Dolgozók Lapja, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

Városunk Tatabánya V. Á lakótelepek humanizálásának lehetőségei (Kövi János és munkatár­sai pályaműve és az anké- ton elhangzott előadás alap­ján.) A lakótelepek humanizálá­sa szoros kapcsolatban van az elmúlt néhány évtized városépítési kérdéseivel. A lakótelep a tömeges lakás­építés sajátos szüleménye, noha a tömeges lakásépítés a rómaiaktól a középkoron át. mint probléma létezik. Építészeti megközelítés­ben a társadalmi-politikai élet 20. századi térbeli elren­dezése a lakótelep. A lakó­telep, mint utca és tér — alakítás nélküli épülethal­maz jelenik meg. Ezzel meg­szűntek a hagyományos ér­tékek az utca, mint irány, és a tér, mint tájékozódási pont, ahol mindig történik valami, amiért érdemes oda­menni. A mai lakótelepen nem vezeti a szemet semmi, szegényesek a zöldfelületek is. A magas házban lakó ho­rizontjában a helyzeten ja­vítani ma, csak a növényzet­tel látszik megoldhatónak. A földön járó ember hori­zontja már a javítás más perspektíváját is meghatá­rozza: kiegészítő építmények­kel is javítható a helyzet. Fontos szerepet kaphatnak a társművészetek. Egy ját­szótér nívós megoldása a ri­deg tömbbelsőt emberibbé tudja tenni. Lehetőség a színdinamikai eredmények hasznosítása is a homlokzatok alakításában. Magyarországon a huma­nizálás lehetőségeit vizsgál­va, indokolt áttekinteni a történelmi előzményeket. A II. világháború után az új­jáépítés a tömeges lakásépí­téssel látszik megoldható­nak. az akkori politikai veze­TÉRFALELEMEK M=1:100 Árusító pavilonok PANELHÁZ HOMLOKZATI JAVASLATAI M 1 100 ? PANELHÁZ-BUTU OLDALNÉZET VIRÁG TART? :sÔzô lakásbövíté&JÍ ,7 KÓ7HTT M 1 7IY1 alaprajz ÁRNY! KOZOTT NAPPALI'!, j.5vl,(s V6 J 'LOGGIA 1 tés elképzelése szerint, szov­jet mintára. Ez a döntés ma legalábbis részben megkér­dőjelezhető. hiszen kialakul­tak a szoliter jellegű beépí­tések az egész országban, így Tatabányán is. Mind a városközpont, mind a lakótelepek szoliter jelle­gűek, néhány évtized alatt alakultak ki. Nem volt mód rá, hogy az idő is elvégez­hesse a magáét, meg a pénz is kevés volt mindig. Ho­gyan lehetne kialakítani az elsődleges információrend­szert (utca, tér) Tatabányán? Ügy gondoljuk, hogy az ál­talunk javasolt térfalrend­szer mind szellemi, mind fi­zikai értelemben megfelelő életteret biztosít a város- központnak. (1. kép) A paneles lakóházak sivár, dobozjellegű megjelenését változatosabbá tudjuk tenni a homlokzatok gazdagításá­val, árnyékolók, loggiák rá­építésével. (2. rajz) Az aplikációk leérnek az utcáig, megteremtve ezzel a épített , JÁTSZOTER- AXONOMETRIA ML200 A tervrajzokat Kövi János és munkatársai készítették panelházak ma egymásmel- lettiségének (tüzrendészeti okok miatt) feloldását, mint­egy kaput nyitva közöttük. Ezekben a kiegészítő épít­ményekben mód lenne kü­lönféle közösségi funkciók kialakítására, amelynek üze­meltetési feltételeit szerve­zetileg is kialakíthatónak tartunk. (3. rajz) A házak közötti távolsá­got csökkenteni tudnánk a megoldással, megteremtőd­ne a kapcsolat a házak és az ember között. (4. rajz) Bemutatunk a pályázatban egy épített játszóteret, amelyben a játék alkotó mó­don folyik, berendezések a mai lakótelepek játszóterei­nek berendezéséhez képest lényegesen gazdagabb. (5. rajz) A térburkolatok igényes megválasztása is emelheti a lakótelepek minőségének színvonalát. összeállította: Simon Sándor Hírünk az országban POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉLET AHOL a telefonkönyveket szerkesztik. Számítógépen az előfizetők adatai. 111. = Nép- szabadság, 51. sz. 5. I. — Az év végén a Komárom megyei telefonkönyv is meg­jelenik. (d., j.) : Átadták az idei Ifjú­sági Díjakat. = Magyar Nem­zet, 62. sz. 3. I. — Komárom megyei kitünte­tettek. A DOROGIAK Dorogért. = Népszava, 75. sz. 7. 1. — A településfejlesztő moz­galom 1986. évi eredményei. [ELHUNYT Pálos István se­gédpüspök, az Esztergomi Pap­nevelő Intézet rektora.] = Ma­gyar Hírlap, 75. sz. 7. !. ; — Népszava, 75. sz. 8. 1. FELISMERTÉK egymásra­utaltságukat. Hat megye ösz- szefog. = Népszava, 58. sz. 1. I. ; — Magyar Hírlap, 61. sz. 4. I. — Együttműködési szerződés az Észak-dunántúli megyék ta­nácsai között. F. G. : Tatabányai esküvő — videóval. = Népszabadság, 63. sz. 4. 1. — A Tatabányai Családi In­tézet új szolgáltatásáról. GERGELY László: „Tűzgyúj­tás” előtt Dorogon. = Magyar Nemzet, 72. sz. melléklet, 3. I. — Az épülő égetőmű környe­zetvédelmi kérdései. [HORVÁTH Istvánnak, az MSZMP KB titkárának látoga­tása Komárom megyében.1 = Magyar Hírlap, 66. sz. 6. 1.; — Magyar Nemzet, 66. sz. 3. 1.; — Népszabadság, 66. sz. 5. I. AZ IPARI bizottság ülése a szénbányászatról. U.j remények, régi gondok. Magyar Hír­lap, 56. sz. 1—5. I. — Komárom megyei vonat­kozásokkal. JUHÁSZ Erzsébet: Dózer nélkül. Megújuló történelmi városok. 111. Magyar Hírlap, 56. sz. ő. 1. — Esztergom. (k. k.) : Halpusztulás a Nyúj­tó-tóban. Keresik a tettest. — DOLGOZÓK 1987 március A vízminták nem vezettek nyomra. = Népszava, 55. sz. 16. 1. — Vízszennyezés a Tatabá­nyai Szénbányák Jószerencsét Horgász Egyesület környei ta­vában. KÖRNYEZETVEDELMI nap ’87. = Magyar Horgász, 3. sz. 18—19. 1. — Horgász környezetvédelmi nap, Ács, Esztergom. LEHETNE jobb? = ötlet, 11. (247) sz. 13. 1. — Az Országos Mentőszolgá­lat járműparkja. — Komárom megyei vonatkozásokkal. MÁRCIUS 21. alkalmából. Megemlékezések a Tanácsköz­társaságról és a KISZ megala­kulásáról. 111. = Népszabad­ság, 69. sz. 1—3. I. — Tatabányán. MEGKEZDŐDÖTT a tavaszi ülésszak. A földkódex tervezet az Országgyűlés előtt. = Nép- szabadság, 67. sz. 1—3. 1.; — Magyar Hírlap, 67. sz. 4. I.; — Magyar Nemzet, 67. sz. 3. 1. — Zsolnay Katalin országgyű­lési képviselő hozzászólása. AZ ORSZÁGGYŰLÉS egész­ségügyi bizottságának ülésén a társadalombiztosítás reformját szorgalmazták. = Magyar Nem­zet, 72. sz. 3. 1. — Dr. Hargittaí Mária, a me­gyei tanács igazgató-főorvosá­nak hozzászólása. NAGY Endre: Kenyér és ka­lács . . . Egy falukutató szo- ciálkrónikája Tardosbányáröl és népéről. Üj Forrás, 2. sz. 36—44. 1. ROMAI katolikus főpapok ki­nevezése. Dr. Paskai László az esztergomi érsek. =? Magyar Hírlap, 56. sz. 1. 1.; — Nép- szabadság, 56. sz. 4. I. A SZÁZHALOMBATTAI hal- pusztulások. — Mérgező anyag került a környei tóba. Nép- szabadság, 76. sz. 9. 1. TERMÉSZETVÉDELEM a föld­törvény-tervezetben. Ülésezett a parlament településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. Népszabadság. 60. sz. 5. I.; — Magyar Nemzet, 60. sz. 3. I. — Zsolnay Katalin, Komá­rom megyei képviselő hozzá­szólása. (Vincze) : Barátságünnep Ba- konysárkányon. = Szabad Föld, 13. sz. 5. I. — A faluünnepségről. GAZDASÁGI ÉLET AVAR László: IKR-közgyűlés Bábolnán. Kritikusan és meg­alapozott bizakodással. = Ma­gyar Mezőgazdaság, 10. sz. 5. I. — Tervtárgyaló közgyűlés. BÁNKI András: A tervezett ütemben halad a vízlépcső- rendszer alvízcsatornájának építése. Az idén jól startoltak a magyar építők. = Magyar Hírlap, 76. sz. 3. 1. BENEDEK István Gábor: Job­bító szigorúság. = Népszabad­ság, 76. sz. 5. 1. — A pénzügyminisztrium re­vizorai 1986-ban 84 Komárom megyei gazdálkodó egységet vizsgáltak meg. BIZTONSÁGI szemle a doro­gi bányákban. Hír. Magyar Hírlap. 60. sz. 7. 1.; — Nép­szava, 60. sz. 5. I. BONYHÁDI Péter: Mezőgaz­daság. Tőke külföldről. Vegyes vállalatokra várva. Nem csak a pénzt hozzák. = Magyaror­szág, 12. sz. 25. I. — Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. CSEH János: Lenyelték a békát. Nag.yigmánd újra egye­nesben. Népszava, 54. sz. 4. 1. — A Nagyigmándi Üj Élet Tsz gazdálkodása a helyi Jó­kai Tsz-szel való egyesülés után. DOBÓ László: Beszámoló az 1986. évi vegyészkonferenciáról. Magyar Kémikusok Lapja, 3. sz. 11. I. — A Kőbányai Gvógyszer- árugvár dorogi gyáregysége ál­tal kidolgozott technológia a hulladékgázok megsemmisíté­sére. A DUNAI vízlépcsőrendszer. (Lehetőség a gyorsabb befeje­zésre. — A vízlépcsőrendszer­hez kapcsolódó kutatási prog­ramról.) Magyar Hírlap, 61. sz. 1—5. 1.; — 60. sz. 1. 1. F. S.: ötvenezer tonna szén — terven felül. Költségcsökken­tés, gépkihasználás, munka- szervezés. Százhúszezer óra tár­sadalmi munkára. — A bizton­ság fokozása számítógéppel. = Népszava, 70. sz. 1. 1. — Oroszlányi Szénbányák. FEHÉR tejből sokszínű. Fe­jértej-kinálat. = Figyelő, 13. sz. 18. 1. — A Fejér és Komárom Me­gyei Tejipari Vállalat termék- szerkezete. HARMINCÖTEZER tonna szén a hét végén. Rendkívüli mű­szakokban dolgoztak a bá­nyákban, gyárakban, vasútnál. = Népszabadság, 63. sz. 1. 1. — A Komárom megyei szén­bányák eredményei. KORÁNYI G. Tamás: Ten­gerszem. 111. == ötlet, 11. (247) sz. 17. 1. — Pilisi Tájvédelmi Körzet. Víztározó létesítésének terve. Prédikálószék, Dömös. KORSZERŰSÍTIK a tatabá­nyai hőerőművet. Hír. = Ma­gyar Hírlap, 56. sz. 3. 1. ; — Magyar Nemzet, 56. sz. 12. I. KÖVÁRY Péter, E. : Meg­újúlás gondokkal. A Kontakta három éve meg a negyedik. = Népszabadság, 58. sz. 4. 1. — A Kontakta oroszlányi üzeméről. KUBINYI László: A vízjár­ványok alakulása az ivóvízel­látás fejlődése során Magyar- országon. = Egészségtudomány, 1. sz. 3—9. 1. — Esztergomra vonatkozó adatokkal. MEGSZŰNT a készenlét a nagyegyházi bányában. = Népszabadság, 57. sz. 8. 1. — A Tatabányai Szénbányák bányaüzemének helyzete a feb­ruári vízbetörés után. SEGÍTIK a lakásépítő fiata­lokat Tatabányán. Hír. Ma- gyíar Nemzet, 64. sz. 8. I. ; — Magyar Hírlap, 64. sz. 6. 1.; — Népszava, 64. sz. 7. 1. AZ ÜJ építőelemet, a Duri- solt mutatták be Tatabányán, a hazai építőipar képviselőinek. Hír. ~ Magyar Nemzet, 59. sz. 6. I. VÁJNÁ György: A nagyegy­házi vízbetörés után. Kételyek és tények a térség új hányái­ról. III. — Magyar Hírlap, 55. sz. 5. I. — A Tatabányai Szénbányák nagyegyházi és mányi bányái­ról. A bányászat hatása a Du­nántúli Középhegység vízház­tartására. VÄRKONYI Tibor—BEJCZI Katalin: A levegöszennyezett­ség egészségkárosító hatásának gazdasági vonatkozásai ha­zánkban. = Egészségtudomány, 1. sz. 34—36. 1. — Komárom megyei vonatko­zásokkal. MŰVELŐDÉS BOZÓKY Margit: Komárom megye földrajzi nevei. = Hon­ismeret, 2. sz. 79—80. 1. — Könyvismertetés. BÖRÖNDI Lajos: „Ha majd a gyötrelem kialszik.” — Pálos Rozita lírája. = Üj Forrás, 2. sz. 12—16. 1. FÖLDESS Y Dénes: A zseni édesapja. Rubik Ernő Rubik Ernőről. 111. = Siker, 3. sz. 18—19. 1. — Rubik Ernő és Mitter La­jos 1937-ben repülögépgyártó üzemet alapított Esztergom­ban. GÖRÖG Athéna: A romanti­kus tanár. 111. = Népszava, 62. sz. 7. 1. — Bánhidy László esztergomi tanárról, Ifjúsági Díjjal való kitüntetése kapcsán. GYÖRFFY Klára, Sz.: Sméja Miklós emlékkiállításának meg­nyitása. III. = Rajztanítás, 2. sz. 27—28. 1. JÓNÁS Ilona: Tanulmányi sé­ták, kirándulások az általános iskola 6—8. osztályában. = Földrajztanítás, 1986. 6. sz. 129— 147. 1. — A Komárom megyei látni­valókról is. KOMÁROM a fővárosban. 111. — Magyar Hírlap, 60. sz. 6. 1. — A Komárom megyei mű­vészek kiállítása a Csontváry Teremben. KOPPÁNY Zsolt: Látható a póráz? Zolnav Vilmos és fe­lesége emlékére. = Üj Forrás, 2. sz. 48—53. 1. — Z. V. Esztergomban élt és dolgozott. KÖRMENDI Géza: Irodalom­történeti kistükör. VIII. Iro­dalmi élet Tatán és környékén. 1849—1919. = Üj Forrás, 2. sz. 93—96. 1. LÁNG János: Általános is­kola és tornacsarnok. Kisbér. III. Magyar Építőipar, 1—2. sz. 28. 1. — Az 1986-ban épült iskola bemutatása. LENGYEL Béla: Gróh Gyula születésének centenáriumára. = Magyar Kémikusok Lapja, 3. sz. 93—94. 1. — G. Gy. vegyész, akadémi­kus Esztergomban született. MÁCZA Mihályi: A jubiláló komáromi múzeum. = Irodal­mi Szemle, 2. sz. 148—153. 1. — A Rév-komáromi múzeum alapításának 100 éves forduló­lója. A MADÁCH Kiadó új köny­vei. = Irodalmi Szemle, 1. sz. 89. 1. — Megjelent a Komáromi Múzeum 100 éve c. könyv. NAGY Lajos, E. : A tehetség sújtólégrobbanása. (Uhrinyi Já­nos: Leszállás.) = Üj Forrás, 2. sz. 91—92. 1. — Uhrinyi János Oroszlány­ban élő költő könyvéről. ORTUTAY András: Komá­rom Megyei Levéltár 1986. no­vember 24—28. = Levéltári Szemle, 1. sz. 98—99. I. — A 13. Komárom Megyei Levéltári Napok eseményei. RÁKÁSZ Mihály: A „több­könyvűség” kevés a korszerű oktatás és nevelés megvalósí­tásához. = Könyvtáros, 1. sz. 26—27. 1. RÉGÉSZETI ásatások Bős— Nagymaros térségében. = Nép- szabadság, 65. sz. 9. 1.; —Nép­szava, 65. sz. 12. 1. — Az Esztergomban és kör­nyékén folyó ásatásokról. TRUGLY Sándor: A Péczeli József honismereti szakkör munkájáról. = Honismeret, 2. sz. 63. 1. — Rév-Komárom. WEHNER Tibor: „Életutam mentén.” Utolsó beszélgetés Ker+i Károly grafikusművész­szel. 111. = Üj Forrás, 2. sz. 60—64. 1. — K. K. Tatán élt. SPORT HOLL AI Andrea: Meglátod, rendbe jönnek majd a dolga­ink . . . III. = Képes Sport, 12. sz. 5. 1. — Temesvári Miklósról, a TRSC labdarúgó-edzőjéről. SZABÓ Sándor: „Nyugi, fiúk!” = Labdarúgás, 2. sz. 9. 1. — Lakatos Károly, a TBSC labdarúgója nyilatkozik a csa­patról. VAD Dezső: Ki rúg a labdá­ba? 111. — Magyar Hírek, 5. sz. 21. 1. — A tatabányai őszi gólki­rály, Vincze István. JÓZSEF ATTILA MEGYEI KÖNYVTÁR TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLATA LAPJA 1987. április 25., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom