Dolgozók Lapja, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! DOLGOZOK Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Sajtótájékoztató a MÉM-ben Mezőgazdaság és környezetvédelem Az elmúlt években nem csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üze­mek által okozott környe­zetszennyezés, ámbár né­hány környezetvédő terme­lési eljárás bevezetése már jelzi : a gazdaságok a ko­rábbinál többet törődnek a termőföldek, az erdők és az élővizek védelmével — er­ről adtak tájékoztatást kedden az újságíróknak a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, va­lamint az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal szakemberei a MÉM-ben. Amint elhang­zott, környezet- és a ter­mészet megóvása igazán ott hatékony, iphol a gazdálko­dás szerves részévé vált. Jelentős siker például, hogy a Balaton vízgyűjtő terüle­tén 16 nagyüzemi állattele­pen szüntették meg a híg­trágyás tartástechnológiát, illetve számolták föl ma­gát a telepet. Ehhez ha­sonló program kezdődött az idén a Velencei-tó térségé­ben. Mindkét területen — az országos program része­ként — úgynevezett térségi melioráció is zajlik. Általá­nos talaj rendezésre 1986- ban több mint 2,5 milliárd forintot fordítottak a gazda­ságok, ebből mintegy 1,6 milliárd forintot tett ki a központi támogatás. Tavaly mintegy 16 ezer hektárral csökkent a me­zőgazdasági művelés alatt álló terület, ugyanakkor csaknem 10 ezer hektárt tettek újra termővé. A ter­mőföld minőségének védel­mére az elsav'anyodást csökkentő meszezést idén már a tavalyinál nagyobb területeken alkalmazták a gazdaságúk, felhasználva a központi támogatást: a ki­szórt mészanyag után ton­nánként 500 forintot kap­nak. A környezetkímélő termelést segíti, hogy egyre több az üzemeket folyékony műtrágyával kiszolgáló te­lep; ezek a műtrágyaszük­ségletnek ma már több mint az egyötödét biztosítják. Veszélyes hulladékok helytelen kezeléséért 53 millió forintot, szennyvíz- bírság címén 11 millió fo­rintot fizettek ki öt év alatt a mezőgazdasági üze­mek. Az élelmiszeripari üzemeknek évente 180—200 millió forintjába került, hogy nem tudták megolda­ni a szennyezőanyagok mintegy negyed részének ártalmatlanná tételét. A gazdaságok és az élelmi- szeripari üzemek különben a technológiák korszerűsí­tésére 5 év alatt csaknem 100 millió forintot igényel­tek a környezetvédelmi alapból. A jövőben többet kell tenni a hazai erdők védel­méért is. Állapotuk az eu­rópai átlagnál egyelőre jobb, ám amíg négy évvel ezelőtt a faállomány 11 százaléka volt rossz álla­potban, 1986-ban már 12,3 százaléka. Ez is indokolja a környezetvédelmi szem­pontból is fontos erdővé­delmi ellenőrzőhálózat ki­építését. amely tavaly meg­kezdődött. egyeztetés Az SZMT fórumán Érdekképviselet: feltárás, és ütköztetés Tatabányai székhazában tartotta soros ülését a Szak- szervezetek Komárom Megyei Tanácsa. A testület tagjai és a meghívott vendégek — köztük Galántai Pál, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese és Balogh Károlyné, a SZOT munkatársa — elsőként az SZMT vezető, irányító munká­jának továbbfejlesztését célzó határozati javaslatot vitatták meg Osvald Gyulának, az SZMT titkárának előterjesztésé­ben. Az írásos anyag külön fe­jezetben foglalkozik az SZMT, az elnökség, a réteg- és munkabizottságok, váro­si, nagyközségi, községi bi­zottságok, az SZMT intéz­ményei tevékenységének korszerűsítésével. Néhány a sok-sok elvi és konkrét javaslatból A kép­viseleti tevékenység fejlesz­tésének alapkérdése ön­álló szakszervezeti állás­pont kialakítása minden, a dolgozókat érintő fontos kér­désben. A ielenleginél bát­rabb és nyíltabh érdekfeltá­rásra egveztetésre és üt­köztetésre van szükség. A tagság érdekeit iobban szol­gáló szemléletnek és a cél­ratörőbb jellegnek erősödnie kell a tervezés során is. Ezért az SZMT üléstervét rugalmasan, az életre nyitot- tabban, a folyamatokra ér­zékenyebben kell kezelni. Mindig legyen világos, mit döntött a testület. Ajánlásai alkotóbbá és orientálóbbá tételéhez, az összmozgalmi jelleg érvényesítéséhez kér­je ki a középszervek, a szakszervezetek település­helyi bizottságainak véle­ményét. Az előterjesztések rövidebbek és életszerűbbek legyenek, a szóbeli kiegészí­tésekből derüljenek ki az előterjesztés készítése során tapasztalt vélemények és javaslatok. A határozati javaslat ké­szítőjéhez kérdést nem in­téztek a testületi ülés részt­vevői, véleményüket négyen mondták el. Mindannyian hangsúlyozták, hogy idősze­rű az SZMT vezető-irányító tevékenységének fejlesztése és néhány továbbgondolkodás­ra ösztönző mondat is elhang­zott. Például szóba került, hogy a tagság nyílt, őszinte és főleg naprakész infor­mációkat igényel, ehhez ha­tékonyabban kellene igénybe venni a tömegkommunikáci­ós eszközöket. Az iparági szakszervezetek vezetőit nem a kellő mértékben ismerik a szakszervezeti tagok, ör­vendetes viszont, hogy az SZMT-tagjait ismerősként üdvözlik a gazdálkodó egy­ségeknél, Az autóvezetésnél bevált „lassan gyorsíts” elv nem jó a szakszervezeti munkában, inkább a kicsit furcsán hangzó, de reális ieénvt „kielégítő” elvet kell alkalmazni, azaz „Gyorsan avorsíts!” — hangzott el töb­bek között. A határozati javaslatot — Osvald Gyula összefoglalója után — a testület elfogadta, maid egyéb ügyeket tár­gyalt. Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át A 43. szabad május 1. tiszteletére ren­dezett ünnepséget április 28-án, a Kris­tály Vendéglátó Vállalat Tatabányán, a KPVDSZ művelődési házában. Beier- meiszter György, a vállalat igazgatója adta át a kollektív és egyéni elismerése­ket. 50-en kaptak Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, 25-en aranygyűrűt, 25 éves mun­kaviszony után. A Kristálynál 351-en dolgoznak szocialista brigádokban, 10 kollektíva szerezte meg az arany, 12 az ezüst, 5 a bronz fokozatot és egy a zöld­koszorút. A Vállalat Kiváló Ifjúsági Bri­gádja címet a hidegkonyba Barátság ne­vet viselő kollektívája kapta. A vállalati ünnepségen az elismerések mellett közel 1 millió forint jutalmat kaptak a dolgo­zók, a munkában élenjárók. Idén még magasabb a cél Elismerő oklevél a tardosbányaiaknak A Tardosbányai Építőipa­ri Szövetkezet 1986-ban fenn­állása óta a legeredménye­sebb évet zárta. Ez volt az előzménye annak az ünnepi küldöttgyűlésnek, melyre a minap a községi pártházban gyülekeztek a dolgozók vá­lasztott képviselői és a meg­hívott vendégek. Az elnök­ségi asztalnál foglalt helyet Szalai László, az MSZMP Tata Városi Bizottságának titkára, Görbe Bálint, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium osztály- vezetője, Pintér Vilmos, az OKISZ osztályvezetője, Tóth Mihály, a KISZÖV elnöke és Kun Zsigmond. a Tar­dosbányai Közös Tanács el­nöke. Nagy György, a szövetke­zet elnöke figyelemre méltó eredményeket felsorolva te­kinthette át az elmúlt évben végzett munkát. A tardosbá­Harmincegy bányászbri­gád, öt akna és négy bri­kettgyár nyerte el a ki­váló címet a szénbányászok országos versenyében, ame­lyet tavaly 12. alkalommal hirdetett meg a Bányaipa­ri Dolgozók Szakszervezete és a Bányászati Egyesülés Igazgató Tanácsa. Az ered­ményeket most értékelte a vállalatok versenytitkárai­ból alakított szakértői bi­zottság. A tavalyi munkaverseny­ben elsőrendű szempont volt, hogy mennyi és mi­lyen minőségű szenet küld­tek felszínre a bányászok. Figyelembe vették az érté­kelésnél azt is, hogy meny­nyire használták ki a mun­kaidőt, milyen mértékben növelték a termelékenysé­get, valamint a frontok elő­rehaladási- sebességét. Mind az üzemek, mind a brigá­dok helyezését a munka­végzés biztonsága, a bal­esetek alakulása is befo­lyásolta. összesen 17 felté­telnek kellett megfelelniük ahhoz, hogy helyezést érje­nyaiak keze nyomát viseli többek között a HVDSZ új gyermeküdülője, a tatai hí­res Cifra-malom, a Főváro­si Tanács Gerecse-tetői gyermeküdülője és jó né­hány felújított lakás, ör­vendetes, hogy nem növe­kedtek a garanciális fel­adatok. összességében a szövetke­zet árbevétele 1986-ban 140 millió forint volt, termelési értéke 131 millió, nyeresé­ge 25 millió forint. Az ered­mények 263 ember munká­ját minősítik. A borítékok is vastagodtak. Tardosbányán, 9,8 százalékos volt a bérfejlesztés. Átlagban az éves kereset 72 600 forint volt, ehhez jött még a kis­vállalkozási díjként kifize­tett 46 500 forint. Eredményes és példamu­tató munkájával a szövet­kezet elnyerte a KISZÖV nek el az országos ver­senyben. Természetesen más-más elbírálás alá es­tek a gépekkel és a hagyo­mányos módszerrel, gép nélkül termelő brigádok, csakúgy, mint a gázkitörés­veszélyes körülmények kö­zött, illetve a külszíni fej­téseken dolgozók. A bizottság megállapítot­ta: a széles körű munka­verseny nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szénbányászat dolgozói tel­jesítették .1986. évi tervü­ket, - a lakosság közvetlen ellátására pedig a terve­zettnél többet, 5 millió 360 ezer tonna tüzelőanyagot szállítottak. Tervek túltelje­sítésével a vágathajtó bri­gádok is elegendő új mun­kahelyet tártak fel, készí­tettek elő az idei eszten­dőre. A verseny győzteseinek a kitüntetéseket és az azzal járó jutalmakat a legtöbb bányavállalatnál a május elsejei ünnepségeken adják át. által meghirdetett szocialis­ta munkaverseny II. helyét és ezzel együtt az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium „Elismerő Oklevelét”. Az erről szóló okmányt Gör­be Bálint nagy taps köze­pette adta át Nagy György­nek. Rendek József gépkocsi- vezető Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vehe­tett át. Elnöki dicséretben és pénzjutalomban része­sült Király Mária segédmun­kás, Blaschek Ferenc laka­tos, Szciler János kőműves, tlttó Ferenc villanyszerelő és Árendás József ipari­üzemvezető. Zárszavában Varga József, a szövetkezet pártalapszer- vezetének titkára „elárul-, ta”, hogy ez évi munkájuk­kal a most átvett elismerés­nél is magasabb a cél. Fenyvesi Károly Hz ipar kiváló vállalatai Az ipari miniszter az érintett szakszervezetek el­nökségeivel egyetértésben, 1986. évi munkájuk és a szocialista munkaverseny­ben elért eredményeik elis­meréseként a következő 16 iparvállalatnak adományoz­ta a Kiváló Vállalat címet; Balaton Bútorgyár, Egis Gyógyszergyár, Gardénia Csipkefüggönygyár, Hajdú- Bihar Megyei Textilfeldol­gozó Vállalat, Hunor Pé­csi Kesztyű- és Bőrruháza­ti Vállalat, Ikarus Karosz- széria- és Járműgyár, Ma­gyar Optikai Művek, Ma­gyaróvári Timföld- és Mű- korundgyár, Oroszlányi Szénbányák, Paksi Atom­erőmű Vállalat, Pátria Nyomda, Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat, Pest­vidéki Gépgyár, Soproni Ruhagyár, Telefongyár, Vas». Megyei Patyolat Vállalat. Élenjáró bánvászbrigádok és aknák A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. április 28- án, Kádár János elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, a Központi Bizottság, 1986. novemberi határozata végre­hajtásának és az év indulásának ta­pasztalatairól, valamint a nyugdíj- rendszer megváltoztatásáról, az új vállalati és személyi jövedelemadó- rendszer elveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom