Dolgozók Lapja, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓK 1987. április 1., AZ MSZMP XLII. évf., 77. szám KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA SZERDA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 1,80 forint Lázár György beszédével Uj polietiléngyárat avattak A leninvárosi Tiszai Ve­gyi Kombinátban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács ölnöke ked­den ünnepélyes külsőségek közepette felavatta a nagy­üzem új létesítményét, a li­neáris polietiléngyárat. Az új üzem Ikészárucsarnoká- ban megtartott avatóünnep­ségen Pintér Imre, a TVK pártbizottságának titkára köszöntötte a gyár építésé­ben és felszerelésében részt vevő mintegy félszáz válla­lat képviselőit, és p megie- lent vendégeket, közöttük Fejti Györgyöt, a Borsod me­gyei pártbizottság első tit­kárát. Ladányi Józsetet, a megyei tanács elnökét Ka- polyi László ipari minisz­tert. Ryozo Moait. Japán budapesti nagykövetét, va­lamint a beruházás tervezé­sében és kivitelezésében je­lentős részt vállaló ianán és amerikai cégek vezetőit. Az új gyár a magyar be­ruházási gyakorlatban rend­kívülinek számító munka- ütemben. az eredetileg ter­vezett 35 hónappal szemben 28 hónap alatt, a költségelő­irányzat betartásával készült el. A beruházás megvalósí­tásában részt vevő hazai vállalatok közül a legjelen­tősebb munkálatokat a töb­bi között a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (Vegyépszer), a 31. Sz. Ál­lami Építőipari Vállalat, va­lamint a Gyár- és Gépsze- rélő Vállalat végezte. Az itt készülő lineáris polietilén- kedvezőbb fizikai tulajdon­ságokkal rendelkezik a ha­gyományos polietilénnél, al­kalmazása gazdaságosabb. A gyáravatón Huszár An­dor, a TVK Állami-díjas ve­zérigazgatója tett jelentést a Minisztertanács elnökének a beruházás elkészültéről. El­mondta. hogy a próbaüzeme­lést a tervezettnél hét hó­nappal korábban kezdhet­ték meg. s az új gyár a si­keres próbaüzem után már folyamatosan termel. A be­ruházás 5,3 milliárd forintba került, ami 300 millióval ke­vesebb a tervezettnél. Az avatás időpontjáig 64 ezer tonna lineáris polietilént készítettek, s ennek ielentős részét exportálták Ebben az évben az eredetileg elő­irányzott 120 ezer tonna he­lyett legalább 135 ezer ton­na terméket kívánnak elő­állítani. ami megközelíti a gyár tervezett névleges ka­pacitását. Ezután Lázár György mon­dott avatóbeszédet. Tolmá­csolta a Tiszai Vegyi Kom­binát dolgozóinak Kádár János, az MSZMP főtit­kára és a Miniszterta­nács üdvözletét, s elismerés­sel szólt a munkában részt vevő hazai és külföldi vál­lalatok (kitűnő együttműkö­déséről. Elsősorban ennek köszönhető — hangsúlyozta —, hogy a beruházás a ter­vezettnél gyorsabban és ala­csonyabb költséggel valósult meg. A mai gyáravatás ipar- politikai esemény hazánk­ban — mondatta Lázár György —. annál is in­kább mert az úi lineáris polietiléngyár évente három és fél milliárd forinttal ja- vítia az ország devizamér­legét. Csak ilyen üzemekkel nyílik lehetőség a világszín­vonalhoz való felzárkózásra, arra, how a magyar termé­kek a nemzetközi piacokon is versenyképesek legyenek — mondotta egyebek között. Az avatóünnepségen ki­tüntetéseiket adtak át a gyár tervezésében, építésében és felszerelésében kimagasló érdemeket szerzett több mint 200 dolgozónak. Ilczél György Óbudára látogatott Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tag­ja, az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézeté­nek főigazgatója kedden a főváros III. kerületébe lá­togatott. Az óbudai program a BUDAPRINT PNYV tex­tilfestőgyárában kezdődött; ahol a PB tagja, Steiner Arnold, a kerületi pártbi­zottság első titkára, Kiss Imre tanácselnök, vala­mint Kolozsvári János ve­zérigazgató és Vörös Gyula pb-titkár társaságában meg­tekintett több üzemegysé­get, köztük a közelmúltban átadott korszerű, nagy tel­jesítményű Coler fehérítő­gépsort és a TEXTIMA gé­pet, amelyektől a termelé­kenység növelése mellett a késztermékek minőségének és a dolgozók munkakörül­ményeinek javulását várják. A vállalat és a gyár vezetői tájékoztatták a vendéget a nem könnyű helyzetben le­vő textilipari vállalat gaz­dasági eredményeiről, gond­jairól és a dolgozók hangu­latáról. AcZél György ezután ellá­togatott a tanév elején át­adott békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba. A program a kerületi pártbizottságon folytató­dott: Aczél György, a Mar­xista—Leninista Esti Egye­tem tanáraival, vezető pro­pagandistákkal folytatott kötetlen beszélgetést a poli­tikai oktatásról. aktuális ideológiai kérdésekről. A látogatás befejezése­ként a Politikai Bizottság tagja aktívaértekezleten ta­lálkozott a kerület kommu­nistáival, dolgozóival, és válaszolt a lakosságot fog­lalkoztató kérdésekre. Rohamléptekben fejlődött a bányászváros Ünnepi tanácsülés Dorogon A Dorogi József Attila Művelődési Központ zászló­díszbe öltözött színházter­mében Dorog felszabadulá­sának 42. évfordulója tisz­teletére ünnepi ülést tar­tott a bányászváros tanácsa. Az eseményen részt vett Dékány Sándor, az MSZMP Dorog városi bizottságának első titkára, Tóth István, az MSZMP Esztergom városi bizottságának titkára, Sas­vári József országgyűlési képviselő, ott voltak a vá­ros és vonzáskörzete gazda­sági egységeinek, intézmé­nyeinek párt- és állami szervezeteinek képviselői, valamint a testvérváros, Handlova küldöttei. A helyi Erkel Ferenc Ze­neiskola növendékeinek fanfárjai jelezték a tanács­ülés kezdetét. Himnuszunk közös eléneklése után, a Dorogi Szénbányák egyesí­tett vegyes karának színvo­nalas, nagy tapsot arató műsora következett. A város — akkor még község — felszabadításáért vívott, sok áldozatot köve­telő harcokról dr. Gordos Géza, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának tit­kára szólt ünnepi beszédé­ben. A felszabadulás óta rohamléptekben fejlődő Dorog eredményeinek átte­kintése után beszélt a bá­nyászváros rövid- és hosz- szabb távú feladatairól is. A megemlékezés után Jozef Juricsek tanácselnök, a hand lovai delegáció ve­zetője köszöntötte az ün­neplő várost és gyönyörű, piros-fehér-zöld színű vi­rágcsokrot — Jozef Juri­csek barátsáigcsokornak ne­vezte — adott át Csuha Józsefnek, a dorogi tanács elnökének. Hagyomány, hogy ezen a felszabadulást köszöntő ün­nepi tanácsülésen értékelik a „Dorogiak — Dorogért” társa dalmimunka-mozga- lom eredményeit. Az el­múlt évben a dorogiak — és ez is hagyomány már — nagyon sokat tettek a város szépítéséért, az életkörül­mények javításáért és így nem véletlen, hogy a leg­fontosabb munkák felsoro­lásakor a bőség zavarával küszködött Csuha András, a mozgalom elnöke. A legtöbb társadalmi munkát végzőik közül negy­venötén emléklapot vehet­tek át. Tízen — a DSZV Mész- és Asványőrlő üze­me, a Május 1. Ruhagyár dorogi telepének Gagarin szocialista brigádja, a Do­rogi Fémszerkezeti Vállalat József Attila szocialista brigádja, Csepei Tibor ze­neművész, Tóth István, a DSZV vezérigazgatója, Go­dó László, a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregységének igazgatója. Kárpáti Csaba, a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat­tól, Puchner Ferenc, a DSZV tervezőirodájából és Csuha József, a városi ta­nács elnöke — kapták meg tevékenységük elismerése­ként a „Dorogiak Dorogért” plakettot. Az ünnepi tanácsülés az Intertiacionálé hangjaival, ért véget. Ülést tartott a Komárom megyei Közlekedésbiztonsági Tanács A legfontosabb a megelőzés Horváth Dénes elöljáró­ban emlékeztetett arra, hogy kiemelt feladatot képezett (és képez) a gyermekek és az idős gyalogosok védelme, az ittas vezetés megelőzése, valamint az ittasan vezetők­kel szembeni szigorúbb fel­lépés. A korábbi adatok elemzését követően a meg­előzést szolgáló feladatokat határozták meg az illetéke­sek. Az MKBT erős és gyümöl­csöző kapcsolatokat alakí­tott ki a megelőzés érde­kében a társ-közlekedési szervekkel, valamint a gaz­dálkodószervek vezetőivel. A tényeket elemezve meg­állapítható, hogy a megelő­zést szolgáló felvilágosítás, ismeretterjesztés, és az ösz- szehangolt rendőri intézke­dések eredményesebbé vá­lását jelzi az a tény, hogy a megyében tavaly alapve­tően nem romlott a közle­kedési fegyelem. Ezt a kö­vetkeztetést támasztja alá, hogy a gépjárművek száma 4,8 százalékkal növekedett, viszont a személyi sérüléssel járó közúti balesetek szá­ma 5,7 százalékkal csökkent. Ennek értékét akkor érez­zük igazán, ha belegondo­lunk, hogy a rideg számok mögött emberek, családok sokasága van. Horváth Dénes arra is rámutatott, hogy a halálos kimenetelű balesetek, saj­nos, növekedtek. A legtöbb baleset Tatabányán, Komá­romban és Esztergomban, valamint e városkörnyéki területeken következett be. Az illetékes szervek, köz­tük az MKBT és az OKBT nagy energiát fordítottak az ittas vezetés elleni felvilágo­sításra, meggyőzésre, azon­ban ennek ellenére sem si­került a gépjárművek veze­tőit ráébreszteni a vezetés előtti (közbeni) italozás ve­szélyességére. 1985-ben a közlekedési balesetek 14,5 százalékát okozta ittas veze­tő, tavaly ez az arány már 18,3 százailékra emelkedett. A balesetet okozók adata­it vizsgálva Horváth Dénes megállapította, hogy a leg­több balesetet 1986-ban is a személygépkocsi-vezetők okozták (szám szerint 228- at). A gyalogosok 83, a ke­rékpárosok 49 balesetet okoztak. Az MKBT titkársága úgy vélekedik, hogy a balesetek megelőzése érdekében töb­bet kell foglalkozni a tanu­lóifjúság közlekedési is­mereteinek gyarapításával. A balesetek közvetlen okait elemezve kiderült, hogy gyorshajtás miatt 130, az el­sőbbségi jog meg nem adá­sa következtében 89 baleset következett be. (A gyalogo­sok hibájából 82 baleset eredt.) A közlekedési bal­esetek több, mint kétharma­dai!) lakott területen tör­tént. Ügy tűnik, hogy a ta­vasszal és a nyár elején a veszély lebecsülése gyako­ribb, mint máskor, 1986. májusában és júniusban 31- en(!) haltak meg a megyé­ben közúti baleset következ­tében. Az anyagi kár (1986-ban a biztosítók 92 millió forin­tot fizettek ki erre a célra) is mutatja, hogy számos te­endőnk van még a közúti balesetek megelőzése érde­kében. Majdnem 100 millió fo­rint a kár! Ez is azt sugall­ja, hogy érvényt kell sze­rezni az „Együtt, egymá­sért” jelszónak. Meg kell értetni, hogy az agresszív vezetési stílus, az italozás előbb-utóbb kárhoz, illetve- tragédiához vezet. A gépjárművezetés fel­tételei nem javultak, álla­pította meg Horváth Dénes„ bár a tanácsi szervek és a. közúti igazgatóságok ere­jükhöz mérten sokat tettek az utak biztonságossá téte­léért. Az általuk kifizetett mintegy 200 millió forint azonban csak a kiemelt be­ruházásokra és a halaszt­hatatlan javításokra volt élég. A- megelőzést szolgálják a különböző ellenőrzések. Tavaly a Közlekedési Fel­ügyelet szakemberei 7146 gépjárművet ellenőriztek a közúton, 269 esetben észlel­tek hiányosságot. A rend­őri szervek 52521 közúti jár­művet ellenőriztek és 6281 esetben állapítottak meg vét­séget, szabálytalanságot. A 14 ezer alkoholszondás vizs­gálat során 1033 esetben ta­pasztaltak ittasságot. A szükséges intézkedéseket megtették. Közlekedési szabálysér­tés miatt 3355 személy ellen tettek feljelentést. A hely­színen 1432 gyalogost és 37415(1) gépjárművezetőt bírságoltak meg enyhébb- fokú szabályszegés miatt, 628 személy vezetői engedé­lyét pedig bevonták. Idén is hasonló szigorúsággal lépnek fel az illetékesek a. köz érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Egy apró figyelmetlenség és máris baj történik Dr. Kerék József ezredes, megyei rendőrfőkapitány köszöntötte a közlekedésbiztonságért tevékenykedő aktívákat marom Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Horváth Dénes rendőr alezredes, az MKBT ügy­vezető elnöke adott számot a tanács tavalyi tevé­kenységéről és a megye közlekedésbiztonsági hely­zetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom