Dolgozók Lapja, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ 1985. július 1., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. évf., 152. sz. HÉTFŐ Ára: 1,80 forint Folytatódott az orvoskongresszus 1 Meg kell semmisíteni a nukleáris fegyvereket! Szombaton plenáris üléssel folytatódott a Buda­pesti Hilton Szállóban a nukleáris háború meg­előzéséért kUzdő nemzetközi orvosmozgalom ötödik kongresszusa. Az ülésen dr. Hullán Zsuzsa, a kongresszus elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Ligyija Novaik, a szovjet egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöke olvasta fel több, hazánk­ban tanácskozó egészségügyi szakszervezet képvise­lőjének üdvözletét. Köszöntötte a kongresszus részt­vevőit dr. Eeva Kuuskoski-Vikatmaa Finnország szociális és egészségügyi minisztere. Ezután a nuk­leáris konfrontáció költségeiről, valamint az együtt- .mjfcödésre vonatkozó javaslatokról tanácskoztak a konferenca résztvevői. Dr. Victor W., Sidel, az USA-beli Albert Einstein Orvostudományi Egyetem tanára, az amerikai egész­ségügyi szakszervezetek el­nöke beszédében a fegy­verkezési hajszának a világ egészségügyi helyzetére gyakorolt negatív hatását elemezte. Mint elmondta, a kongresszus előző napi ülé­sének ideje, tehát igen rö­vid idő alatt 20 ezer gyerek halt meg a világon. Ugyan­ezen idő alatt egymilliárd dollárt költöttek a világon fegyverkezésre. Nem is kel­lett volna ennyi a gyerme­kek életének megmentésére. És általában is, ha csak katonai költségek egész kis százalékát fordítanák az egészségügyi helyzet javí­tására, milliók életét lehet­ne évente megmenteni. Az az összeg, amit 6 hónap alatt fegyverkezésre fordí­tanak a világon, elég lenne egy olyan 20 évre szóló program anyagi fedezetére, mellyel elegendő élelmet és megfelelő egészségügyi el­látást lehetne biztosítani a világ fejlődő országaiban. Kétmilliárd ember — a világ lakosságának fele — nem jut tiszta ivóvízhez, pedig a fertőző betegségek egyik fő terjesztője éppen az egészségtelen ivóvíz. Egy katonai repülőgép árá­ból 250 millió védőoltás költségeit lehetne fedezni. Az orvosoknak — hangsú­lyozta a továbbiakban Si­del professzor —, társadal­mi feladata az is, hogy rá­irányítsák a figyelmet nemcsak arra, hogy milyen jogcólokra lehetne felhasz­nálni a fegyverkezésre for­dított pénzt, hanem, hogy a nukleáris háború milyen veszélyt jelent. Einsteint idézte: „Ha az atomfegy­vert nem fékezzük meg, eddig példa nélkül álló katasztrófába sodorhatjuk az emberiséget”. A következő előadó dr. Jevgenyij Csazov, a nem­zetközi mozgalom szovjet társelnöke, ugyancsak ar­ról szólt, hogy a katonai szembenállás megszünte­tésével milyen nagy erőket lehetne felszabadítani az emberiség szolgálatára. Az orvosok, a tudósok együtt­működése jelentős eredmé­nyeket hoz a betegségek leküzdésében. Nemzetközi összefogással — szovjet és amerikai orvosok irányítá­sával — sikerült leküzdeni például a himlőt. Ehhez ha­sonló és még szélesebb kö­rű összefogással meg lehet­ne szervezni a világ vala­mennyi gyermekének védő­oltását és ezzel számos fertőző betegséget győzhet­nénk le. A himlő ellen védőoltásokhoz 83 millió dollárra volt szükség, ezt az összeget 55 perc alatt költik el fegyverekre. A gyermekek életének meg­mentésére indított nemzet­közi orvosi program mind­össze 250 millió dollárt igényelne, szemben a na­ponta fegyverkezésre köl­tött 2,5 milliárddal. A szovjet és amerikai orvo­sok közötti, immár 10 éves együttműködésről szólva említette a szívgyó­gyászatban folytatott kö­zös kutatásokat, továbbá a több mint 170 tumorellenes gyógyszer együttes létre­hozását is. A második világháború sok millió emberéletet kö­vetelt —, de az emberiség nem vonta le a megfelelő konzekvenciákat. Az Egye­sült Államokban a felmé­rések szerint a lakosok 35 százaléka lehetségesnek tartja a nukleáris háborút, s a Pentagon munkatársai is úgy vélekednek, hogy tíz éven belül bekövetkez­het egy atomkatasztrófa. Az orvosok tisztában van­nak azzal is — hangsúlyoz­ták a referálok —, hogy a legsúlyosabb járványt az atomháború váltja ki. Száz hidrogénbomba le- dobásával a földön minden élet elpusztítható — hang­súlyozták a felszólalók. A nukleáris csapás után már nincs mód a védekezésre, tehetetlenek lesznek az or­vosok, nem segíthet az or­vostudomány. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet javul­jon, a fenyegetettség érzése csökkenjen, a taktikai semmisíteni, azaz teljes le­szerelésre van szükség. Ennek kapcsán szorgalmaz­ták, hogy Görögország, Spanyolország, a Német Szövetségi Köztársaság és fegyvereket is meg kell Japán, száműzze területéről a nukleáris fegyvereket. Árendás József girafiiikusművész munkáiból nyifflit kiálUtáls tegnap délelőtt a tatai Kuny Domokos Múzeumban, amelyet Szálé László, az Élet és Irodalom rovatvezetője ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A művész Komárom megyéből indult pá- lyaútjára, Mestere Kerti Károly volt, később az Iparművéiszeti Főiskoláin Emyei Sándor, Pinta József tanította. Árendás József alkotómunkája igen sok­rétű, emblémák, naptárak, különböző kiad­ványok tervezése mellett legjobban a plakát- műfajt kedveli, melyet a moát megnyílt de­koratív kiállítás is bizonyít. I autószerviz épült Esztergomban Megkezdődött a munka a szervizben RÖVID ÜNNEPSÉG keretében adták át az I esztergomi Dobogókői úton épült szerviz­állomást 1985. június 28-ón. A megnyitón i részt vett Ámon Ferenc, a megyei tanács el­nökhelyettese, Brunszkó Antal, a városi ta­nács elnöke, valamint az OKISZ, a KISZÖV és a városi pártbizottság képviselője. Barta László, az Esztergomi Szolgáltató Szövetkezet elnöke elmondta, hogy fontos igényt elégít k'i az új létesítmény. Az Esz­tergomban és vonzáskörzetén élő autósok I gyakran csak száz kilométereket utazgatva tudták eddig a gépkocsijukat megjavíttatni, vagy a garanciális szervizelést elvégeztetni. Az első tervek 1983-ban születtek, A 18,4 millió forintos beruházás viszonylag gyorsan készült el. Ez a tatabányai ÉPSZÖV és a : Műemléki és Építő Kisszövetkezet munkáját dicséri. A szervizt leányvállalati formában fogják üzemeltetni. Az elnök köszönetét mondott a támogatást nyújtó szerveknek. Ámon Ferenc vágta át a megnyitást jelké­pező szalagot, majd Horváth Szeder István igazgató mutatta be a létesítményt­A szerviz július 1-től áll az autósok ren­delkezésére. A 18x36 méteres üzemcsarnok hozzávetőlegesen 10—15 ezer üzemórás tel­jesítményt tesz lehetővé. Alapszolgáltatásként gépkocsijavítást vállalnak naponta 07—13 óra között Már az indulásnál bevezetik a Ladák és Skodák garanciális szervizelését. A típusbővítés a jövő évtől várható. ELŐRELÁTHATÓLAG augusztustól vé­geznek műszaki vizsgáztatást és itt történik majd a balesetes kocsik kárfelmérése. Gon­dolkodnak a hétvégi, ügyelet megszervezésén is. A szolgáltatásokat 1986-tól kívánják bő­víteni. K. B. Szakszervezeti mozgalom és az államélet Ünnep és emlékezés A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Komárom Me­gyei Bizottsága ünnepi ülést tartott megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának székhá­zéban. Patonyi Ferenc, a megyei bizottság titkára kö­szöntötte a megjelenteket. Az elnökségben helyet fog­lalt Varga Gyula, a me­gyei tanács elnöke, Bagi György, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Ke­rék József, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője, Kroszner László, a HNF megyei bizottságának elnöke, Suhajda József, a Közalkal­mazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének el­nöke, Kulcsár Sándor, az SZMT vezető titkára, vala­mint Selmeci Károly, a társadalombiztosítási igaz­gatóság vezetője. Suhajda József a közal­kalmazottak szakszervezeti mozgalmának történetét vá­zolva kiemelte, hogy a mun­ka újjászerveződését is a fel- szabadulás után létrejött de­mokratikus feltételek tették lehetővé. Ez az időszak át­meneti jellegű volt, mivel a korábbi rendszer államgépe­zetében dolgozó hivatalno­kok gondolkodásában nem élt a szocialista jövőkép. En­nek ellenére mégis akadtak olyanok, akik tevékenyen közreműködtek abban, hogy az ország minél kisebb vér- és anyagi áldozattal kerül­jön ki a rákényszerített há­borúból. ök voltak azok, akik már 1945. januárjában hozzáláttak a közalkalmazot­tak szervezéséhez. Az ön­álló szakszervezet 1945. feb­ruár 22-én alakult. A szervezet életében 1949 és 1957 jelentettek forduló­pontokat. Mint azt a párt- kongresszus is megállapítot­ta, a szakszervezetek részt vesznek a hatalom gyakorlá­sában. A közalkalmazottak napi munkájuk révén is ak­tív részesei és alakítói az államéletnek, ezért erkölcsi- politikai felelősségük na­gyobb súlyú az átlagénál. A Komárom megyeiek színvonalas és eredményes tevékenységéről számolhat­nak be a közelgő kongresz- szuson. A megye élen jár a szervezettségben, 32 alap­szervezete 4400 tagot tömö­rít. Mintegy 1000 tag dolgo­zik tisztségviselőként mun­katerületén. Az ünnepség végén emlék­lapot és ajándékot kaptak a legjobb aktivisták, valamint azok, akik negyvenéves tag­ságukat ünnepük az idén. Olcsó szálláshelyek diákoknak Tavaly kísérleti jelleggel megkezdte működését Pé­csett az első ÉT Hotel, amely olcsó szálláshelyet kínált az építőtáborokban dolgozó, az országjáró diákoknak. A vállalkozás kedvező vissz­hangra talált, s az idén már kisebb láncolatát szervezték meg az építőtábori hotelek­nek. Budapesten kívül az or­szág nyolc nagyvárosában nyitották, illetve nyitják meg a napokban kapuikat oktatási intézmények kollé­giumaiban, illetve iskolák­ban kialakított, egyszerűen berendezett szállodák. A KISZ KB építőtáborok bi­zottsága mindenütt igyeke­zett megfelelő körülménye­ket teremteni a nyugodt pi­henéshez: az ÉT Hotelek­ben 6-10 ágyas szobákat ala­kítottak ki, s olvasásra, le­vélírásra, kultúrálódásra al­kalmat kínáló helyisé­geket is berendeztek. A diákok számára a leg­fontosabb persze az ala­csony térítési díj. A szál­lás egy éjszakára, reggelivel együtt mindössze 35 forintba kerül, s ha valaki nem ren­del reggelit, vagy saját ágy­neműt visz, 30 forintból is eltölthet egy éjszakát az ÉT Hotelben. A fővárosban a 45. számú ön- álló szakmunkástanuló-otthon­ban (XIV. kerület, Mogyoródi út 13.), Debrecenben, a Maka­renko kollégiumban (Béke útja 2.) és a Móricz Zsigmond kol­légiumban (Varga utca 2.) kí­nálnak olcsó szálláshelyet a diákoknak. Egerben a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak- középiskolában berendezett ÉT Hotelben (Pozsonyi út 4—6.) na­ponta 60 tanulót helyezhetnek el, Kecskeméten a Hoffmann János utca 8. szám alatti álta­lános iskolában ugyanennyi di­ák juthat szálláshoz a nyár egy-egy napján. Miskolcon a 21. számú Általános Iskola (Tóth Árpád utca 12.), Pécsett a Zipernovszky Ipari Szakkö­zépiskola KaLamár kollégiuma (Jogász utca 3.) várja az érdek­lődőket. Sopronban a 2. számú Általános Iskolában (Vörös Had­sereg utca 26.), Szegeden a 624. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Tolbuhin sugárút 86.), Szombathelyen pedig az Orlai-Fürst Károly Kereskedel­mi Szakközépiskolában (Nagy- kar utca 1—3.) kialakított szál­lodai szobák várják a diákokat. Művészet plakátokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom