Dolgozók Lapja, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

f” VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1986. július 1., KEDD AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. évf., 153. sz. Ára: 1,80 forint A családjogi törvény módosítása Bizottsági ülés a Parlamentben Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egész­ségügyi 'bizottsága hétfőn együttes ülést tartott a Parlamentben : a családjogi törvény módosításának el­veiről fejtették ki vélemé­nyüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a törvényhozó tes­tület tagjai előzetesen 'kéz­hez kaptak — dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter­helyettes szóbeli kiegészí­tést fűzött: Utalt arra, hogy a hazai jogkodifikáció több évtizedes gyakorlata szerint három lépcsőben történik a törvények megalkotása vagy módosítása: először az el­érni kívánt cél — a kon­cepció — meghatározásával, ezt követően az elivek kiala­kításával. végül a jogsza­bály szövegtervezetének kidolgozásával. Ez az első alkalom, hogy — a kormány döntése alapján — mindhárom szakaszban véleményt nyilvánítanak a társadalmi szervezetek és a szakmai testületek, s igény- lik-kérik az Országgyűlés bizottságainak a vélemé­nyét is. Az eddigi viták ta­pasztalatai szerint mindenki elfogadja, hogy egységesen 18 éves korban állapítsák meg a házasságkötési kor­határt; abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy kell-e „szigorítani” az úgynevezett közös megegye­zéses válás feltételein. Ez utóbbi témában, egyálta­lán a válásokkal kapcso­latban az a törekvés, hogy a bíróság csak azután mondja ki a házasság fel­bontását, ha meggyőződik a válni készülők közötti kapcsolat végleges meg­romlásáról, s a felek jól meggondolták szándéku­kat. véglegesen elhatároz­ták a válást. Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke. Pesta László (Országos Lista) és Antalffy György (Csong- rád megye) vezetett — Pet­rik Ferenc válaszolt az el­hangzottakra, s utalt arra, hogy a törvénymódosítás szövegtervezetének elké­szülte után az Országgyű­lés bizottságainak még mód­jukban lesz foglalkozni a családjog korszerűsítésének témájával. Diplomaosztó az Oktatási Igazgatóságon Hétfőn délután bensősé­ges ünnepség keretében 123 hallgató vehette át bizo­nyítványát az .MSZMP Ko­márom Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Kas­sák Lajos : Köszöntő című versének elhangzását köve­tően Izsáki Mihály igazgató kiváló tanulmányi és kö­zösségformáló munkát vég­zett hallgatókat külön tis köszöntötte. Beszédében töb­bek között hangsúlyozta: „Intézményünk életében mindig jelentős esemény a politikai diplomák kiosz­tása. A tudás olyan érték, amit anyagi erővé kell vál­toztatni. Mindennapi mun­kára, cselekvésre, van szükség. Zöld utat és rangot kell adnunk a köz- élebiségnek, a felelősség- vállalásnak, a propaganda­munkának. A pozitív példa ereje ma többet jelent min­dennél. Elvárjuk, hogy a társadatom fejlődése érde­kében az itt tanultakat a gyakorlatban is sikerrel al­kalmazzák!” Ezt követően Salamon Hugóné, a megyei pártbi­zottság titkára adta át a kiváló eredményt elért hall­gatók bizonyítványát. Berényi Ferenc, Doktor Imréné. Firbás Nándor, Gál Béla, Hermán Istvánné, Horváth Józsejné, Hózné Gyursánszky Gizella, Juhos István, Kilián András, Ko- ditek Péter, Kónya Fe- rencné, Kórodi Sándor, Lu- kovics Éva, Máj Jánosné, Mészáros László. dr. Nagy Istvánné, Oláh Gábor, Papp Imre, Sternhardt Mihály, Szabó Bálint, Szalai Imre, Trattner Jánosné, Vilmányi Sándor egyúttal igazgatói dicséretben és könyvjuta­lomban is részesültek. A kétéves felsőfokú politikai végzettséget tanúsító bizo­nyítványt százan osztályfő­nökeiktől vehették át. Az Állami Biztosító tervei Az Állami Biztosító ter­vedről tartott sajtótájékoz­tatót hétfőn a Pénzintézeti Központban Deák Andrea, az intézet vezérigazgatója. Mint ismeretes, az eddigi egyetlen biztosító kettévá­lásával július 1-jétől két biztosítóintézet működik az országban, közülük az egyik továbbra is az Állami Biz­tosító. a másik pedig a Hungária Biztosító. A hétfői tájékoztatón az Állami Biz­tosító vezérigazgatója el­mondotta. hogy mindkét in­tézet valamennyi biztosítás- j sál foglalkozik majd — kivéve az exporthitel-biz- i tosítást, amire csak a Hun- : gáriána'k lesz joga — az in­duláshoz azonban az egyen­lő esélyek megteremtése i érdekében a jelenleg érvé­nyes biztosítások állomá- ? nyát osztották el. Az Álla­mi Biztosító kapta a lakos­sági élet- és vagyonbizto- sitásokat, a mezőgazdasági : üzemek, a szövetkezetek és a költségvetési szervek biz- j tosításait. Az induláskor összesen 7,5 millió biztosi- 1 tási szerződéssel foglalkoz- nak, ennek nagyobb része személybiztosítás és lakás- » biztosítás, 70 ezer a me- ■ zőgazdasági egyéni gazdái- ■ ködök. 50 ezer pedig a vál- j í IcnAOzÓk Ali rd- I lami Biztosító kezeli a me­zőgazdasági üzemek, vala­mint a szövetkezetek biz­tosításait is. Az ügyfeleknek nem akoz­hat gondot az átállás, bár­milyen fajta biztosítási mó­dozattal kapcsolatos ügye­iket bármelyik biztosító fi­ókjainál, kirendeltségeinél elrendezik. A kettéválás versenyhely- ! zetet teremt. a verseny azonban csak a szolgáltatá­sok színvonalának emelésé­re vonatkozhat, Tíz évvel ezelőtt rendezték meg elősfeör Esztergomban az országos fotóbiennálét, amely elsősorban a kísérleti, ex­perimentális fotózásnak adott helyet. Június 27-én a Vár­múzeum rondellájában nyitották meg az idei tárlatot, ahol Katona István fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szö­vetségének elnöke mondott bevezetőt. Többek között beszélt ar­ról, hogy a magyar kultúr­politika idestova 30 éve kedvez az ilyen jellegű ki­állítások megszervezésének. Garantált az alkotói sza­badság. Felismerték azt is, hogy a művészi, alkotói fo­lyamat bonyolult, s ebbe semmiképpen sem akar a politika direkt eszközökkel beleszólni. Minden alkotó­nak joga van a kísérletezés­hez. Akik tíz évvel ezelőtt megszervezték a fotóbien­nálét, jó érzékkel ismerték fel: otthont kell adni a kín sérletezéseknek. S a két­évenként megrendezett tár­lat lehetőséget adott a vi­tára, gondolkodásra serken­tett, fejlesztette a technikai készséget, bővítette a téma- választást. Sok jó fényké­pész inauit el innen, itt méretett meg először. Az esztergomi rondella minden előítélet nélkül fo­gadta tehát a kiállítókat és a képeket. Kár, hogy az idei fotósok között kevés van olyan, aki régebben is szerepelt a tárlatokon. Saj­nos, kevesen jelentkeztek a szövetség tagjai közül is. Szerencsére megyénkből többen is ott vannak a ki­állítók között: Bállá And­rás, Kollár György, Kollár István, Mudrák Attila, Si- peki Gyula, az STB-cso­pőrt, Szamódy Zsolt, Tamá­si Péter, Tatai Tibor. A 39 alkotó között tehát ki­lenc megyei található, ami kivételesen jó arány. Rögtön hozzá kell tenni: nem csupán mennyiségileg kimagasló ez a szereplés, minőségben sem maradnak el a többiektől. Annak elle­nére sem, hogy ezúttal a megyeiek nem szerepelnek a díjazottak között. Az esztergomi biennálék- nak jól elhatárolható szere­pe van a magyar fotómű­vészetben — mondta Kato­na István. — Ez lett a kí­sérletező (fotózás országos| seregszemléje, mindvégig megőrizve ezt az arculatot. Természetesen nem ez a magyar fotográfia egyetlen és kizárólagos stílusirány­zata. Azt is meg kell je­gyezni, hogy a fotóbienná- lé nem vált öncélú, meddő kísérletezéssé. Végül a szövetség elnöke megje­gyezte: ha a biennálé meg akarja őrizni helyét és sze­repét, óvakodni kell attól,, hogy modorossá váljék a tárlat. Ne veszítse el ez a kezdeményezés az intellek­tuális izgalmakat. Fábián László író a ka­talógus előszavában meg­jegyzi: Istenem — tűnőd­hetnék az alkotó, a szerve­ző, a néző — milyen röpke egy évtized a fényképező­művészetben is, ahol pedig igencsak kihasználtak a pillanatok, , hiszen — nagy valószínűséggel — úgyszól­ván mindegyikben elkat- itanhat egy fényképezőgép, tehát dől ránk a kép szá- molatlanul : tonnában kife­jezve is hátborzongató adat lehet, hát még az informá­ció alapegységeire fordítva. Azaz hogy, igazítom ki magam rögvest, ez utóbbi jelentőségét kevésbé érzé­keljük mindennapjainkban; a fotó — úgy tetszik — rá­lelt saját sorsára (ez rész­ben önmegsemmisítés), be- küzdötte magát a hírter­melés szférájába. Ettől a dömping, ettől az ellenőri­zetlen tömegtermelés, amelyre legyinteni lehetne, ha nem födné el igen gyakran azt, amit éppen ki­emelni szeretnénk gátlásta­lan emésztéséből : az eszté­tikai funkcióban is érvé­nyes fényképet, kissé nagy- képűbben : fotóművészetet. A fotóbiennálé fődíját Fejér Ernő, a Pótcselekvés és csendélet című soroza­táéit kapta. Második Trom­bitás Tamás, harmadik Jankovszky György lett. A biennáléval párhuzamosan három másik kiállítást is nyitottak. A Balassa Bálint Múzeumban Beszédes Sán­dor fényképész emlékkiállí­tását. az Általános Műve­lődési Központ galériájában Kálmándy Ferenc fotókiál­lítását tekinthetik meg az érdeklődők. Esztergomiban június 28-án Építészeti tervrajzokból is nyílt tár­lat. — v — Eocén-találkozó Dorogon „Eocén-találkozó, Dorog, 1986” feliratú barna, sárga és piros trikóban közel száz bányászfiatal gyűlt össze szom­baton és vasárnap a bányászvárosban, hogy részt vegyen a megyei KISZ eocén-védnökségi rendezvényén. Dr. Nagy Istvánné átveszi a diplomát Salamon Hugó­nétól Márkushegy, Nagyegyhá­za, Mány, Lencsehegy: mind-mind a KlSZ-védnök- ség tíz éve alatt jöttek lét­re. A Komárom megyében öt éve rendszeresen meg­tartott tapasztalatcserék újaíbb és újabb tartalom­mal töltötték meg a KISZ- védnökséget. Dorogon most a „hogyan tovább”-ot vi­tatták meg a vendéglátók a tatabányai és oroszlányi vendégekkel. Szó esett az intenzívebb széntermelés­ről, a KISZ-vállalkozási formákról, az információ- technika fejlesztéséről, a szakmai versenyek és talál­kozók fontosságáról. Az eocén-program megvalósítá­sában részt vevő bányavál­lalatok fiataljai közös fel­adatokat határoztak meg és állást foglaltak a gazdasági építőimunka meggyorsítása érdekében. S hogy mennyi­re számítanak a fiatal bá­nyászokra, jelzi az a tény is, hogy a meghívott ven­dégek sorában Czipper Gyula ipari miniszterhe­lyettes, Barsi Gusztáv, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője, Ispánki László, a KISZ KB Ifjú­munkás Tanácsának képvi­selője, Megyesi Lajos, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Lippai Károly és Kara Róza titkárok, vala­mint Juhász István eocén­felelős is megjelentek. A DSZV és Dorog város ve­zetőin kívül Varga Albert, az oroszlányi, Fekete Lajos, a tatabányai és Tóth Ist­ván, a dorogi szénbányák vezérigazgatója is részt vett a nagy jelentőségű találko­zón, melyre az ország min­den bányájától . meghívtak két-két vendéget. A Lencsehegyen és az új brikettgyárban tett szom­bat délelőtti bejárást kö­vető ebéd után Juhász Ist­ván eocén-felelős köszön­tötte a fiatalokat a József Attila Művelődési Központ­ban, majd Megyesi Lajos­nak adta át a szót, aki napjaink társadalmi viszo­nyairól, a KlSZ-ről, a XI. kongresszusról és magáról az ifjúságról tartott pole­mizáló, érdekes beszédet. Többször is hangsúlyozta ; megújulásra, másfajta gon­dolkodásra van szükség, a KiISZ-szervezetek csak így válhatnak hatékony ténye­zővé a jövőben. Czipper Gyula miniszter- helyettes a szénbányászat helyét és szerepét értékelő előadásában arról szólt, hogy az év első öt hónap­jának energiafelhasználása két százalékkal kisebb volt a tavalyi hasonló időszak­hoz képest. Az okok között a kedvezőbb időjárást, az energiaracionalizálást és a kisebb mértékű ipari fejlő-, dést említette. — Erre az évre 24 millió tonna szén termelése lett betervezve : időarányosai! 600 ezer tonna a lemaradá­sunk — mondta a minisz­terhelyettes, aki azt sem titkolta : — jelentős a be- ihoznivaló az eocén-prog­ramban is, főleg Dorog és Tatabánya vonatkozásában. Lakossági ellátásra ötmillió tonna szén és brikett van előirányozva. Ez azt jelenti, hogy az eocénbányáknak mindent meg kell tenniük az éves. tervteljesítésért. A VII. ötéves tervről iszólya aláhúzta : takarékos energiafelhasználásra kell törekednünk. Többek kö­zött ennek jegyében kezdő­dik el a szénerőművek re­konstrukciója. Folytatódik az atomerőmű-program és megépül a Bős—Nagymaro­si Vízlépcső. A tervciklus összenergia-felhasználása egy százalékkal fog növekedni. Így a szénbányászat elő­irányzott évi 19 millió ton­nás szén és ötmillió tonnás lignittermeléséről semmi­képpen nem mondhatunk le. Épp ezért már az idén elengedhetetlen az eocén­program teljesítése. — Csökkentenünk kell a növekvő bányászati veszte­séget. Az alacsony világ­piaci árak ellenére a ma­gyar energiapolitikai válto­zatlan ; takarékos energia­felhasználásra törekszütoka jövőben is, tehát hwlszú távon is számítunk az eooénbányákban dolgozók helytállására — fejezte be beszédét Czipper Gyula, mintegy megnyitva ezzel a legkényesebb kérdéseket bátran fölvető, nyílt fóru­mot, melyen a miniszterhe­lyettes is megyénk szénbá­nyáinak vezérigazgatói is bizony jó néhány égető gondra választ adtak. Ka­tonai szolgálat, lakáskérdés, bérfejlesztés, vájárképzés, négy-negyedes munkarend, bányaüzemá önállóság, tar­talékok feltárása, gépesítés, termelésnövelés ; íme né­hány a felvetett gondok­ból. Ezután az eocénprogram megvalósításában élen járó- fSatalok és kollektívák, munkáját ismerték el dicsé­rő oklevéllel — a megyei KISZ-bizottság vezetői. A program este a búbá- natvölgyi KISZ-táborbsn kulturális műsorral és tánc­cal fejeződött be. Vasárnap Idélelőtt konzultációval és. sportjátékokkal folytatódott a találkozó. V. Esztergomi Fotóbiennálé

Next

/
Oldalképek
Tartalom