Dolgozók Lapja, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

Rázós a kenyér útja Minket csak az érdekel, hogy mindennapi kenye­rünk friss és ízletes legyen. HATMILLIÓÉRT Kókai László, a Tatabá­nya és Környéke Sütőipa­ri Vállalat főmérnöke: — Az elmúlt év végén kezdtük meg az oroszlányi sütöde korszerűsítését. A bányászváros üzemének felújítása régi gondokat old meg. Remélhetőleg hosszú időre. Az elavult technológia lecserélésével javul az itt készülő pék­áruk minősége. A jövő év elején befejeződő munkála­tok tervezett költsége 6 millió forint körül van. Ez az összeg elég a ke­mencék cseréjére, beállí­tunk intenzív dagasztógé­pet és zsemleformázót. Át­alakítjuk a szociális helyi­ségeket is. A rekonstrukci­ót saját erőből végezzük. Jól haladunk a munkával. Május óta az egyik ke­mencénk már működik is és úgy tervezzük, hogy augusztusra a másikat is beindítjuk. — Mit várnak és mit várhatnak a fogyasztók a korszerűsítéstől? — Szakszerűen fogalmaz­va, a sütéstechnológiai mu­tatók javulását. Egyszerűb­ben, hogy jobb legyen a kenyér. Ne szidjanak min­ket olyan sokszor. A BOLTOKON IS SOK MÚLIK Oroszlány felé tartunk, hogy megnézzük a helyszí­nen is a 40. számú üzemet. A kenyér útját. Tagadha­tatlan. hogy Tatabányán és környékén jó a kenyér mi­nősége. De olykor irdatlanul néznek ki a termékek, összenyomottak, megta­posták őket, egyszóval, po­csék állapotban kerülnek az üzletekbe és így a vá­sárlóhoz is. Az okokat, csak sejteni lehet, a té­nyeket viszont Kókai László jód ismeri. — Végre én Í3 kipanasz- kodhatom magam. Talán furcsán hangzik, de nem mindig a szállításnál sé­rül meg az áru ... Nagyon sok boltban kicsi a ráktár- tér... A szűk rekeszekben összenyomódik. „szalon- nás” lesz. Mi kell egy friss, meleg péksüteménynek? Hogy összenyomják! Akkor, ha még oly jó ízű is, fa­nyalogva veszi meg a vá­sárló és reklamál. A kon­téneres szállítással sokat lehet javítani a sütödében készített jó kenyér minősé­gének a megőrzésén. Egy kocsi felszerelése közel egy­millió forint. Ha csak egyszer fordul, mert van­nak olyan ABC-k, amelyek nem tudják fogadni több­ször, gazdaságtalan. A MUNKA- CSARNOKBAN Az üzemben erős élesz­tőszag és még erősebb ke­nyérillat fogad. Kókai László nem tud szabadulni a szállításból, tárolásból adódó problémáktól. Még megjegyzi: — Tudja, mi adnánk magunkat a konténeres szállításhoz. Egymillió ide, vagy oda —, legfontosabb a fogyasztó. — De higgye el, ez nekünk is nagy pénz és a kereskedelmi hálózat korszerűsítése nélkül nem érné meg. A munkacsarnokban min­den fehér. A főmérnök el- ellépdes, üdvözli az öreg szakikat, fiatalokat. Őket is jól ismeri, pedig sokan vannak. Amíg a telepveze­tő megérkezik, megmutat­ja az új kemencét. Az egyik már teljes kapacitás­sal üzemel. KÉSZÜL A FINOM ZSÖMLE Módrián Henrik a ve­tő. Éppen a zsemléket ada­golja a masinába. — Hogyan működik az új kemence? — Nincs panasz rá — és megveregeti a gép oldalát. — Most sokkal könnyebb a vetés, mint azelőtt. A vetés, az adagolást je­lenti. Eddig a régi kemen­cénél ketten végezték ezt a munkát, most egy ember is elég. A vető a kelesztő szek­rényhez hajol, hogy újabb adag zsömlét rakjon a ke­mence szájába. Kókai László a már megdagasz­tott zsömlék hőmérsékletét vizsgálja. — Tudja, sütés előtt olyan 30 °C körüli a kelt­tészta optimális hőmérsék­lete. Kivesz a kelesztő szek­rény tetejéről és aljáról is egy-egy sületlen zsömlét és a kezünkbe nyomja. — Nézze, mekkora a két nyers zsömle között a hő­mérséklet-különbség. A szekrény alig egy méter magas. De már ez is be­folyásolja a minőséget. A két puha, kissé tapa- dós tészta közül a felső polcon lévő jóval langyo­sabb, még így, tapintásra is. A RAKTÁROZÁS GONDJAI Átbújunk a kemencék mellett a kábelek és veze­tékek alatt, megnézzük a sütési időt és a hőmérsék­letet szabályozó automati- kát. A főmérnök a külön­böző pékáruk sütési idejét ismerteti, amikor megér­kezik Csimár Jenő, a telep vezetője. A külső helyiségekben a raktározás, a tárolás irá­nyítója Tóth Andrásné. A rekonstrukció eddig még nem érintette a tárolóka­pacitást. Ez a jövő zenéje. Kisebbfajta bűvészmutat­vánnyal is felér munkája, amikor az üzem közel 60 mázsás napi saját termelé­sét és a Tatabányáról ér­kező mintegy 20 mázsa ke­nyér útját egyengeti. Még mintegy 30-40 ezer kifliről és zsömléről, és 7 ezer fi­nom süteményről is gon­doskodnia kell, hogy az a boltba érkezéskor „finom” legyen. A „finom” a süte­mények közül a túrós, ízes buktáknak, kalácsoknak a jelzője. Amikor munkája nehézségeiről kérdezzük, mégsem panaszkodik. — Remélem, a közeljövő­ben enyhülnek a raktáro­zási gondok. Akkor a mi munkánk is könnyebb lesz, mert a kenyér minőségén már most is érezhető a változás. ALAPOS ELLENŐRZÉS A raktárvezető irodájának üvegajtóján át jól látható, hogy a második kemence üzembe helyezésén még szorgoskodnak. A fel-felvil- lanó fények a hegesztés el­engedhetetlen velejárói. Ki­csit várunk, hogy ezzel a munkafolyamattal végezze­nek. — Eddig nem volt semmi problémánk a PHSZ—25- ösökkel (ez a kemence tí­pusszáma). — mondja Kol- tai György szerelési cso­portvezető. — Jól szuperál a szovjet berendezés. A gyártó cég egyik mérnöke segíti munkánkat. Tapasz­talataink azt bizonyítják, hogy ez a kemence jobb lesz, mint az elődei. Egyszerűen, könnyen kezelhető és — ami nem mellékes — kevesebb a hibalehetőség. Ez azért lé­nyeges, mert üzembe állítás után mi fogjuk karbantar­tani. A vállalat és az üzem dol­gozói elégedettek az új tech­nológiával és az előállított minőséggel. De amit szem­száj nem tud kimutatni, azt kimutatják az üzem labor­jában. Benézünk a patikai tisztaságú kis szobába is. Csimár Jenő ismerteti a helyiség funkcióját. — Itt vizsgáljuk rendsze­resen a termékek alapanya­gát. Hadd oszlassam el azt a tévhitet, miszerint csak a liszt minőségét nézzük. Fo­lyamatosan ellenőrizzük az élesztő, a margarin, de még a só minőségét .is. A labor­ban próbasütést is végzünk és a készterméket pontozzuk. Ha elégedettek vagyunk a kenyérrel, zsömlével, premi­záljuk dolgozóinkat. TÖBBSZÖRI SZÁLLÍTÁS A laboratórium után meg­néztük az öltözőket, fürdő­ket, mellékhelyiségeket. A két szakember kendőzetlen nyíltsággal mutatta meg a felújításra régen megérett szociális létesítményeket. A rekonstrukció befejező sza­kaszában ezeket is korszerű­sítik. Az üzem megtekintése után a bennünk bújkáló kis­ördög azt sugallta, nézzünk meg egy üzletet, például az oroszlányi 403-as tej- és kenyérboltot, amely a kör­nyék egyik legnagyobb for­galmú egysége. Szántó Istvánná üzletve­zetőhelyettes a kiszállított áru minőségével és a fuva­rozással elégedett. Hogy a bolt jól működik, azt iga­zolja a napi 20-22 ezer fo­rintos forgalom. Az áruellá­tás ütemével kapcsolatban a bolt helyettes vezetője meg­jegyezte: — Sajnos, vannak olyan extra igények is, hogy este fél hatkor ropogós legyen a zsömle. Ezt az országban sehol sem tudják. Délig fo­lyamatosan érkezik a pék­árú, délután ismét kapunk friss süteményt. Ez így meg­felelő, de kérdezzük meg a vevőket! MIT MOND A VEVŐ? » Amikor a bolthoz értünk, még kevesen voltak az üz­letben, az alatt a néhány perc alatt, amit az irodában töltöttünk, hosszú sor nőtt az eladópult előtt. Kálmán Imréné éppen végzett a vásárlással: — Tessék mondani, jó a kenyér? — Igen. Elégedett vagyok. — Mindent megkap, itt, amit szeretne? — Mindent, amire van pénzem. Jó kis üzlet ez. Mindig friss az árujuk, tiszta a helyiség és kedvesek az eladók. Többé-kevésbé úgy tűnik, megfelelő a Tatabánya és Környéke Sütőipari Válla­lat pékségeiben készített ke­nyér és sütemény minősége. Ahol a konténeres szállítás biztosított, ott a boltokba ke­rülő áru is jó. Ahol erre nincs lehetőség, vagy nem éri meg bevezetni, ott elő­fordulhatnak kifogások. Ez nem a gyártó hibája. Talán előbb-utóbb azt is megérjük, hogy nemcsak a gyártást, a termelést korszerűsítjük, ha­nem a felvevőhálózatot is. — petrik — n város lelkiismerete S zakértelem, lelkesedés, tettre készség van, csak a pénz kevés —, ennyiben lehetne össze­foglalni azt az elnökségi ülést, amelyet Tata Barátainak Köre a közgyűlés után tartott, leltárba véve a teendőket, a feladatokat. De mit ér a TBK közgyűlési határozata, ha a megvalósításra nincs anyagi fedezet? Miint kiderült, jó néhány ügyben segít a lelemény, az összefogás. Aki munkaidő után, önként vállalt tisztséget e tiszteletre méltó kör­ben, az hivatali helyiségében is foglalkozik a baráti ígérettel, és lehetőségei szerint igyekszik segíteni. Az építőipari vállalat igazgatója például úgy, hogy közreműködik a Vaszary-villa felújításában, cseré­ben pedig igénybe vehetik azt a vállalat brigádjai. Az persze elgondolkodtató, hogy a TBK törek­vései, rendezvényei iránt a legkisebb az érdeklődés a helyben lakók körében. Pedig a baráti kör első­sorban a helybeliek érdekét képviseli, ha úgy tet­szik, a város lelkiismeretét testesíti meg és mindig megszólal, amikor valami veszélybe kerül, amikor egy-egy nemes cselekedetet dicsérni érdemes. Akik elszármaztak, elsősorban a budapestiek, mondhatni, hagyományosan igényt tartanak a rendszeres tájé­koztatásra, szívesen vesznek részt a rendezvénye­ken. Melyek is a közeli és távolabbi jövő feladatai Tatán, amelyeket a baráti kör ügyvezető elnöksége fontosnak tart, amelyek egyébként hivatalos fó­rumok, társadalmi szervek tennivalói közt is szere­pelnek. M ár megkezdődött a készülődés 1988-ra, amikor Tata és Tóváros egyesítésének centenáriuma lesz, s egyben Tata város neve 600 évvel korábban, ’ 1388-ban bukkant fel először. Erre kü­lön bizottság alakul, s az eseményhez méltó meg­emlékezést szeretnének tartani. Az idei tervek kö­zött szerepel Magyari Zoltán emléktáblájának ava­tása, az egykori szülőházat már tatarozzák. Felve­tődött, hogy a nevezetesebb épületek falára kétnyel­vű táblák kerüljenek, hogy a Tatára látogató ide­gen legalább német nyelven olvashassa a legszük­ségesebbeket, érdeklődése így gyorsabban fordul­hat az útikönyv, a részletesebb szakirodalom felé. Folytatja a baráti kör az évkönyvek kiadását, ebben lehetőség nyílik az újabb kutatómunkák eredményeinek közreadására, az évi aktuális infor­mációk továbbítására, az elnökség és a tagság közti kapcsolattartásra. 0 baráti kör ügyvezető elnökségét nem csupán a múlt, a jelen is foglalkoztatja. Ennek szellemében ellátogatnak például a tatai termelőszövetkezetbe, keresik a lehetőséget, hogyan lehetne rendbe tenni a Büdöskút környékét, a Vaszary-vitlában létrehozzák az egyesületi klubot, beszélgetésre, konzultációra hívják a város or­szággyűlési képviselőjét és pótképviselőjét, ere­jükhöz mérten részt vállalnak környezetvédelmi, városszépítő munkákból. Itt az öreg-tó megmenté­sén túl olyan részletkérdés is fontos és lényeges, mint a tóparti halsütő ügye: enyhén szólva kocsma lett, s jelenlegi formájában, ilyen körülmények kö- • zött semmi nem indokolja, hogy ott legyen a parti sétányon, amikor nem sokkal arrébb egész sor vendéglátó egység is található. A döntés persze a tanács dolga. Az elnökség még jó néhány más és hasonló ügyben feladatot vállal, ami Tatát, annak fejlődését, értékeinek megóvását segíti. Wér Vilmos Társadalombiztosítási perek a megyei Társadalombiztosítási Tanács fórumán ~ti ~ számára gyakiran kiismerhetetlen zűr­llZ ember zavart jelent a jogszabályok szövevé­________________ nye. A táppénzzel, a gyessel, a nyug­díjjal, az üzemi balesetekkel kapcsolatos rendelkezések sok­szor okoznak fejtörést. Megnyugtató azonban tudni, hogy a társadalombiztosítási igazgatóságon dolgozók tudják, értik és helyesen alkalmazzák ezeket a jogszabályokat. Ta tabányán, az SZMT székhazában a megyei Társada­lombiztosítási Tanács ülésén többek között a bíróságok által tárgyalt társadalombiztosítási ügyeket elemeztéik A tanácskozáson megfigyelőként részt vettek a SZOT Munkavédelmi-, Társadalombiztosítási és Egészségügyi Osz­tályának munkatársai is­Dr. Weiszenbergerné dr. Dobos Márta, a megyei Társa- dolombiztosítási Igazgatóság titkárságvezetője az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy minden ügyben a jogszabályok figyelembevételével a leg­emberségesebb módon igyekeznek eljárni. Az élet azonban gyakran szül ellentmondásos helyzeteket, amikor a kisebb és nagyobb közösség érdekei kerülnek szembe egymással. A társadalombiztosítás szakembered ilyenkor igen alapos mérlegelés után hozzák meg döntésüket és képviselik azt szükség esetén a bíróságok előtt is. Körültekintő munkájuk bizonyítéka, hogy 1984-ben az esetek 78,8 székházában nyer­tek pert. (Az országos átlag 65 százalék). Némileg csökkent az üzemi balesetek száma. Államunk - anyagi biztonságot nyújt a balesetet szenvedett vagy foglal­kozási megbetegedésben szenvedő dolgozóinak. A Társadalombiztosítási Igazgatóság sajátos jogi eszkö­zeivel a munkáltatókat arra kívánja ösztönözni, hogy le­hetőségeikhez mérten tegyenek meg mindent a balesetek megelőzése, a biztonságos munkavégzés érdekében. DOLOOZÓK 1985. július 1., hétfő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom