Dolgozók Lapja, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

Felhívás Társadalombiztositási tanácsadó Egy üzem, egy műemlék Hogy a tegnap értékeit a holnap is élvezhesse A TÁPPÉNZ KISZÁMÍTÁSÁRÓL Többen sérelmezték, hogy ez évben kezdődő keresőképtelen­ségük idejére kevesebb táp­pénzt kaptak, mint amikor az elmúlt évben betegek voltak, pedig időközben béremelésben is részesültek. A magyarázatot az 1985. ja­nuár egytől életbe lépett, táp­pénzzel kapcsolatos változások­ban kell keresni. Az 1985. január 1. után kez­dődő keresőképtelenség esetén a táppénzt a betegséget köz­vetlenül megelőző naptári év nyugdíjjáruiékkal csökkentett keresete alapján kell megálla­pítani. Keresetként az említett időre járó munkabért és ter­mészetbeni juttatást, valamint abban az időben kifizetésre ke­rülő jutalékot, prémiumot, év végi részesedést és jutalmat le­het figyelembe venni. Természetbeni juttatás után akkor jár táppénz, ha a dol­gozó a keresőképtelenség ide­jére természetbeni juttatásban nem részesül. Év végi részese­dés és jutalom után pedig a keresőképtelenség harminc­egyedik napjától jár az ellátás. Fentiekből következik, hogy a levélírók ez évi táppénze ke­vesebb az 1984. évinél, ugyanis akkor még a bruttó kereset képezte a táppénzalapot, jelen­leg pedig a nettó kereset. A béremelés valószínűleg ez évre vonatkozik, amit csak a kö­vetkező évben kezdődő kereső- képtelenségnél lehet figyelem­be venni. Ha a keresőképtelen­séget megelőző naptári évben nincs a biztosítottnak figyelem­bevehető keresete, akkor a be­tegség évében, a keresőképte­lenséget megelőző hónap utolsó napjáig — ha akkor sem ren­delkezik keresettel, akkor a keresőképtelenség hónapjában, a keresőképtelenséget megelőző napig — elért bért kell figye­lembe venni a táppénz megál­lapításánál. Ha a biztosított a béridőszak­ban munkahelyet változtat, csak az utolsó tehát a jelen­legi munkáltatójánál elért ke­resetet és egyéb juttatást le­het figyelembe venni. Előfordulhat, hogy a biztosí­tottnak sem a keresőképtelen­ség első napját közvetlenül megelőző naptári évben, sem pedig a keresőképtelenség be­következésének évében nincs olyan keresete, amelynek fi­gyelembevételével a kereset napi átlaga megállapítható, ak­kor táppénzét a vele azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók előző évi naptári napi átlagkeresetét alapul véve kell megállapítani. A munkabér napi átlagát és ebből a táppénz napi összegét a keresőképtelenség kezdetekor érvényes munkarend alapján kell megállapítani és az ellá­tást azokra a napokra folyósí­tani, amikor az előre meghatá­rozott munkarend alapján j biztosítottnak munkát kellett volna végeznie. Munkarendjüktől függetlenül, a vasárnap kivételével, a hét minden munkanapjára jár táp­pénz a bedolgozóknak, a ré­szes munkavállalóknak, a gaz­dasági dolgozóknak, a háztar­tási alkalmazottaknak, az al­kalmi fizikai munkát végző személyeknek, a megbízásos jogviszonyban állóknak, vala­mint a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeknek. A táppénz a figyelembe ve­hető átlagkereset 65, kétéves megszakítás nélküli biztosítási idő esetén 75 százaléka. A táp­pénz mértéke hosszabb beteg­ség esetén emelkedik. A meg­szakítás nélküli keresőképte­lenség 31. napjától 5 százalék­kal, a 91. naptól ugyancsak öt százalékkal. Tehát az, aki 75 százalékos táppénzre jogosult, keresőképtelensége 31. napjától 80 százalékos, a 91. naptól a keresőképtelenség további ide­jére 85 százalékos táppénzt kap. Nem vonatkozik ez a ren­delkezés azokra, akiknek a táp­pénzét az elért keresettől füg­getlenül meghatározott összeg alapulvételével kell megállapí­tani. Például az alkalmi fizi­kai munkavállalók keresetüktől függetlenül, napi 120 forint alapulvételével kapják ellátá­sukat. Nem vonatkozik a rendelke­zés azokra sem, akiknek a táppénzalapjából nem kell nyugdíjjárulékot levonni. Ilye­nek a kisiparosok, magánke­reskedők, ügyvédek stb., akik adóköteles jövedelmüktől füg­gően egytől huszonegyig terje­dő osztályba tartoznak és táp­pénzüket annak az osztálynak megfelelő jövedelmük alapján kapják, amelyikbe a kereső- képtelenséget közvetlenül meg­előző napon tartoztak. Kedvezően alakul a pálya­kezdő fiatalok táppénzre jogo­sultsága. Az, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és ke­resőképtelenségéig megszakí­tás nélkül biztosított, két évnél rövidebb megszakítás nélküli biztosítási idő esetén is 75 szá­zalékos táppénzre jogosult. Hosszabb megbetegedés esetén a 31., illetve a 91. naptól az ő esetükben is nő a táppénz mértéke. Korábban a kórházi ápolás idejére az egyébként járó táp­pénz 70 százaléka, eltartott hozzátartozó esetén 90 százalé­ka járt. Azok a betegek, akik­nek a kórházi ápolása 1984. de­cember 31-e után kezdődött, teljes összegű táppénzre jogo­sultak. Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság, Szám Jánosné osztályvezető 9 így is lehet Vajon, milyen lesz a ma­jális? Hogy érzi majd ma­gát a család? Tették fél sdkam a kérdést a Tatabá­nyai Ingatlankezelő Válla­latnál. A kíváncsiság oka, hogy a megszokottól eltérő módon szervezték az akti­vistáik az idei majális prog­ramját. (Déltől esitig változatos szórakozási lehetőségekből válogathattak a résztvevők. Az úttörőház népművelői, Gerecs Miklósaié, Döröm- bözy Margit és Pulay Ottó itan Ugatták a gyerekeket kü­lönféle díszek, repülő mo­dellek és ipajpírbáibuk ké­szítésére. Az eleinte bátor­talan kicsik kezéből jól si­került „alkotások” kerül­tek ki. Amíg a gyerekek ügyes­kedtek, az Árpád gimnázi­um két tanulója Slezak Ta­más és Kiss Tamás, aláfes­tő zenét játszott, s a gyere­kek körében közkedvelt da­lokat énekelt. A sporttal, zenével, és mozgalmi élettel kapcsolatos vetélkedőbe már a felnőttek is aktívan be­kapcsolódtak. Akinek kedve voffit hozzá, az előre elké­szített szellemi totó kitöl­tésével mérhette tudását a többiekéhez. A gyerekek foglalkozta­tása videomagnóról a „101 kiskutya” című rajzfilm be­mutatásával fejeződött be. Ezután a felnőttek este 10 óráig a KOMÉP zeneka­rának játéka mellett tán­colhattak. A majális szervezői, öröm­mel hallgatták a résztvevők dicséretét, és láttáik, hagy érdemes ezen a területen is új utakat, megoldásokat ke­resni. Kiss Béláilé Tatabánya Kerékpárút ugrótokkal Körülbelül hat éve építettek kerékpárutat Komáromban, a győri vasúti átjárótól a kop- pánymonostori bejáróig, mint­egy 800 méter hosszan. Tavaly egy-két helyen javították, ami­kor elfogyott az anyag, abba­hagyták. A télen tovább rom­lott az út állapota, több mint ötven helyen gyűrődés, ugrató van rajta felfagyás következ­tében. Naponta sok-sok kerékpáros és segédmotoros közlekedik rajta. A kerékpárút most már balesetveszélyes, sürgős kar­bantartást igényel! N. V. Koppánymonostor Köszönet a szervezőknek A Váci iskolásak mesejátéka a színpadon és a drága hinta. Sok-sok ezer szülő nevé­ben szeretnék köszönetét mondani azoknak a szerve­zőknek, akik immár több éve dolgoznak azon, hogy a gyermeknap emlékezetes le­gyen kicsinek és nagynak egyaránt. Az a nagy mun­ka, amelyet végeztek, ne­künk, szülőknek nagyon fontos, hiszen gyerekeink a rendezvényekről haza­térve órák hosszat meséltek. A felnőtték segítségével korongoztak, báboztak, vi­rágot ragasztottak, s eze­ket a bét szürkébb napja­in odahaza folytatják. Örö­münkbe azonban némi üröm is vegyült, mivel a magánszórakoztató-ipar egyáltalán nem vette fi­gyelembe a gyermeknapot, s bizony borsos áron pör­gették, forgatták, himtáz- ftatták a gyerekeiket. Szabó Mária Tatabánya VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Á biztosító nem fizet Információ 1985 A Komárom Megyei Mun­kaerő Szolgálati Iroda ez évben is összegyűjtötte, és „Információ 1985” címmel adta ki1 a vállalatok fog­lalkoztatási igényelt, vagyis a fiatalok számára kínál­kozó elhelyezkedési lehe­tőségeket. A kiadvány va­lamennyi általános, szak- és középiskolában, szakmunkás­képző intézetben a tanulók, az érdeklődők rendelkezésé­re áll. Ezek mellett a helyi ta­nácsok munkaügyi szak­igazgatási szervei és termé­szetesen a Komárom Megyei Munkaerő Szolgálati Iroda részletes felvilágosítást ad minden érdeklődőnek: a pá­lyakezdő fiataloknak és a nyári szünidőre munkát ke­reső diákoknak. Az április 15-i számunk­ban Repedező házfalak Ta­tán címmel megjelent cikk­re az Állami Biztosító Ko­márom Megyei Igazgatósága válaszolt: „A házak megre- pedésének okait az Állami Biztosító központjának szakembereivel is megvizs­gáltattuk. A vizsgálat ered­ménye a helyszínen szerzett tapasztalatok, valamint a cikkben is említett talaj­mechanikai szakvélemény alapján a következő: — la­kóépületeket ént károsodást njem a földcsuszamlás biz­tosítási esemény okozta. — A károsodások oka: egyen­lőtlen alapsüllyedés. Fentiek szerint, tehát az Allámi Biztosító feltétel­szerű kártérítési kötelezett­sége nem áll fenn.” Horváth József ojj. ÁB Komárom Megyei Igazgatósága (A biztosító reagálásának kötelezően helyt adva meg­jegyezzük: lapunk nem vál­lalkozhat a döntőbíró sze­repére. Ha az érintett ház- tulaj dánosoknak továbbra is kétségeik vannak, — il­letve bizonyítani tudják, hogy csúszás következtében repedezték meg a Deák Ferenc utcai házak falai — a legilletékesebbhez, a bíró­sághoz fordulhatnak kárté­rítésért. A szerk.) Egy a veszélyben lévő Komárom megyei műemlékek közül — a majki, barokk remeteségegyüttes. Múlt nélkül nincs jövő — szokták gyakran mondani. Történelmünk ismerete tel­jesebbé teszi mai életünket, s megalapozza a holnapét. Szocialista társadalmunk színesebb], teljesebb, ha a jelent a múlttal integrálja, ha a holnap kihívásaira szép hagyományaink bő tárházából is keres választ. A múlt, a hagyomány nemcsak feljegyzett történe­lem, hanem tárgyi doku­mentum is. Az építészeti örökség ismereteket közöl, humánusabbá, gazdagabbá formálja nemzedékünk, s az utánunk következő nemze­dékek életét. A műemlék hazafiságra, az élet igenlé­sére tanít, elrettent a pusz­títás, a háború gondolatá­tól, más kultúrák, más né­pek megbecsülésére hiv föl. Figyelmeztet: értékeinket óvni, védeni kell a magunk, de az emberiség kultúrkin- cséként is. Mi, az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyár székesfe­hérvári gyárának 4500 fős kollektívája, aggódva látjuk, hogy építészeti örökségünk, a műemlékek sorsa — a széles körű és sokoldalú gondoskodás ellenére — se mindig megnyugtató. Tud- ■ juk és értékeljük, hogy ál­I lamunk sokat tesz a műem­lékekért, de azt is tudjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a lehetőségek korlátozottak és alig bővít­hetők. Ügy gondoljuk, hogy az építészeti örökség meg­óvása, a benne rejlő érté­kek kibontakoztatása a tár­sadalom érdeke, ezért az eh­hez való hozzájárulás is társadalmi kötelesség. Mi ki akarjuk ebből venni a ré­szünket. Felhívással fordulunk ezért az ország vállalatai­hoz, gyáraihoz, üzemeihez, szövetkezeteihez, intézmé­nyeihez, vállalják el egy- egy műemlék patronálását: helyreállítását és állandó gondozását. Szervezzenek ehhez társadalmi munkát, fordítsák e célra a kommu­nista műszakok bérének egy részét, keressék és ta­lálják meg a változatos he­lyi lehetőségeket a segítésre, a műemlékek sorsának biz­tosítására. Bizonyosak va­gyunk benne, hogy az „Egy üzem — egy műemlék” ak­cióval sok olyan műemléket — várat, romot, régi pa­rasztházat, volt kastélyt vagy más fontos emléket le­het megmenteni vagy meg­javítani, amire különben nem volna lehetőség. Te­gyünk közösen ma azért, hogy a tegnap értékeit a holnap is élvezhesse. Mi vállaljuk, hogy a szé­kesfehérvári — napjainkban felújított — régi rác temp­lom melletti népi építészeti együttest, a rendezési terv célkitűzéseinek megfelelően megóvjuk és a népi mester­ségek otthonává teremtjük, ezáltal az új városrész, egy­ben az egész város érde­kes színfoltjává tesszük. Vál­laljuk az együttesen belül az egyik ház helyreállítását és állandó karbantartását, egyben megszervezzük, hogy a többi ház hasonló mun­káit más székesfehérvári vállalatok vállalják. Meggyőződésünk, hogy az építészeti örökség hatékony védelme csakis széles körű társadalmi összefogással le­hetséges. Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyára Segítettek Az iskolánkat rendszere­sein patronáló zenekar utol­só pillanatban más fel­adatat kapott, nem jöhetett el hozzánk úttörőavatásra. Az Ifjúsági és Üttörőház Magyar József vezette fú­vós zenekara „ugrott be” helyettük. Ünnepi műsort rögtönöztek, segédkeztek a nyakkendők felkötésében, egyszóval megmentették a helyzetet. Külön köszönjük Madarász István nyugdíjas mentősnek, hogy az eíiső szóra indult teherkocsijáé­val a hangszerekért és a helyszínre szállította. Dózsákért! 1. Sz. Ált. Isk. szülői munkaközössége Tatabánya POLOOZÓK 1985. május 30., csütörtök LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom