új gondolkodásmódot tükröző kül­politikai lépések mellett lakosságunk ro- konszenvvel nyugtázza az átépítés és gyorsí­tás programját. 43. szabad május elsején e gondola­tokkal köszöntőm ismételten me­gyénk dolgozóit. Külön is gratulá­lok azon dolgozóknak, szocialista brigádoknak, vállalatoknak, és üze­meknek, akik és amelyek a munka ünnepén kitüntetésben, elismerésben részesültek, il­letve részesülnek. Elismerést tolmácsolva kö­szönöm meg megyénk 68 vállalata kollektí­vájának, több mint háromezer brigádjának hogy nemes versengéssel járulnak hozzá sl. NOSZF 70. évfordulójának méltó megünnep­léséhez. Őszintén kívánom, hogy közös erő­feszítéseink eredményezzenek még átütőbb, még tartósabb munkasikereket. Nemzetközi és hazai feltételeink alakuljanak úgy, hogy békében, közösen munkálkodhassunk nem­zeti programunk megvalósítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom