Dolgozók Lapja, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

S|eSZT€ RGOMI Krónika „Leússzak" a tető árát... Felújítják az esztergomi fedett uszodát „Esztergom fürdőváros” — mondják néha ma is, pedig ha az erre tévedő vándor fürödni akar, azt gyakran csak a szálláshelyén teheti meg ... A korábbi fürdővárosi ban található strand gőz- és rang elhalványodatt napja- kádfürdővel valamint egy intora. A város központjá- fedett uszodával egészül ki. Elsődleges a korrózióvédelem. (fotó: — tin) Valamikor a huszas évek elején építették az épület- együttes legtöbb tagját. Az elmúlt hatvan év nem telt el nyomtalanul. A háború alatt lebombázták az akkor még női- és férfiszárnyból álló ‘fedett uszodát. A főút felé eső medence kisebb sé­rüléseket szenvedett, a vi­har elmúltával helyreállítot­ták födémszerkezetét. Az üzemeltető — Észak­dunántúli Víz- és Csatorna- művek komolyabb gond­jai a hetvenes évek végén támadtak. Az energiaválság nyomán felszökött tüzelő­anyag-árak rohamos gyorsa­sággal a nulla alá futtatták a vállalkozás nyereségszint­jét. A táblaüvegekkel borí­tott tetőzet hőtartó képessé­ge korábban sem volt hatá­sos, de a dráguló költségek miatt a helyzet fokozatosan romlott. Az anyagi nehéz­ségek közepette szóba sem toefülhetett a felújítás. Amikor az 1985-ös idény előkészületei beindultak,' a fenntartó vállalat már-már a bezárás mellett döntött. Alternatív megoldásként a bérleti díjak tízszeresét kér­ték. Mindkét elképzelés mell­bevágta azokat, akik a „fe­dett” állandó bérlői voltak. Köztük egyetlen sincs olyan, aki megrázkódtatás nélkül kifizethette volna az emelt tarifát. Ismerve a kilátásta­lan helyzetet, a városi sportfelügyelőség — a ta­nácselnök egyetértésével és tevékeny közreműködésével — tárgyalásokba kezdett. Mint már annyiszor, áldo­zatkészségben ezúttal sem volt hiány. A legfontosabb állagmegóvó munkálatokat fedező, mintegy 2,5 millió forint, rövid idő után ren­delkezésre állt. A Labor MIM, a Medicor ELFI, a LÉGY, a SZIM és maga a városi tanács járt elöl az adományozásban. A példás gyorsasággal elkészült terv sem ítélte halálra az erede­ti vasszerkezetet. S hogy a hőszigetelés is kellő hatás­fokú legyen, egy japán alap­anyagú, felülvilágosított üvegborítás kerül majd a korrózióvédelem után meg- ifjodott vasgerendákra. Maga a terv előremutató, s nem csupán a tűzoltó- munka legsürgősebb teendő­it tartalmazza. Kisebb át­alakítással — a műemlék- jelleg meghagyása mellett — „feszíteni” lehetne a víztük­röt, új öltözőket lehetne épí­teni és egy fémrács segítsé­gével szabályozni lehetne a vízmélységet is. Ehhez azon­ban további kétmillióra lenne szükség ... A kivitelező (Generál Plán Szövetkezet Budapest­ről) augusztus elejére ígéri a május 15-én megkezdett munkálatok befejezését, a pótkeret sorsától függetle­nül. Az üzemeltető — pénz­ügyi nehézségei miatt — nem volt ott a mecénások között. Mindössze ahhoz já­rult hozzá, hogy a bérlők „lelakhassák” a felújítás összegét, és erre az időszak­ra nem emeli a díjakat. Kovács Béla Sörakadémia Sör akad-é? Mia? Sörakadémia?! Nemrég nyi­tották, máris' megszületett a szójáték. Az „akadé­miai” tagok valamelyike találhatta ki Esztergom belvárosának színvonalas sörözőjében — ízlelgetve a habos sört. Merthogy ezentúl a „tudós társaság” tagjai magas színvonalú kiszolgálásban részesül­nek, ehhez nem fér semmi kétség. Kévés György Ybl-díjas építész kupolás, kazettás, fa-álmennyezetű elképzeléséhez jól illeszkedik a sörbár öt félkör alakú boksza. Mi tagadás, szép munkát végzett a kivitelezést vállaló Műemlékvédelmi Szolgáltató Kisszövetkezet — mondogatják a jól értesült ven­dégek, s a tulajdonosok, öze László és Makó László azt ígérik: ebben a sörözőben mindig lesz csapolt sör. Sőt, a vendég többféle üveges és dobozos nedű közül válogathat! Ezen kívül röviditalok, hideg és melegszendvicsek, magyaros tálak választékával, s napi tizenkét órás nyitva tartással próbálják az esztergomi vendéglátás színvonalát emelni. Nem ártana, ha a Mártírok útjára nyíló üzlet előtti kis téren söröző-teraszt alakítanának ki. Itt a nyár, egyre több a vendég. S a gyorsan megkedvelt sö­röző falai nem gumiból készültek. (m—s) „Hozzatok vizet!" K isgyermek koromban, ha szüleim elunták már a ricsa­junkat hallgatni,, azt mondták: — „Hozzatok vizet a Szent János küittól!” Lakásépítés, vendégvárás... Napjaink mindinkább növekvő gondja a megfe­lelő számú építési telkek kialakítása. Nő az igény, a telkek száma csökken, érthető, ha a magán­erős építkezők a régi lakások felújítását sem hagyhatják figyelmen kívül. Legalább ekkora gond a fejlődő idegenforgalommal való lépéstartás. A váro­si pártbizottság mellett működő gazdaság- és szövet­kezetpolitikai bizottság legutóbbi ülésén Mikó Ba­lázs első titkár vezetésével — e két téma feltételeinek alakulását tárgyalták Esztergomban. Az üzletek nyitásra várnak... Erre mi tüstént nekivágtunk, ártoon-bokron át az Esz­tergomot körülfogó hegygerincnek. Ott aátán ki lehetett ereszteni a hangunkat, mert a vidék teljesen Lakatlan, nép- telen volt. Csend és jó levegő. Mire haza keveredtünk kifá­radva, az étvágyunk is megjött- Vizet is hoztunk, tiszta kris­tálytiszta forrásvizet. A szólás a szülői háznál talán még ma is járja, de már nem futunk vízért. Eltelt azóta harminc év. A Szent János kápolna ma iá megvan, a kút is. Csak az érintetlen csend tűnt el. Esztergom városéinak távlati fejlesztési terve szerint ott fent szép panorámájú lakótelep épül fel- Amihez pedig vil­lany kell- meg utak, víz. A munkából nagy rész jutott az ÉDÁSZ dolgozóinakt Tavaly hónapokig az esztergomi üzemigazgatóság szerelésd osztályán (ahol dolgozom) mást se 'hallottunk, mint Szent János kút így, Szent János kút úgy. Kandeláber, földkábel, tápkábel, fénypontmagiasság, csőhálózat, vízművek, kézi fel­tárás, tereprendezés, hulladék, törmelék-elszállítás — csak­úgy sokasodtak a jegyzőkönyvek, emlékeztetők. pontosító tárgyalások, bejárások, helyszíni szemlék. Mint Kun János, a városi tanács építés-műszaki osz­tályvezetőjének előterjesz­téséből kitűnt',, az építési lehetőség a jövőben is adott Esztergomban, s összhang­ban áll a városrendezési tervvel. A következő ötéves tervben folytatják a Szent' jános-kúti terület fejleszté­sét. Megvizsgálják a Báno- mi út fölötti térség beépít­hetőségét, s a Dobogókői út fölött — a Galagonyás út folytatásaként — az újabb lakásépítési telkek kialakí­tását. Fölmérik a. Szent- györgymező alatti régió fel­tárásának gazdasági, mű­szaki feltételét is. Jelentős szerepet kap a történelmi városmagon belüli lakóte­rületek rehabilitációja, fő­leg a Zalka—Honvéd-tömb, a Szent-Tamás hegy és a Rudas László út térségében. Kertvárosban tömb-belsők feltárásával folytatják a családi ház építésére alkal­mas területek előkészítését, s helyi lakók kérésére Pi- lisszentléleken húsz telket alakítanák ki. Magó Ottó .termelés-ellá- tásfelügyeleti osztályvezető az idegenforgalommal kap­csolatos, múlt évi intézke­dési tervek végrehajtását vázolta. Befejeződött a Für­dő-szálló korszerűsítése, a szállodai részt folyamatosan varázsolják újjá. Anyagiak miatt elmaradt viszont az Erzsébet-szálló átalakítása, s tovább, tart a Belvárosi Kávéház üzembehelyezése. A Tárkóczi téri Bisztró át­tervezését megkezdték, a Kis pipa éttermet felújítot­ták. Korona-kávéházzal gazdagodott a Széchenyi tér, a Dobozi-bisztró belső át­alakítása is kedvező ered­ménnyel járt. A Kettős­pince vendéglő fedett te­raszt kapott, a konyháját most bővítik. Felújították a Dobozi úti turistaszállót, s az ősz elején már a Hotel Esztergom is vendéget tud fogadni. A kedvelt Vadvi­rág-kemping nyaralóház­telepének kialakítása 1987- ben fejeződik be. E terüle­ten egyébként öt kisméretű fürdőmedencét és két te­niszpályát alakítottak ki. Várhatóan a vendégforgal­mat fogja növelni. Évről évre nő a fizető- vendéglátó-férőhelyek szá­ma. A közeljövőben a Be- rényi utcában — magánkez­deményezéssel — új kis­vendéglő nyílik. Ugyancsak magánerőből épül a Mártí­rok útján két vendéglő, mellettük a tokodi * téesz gyorsbüfét nyit augusztus­ban. Kedvezően alakult ki a városközpontban a kis­kereskedők, kisiparosok üz­letsora és a piac utcájában épült szolgáltatóház. A Széchenyi tér 24. szám alat­ti műemlék épületben sörö­ző és ételbár építését kezd­ték meg. Tovább fejlesztik a Palatínusz-tavat, ami Esz­tergom egyik fontos strand­jává válhat a jövőben. A továbblépéshez szüksé­ges pénzforrást az új szabá­lyozó keretei között kell megtalálni. Annál is inkább, mivel bőven akad még ten­nivaló vendégvárásban, , la­kásépítésben. Sokat segít­het ebben a városkörnyéki községek ma még kiakná­zatlan adottsága. Mészáros István Olykor égnek állhatott a tervező hatja, morzsolhatta sza­kánál, gyárthatta elképzeléseinek variációit. Aztán, egy-egy sarkalatos pont az építészettel; vízüggyel mindig tisztázó­dott. Az erőátviteli tervet Völfinger János, a közvilágításit Rappold Ottó tervezte. Az összköltség csaknem kétmillió forint volt, 2900 munkaórával. Aztán minden apró részlet tisztázódott, a terveket elfogadták, megkezdődhetett a kivi­telezés- Ezt az ÉDÁSZ üzemiigazgatóság és a kirendeltség dolgozód végezték. » Mivel a munka rendkívüli sürgős volt, az üzemigazgató­ság férfi dolgozói a kirendeltségiekkel együtt felajánlották: kommunista műszakot szerveznek. Földmunkákat, kábelfek­tetést végeztek. Mindenki alaposan kivette ,belőle a részét. Még szerencse, hogy ott volt a Szent János kút vize, ki­apadhatatlan szomjoltóként. Lehetett benne hűsíteni a lapát­tól, csákányitól vízhólyagos tenyeret, llemosná az arcról a ve­rítéket. összesen 656 óra társadalmi1 munkaórával zárták a napot. E z még kevésnek bizonyult, ezért az üzemigazgatóság férfi nem fizikai' dolgozói még egy napijukat felaján­lották, betartva ezt az. ígéretüket is­A műszaki átadás azóta megtörtént és az édászosok el- nondhatták: megint tettek városukért. Meghozták a tiszta vizet a Szent János toúttöt , Horváthy Borbála DOLQOZÓK 1985. július 1., hétfő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom