Dolgozók Lapja, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I DOLGOZOK 1986. április 1. KEDD AZ MSZMP XLI. évi., 16. szám KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 180 fonnt Nemzeti ünnepére készül az ország Koszorúzások, kitüntetési ünnepségek, találkozók A felszabadító hősökre emlékező koszorú­zásokat, intézményi ünnepségeket, baráti ta­lálkozókat rendeznek a következő napokban országszerte nemzeti ünnepünk, április 4-e tiszteletére. A főváros és valamennyi telepü­lés utcáit, tereit zászlódíszbe öltöztetik, és fel­kerülnek a színes dekorációk a középületek, állami intézmények homlokzatára is. Buda­pesten díszkivilágítást kapnak a középületek és a műemlékek. Április 3-án ünnepi kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással felvonják az ál­lami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos té­ren, a Magyar Népköztársa­ság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellért­hegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrség­váltás lesz a Parlament előtt. A felszabadulás évfordu­lója alkalmából az Ország­házban átadják a művészet tériül étén elért (kimagaslói eredményekért a Kiváló- és Érdemes Művész címeket, valamint az Elnöki Tanács kitüntetéseit eredményes munkásságuk és közéleti te­vékenységük elismeréséül az állami és gazdasági élet különféle területein dolgo­zóknak. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben. A meghí­vottak között lesznek a po­litikai, az állami, a társa­dalmi élet képviselői, üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek kiváló dolgozói. Országszerte koszorúzási ünnepségeken tisztelegnek a hazánk szabadságáért ví­vott harcokban elesett szov­jet hősök és más népek el­esett katonái emléke előtt. Április 3-án az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a Miniszter- tanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabad­ság téri szovjet hősök em­lékművét és a magyar hő­sök emlékművét a Hősök terén. Elviszik a kegyelet koszorúit a harkányi bol­gár hősi emlékműhöz, Be- remenden a jugoszláv ka­tonák temetőjébe, a hajdú- böszörményi román katonai sírkertbe, a solymári angol katonai temetőbe és a Bu­daörsi útra a fasizmus el­leni harcokban hősi halált halt amerikai katonák em­lékművéhez. Az évforduló alkalmából számos intézményt avatnak fel: a fővárosban átadják a Margit Kórház-Rendelő­intézet új épületét; Várpa­lotán megnyitják az Or­szágos Vegyészeti Múzeu­mot, Visontán pedig üzembe helyezik a Mátra Gázbeton- gyárat. Pécsett országos dél­szláv színjátszó-találkozóra invitálják a művészetkedve­lőket. A Heves megyei fia­talok az ünnepnapon ren­dezik meg Kékestetőn a hagyományos felszabadulási emlékprogramot. Az ország legmagasabb pontján emel­kedő emlékműnél hálatüzet gyújtanak, s ünnepi műsor­ral köszöntik április 4-ét. Pénteken Gyöngyösön egész­napos kulturális diák-ren- dezvénysorozaton méltat­ják a sorsfordító történelmi évfordulót. Megyénkben is ünnepsé­geken, találkozókon kö­szörűjük az évfordulót, em­lékezünk a felszabadulásra. HKOHBOBBi II korszerűsítés útján A fejlesztés irányairól tárgyalt a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága Több fontos kérdés szerepelt a pedagógus­szakszervezet megyei bizottságának legutóbbi ülésének napirendjén. Mindenekelőtt megvi­tatták azt a programot, amelyet a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya készített az okta­tás tartalmi és szervezeti kereteinek fejleszté­sére a VII. ötéves terv időszakában. A VI. ötéves tervben vég­zett munkáról megállapít­ható; az oktatásügy a tár­sadalmi érdeklődés és fi­gyelem középpontjába ke­rült — hiszen a társadalom és a gazdaság intenzív fej­lesztésének elengedhetet­len feltétele az emberek általános és szakmai mű­veltségének gyarapítása, a termelési kultúra növeke­dése. Az elmúlt öt évben kiemelkedően magas álta­lános iskolai gyermeklét­szám mellett sikerült — megfelelő színvonalon — megvalósítani az oktatás­ügy központi elképzeléseit. A VII. ötéves tervben tovább kell javítani vala­mennyi intézménytípusban a tárgyi, személyi feltéte­leket. Az általános iskolai gyermeklétszám továbbra is magas marad — a kö­zépfokú oktatás intéz­ményrendszere pedig a je­lenlegi befogadóképességé­vel nem tudja fogadni a jelentősen megnövekvő ta­nulólétszámot. A tantermek számának növelése ugyan­akkor csak az egyik feladat — amellett teljes körűvé kell tenni a fakultációt, meg kell teremteni a tech­nikusképzés tárgyi és sze­mélyi feltételeit. A mennyiségi fejlesztés mellett a fő tennivaló: a tartalmi korszerűsítés. A megyei erőforrások 81 tan­terem építését teszik lehe­tővé, ezzel 31,5 százalékról 8,6 százalékra csökken az általános iskolákban a vál­takozó szakban tanulók aránya. A megye 29 középfokú oktatási intézményében je­lenleg 14 ezer diák tanul. Létszámuk a tervidőszak-! ban 3500-zal nő. A jelen­leg kialakult iskolai szer: kezet arányán lényegébe!^ nem kell változtatni. de szükség van a profilbőví­tésre és profilmódosításra egyes oktatási intézmények­nél. A tervidőszak során szükséges a gimnáziumok tanulólétszámának mérsé­kelt emelése — a szakmun­kásképző iskolák pedig a továbbtanulók mintegy 56 százalékát fogadják. A műszaki szakközépiskolák egy részében 7 intézmény­ben, bevezetik a technikus- képzést. Mindez, az anyagi erőforrások nagyon tuda­tos, tervszerű felhaszná­lását is igényli, és minde­nekelőtt Tatabányán és Esztergomban kell bővíteni a középiskolai tantermek számát. A pedagógus-szakszer­vezet a maga eszközeivel segíti a közoktatás további korszerűsítésének program­ját. A megyei bizottság meg­vitatta, és elfogadta azt a középtávú együttműködési megállapodástervezetet, amely a megyei úttörőel­nökséggel kialakított sok­irányú munkakapcsolat főbb elveit rögzíti és a gyakorlati tennivalókat összegezi. Foglalkoztak az ülésen a pedagógusok lakáshelyzeté­vel is, megállapítva, hogy a körülmények és a lehe­tőségek megyszerte szá­mottevő különbségeket mutatnak. Általános gond, hogy egyre kevesebb he­lyen sikerül számukra szol­gálati lakást biztosítani, egyre nehezebbek a pálya­kezdők lakáshoz jutási le­hetőségei, a pedagógusla­kásépítési kölcsönök meg­szűnésével a korábbinál ke­vesebb oktatásügyi dolgozó épít saját házat, a lakáshi­ány különösen a községek­ben nehezíti a szakosellá­tást. A gondokat ellensúlyoz­zák a segítségnyújtás új formái. Támogatási alapot hozott létre a megyei ta­nács, és ebből a megyei irányítású oktatási és ne­velési intézmények dolgozói részesülhetnek. A fiatal há­zasok részére biztosított kamatmentes, vagy ala­csony kamatú kölcsönök­kel is több fiatal pedagó­gust segítettek a tanácsok. A szakszervezet azt ja­vasolja: biztosítsák újra a ; régi kedvezményes peda- góguskölesönöket — és va­lamennyi településen, így | a községekben is meg kell teremteni a lakásépítési kölcsönalapot a pedagógu­sok számára. A sárisápi fiatalok küldöttgyűlésén — az elnökség KlSZ-küldöttgyűlésekről jelentjük „Együtt kell dolgoznunk!...” A Sárisápi Űj Élet Tsz KISZ-fiataljainak küldött- értekezletén Sárisápon, a Sziklai Sándor Művelődési Ház Zgyerka Termében ren­dezték. A tanácskozáson részt vett Burgert Róbert, az MSZMP KB tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató­ja, Dékány Sándor, az MSZMP dorogi bizottsá­gának első titkára és Me- gyesi Lajos, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára. Pósfai József, a KISZ- bizottság tagja terjesztet­te be a testület beszámoló­ját, melynek elhangzása után többen kértek szót. — Tisztességesen elvég­zett beszámolót hallottam — mondta Megyesi Lajos hozzászólásában. — A ho­gyan tovább ?-ról azonban, szólhattatok volna többet is, nem a kongresszusra kell várni minden kérdés megoldásával, nagyon sok mindent helyben kell ren­dezni, nekünk kell javas­latokkal élni. Farnadi Mihály, az Üj Élet Tsz elnöke elgondol­koztató indulattal vitatko­zott a beszámoló azon ré­szével, amely némileg el­marasztalta a fiatalok gaz­dasági tevékenységét. — Mi vagyunk a tegnap, ti vagytok a ma és a hol­nap. Nektek kell kézbe venni a tsz dolgait, eddig jól csináltátok, jól dolgoz­tatok ! Ezután is együtt kell dolgoznunk a jó célok ér­dekében. Az alapszervezetek ko­rábban öt fiatalt delegáltak az új KISZ-bizottság, a küldöttek a fennmaradó négy hely betöltéséről sza­vaztak. A bizottság titkára Gerli Alfréd növényvédő szakmérnök lett. „Legyen rangja a KISZ-tagságnak” A Dorogi Szénbányák KISZ-fiataljainak küldött­gyűlése — melyen a 93 kül­döttön, a vállalát vezetőin és a handlovai bányászfia­talok képviselőin kívül részt vett Weisz István, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Dékány Sán­dor, az MSZMP dorogi bi­zottságának első titkára, Kara Róza, a KISZ megyei bizottságának titkára és Csuha József, a dorogi ta­nács elnöke — a bányász­himnusz hangjaival kezdő­dött. Miután Haracska Ferenc, a bányász KISZ-bi2ottság titkára a bizottság beszá­molójához, Abonyi László a kongresszusi anyagok vitá­jának összefoglalójához szó­beli kiegészítést fűzött, ti­zennégyen kértek szót. A hozzászólók nem ragadták meg az eredmények és a gondok felsorolásánál, ha más-más szavakkal is, a megújulás igénye közös gon­dolat volt. Kara Róza többek között nagy elismeréssel szólt a bányász KISZ-fiatalok véd- nökségi tevékenységéről, majd kiemelte: — A KISZ politikai szer­vezet, nem tömegszervezet. Ezt a jellegét kell markán­sabbá tenni, legyen rangja a KISZ-tagságnak! — A KISZ munkájában nagy segítséget jelent, hogy a Dorogi Szénbányák ve­zetése kellő határozottság­gal és elérhető célokkal rendelkezik — mondta hoz­zászólásában Dékány Sán­dor. Szinte rímeltek e gondo­latra Tóth István vezér- igazgató szavai. — Amióta világ a világ, az ifjúság mindig újat, töb­bet, jobbat akar. A vállalat vezetése ebben partnere akar lenni az itt dolgozó fiataloknak. Az utolsónak szót kérő Durán Hirka, a handlovai fiatalok nevében köszöntöt­te a küldöttgyűlés résztve­vőit, majd átadta a testvér­szervezet ajándékát. A beszámoló elfogadása után a választás követke­zett. A bányász KlSZ-bizott- ságba nyolc fiatalt az alap­szervezetek már korábban delegáltak, öt további hely sorsáról döntöttek a kül­döttek. A bizottság titkára újra Haracska Ferenc lett. Az ötfős pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Költőné Tóth Magdolna, a városi KISZ-bizottságba delegál­ták Haracska Ferencet, Marton Boldizsárt és Radu- ka Ferencet. A dorogi bányászfiatalo­kat Fülöy Ferenc gépmes­ter, a kutatási és bányaépí­tési üzem KlSZ-szervezeté- nek titkára képviseli majd a KISZ XI. kongresszusán. Gyorsmérleg az áruforgalomról A BELKERESKEDELMI Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első két hónapjában a lakosság 76,9 milliárd forint értékű árut vásárolt, amely folyó áron számolva 8,6 százalék­kal, összehasonlítható áron pedig 1,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. Legnagyobb mér­tékben a ruházati termé­kek, továbbá a vegyes ipar­cikkek és az élelmiszerek forgalma növekedett. A szakemberek ezt azzal ma­gyarázzák, hogy a ruházati termékek választéka javult a tavalyihoz képest, s a té­li vásár forgalma is elén- kebb volt. Az alapvető élelmiszerek­kel való februári áruellá­tást jónak minősíti a je­lentés. A gyümölcskonzer- vek kínálata a tavalyihoz képest számottevően bővült, de néhány termékből, pél­dául ollcjsóbb húsfélékből,,! diabetikus készítmények­ből változatlanul előfordul­nak hiányok. Burgo­nyából, vöröshagymá­ból, almából változatlanul bőséges a kínálat, s a ko­rábbihoz képest javult a vá­laszték zöldség- és főzelék­félékből is. A szabadpiaco­kon az előző hónapinál 23 százalékkal több primőrt kínáltak, és különösen hóna­pos retekből, salátából, uborkából növekedett a fel­hozatal. Sóskából, zöldpap­rikából, paradicsomból vi­szont csőikként a kínálat a hónap folyamán. A ruházati termékek mennyisége elegendőnek bi­zonyult, összetétele azonban továbbra sem találkozik a kereslettel. A vegyesiparcikkek kínála­ta nem változott lényege­sen. Kismértékben javult a kínálat hazai hűtőszekré­nyekből, villanybojlerek­ből, fagyasztószekrények­ből, varrógépekből és egyes sportszerekből. Változatla­nul jó a zseb-, táska- és autórádiók, magnetofonok, lemezjátszók, szilárd tüzelé­sű tűzhelyek és kályhák választéka. Változatlanul hiány van a hazai fekete­fehér és színes televízió­ból, valamint automata mo­sógépből. AZ ELŐJEGYZETT tüze­lőt a Tüzép-ek mindenütt leszállították, s az utalvá­nyokat beváltották. A ta­valyinál kisebb az érdeklő­dés a Tüzép-telepeken az építőanyag iránt. Különösen az égetett tégla nem kelen­dő, de ugyanez elmondható az egyéb falazó)anyagokról is. Növekedett viszont a falburkoló csempék, pad­lóburkoló lapok és a fenyő fűrészáruk forgalma. Né­hány Tüzép-telepen a ce­mentet, az ajtó- és lablakke- reteket, a gázszilikát blokko­kat és a betoncserepet feb­ruárban engedménnyel áru­sították. Az égetett, olcsó cserepet, a különféle fahá­zakat, a hazai csempét és a gömbfát sok helyütt hiá­ba keresték a vásárlók a telepeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom