Dolgozók Lapja, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓK Cselekedni kell! Ülést tartott a KISZ KB Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetség szék­házában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Stark Antal, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Gazsó Ferenc művelődés- ügyi miniszterhelyettes és Ábrahém Kálmán államtit­kár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. Az ülésen jelen volt Deák Gábor ál­lamtitkár, az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal elnöke. A KISZ kongresszusának határozata kiemelt figyel­met fordít a tizenéves kor­osztályok mozgalmi tevé­kenységének fejlesztésére. E program kezdeti tapasz­talatairól Králiikné Cser Erzsébet KB-titkár adott tájékoztatást. Kiemelte: a program indítását segítette, hogy a határozat fő céljai és az oktatási reform ele­mei összhangban vannak egymással. A KISZ tavaly saját forrásaiból 11 millió forintot fordított a középis­kolákban működő diákkö­zösségek támogatására, a pedagógusok munkájának elismerésére. Hasznosak voltak az országos és a me­gyei KISZ-vezetők ősszel megtartott iskolalátogatá­sai. az oktatási intézmé­nyek állami és pártvezeté­sével folytatott konzultá­ciók. Ezek az eszmecserék további lendületet adtak a programban megjelölt fel­adatok teljesítéséhez. Tavaly már eredmények is mutatkoztak: sok he­lyütt jöttek létre szakkö­rök, művészeti csoportok, önképzőkörök, a közössé­gek kialakították önkor­mányzatúkat, s jól halad a diák sportkörök, -egyesüle­tek szervezése is. Ugyanakkor a testület több kedvezőtlen jelenség­re is felhívta a figyelmet: egyelőre kevés a tanórán kívüli nevelést, a demok­ratikus diákközéletet tevé­kenyen támogató középisko­la. Sok helyen még a mű­velődési irányítás is bi­zonytalan a diákmozgalom támogatásában, és a KISZ szervei sem fordítanak min­denütt kellő figyelmet a pedagógusok megnyerésé­re, munkájuk segítésére. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a KISZ ott ké­pes a megújulásra, ahol az iskolai pártszervezet meg­felelő figyelmet szentel az ifjúsági szövetség törekvé­seire. A KISZ tizenéves prog­ramjának megvalósulása érdekében továbbra is tá­mogatja az oktatás reform­ját. Ennek, szellemében'- a Művelődési Minisztérium­mal közösen kezdeményezi a nevelőtestületek pedagó­giai munkájának elismeré­sét. Fontosnak tartja, hogy folyamatos együttműködés alakuljon ki a KISZ és az állami szervek között; a Művelődési Minisztérium és az ÁISH külön anyagi esz­közeikkel is segítség a kö­zépiskolai diákmozgalmat. A továbblépés feltétele, hogy a kongresszusi határo­zatoknak megfelelően. az ifjúsági szövetség munkájá­ban a tizenéves korosz­tály és a rétegprogram ez­után is kiemelt figyelmet kapjon. A KISZ továbbra is támogatja, ösztönzi az öntevékeny diákkörök, -ön- kormányzatok fejlődését. A diákmozgalom központjá­ban a KISZ-nek kell áll­nia, ezért az ifjúsági szö­vetségnek fokozott figyel­met kell fordítania az isko­lai szervezetekre, segíteni kell munkájukat, erősíteni politikai jellegüket. (Folytatás a 2. oldalon) Bál — német nyelvű olvasótáborért A kulturális hagyományok, a barátság ünnepe volt A magyar és a bányász­himnusszal kezdődött szom­baton az Árpád Szállóban a megyei svábbál. A HNF me­gyei nemzetiségi bizottsága a bál tiszta bevételét a né­met nemzetiségi anyanyelvi olvasótábor céljára ajánlot­ta fel. E célért húzta a talpalávalót a csolnoki fú­vószenekar is (Födi János vezetésével). A bálra eljött Hambuch Géza, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára. S ott volt Havas Miklós, a HNF megyei titkára. Mintegy háromszáz ven­dég hallgatta Hambuch Gé­za szavait. Nagy örömmel szólt arról, hogy hosszú évek után vég­re ismét van megyei sváb­bál Tatabányán. A négy országos svábbál, után a megyebálok a legjelentőseb­bek, hiszen nem csu­pán mulatság, hanem a né­met kulturális hagyományok ünnepe. Sok barátság szö­vődik, vagy mélyül1 el eze­ken a bálokon, külföldről is érkeznek, érkeztek vendé­gek, tehát a svábbál a ba­rátság ünnepe is. A tisztelt nagyérdeműt a megnyitót követően először a felsőgallai kórus szórakoz­tatta. Ifjú lánykák, deres hajú férfiak és asszonyok ajkán csendültek fel a né­met dalkincs gyöngyszemei. Aztán a Tarjáni Általános Iskola gyermekcsoportja lé­pett fel. A lányok lágy, ka­cérkodó, játékos, szilaj tán­caihoz a nagyszerűen zenélő kisdiákok szolgáltatták a hamisítatlan sváb zenét. Vastapssal köszönték meg a bálozók a kedves műsort. Az arcokon fénylett az öröm, hiszen ezek a gyerekek a letéteményesei, hordozói a kulturális örökségnek. Ismét a csolnoki fúvós- zenekar vette át a főszere­pet. A bálozók mindent be­leadtak, kivilágos-kivirra- datig ropták a táncot. Tudománnyal a népért s a megújulásért A TIT Komárom Megyei Szervezetének IX. küldöttgyűléséről Küldöttek és felszólalók, balról Bárdos István, a Magyar Népművelők Országos Egye­sületének Komárom megyei, jobbról Gergely György, az MSZMP Komárom Megyei Bi­zottságának ideológiai titkára.-------------------------Ç---------------------------------------------------------------------------­A tudományos ismeretterjesztés folyamata öt­éves ciklusokra osztható. A TIT megyei szervezetének életében is az 1987-es esztendő a tisztségek megújítá­sa, az eltelt fél évtized számvetése és az új irányvo­nalak kijelölésének időpontja. Február 28-án került sor Tatabányán, a Népházban IX, küldöttgyűlésük-, re. Szőkébb hazánkban 90# tagja van a társulatnak. Közülük 90 küldött, valamint állami-politikai és gaz­dasági szervek meghívottjai töltötték meg a kamara­termet, hogy több, mint öt órán át tanácskozzanak a múlt, a jelen és a jövő idevágó kérdéseiről. Akár hu­szonnégy órán át is tarthatott volna ez az összejöve­tel. annyi volt a hozzászólás. Talán ez à azt bizo­nyítja: hazánkban nincs olyan szervezet, amely ki tudná magát vonni abból a megújulási törekvésből, amit a mai magyar valóság átkos és üdvözítő jelenségei egyaránt követelnek ahhoz, hogy a közeli jövő ne az egy helyben topogás korszaka legyen. A hangsúlyok átrendezését és az eredményes ..taktika” keresését jól átgondolt, nemegyszer szenvedélyes hozzászólások so­ra bizonyította, tanúságát adva. hogy az értelmiség­nek ez az elkötelezett csoportja továbbra is a régi hevülettel munkálkodik azért, hogy a fejekben levő tudást közkinccsé tegye, pedig cserében aprópénzt kap csupán igyekezetéért. A küldöttgyűlésen a szó­vivő szerepét Tóth István. a társulat megyei szerveze­tének elnöke töltötte be. Az elnökségben helyet foglalt Gergely György, az MSZMP Komárom Megyei Bizottsá­gának ideológiai titkára, Préda Tibor, a TIT Orszá­gos Szervezetének gazdasági és koordinációs igazgatója, Ravasz Éva, a megyei ta­nács elnökhelyettese. és Lévai Ferenc, a társulat megyei szervezetének titká­ra. Egy stencilezett kiad­ványból, amelyben az el­nökség és az ellenőrző bi­zottság jelentése mellett 39 pontban a szervezet mun­kaprogram-tervezete is he­lyet kapott (lapunk harma­dik oldalán e jelentésből idézünk) a résztvevők már korábban részletes tájékoz­tatást kaptak a múlt értéke­léséről, és a jövő elképzelé­séről. A leírtakhoz szóbeli kiegészítést is csatoltak. Az alábbiakban ebből. Lévai Ferenc mondataiból idézünk: — A társulati ismeretter­jesztés horizontja jelentő­sen kitágult. Az általános műveltség emelésében vál­lalt szerepünk szükségessé tette, hogy a különböző kép­zettségű és képességű réte­gek mindegyike kapjon tő­lünk segítséget. A csak 8 általánost végzett állampol­gár számára ugyanolyan fontos egy betanító tanfo­lyam elvégzése, mint a kan­didátusnak a nagydoktori fokozat megszerzése. Mind­egyik azt jelenti, hogy álta­la gazdagabb. műveltebb lesz az ember és összessé­gében az ország. Aki ma társulati feladatot vállal, igen sokat áldoz szabadide­jéből. A zömmel késő dél­után és este tartott rendez­vények a felkészüléssel és utazással együtt 6-8 órás el­foglaltságot jelentenek az előadónak. Aki ezt vállal­ja, az a díjazástól függetle­nül igen komoly társadalmi munkát végez. Ugyanakkor alig lehet arról hallani, hogy az ismeretterjesztő tevé­kenységet a munkahelyen teljes értékű társadalmi meg­bízatásnak tekintenék. Ezért jelentősnek tartjuk, hogy az ország legkisebb területű megyéjeként is naponta több mint 138 ismeretter­jesztő órát tartanak előadó­ink.. A legjelentősebb elő­relépés a Tata városi szer­vezet munkájában volt. Biz­tató az 1984-ben alakult Kisbér városi szervezet len­dülete. Nem használt a több éven keresztül húzódó ..titkárválság" Komárom vá­rosban. Dorog és Esztergom városok kiegyensúlyozott te­vékenységéhez hozzájárult a vezető testületek és a jól szervező titkárok összefo­gott munkája. Csak elisme­rés illetheti az Oroszlány városi szervezetet. Az el­nökség az egyik legeredmé­nyesebben működő testület. Külön kell szólnunk a Ta­tabánya városi szervezet és a TIT-Stúdió munkájáról. A megyeszékhelyi szerep be­töltése. a kisugárzó mód­szertani feladatok végzése sokoldalú és feszített mun­kát jelentett. A városi szer­vezet ezt a feladatot jó szín­vonalon látta el. A TIT- Stúdió elsősorban a számí­tástechnikai ismeretterjesz­tés meghonosításával, kiszé­lesítésével és tartalmi gaz­dagításával. valamint a videotechnika társulati felhasználásának kidolgo­zásával és a Tatabányai Városi Televízió alapjainak megteremtésével végzett út­törő és országosan is példa­mutató munkát. Az utóbbi évben azonban a stúdió munkájában nem mindig volt tapasztalható a folya­matos megújulási törekvés. Ezután a titkár a június 13-án sorra kerülő országos küldöttgyűlésen előterjesz­tendő új alapszabálytervezet 10 pontjának megváltoztatá­sát javasolta. Több mint húszán kértek szót, hogy elmondják a sa­ját területükre vonatkozó kiegészítéseket. Gergely György szubjek­tív megjegyzésein túl a megyei párt vb. megállapí­tásait is tolmácsolta. Ki­emelten értékelte a szerve­zet innovatív szellemét, azt az igyekezetét, hogy rugal­masan reagálva, hatéko­nyan képes hozzájárulni a magvar gazdasági élet új kihívásaira, hozzájárulva fejlődésünk intenzív Dá lyára állításához. Mindezt úgy végzi — hangsúlyozta —, hogy közben eleget tesz hagyományos néptanítói küldetésének is. Megyénk­nek nemcsak, hogy nincs szégyenkeznivalója az is­meretterjesztés színvonala miatt, de sok területen or­szágosan követendő modell­nek is tekinthető az itt fo­lyó munka. A megyék él­vonalába tartozik e téren: Komárom megye. Préda Tibor a hétköznapi kultúra terjesztését szük­ségesnek nevezte, míg a klasszikus ismeretek átadá­sát kívánatosnak. Szerinte a két terület között csak vélt ellentmondás létezik. Ami­kor a TIT munkájának gaz­dasági alapjairól szólt a legnagyobb túlzással sem le­het azt állítani, hogy öröm­ünneppé változtatta az ösz- szejövetelt. Előtérbe kell he­lyezni a nyereséges tevé­kenységi formákat azért, hogy a bevételből legalább részben fusson arra is. ami szükséges, de rentábilis. Nincs lehetőségünk a fel­szólalások összességének is­mertetésére, így csak a ben­nük fellelhető közös voná­sokat emeljük ki. A legkü­lönbözőbb szekciókban dol­gozó ismeretterjesztők ar­ról vallottak, hogy sokszor a manipuláció eszközeivel, különféle „mézesmadzagok” belógatásával taktikáznak azért, hogy „vevőre találjon árujuk”, vagyis hogy közön­sége legyen az ismeretter­jesztésnek. Ennek főleg ;a kistelepüléseken tárgyi okai is vannak — vagyis nem­csak a szabadidő hiánya hátráltatja a munka ered­ményességét. A falvak je­lentős részében a lakóhá­zakban a színes televízióhoz gyakran videoberendezéser kapcsolódnak, ugyanakkor az iskolákban és a művelődé­si házakban még a kevésbé korszerű szemléltetőeszkö­zök is hiányoznak. Ezek nélkül hiábavaló a jó szán­dék. A videózás elterjeszté­sének meggyorsításáért leg­alább tizen emeltek szót. A XX. század végén képmag­nó nélkül előrelépni szinte (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom