Dolgozók Lapja, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

A tárgyalóteremből jelentjük Tűzgyújtáshoz készülődik a fiúcsapat, s a lányok a sátorból figyelik őket. A legkisebbek már az esti lefekvés­hez készítik a gumimatracokat Tatán, a Hamary Dániel Űttörőház park­jában vertek sátrat a IV. sz. Általános Iskola úttörői. Tíz katonai sátorban két héten ke­resztül két-három napos váltással sikerült szinte ß teljes úttörőcsapat valamennyi tag­ját táborba hozni. Ha nem is a Balaton part­ján érzik magukat a pajtások, mégis, amo­lyan igazi tábori hangulat alakul ki. A tá­bor vezetői gazdag programról gondoskodtak a gyerekeknek. A napi táborélet a hagyomá­nyos zászlófelvonással kezdődik, jezután kü­lönböző (Vetélkedőkre, bemutatókra és játé­kokra kerül sor. Nem marad el természete­sen az esti tábortűz és a főzés sem, bár az étkezést az iskola napközi konyhájáról bizto­vény szélén ücsörögve, lábat lóbálva tessék sikert aratni, j ahol minden kérdésre válaszolni kell! — Miért nem te voltál az István „élőben is”? — A próbafelvételeken részt vettem ■.. végül hívatásos ■ színész kapta a feladatot. De Koltay Gábor nyári forgatásán, I a János vitézben már én alakítom Kukorica Jancsit, élő-; ben is ... Kicsit töprengek azon, hogy milyen érzés lehetett egy I országos ovációt kiváltó teljesítményben „négerkedni”. Va­lamennyi néző nem gondolhat ,pillanatonként arra. hogy a hang nem azonos a tátogató színészével. A technikai fej- . iődés „igazságtalan” lehetősége ez. Attól még senki sem j vált ismerté, hogy kiválóan szinkronizált. Nem kevésbé ki- j nos következmény: a rendezők nem engedték be állni a tapsrendbe, az egyik szabadtér! előadás után. Holott aligha 1 tagadható, hogy a hangnak nagyobb szerepe volt a sikerben, mint az átszellemült arccal sétáló színésznek. Nem Pelsőczi j kritikája ez, inkább a műfaj jellegéből adódó következtetés: j rock-operában énekelni (is) kell, lehetőség szerint jól- Ilyen­formán az István a király sikerében Varga Miklósnak is ré- j sze van. Végre saját zenekarral járja az országot, önálló mű­sorral, amelynek anyagát a máj-ustájt megjelent nagylemeze adja. A debütáló IIP eleve sikerre számíthat, hiszen a da- j lók nagy .része a lányokról, a lányoknak, a lányokhoz szól. I Azonban Bródy János megjegyzése is idekívánkozik: — Mindegy, hogy Varga mit énekel. A hangjával csa­tát nyer... ! Tisztességes eszközökkel harcol. Ezek a leg- I ritkábbak a könnyűzenei berkekben. Varga elszántan dolgozik a színpadon. Kemény és kí-j méletlen önmagához. Nem rutinnal nyer. Nem olajozottak, j automatikusak a -győzelmei. Nem bízza a véletlenre, a kő- I zönség reflexeire a fellépés kimenetelét. Talán nem oly lát­ványos, mint némely élvonalbeli zenekarunk show-ja, de I nem is a látványból akar megélni---­— Páratlan jókedvvel énekei a srác! — mondta ki isme­rősöm a siker sokadik okát. Ez is hiányzik a rockszínpadők- J ról mostanában. Az allűröket nélkülözni tudó, nyílt tekinte- I tű kölyök-arc eltűnt, még a tizenévesek zenekaraiból ds- 1 Megnyugtató a fiatal előadó sikere, azt bizonyítja, hogy az j újhullámos monotónia, az anti-zenék mellett igény van a I harmótnliára, a fajsúlyosabb rockzenét művelőkre is. Akiknek j lesz szerencséjük meghallgatni a programját élőben — leg­közelebb Tatáin a Szabadtéri Színpadon, július 1-én — bizo­nyára felfigyelnek majd a Jézus Krisztus Szupersztárból él- j hangzó betétdalok előadására is. amikor az énekes két oktá- j vöt „áténekel” anélkül, hogy fejhangot produkálna. Nem j mindennapi teljesítmény ez, férfi irockereinik között... Iga- I za van Bródynak — ez a siker igazi titka. Ezért oktalan a kérdés, amely mindem közönségtalálkozón elhangzik: — Ugye, az István a királynak köszönheted! a befutásod? j Nem. A hangjának köszönheti... Szitás Zoltán f DCXJQOZÓK A siker titka Izgatott, amikor pályafutásáról beszélgetve az érvénye­sülés útját, mikéntjét Ibogozgattam- Varga Miklós a Grog együttesben kezdte, Esztergomban, Ez a zenekar szerencsét hozott Egy vetélkedőn a zsűri! szakembere „észrevette” őt és a Zenit együtteshez delegálta, ahonnan hipp-hopp,'á P. Boxban. találta magát, majd az István, a király play-back stúdiójában. Végiül az „Európa” című saját szerzeményével elnyerte a koronát, az „Év énekese” díjat. Persze a tartós siker nem adatik csak úgy, ihipp-hopp módra. A rock műfajának legmagasabb szakmai elismerése semmiképp. A felszínen maradásinak a makacs munka ép­pen úgy feltétele, mint a tehetség. „Mondd, mennyit ér az ember?” — kajánkoditam ma­gamban a rtáti közönségtalálkozón — ha megfosztatott tel­jes fegyverzetétől. Se’ fényágyúk, se’ színorgia, se’ több emeletes színpad, amelyre eleve fel kell néznünk. Az emel­Varga Miklós Amíg megfő a paprikás krumpli, Véber Lajosné bá­bokat készít a pajtásokkal. sítják. De jólesik a saját főzetű paprikás krumpli, vagy gulyás. Természetesen a jó idő hiányzik csak, hiszen így a fürdés kiesik a programból. — tin A vak gyűlölet következménye M T ___ i Szőnyben született, ' egy sokgyermekes • A»“ll© munkáscsalád ham töltötte gyermekkorát- .... Az általános isikola hatodik osztályáig ju­tott. Ezt követően otthon, maradt, a háztartásban segédke­zett. 17 éves korában, 1959-ben ment férjhez. M . I. erős fizikumú fiatalember volt A bánya jól fi­zetett, vájárnak állt. Amikor megnősült, az asszony házacs­kájába költöztek. M. I. sem akart elmaradni néhány munka­társa mögött, de a nehéz műszakok utáni egy-két üveg ital egyébként is jól' esett­M. I. azt tartotta, hogy az asszonynak otthon a helye, a családot a férfinak kell eltartania. Nyugalomban éltek. Jött a két gyerek^ s a kezdeti néhány év hamar elrepült. A aavartalanság állapota 10—12 évig tarthatott. M. I. egyre többet és egyre gyakrabban ivott. A hetvenes évek közepére alkoholista lett. Az asszony békésen tűrt egy darabig, de miután a szép szó nem hatott, mind gyakrabban veszeked­tek­M. I.-t előbb gyomorral, majd egy daganattal1 műtötték. Az utóbbi műtét után állandó potenciazavarokkal küszkö­dött. Mivel az asszony ezt nem volt hajlandó tudomásul venni- a családi légkör tovább éleződött. Idővel az asz- szony is a pohár után nyúlt. A szexuális problémák kölcsö­nös vádaskodásba, majd féltékenységbe csaptak át, közben az asszony is szenvedélybeteggé vált. A megromlott érzelmi viszony és az egyre durvább bán­talmazások miiátt a válás mellett döntöttek. 1982-ben váltak el, de továbbra is együtt éltek, mint élettársaik. A helyzet semmit sem változott, sőt tovább mérgesedett­M. I. otthagyta a munkahelyét 1984 elején. Az asszony állt munkába, de az állandó örlödést csökkenő ellenállással viselte el. Már ugrani készült, amikor a közelben dolgozók elrántották a robogó vonat elől. Mivel minden tartalékuk1 elfogyott, M. I. ismét munklát vállalt. Azon az 1984. augusztus 11-i szombaton M- I. otthon maradt Viszály ide, viszály oda, együtt indultak a presz- szóba. Az üveg bor hamar elfogyott, elhatározták, hogy a következőt otthon isszák meg. Az asszony feltálalta a sze­rény vacsorát, közben meglepődve, de jólesően tapasztaltai, hogy élettársa engedett valamit egész heti mogorvaságából, sőt apró katonákat szelve számára, feltűnően kedveskedik. Örömmel fogadta a közeledést, kellemes hangulatban fo­gyasztották el1 a magukkal1 hozott iitalrt. M. I.-né egyre nagyobb vágyat érzett az együtlilét iránt. Beszélgetve bújtak ágyba, az asszony szelíd szavakkal nógat­ta a váratlanul egykedvűségbe burfcodódzó férfit- Hogy az ismételt kudarc lehetőségét elüsse, M. I. fájó derekára hivat­kozott Az asszony porig alázta elkeseredésében a tehetet­len férfit. A hirtelen kirobbant szópárbajt először a férfi unta meg: egy jól irányzott ökölesapással arcúi ütötte az asszonyt. M. I.-né kiugrott az ágyból, a szoba közepéig ju­tott, amikor a férfi utolérte. Dulakodni kezdtek. M- I.-né a .kályhának vágódott. A felmosófa mindig a kályha mellett állt, most is a he­lyén volt. Az asszony a rúd irányába nyúlt, de a férfi gyorsabb volt nálai A mosófa fejrésze tompán csattant az asszony fedetlenül hagyott járomcsontján. M. I.-né sikoltoz­va rohant a konyhába, üvöltve panaszkodott a zajra előre­jött lányának. Az epésen csak annyit jegyzett meg: „Jól tette- bárcsak dögöltél volna meg!” •.. M. I.-né az udvarra szaladt kétségbeesésében. A szom­szédok, ha hallották is, egyáltalán nem figyeltek a jajveszé­kelésre, mivel a családi botráhyok általában ilyen véget ér­tek M-éknél. A lány éppen kávét főzött apjának, amikor a vérző ar­cú asszony visszatért. M. I. a szobaadtóban, a küszöbön áll­dogált. Amikor meglátta a belépő asszony dagatra duzzadt arcát, lányával együtt gúnyos nevetésben tört ki. M. I.-né agyát vak gyűlölet borította él. Az asztalhoz ugrott. Megragadva az ott heverő konyhakést, M. I. felé szökkent. A lány figyelmeztető sikolya elkésett. A kés pen- gélye akadálytalanul fúródott a mit sem sejtő, kajánul vi- gyorgó férfi, mellébe. Talán újabb lendületre készült a kéz, amikor a láiny odaért. M. I. kissé megtántorodott- Az asszony bálvánnyá me­redve nézte a férfi mellkasából kibuggyanó véres csíkot M. I.-t halálfélélem kerítette hatalmába, a lány orvosért sza­ladt. Az asszony némán bámult 'az előtte botorkáló férfire. Pillanatok teltek el, amíg magához tért. Élettámsát a kijárat előtt, a földön fekve találta- Kezét szorongatva kétségbe­esetten szólonigatta, de M. I. már nem felelt. Az utolsó élet­jelenségek a robogó mentőben mutatkoztak. A szúrás nyomán, a 17,5 centiméter hosszúságú penge behatolt a mellüregbe. A jobb tüdőcsúcsot roncsolva, át­metszette az útjába került verőereket, ennek nyomán, a fér­fi mellkasában heveny belső vérzés lépett fel. Az igazságügyi orvosszakértő arra a megállapításra ju­tott, hogy M. I.-né alkoholizmusa a kóros függés állapotáig súlyosbodott az évek folyamán. Ez részleges szeUtemd, leépü­lést, kimutatható agyi károsodást eredményezett. Részben emiatt, részben az összes előzmény hatásaként, M- I-né be­számítási képessége a cselekmény elkövetésének pillanatá­ban enyhe-közepes fokban korlátozott volt. A büntetés kiszabása körében, a Komárom Megyei Bí­róság dr. Ebner Rupp Imre vezette büntető tanácsa még egy fontos tényezőre is figyelemmel volt: az elhalt különös szer­éi sajátossága folytán, az életbenmaradás esélyeit csökken­tette az a körülmény, hogy az összenőtt mellhártyája meg­akadályozta a sérült tüdő összeesését, mely a heveny vér­zést csillapította völtna. A T' r, á ■ emberölés bűntettének elkövetésé- mrosag foen mondta ki. M. I-nét bűnösnek. .... Ezt a minősítést a Legfelsőbb Bí­róság fellebviteli tanácsa megváltoztatta, a cselekményt erős felindulásban elkövetettelek nyilvánítóvá. Egyéb vonatko­zásban helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, misze­rint M. 1-nének kettő év nyolc hónapot kell börtönben töl­tenie. 4 L APJA 1985. július 1., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom