Dolgozók Lapja, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nagy munka után, nagy munka előtt Á művelődési miniszter ünnepi beszéde — Tanévnyitók, iskolaavatók Szombaton és vasárnap tartották az ország isko­láiban az ünnepélyes tanévnyitókat. Sok helyen — így megyénkben is — újonnan épített iskolák, épület­szárnyak, megszépített, felújított tantermek várják a diákokat és tanáraikat, a mai — első — becsengctés- kor. Az országos tanévnyitó ünnepséget vasárnap Ka­zincbarcikán tartották, ahol KÖPECZI BÉLA műve­lődési miniszter mondott beszédet. Szombaton reggel, hat­kor sorra nyíltak ki Doro­gon a lakóházak ablakai: a dorogi, , a sárisápi, a csolnoki, és a mogyorósbá­nyai bányász fúvószeneka­rok zenés ébresztőjének kevesen tudtak „ellenáll­ni”. A korai reggeli után máris el lehetett sétálni a Jubileum térre, a mű­velődési házhoz, a Pilis Áruházhoz, vagy a Szén­bányák Vállalat központ­jához, ahol térzene szó­rakoztatta az ünneplőbe öltözött városiakat, és a vonzáskörzetből érkezett szép számú érdeklődőt. A bányásznapi ünnepi naggyűlés a hagyományok­nak megfelelően délelőtt 10 órakor a Jubileum-té­ren fanfárok jeladására kezdődött. A Csolnoki Bá­nyász Fúvószeinekkar, a helyi zeneiskola, az úttö­rők, az ifjúgárdisták, az Esztergom-kertvárosi Gé­pészeti Szakközépiskola tanulóinak és a Dorogi Bányász sportolóinak dísz­felvonulását az elnökség soraiból nézték végig a város párt- és állami veze­tői,. a társadalmi tömeg­szervezetek, a helyi ipari üzemeik és intézmények képviselői, a szovjet, bol­gár és szlovák vendégek. Ott láttuk az emelvényen Havrán Istvánt, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnökét, Varga Gyulát, a megyei tanács elnökét, Bátor Zoltánt, a megyei pártbizottság tit­kárát, Megyesi Lajost, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, Sasvári József országgyűlési képviselőt. Miután a Himnusz hang­jaira méltóságteljesen a magasba kúszott a jubile­umi bányászzászló, Fo­dor Sándor vszb-titkár meg­nyitója következett, majd az Ipari Minisztérium ke- képviseletében Horváth Fe­renc államtitkár lépett a mikrofonhoz. — A VII ötéves terv várhatóan. olyan feladato­kat ró majd a bányászok­ra is, amelyek megoldása csak az eddigihez viszo­nyítva minőségileg más (Folytatás a 2. oldalon) — Öröm és megtisztel­tetés számomra — mon­dotta a miniszter —, hogy az új tanévet Ka­zincbarcikán, a szocialis­ta építőmunka jelképes helyén, országunk egyik fiatal városában nyitha­tom meg, amely alig több mint három évtize­des fejlődése során nem­csak az iparban ért el kitűnő eredményeket, hanem a művelődésben is. Ebben az évben a tanév kezdetét még ün­nepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány 1945. augusztus 16- án. tehát éppen 40, éve hozott határozatot arról, hogy a népiskola, vala­mint a gimnázium és a polgári iskola első négy • osztályai helyett álta­lános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervez­ni. Ma csaknem min­den gyermek az előírt időben végzi el a nyolc osztályt, s az általános iskola mindenki művelt­ségének megalapozója. Hogy ezt a feladatát el tudja látni a maga tel­jességében, az eddiginél hatékonyabban és ered­ményesebben kell mű­ködnie. Ügy véljük, hogy ez az óhaj közvélemé­nyünk helyeslésével ta­lálkozik, amely sokszor L joggal bírálja az oktatás alacsony hatékonyságát és a nevelés érzelmi-er­kölcsi szegénységét. Egy másik fontos ese­mény, amelyre emlékez­nünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a tör­vény átfogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig, és egységes szellemben rendezi az | oktatási rendszer műkö­dési, irányítási szabá­lyait, határozza meg az | ' 1 oktatásban részt vevők, pedagógusok, tanulók, szülők jogait és köte­lességeit. A törvény épít az 1984 tavaszán elfo­gadott fejlesztési prog­ramra, amelyet megerő­sített a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Olyan törvénnyel és programmal rendelke­zünk, amelyeknek kiala­kításában a társadalom széles körei, és minde­nekelőtt a pedagógusok személyesen is reszt \ et­tek. Az észrevételeket tekintetbe vettük, s jog­gal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével találkoznak, még hogy­ha természetesen tovább­ra is vannak ellenvéle­mények és megoldásra váró kérdések. A nagy többséggel való egyetértésre támaszkod­va, kezdtük meg a vég­rehajtás munkáját. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi kor­szerűsítésének folytatá­sa. Most már mindenütt bevezettük az új tan­terveket és tankönyve­ket, és sok tantárgyban megfelelő pedagógiai ta­pasztalatokkal rendelke­zünk a szükséges kor­rekciók bevezetésére. Ke­rülni akarunk minden kapkodást, ' erősíteni a szükséges stabilitást, szervezetten és jól előké­szítve bevezetni az el­kerülhetetlen változást. A korszerűsítést szolgáló szakmai programokat vi­tára bocsátjuk és kérjük — mindenekelőtt a pe­dagógusok véleményét. A tartalmi korszerűsí­tést szolgálják azok a kezdeményezések is, amelyek a számítástech­nikai oktatás kiszélesíté­sét célozzák, vagy haté­konyabbá akarják tenni az idegen nyelvek okta­tását. Ezzel párhuzamo­san szeretnénk az anya­nyelvi kultúra jelentősé­gére felhívni a figyel­met, a helyesírás és a helyes beszéd követelmé­nyeire. A kifejezés a gondolat tükre, s a nyelv tudatos elsajátítása és kultúrált használata a nevelésnek is egyik fontos eszköze. Ebben az esztendőben vezetjük be a szakoktatásban a tech­nikusképzést, s ezzel tel­jesítjük az ipar és a me­zőgazdaság egyik régi kívánságát. A fejlesztési program­nak megfelelően, kezd­jük meg a nevelőtestüle­tek önállóságának növe­lését, a diákönkormány­zati szervek tevékenysé­gének fejlesztését szol­gáló intézkedések beve­zetését. Demokratiku­sabb és egyben nyitot­tabb iskolát akarunk, olyat, amely támaszkod­ni tud a szülők és a szélesebb közösség ösz­tönzésére, bírálatára, anyagi és erkölcsi segít­ségére. Az oktatási törvény és a fejlesztési program egyaránt meghirdette a pedagógus munkájának előtérbe állítását és megbecsülését. Az első feltétel a pedagóguskép­zés megjavítása és a rendszeres továbbképzés megszervezése, amely­nek bevezetésére e tan­évtől kezdve kerül sor. A pedagógusok önállósá­ga, kezdeményezése, fe­lelősségvállalása mind el­engedhetetlen követel­mény, ha a nevelésben- oktatásban előbbre aka­runk jutni. Sokan beszélnek mos­tanában az értékzavar­ról, arról, hogy megrom­lottak az erkölcsök, hogy meglazultak az emberi kapcsolatok, hogy sokan értelmetlenül élnek. Az iskola nem tudja meg­változtatni a valóságot és feloldani annak ellent­mondásait, megszüntetni torz megnyilvánulásait. Gazdasági, társadalmi, politikai eszközök szük­ségesek ahhoz, hogy a ne­mes eszmék, a humá­nus erkölcsök, az igaz, a jó és a szép érvényesül­hessenek. Kívánom, hogy az 1985/86-os tanév jó eredményeket hozzon a nevelésben és az oktatás, ban. Kívánom, hogy a társadalom szerető gon­doskodással foglalkoz­zék az oktatás ügyével, amely az egyik legna­gyobb emberi és nem­zeti ügy. Jól szervezett, magas színvonalú, nyu­godt légkörben folyó munkát kívánok minden, kinek, és örömöt is a munkában, tanulóknak, pedagógusoknak, szü­lőknek! (Folytatás a 2. oldalon)) mm Ünnepeltek a doroai bányászok Oroszlányban új szárnnyal bővítették az Arany János Általános Iskolát

Next

/
Oldalképek
Tartalom