Dolgozók Lapja, 1987. január (42. évfolyam, 1-28. szám)

1987-01-20 / 16. szám

1987. január 20., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XLII. évf., 16. szám KEDD ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1,80 forint KGST-tanácskozás Afrikai utazás Hazaérkezett Ulánbátor­ból a magyar küldöttség, amely Papp Lászlónak, az OMFB elnökhelyettesének vezetésével részt vett a KGST Tudományos-Műsza­ki Együttműködési Bizott­ságának 35. ülésén. Megtárgyalták a KGST tudományos-műszaki komp­lex program teljesítésében eddig elért eredményeket és meghatározták a tennivaló­kat. Egyik legfontosabb fel­adatként jelölték meg a magas műszaki színvonalú termékek és technológiák kidolgozását célzó szerződé­sek mielőbbi megkötését. Át­tekintették a mongol kutatá­si-fejlesztési bázis erősítésé­vel kapcsolatos együttmű­ködési feladatok és a sokol­dalú együttműködés más aktuális kérdéseit. Dr. Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettes, január 12. és 17- között látogatást tett a Kongói Népi Köztár­saságban. Brazza v illemben megbeszéléseket folytatott Antoine Ndinga Óba kül­ügyminiszterrel és Pierre Ngaika külügyminisztériu- mi államtitkárral. Khinshasában a magyar külügyminiszter-helyettest fo­gadta Kengo Wa Dondo Za­iréi külügy- és Mushobekwa külkereskedelmi miniszter. Tárgyalt ' Kabala Kiseke Se- ka külügyminiisztériumi ál­lamtitkárral. találkozott a mezőgazdasági, a közlekedé­si. a tervezési minisztériumi államtitkárokkal. valamint a gazdasági kamara vezetői­vel, zairei üzletemberek­kel. Aláírta a két ország kormányközi kereskedelmi megállapodását. Munkásgyűlés az Eternitben, pártnap a tatai szőnyeggyárban ....össze kell fogni!” . Kicsit szimbólikus is volt, hogy a Nyergesújfalui Eternit Azbesztcementipari Vállalat munkásgyűlésén a vállalat párt-, állami és tö­megszervezeti vezetői, vala­mint a meghívott vendégek részére készült emelvényt az új, csőgyári görgősor te­tején szögelték össze. Ugyanis a nagy kérdés Nyergesújfalun most az, hogy merre fog elindulni a vállalat az elmúlt év je­lentős gondjai után. A munkásgyűlés részt­vevői, köztük Fehér György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára és Benkő Géza, az MSZMP nyergesújfalui bizottságá­nak titkára ezért is hall­gatták nagy figyelemmel Eckl Sándor, szb-titkár üd­vözlő szavai után Szabó Szaniszló igazgató tájékoz­tatóját. A vállalat azbesztcement­lemez termékekből — a korábbi három év, húsz­millió négyzetméter feletti termelése után — 1Ö86­ban csak 16,7 millió négy­zetmétert gyártott. Jelen­tősen csökkent az Eternit nyeresége, az elmúlt évben nem érte el a 90 millió fo­rintot. Természetes (?), hogy a keresetek a tervezett 7,5 százalékkal szemben, csak 4,8 százalékkal nőt­tek. Hogy, merre tovább? A tervek szerint a vál­lalat 1987-ben azbesztce­ment tetőfedő lemezből 6,8 millió négyzetmétert, hul­lámlemezből 11 millió négyzetmétert, nyomócső­ből 1450 kilométert, lefo­lyócsőből 450 kilométert, tűzálló aluminátcementből háromezer tonnát fog gyár­tani. — A magunk elé tűzött célok így számszerűsítve sem tűnnek könnyűnek. Van azonban néhány kö­rülmény, ami még nehezeb­bé teszi helyzetünket — mondta az újdonsült igaz­gató. Az 1985-ben és 1986-ban a . korábbiak többszörösét ér­te el a minőségi reklamá­ciók száma. Ennek gazdasá­gi következményei igen erőteljesen jelentkeznek eb­ben az évben. — Fizetési kötelezettsé­geink nagymértékben ve­szélyeztetik a tervben kitű­zött nyereség elérését. Egyetlen lehetőségünk van, tartalékaink mozgósításá­val mindent meg kell ten­nünk az árbevétel növelésé­re és a termelési költségek csökkentésére — mondta beszéde végén Szabó Sza­niszló, majd így zárta mon­dandóját: — Az előrelépéshez min­denkitől több — és ha úgy szükséges, más — munkát várunk ! — Gondjaink megoldásá­hoz mindannyiunknak össze kell fogni — vélekedett az elhangzottakról Motuz Ist­ván lakatos. — Mindenre odafigyelő, precíz munkával kell csökkentenünk a nagy­javítások idejét, az állás­időt a minimumra kell le­szorítani. Ehhez a tevé­kenységhez a vállalat veze­tőinek kell megteremteni a feltételeket. — Ha a termelést növelni akarjuk, a súlyának meg­felelően kell kezelni az újí­tásokat — szólt közbe egy munkatárs, Pék Péter. Ilyen és ehhez hasonló vélemények sokasága hang­zott el, miközben a mun­kásgyűlés résztvevői a ha­vas gyárudvaron át vissza­ballagtak a gépekhez, a munkapadokhoz és az író­asztalokhoz. Hogy a sza­vakból mennyi lesz a tett? Rövidesen kiderül ! * Szabó Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezető­je hétfőn gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadást a LATEX tatai gyárában rendezett pártnapon. Kör­képet adott a nemzetközi gazdasági helyzetről. Ebből kitűnt, hogy gazdaságunk teljesítménye elmaradt a fejlett ipari országokétól. A hozzánk hasonló lehetősé­gekkel rendelkezők között viszont nem állunk rossz helyen. Az elmondottakból kiviláglott az is, hogy a vi­lág minden országában a mienkhez hasonló nehézsé­gekkel birkóznak. S min­den országban jelentős erő­feszítésekkel, kezdeménye­zésekkel igyekeznek úrrá lenni a gazdasági gondo­kon. A mi feladatunk, hogy a valóságnak megfelelően ítéljük meg helyzetünket, körülményeinket. Lássuk, hogy rendelkezünk elég erővel a kiút megtalálásá­hoz. Nagy előny számunkra a KGST nyújtotta lehető­ség. A LATEX például je­lentős bevételre tesz szert a Szovjetunió rendeléseinek teljesítésével. Az eredmé­nyek másik forrása, hogy a gyár új gépek beállításá­val, a termelés szervezeté­nek javításával növeli ter­melékenységét. Kisebb gond az állattenyésztésben Jól jött a hó a vetéseknek Az utóbbi napok rendkí­vüli időjárása során főleg a hó okozta gondok kerültek előtérbe. Ritkán hangzott el, hogy a mezőgazdaság — legalábbis a növénytermesz­tők — nagyon várták már a fehér takarót, sőt még keveslik is a lehullott mennyiséget. Mint a megyei tanács mezőgazdasági osztályán megtudtuk, megyénkben át­lagosan 30—40 centiméteres hó borítja a földeket. Ez a vastagság már képes meg­védeni a vetéseket az erős fagyoktól is. Annál is na­gyobb szükség volt erre, mivel az őszi szárazság mi­att a gabonák fejletlenül „mentek” a télbe. A leesett hó csapadék-visszapótló sze­repe sajnos a fagyott talaj miatt korlátozott. Félő, hogy hirtelen olvadás ese­tén a víz nem tud beszivá­rogni a talajba, hanem a mélyebben fekvő területe­ken gyűlik össze. A növény­termesztők mindezek elle­nére bíznak az időjárásban, s szívesen látnának még egyszer ennyi havat is a földeken. Az állattenyésztésben már gondokat okozott az időjá­rás. A hirtelen jött hideg és a havazás az erős szél­lel párosulva, igencsak pró­bára tett embert és állatot egyaránt. A telepeket nehe­zen lehetett megközelíteni. Emiatt akadozott a takar­mányszállítás, valamint a késztermék elszállítása. Sok helyen elfagytak a vízveze­tékek, csökkent az istállók hőmérséklete. Sajnos ez megmutatkozott az elhul­lásban is, főleg a fiatal ál­latoknál. Előfordult, hogy a teherautón fagytak meg a vágóhíd felé tartó szál­lítmányok, mivel a vonta­tók elakadtak a hóban. Sok -tanulsággal szolgált tehát az elmúlt hét, s megmutatta, hogy komo­lyan kell venni az időjá­rást, még akkor is, vagy akkor még inkább, ha or­szágunkban az utóbbi évek­ben elszoktunk az effajta megpróbáltatásoktól. Bebi­zonyosodott, hogy a felké­szültségtől függően, külön­bözőképpen jelentkeztek a gondok. Okoljunk hát be­lőle, és a jövőben minde­nütt úgy végezzük el a té- liesítést, hogy minimálisra csökkentsük kiszolgálta­tottságunkat az időjárás­nak. Okozott-e gondot a ke­mény tél az Esztergom Vá­rosi Tanács Egyesített Kór­házában? Folyamatos-e a városban az idős emberek ellátása? A kérdéseket Sze- gőfi Béla, gazdasági igaz­gatónak tettük fel. — A vér- és gyógyszerel­látásban, a vizsgálati anya­gok tatabányai KÖJÁL-la- boratóriumba történő szállí­tásában fennakadásunk nem volt. Hétfőn, a tél leg­erősebb napján a kenyér- és tejellátásban mindössze néhány órás késés jelent­kezett. A húst ezen a na­pon nem kaptuk meg, en­nek ellenére a konyhai készlet tartalékából az ar­ra rászoruló, diétás bete­gek hiánytalanul * megkap­ták az előírt adagot. Ked­den a tejjel és kenyérrel nem volt gondunk, a meg­rendelt húsmennyiségből — késő este — több érkezett a vártnál. Csütörtökön már ismét a normális étrendre tudtunk visszatérni. A há­rom leghidegebb napot nem is annyira a betegek, mint inkább az alkalmazottak élelmezése sínylette meg, (pillanatok alatt kedvelt menüvé vált például a fő­szakács bundás-zsömlés zöldbabfőzeléke). Az Áfor jóvoltából a központi fűtéshez szükséges olaj is megérkezett, így a hidegtől sem szenvedtünk. Mint sok helyen a város­ban, nálunk is sokat segí­tettek a hóeltakarításban a szovjet alakulat kato­nái. Mindenesetre e hét végére újabb készenléti szolgálatot szerveztünk, így a tél továbbra sem lephet n\eg bennünket. Az idősek ellátása mind­végig folyamatos volt. A Dobogókői úti szociális ott­honban vasárnap este be­következett, a Dolgozók Lapjában már ismertetett tűzeset szerencsére komo­lyabb kárral nem járt, sze­mélyi sérülés nem történt. Az ellátás itt is, a Zalka Máté úti és a basaharci öregek otthonában is mind­végig zavartalan volt — mondta az esztergomi kór-' ház gazdasági igazgatója. — mészáros — Képes mozaik A Tatabányai Szénbányáknál több mint 40 nagy* teljesítményű, legtöbbször pótkocsis teherautó szállít­ja a szenei a bányáktól a szénmosóig. A saját gépko­csikon kívül lengyel és Volán-teherautók is besegí­tenek. A hét első napjaiban Komáromban is akadozott a szemétszállítás. A városgazdálkodási üzem gépei az­óta a legtöbb utat járhatóvá tették, és a város legna­gyobb részén már folyamatosan ürítik a konténere­ket és a kukákat. Almásfüzitőn a timföldgyár környékén a gyalogátke­lőhelyeket korszerű, sárga fényű világítótestekkel lát­ják el. A lámpacserét a Delta Ipari Szövetkezet szak­csoportjának dolgozói végzik­Bogy minél szélesebb legyen az út, jó volna, ha a tulajdonosok keresztbe-kasul átló autóikat kiszabadí­tanák a hó fogságából, s a hótolók így szélesebbé te­hetnék az utakat A felvételeket Jusztin Tibor és T. Nagy Zoltán készítette Segítettek a szovjet katonák Kórházi helyzetkép Esztergomban

Next

/
Oldalképek
Tartalom