Dolgozók Lapja, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

VHLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A mezőgazdaság behozta tavaszi elmaradását Jó volt az április A mezőgazdasági üzemek nagy többségében hajnali négy órától este tíz óráig szinte megállás nélkül dübörög­nek a gépek a földeken, fc e megfeszített munkával a me­gyék nagy részében a tavaszi munkák célegyenesébe ju­tottak. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kései kitavaszo­dás ellenére az idén is az egyes országrészek sajátosságai­nak megfelelő optimális időben földbe kerül a tavasziak, közöttük a legkésőbben vethető kukorica magja is. Az ország legdélibb vi­dékén — Baranya megyé­ben — az ünnepi műsza­koknak köszönhetően gya­korlatilag befejeződött a vetés. Az utóbbi hetekben összesen másfél százezer hektáron került földbe a tavasziak: a borsó, az ár­pa, a napraforgó, a cukor­répa, a kukorica stb. mag­ja A megyében az idén minden eddiginél nagyobb területen — összesen 83 000 hektáron — termelnek ku­koricát. Ilyen módon az őszi kalászosokat is szá­mítva ebben az esztendő­ben Baranya szántóterüle­tének már a 70 százalékát^ gabonatermeléssel haszno-' sítják. Az ugyancsak déli fek­vésű Csongrádban szintén teljes egészében sikerült behozni a késői kitavaszo­dás által okozott körülbe­lül háromhetes elmaradást. A tervezett területen — mintegy 20.000 hektáron — földben van a napraforgó magja, a kukoricának pe­dig 90 százalékát vettették el. Az utóbbi vetésterületét ebben a megyében is nö­velték, mégpedig kereken 10 százalékkal. Hasonlókép­pen befejezéshez közeledik a Csongrád különleges ér­tékének számító rizs vetése. Az Alföld északi részén, Hajdú-Bihar megyében, va­sárnap a kukoricavetésre kijelölt területnek több mint a 90 százalékán föld­ben volt a mag. Már ez annyi, mint amennyit az elmúlt évben összesen ve­tettek. Az idén azonban itt is folytatódik a munka, s végül is — az 1985. évihez képest csaknem 10.000 hek­tárral nagyobb területen termelnek kukoricát. Békés megyében ugyan­csak 90 százalékos arány­ban végeztek a kukorica vetésével, örvendetes mó­don a korábban belvízzel borított mintegy 15 ezer hektár talaj is gyors ütem­ben szikkad. A szakembe­rek számítása szerint né­hány napon belül ezeken a területeken is megindul­hatnak a vetőgépek. Egyébként a szakembe­rek az utóbbi évtized leg­jobb áprilisi időjárásának tartják az ideit. A bőséges csapadék, a nyárias meleg hatására a vetések gyor­san, általában 8—10 nap alatt kikelnek és aztán szinte szemlátomást nőnek. A legkorábban elvetett ár­pa, borsó, cukorrépa, ken­der, kukorica szépen sorol. A gyors munka, a jelek szerint, nem ment a minő­ség rovására: mindenütt megvan a kívánatos tő­szám és egyenletesen sűrű a növényállomány. A talaj nedvességtartal­ma a legtöbb helyen sok­kal nagyobb, mint a ko­rábbi évek májusainak el­ső napjaiban, helyenként azonban már nagy szükség volna egy kiadós esőre. Finisben a kukericavetSk NEHEZEN indult a kuko­rica vetése, az alacsony ta­lajhőmérséklet miatt, de most már a befejezéshez közeledik. Agrárüzemeink olyan igyekezettel fogtak a munkának, hogy csak úgy porzott a határ. Az Ácsteszéri Táncsics Tsz- ben május 1-jére földbe ke­rült a kukorica. A gazdaság Pioneer 3950-es és 3906-os hibridekeit vetett. A munL kát csak a nehézkes nitro­gén műtrágya ellátás hátrál­tatta. A bajnai dombok között, az Alkotmány Termelőszö­vetkezet „birtokán” már április 28-án elvetették a tengerit, de a silókukoricá­val is május 5-re végeznek. A közös gazdaság csak Pio­neer fajtákat használ. Mi­után az emberek nyújtott műszakban, erejük megfeszí­tésével dolgoztak és dolgoz­nak, az eddigi kését sikerült behozni. Bakonyszombathelyen a napokban kezdték a vetést, A Bakonyi Mg Tsz 560 hek­tárján Pioneer 3732-est, 3925-öst és 3839-est hasz­nálnak. Ha az időjárás en­gedi körülbelül egy hét alatt magágyba kerülnek a sze­mek. Május 5-re a Császári Rákóczi Tsz-ben is véget ér a „kukoricázás”. A nagy­üzem jól bevált fajtaszerke­zete szintén a közismert amerikai Pioneer hibridek­re épül. Komáromban, megyénk egyik legnagyobb kukorica- termelőjénél, a mezőgazda­ságii kombinátban már be­vetették a 3100 hektárt. A szeles időjárás nehezítette a vegyszerezést, kissé a vetést is késleltette. Viszont a je­lenlegi kedvező idő miatt gyors kelés várható, ezért igyekezni kell a vetés utáni gyomirtó permetezéssel. A Naszályi Dunavölgye Termelőszövetkezetben 400 hektáron vetnek kukoricát. A műveletet különösebben nem zavarja semmi, ezért úgy tervezik, hogy május 6- ra elkészülnek. Sárisápon, az Üj Élet Tsz- nél 1230 hektárt szándékoz­nak bevetni kukoricával. A munkát már április 23-án elkezdték — amikor 8—10 Celsius fokos voit a talajhő­mérséklet. A befejezés dá­tuma várhatóan május 10. A Tardosbányai Gerecse Tsz-ben 30—40 hektárnyi belvíz nehezíti a vetők fel­adatát. A közös gazdaságban ennek ellenére úgy tervezik, hogy május 5-e táján már nem lesz bevetetlen terület. A Kisbéri Állami Gazdaság­ban is jól haladnak a mun­kával. Jelenleg a terület 50 —60 százalékán földben van­nak már a. szemek. Még 2— 3 nap és végetér a „hajtás”. Táton április 30-án befe­jezték az úgynevezett hibrid- kukorica anyasorok vetését. Az apavonalút (vétőmag ter­mesztésnél használt kifeje­zés) csak később lehet kezde­ni. A napraforgó vetésével csak a közelmúltban végez­tek. A siló és szemeskuko­rica pedig május 3-ra került a talajba, bár az alkatrész- ellátás gyenge színvonala a Vörös Csillag Tsz-ben is ne­hezítette a vetők munkáját A Tatai Állami Gazdaság­ban a tardosbányai téeszhez hasonlóan a belvíz akadá­lyozta a vétőgépek tényke­dését. Április 30-ig azonban mind a 830 hektáron elve­tették a tengerit. Az időjárás okozta le­maradást a Környei Mező­gazdasági Kombinát kollek­tívája is behozta. Minden tavaszi munkát május else­jére befejeztek, így a kuko­rica vetését Is. MEGYÉNK mezőgazdasági nagyüzemei a jó időt ki­használva teljes erőbedobás­sal dolgoznak a haltárban. A legtöbb helyen a finishez érkeztek a kukorica vetésé­vel. Még néhány nap és pi­henőre térhetnek a vetőgé­pek. Ismét Kiváló a Centrum áruház A vállalat megkapta a KB Kongresszusi Zászlaját, valamint az MT és a SZOT Elnökségének Vörös Zászlaját Május 2-án a Tatabányai TJttörö- és Ifjúsági Házban ünnepeltek a Centrum Áru­ház dolgozói. Örömükben osztozott Salamon Hugóné, a megyei pártbizottság tit­kára, Mérten Lajos, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára, Ámon Ferenc, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Sárközy Géza, a városi ta­nács elnöke. öt év munkáját, azon belül az 1985-ös évet érté­kelte ünnepi beszédében Sütő András, az áruház igazgatója — az Árpád Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola kamara­kórusának hangulatos mű­sora után. A Tatabányai Centrum Araház jelmondata, a hely­zeti előny a siker alapve­tő kulcsa, hiszen valóban a centrumban van ez a ke­reskedelmi egység. Viszont ahogyan élnek a lehetőség­gel, az már kizárólag az ott dolgozókon múlik. Az idén, 1985-ös tevékenységük alapján 14 pályázó közül érdemelték ki a Kiváló Áruház címet, amelyet Ka­szás Kálmán, a Centrum U»)U!NUU! *«*»**>« * 8WR» «UMSSÏi Pillanatképek az ünnepségről Tanácsok fórumán H komáromiak áldoznak városukért Áruházak vezérigazgatója adott át Sütő Andrásnak. A Centrum Aruház nem csupán a megyeszékhely vásárlóinak „törzshelye”, rugalmas, állandóan vál­tozni képes, korszerű üz­letpolitikát folytat. Kivo­nult Bábolnára, Oroszlány­ban mini-Centrumot ho­zott létre, vásározott Zsám- békon és a budapesti Ex­póban növelte az áruház jó hírnevét. A Centrum­hétfő mellett a csütörtöki meglepetéseket is bevezet­te. tájnapokat, szakmai be­mutatókat szervezett, náluk a tisztességtelen haszon fo- j galmát a tisztességtelen ár j elkerülésének fogalma vál­totta fel. Országos hírűvé vált a XIII. pártkongresszus és I hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére felajánlott és bevezetett nyugdíjasok órája. Szocia­lista brigádjaik 1450 társa­dalmi munkaórát teljesí­tettek, 304-gyel többet, mint amit felajánlottak. Maga a vállalat, a Cent­rum Áruházak május 4-én vehette át az MSZMP Központi Bizottságának Kongresszusi Zászlaját, va­lamint a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének Vö­rös Zászlaját. A központi ünnepségen a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést kapott Hargitay György né és Morvái Sándorné. A ta­tabányai ünnepségen tízen kaptak Kiváló Dolgozó el­ismerést, az arany fokoza­tot nyerte el a műszaki osztály Turul szocialista brigádja és az adminisztrá­ció Hámán Kató szocialista brigádja. Ezüst fokozatot hat brigád kapott, bronzot kettő. A szokásosnál élénkebb volt a komáromi városi ta1- nács legutóbbi ülése. A fel­szólalók elismeréssel szóllak az elmúlt két év eredménye­iről. Sikerült például telje­síteni a VI. ötéves tanácsi tervet. Az egy lakosra szá­mítható társadalmi munka 736 forintról 1 ezer 88 fo­rintra emelkedett és összes­ségében több mint 21 millió forinttal növelte a gazdálko­dás forrásait Komáromban 1985-ben. A jövőt illetően olyan lényeges fejlődés vár­ható, mint a városi távbe- szélőhélózat korszerűsítése, a távfűtőmű teljesítőképessé­gének növelése és még eb­ben az évben átadják hasz­nálatra a fedettuszodát. A választók egyetértésére alapozva a tanács évi 600 Petőfi szülővárosában, Kiskőrösön, vasárnap adta át a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által a településnek ítélt nemzeti zászlót Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Oláh Pál tanácselnök­nek. Az elismerésre a forintban állapította meg & területfejlesztési hozzájáru­lást. Az így keletkező bevé­tel kiegészíti a meglévő anyagi alapokat: a KKV la­kótelepen az egészségügyi el­látás javításához, a szőnyi városrészben a víz- és csa­tornahálózat kiviteli tervei­nek készítéséhez, a város központjában a szakrendelő bővítéséhez, a koppányrno- nostori körzetben az általá­nos iskola korszerűsítéséhez, a köztisztasági helyzet javí­tásához és a szúnyogirtáshoz. Tanácsrendeletet alkotott a testület a nem lakás cél já­ra szolgáló építmények adóz­tatásáról. Az adót az ingat­lan fekvésének, nagyságái­nak figyelembevételével ve­tik ki. A növelés legalacso­nyabb aránya 10 százalék. lakosság a helység fej­lődését, gyarapodását szolgáló társadalmi munkájával szolgált rá. Ennek értéke tavaly mintegy 30 millió forin­tot tett ki; az egy főre jutó munkaérték pedig; 3947 forint volt. Nemzeti zászló Kiskőrösnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom