Dolgozók Lapja, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a tatabányai városi tanács 1985. február 1., PÉNTEK AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI tanAcs LAPJA XL. évf., 26. sz. Ara: 1,80 forint Tanácskozott a megyei pártbizottság Csütörtökön ANTALÓCZY AL­BERT első titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. A testület megvitatta a megyei párt­értekezletre kerülő dokumentum- tervezeteket — az MSZMP Komá­rom megyei Bizottságának beszá­molóját a XII. kongresszus óta vég­zett munkáról, az MSZMP kong­resszusi irányelveiről kialakított ál­lásfoglalás-tervezetet. Megállapították: a kongresszusi előkészületek megyénkben is rend­ben folynak, lezajlottak a vezető­ségválasztások az alapszervezetek­ben, a héten megkezdődnek a nagy­— községi, nagyüzemi pártbizottságok, majd február közepétől a városi pártbizottságok küldöttértekezle­tei — a megyei pártértekezletre pe­dig március 2-án kerül majd sor. A vitában többen kértek szót, és javaslataikkal, véleményükkel gaz­dagították a megyei küldöttértekez­let elé kerülő dokumentumokat. A megyei pártbizottság elfogadta a megyei pártértekezlet dokumen­tum-tervezeteit, végezetül jóváha­gyólag tudomásul vette a végre­hajtó bizottság jelentését az 1984. október 19-i pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. Ülésezett a Minisztertanács A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare Willochnak, a Nor­vég Királyság miniszter- elnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jó­váhagyólag tudomásul vet­te. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesz­tésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyal­ta és jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével össz­hangban — módosította a termelőszövetkezetek köl­csönös támogatási alap­jairól szóló rendeletet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értékesí­tő és beszerző szövetkeze­tek közös alapjai képzésé­nek és felhasználásának rendjét. A változások na­gyobb önállóságot biztosí­tanak a szövetkezeti ön- kormányzat és a közös alapok működésének bel­ső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezmé­nyeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a vállalatok gyáregysége­inek, telepeinek önállósulá­suk esetén nyújtson pénz­ügyi kedvezményeket. Program a »Karmám sokoldalúan megvizsgálta a Balaton üdülőkörzet hely­zetét. Egyebek között átte­kintette a vízminőség védel­mében hozott intézkedések végrehajtását, és jóváhagy­ta az üdülőkörzet hosszú tá­vú fejlesztési programját. A Balaton vízének védel­mére két évvel ezelőtt ho­zott központi intézkedések­ben előirányzott feladatok többségét teljesítették az érintett tárcák és megyei ta- nácsok. Anyagi eszközeik átcsoportosításával a koráb­ban előirányzottnál mintegy 440 millió forinttal többet fordítottak vízminőségvé­delmi beruházásokra, s az idén pótlólagosan to­vábbi 600 millió forintot költenek ezekre a célokra.^ így a tervezettet meghaladó ütemben építették ki a Kis- Balaton vízvédelmi rendszer első szakaszát, lényegesen meggyorsították 16 Balaton- parti település csatorna- hálózatának fejlesztését, nö­velték a szennyvíztisztító művek teljesítményét és foszfortalanító berendezé­seket szereltek fel. Kiépítet­ték a boglárlellei szennyvíz­kivezető rendszert is, amely lehetővé teszi, hogy a Bala­ton körzetéből a tisztított szennyvíznek csaknem a fe­lét különböző folyók és csa­tornák közvetítésével más vízgyűjtő területre vezessék át. összességében tehát az utóbbi két évben javult a tó vízének minősége. A kedvező változások tartós fenntartása és kibontakoz­tatása azonban szükségessé Balaton üdülőkörzetének fejlesztésére teszi a központi intézkedé­sekben megjelölt egyéb víz- és környezetvédelmi mun­kákban — a szippantott szennyvíz elhelyezésében, a belterületi vízrendezésben stb. — keletkezett elmara­dás gyors pótlását. Külö­nösen fontos a hulladék- gyűjtő és ártalmatlanító rendszerek kiépítésének meggyorsítása. A Balaton üdülőterület rendezésében fontos fel­adat, hogy a vízminőség ja­vulása mellett jobban elő­térbe kerüljön a part menti területek rendezése és re­konstrukciója is. A Minisz­tertanács megállapította: az üdülőkörzetben az üdülési szálláshelyek száma és a vendégforgalom már évekkel ezelőtt meghaladta az ezredfordulóig tervezett mértéket. Ezért a további növekedés hosszú távon is csak mérsékelt lehet. Az ezredfordulóig a szállás- férőhelyek száma az idei 435 ezerről 445 ezerre, a csúcsnépességé, vagyis az ál­landó lakosság, az üdülő­vendégek és a kirándulók száma együttesen 870 ezer­ről 880 ezerre nőhet. Ugyan­akkor előtérbe kerül az üdülés és idegenforgalom kultúráltságának fejlesztése. Az eddiginél fokozottabban kell hasznosítani a települé- 'sek táji és természeti adott­ságait, s az elavult létesít­mények korszerűsítésével is elő kell segíteni a szol­gáltatások bővítését. A Minisztertanács elfo­gadta a Balaton üdülőkör­zet hosszú távú fejlesztési programját, amely az ez­redfordulóig meghatározza a legfőbb tennivalókat, A program két fő fejlesz­tési szaikasszal számol. Az első szakaszban a vízminő­ségvédelmi beruházások a tartós javulás feltételeit ala­pozzák meg, ezért új üdülő szálláshelyek lényegében nem létesülhetnek, korlá­tozott marad a parti tele­pülésekbe történő bevándor­lás, de előtérbe kerül a meglévő és elavult üdülési létesítmények felújítása, a köztisztasági és higiéniai feltételek javítása, az alap­vető ellátó szolgáltatások — strandok, kiskereskedelmi hálózat, vitorlázás, sport, szórakoztatási létesítmé­nyek — fejlesztése. j»'Minőség “fij;­a nyolcvanas évtized végén és a kilencvenes évek ele­jén kezdődik meg várható­an a fejlesztés második szakasza, amelyben foko­zatosan egyensúlyba kerül a tónak és az üdülőterület természeti környezetének teherbíró képessége az igénybevétellel, az üdülés­sel, az adott területen foly­tatott ipari,, mezőgazdasági termeléssel és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrá­val. Az egyensúly megőrzé­sével összhangban ebben az időszakban megkezdődik az építési tilalmak egy részé­nek feloldása, az üdülő szálláshelyek bővítése, meg­gyorsulhat a beépített terü­letek rekonstrukciója, és a közcélokat szolgáló tó körü­li szabad parti sáv kialakí­tása is. Az épülő kertvárosi orvosi rendelő (Fotó: Nagy Z.) D megyeszékhely gazdagodásáért „Legyen ez az esztendő a kevesebbet markolásé. Csak ahhoz kezdjünk, amihez rendelkezünk minden technikai, anyagbéli és pénzbeli feltétellel. Ez képez­ze az alapot a határidők betartásához, a kifogásta­lan kivitelezéshez. Őrizzük nagyon gondosan a meg­lévőt és oldjuk meg a hosszú idő óta visszaköszönő gondokat! — hangsúlyozta felszólalásában Várvölgyi Mihály, a népfront aktivistája a tatabányai tanács tegnapi ülésén. Azért érdemes megszív­lelnünk ezeket a gondolato­kat, mert a testület elé ter­jesztett 1985-re szóló pénz­ügyi terv 100 millió fo­rinttal, másként kifejezve, 25 százalékkal kevesebb pénzzel számolhat, mint 1984-ben. S ilyen körül­mények mellett mégis to­vább gyarapszik megyénk székhelye. Számíthatunk például 450 új lakásra, mert az ösztönző hitelpoli­tikai is kihat a magánépít­kezésekre. Ebben az évben véget ér a Gál István la­kótelep első ütemének épí­tése és hozzákezdhetünk a második ütemhez. Folytató­dik a bányászkolóniák sza­nálása. Megépül az óvárosi szennyvíztisztító főgyűj­tője. Elkészül az Átalér feietti híd. Ez az alapja, hogy megépülhessen a Dó­zsákért és a Kertváros kö­zötti összekötőút. Teljesül a középtávú intézményfej­lesztési terv. Ezen belül üzembe helyezhető a kert­városi orvosi rendelő, a gyógyszertár. Szeptember elsején tanítani lehet a kertvárosi 12 tantermes új iskolában. Erőteljes ütem­ben épül a bevásárlóköz­pont Űjvárosban. Előkészít­jük a gimnázium építését az Óvárosban — a meglévő pénzünk határán belül. A tanácstagok Mszólp’4- saikkal és döntéseikkel ki­fejezték, hogy támogatják a jelen helyzethez igazodó gazdálkodást. Helyi tör­vénnyé emelték például, hogy legalább 71 millió fo­rint társadalmi munkát vé­gezzünk. Ennek előfeltétele a kifogástalan eszmei, tech­nikai előkészítés. Ilyen szellemben éDüliön a sár­berki csónakázótó, bővítsük — az eddig is társadalmi erőkkel készült — Széche­nyi művelődési otthont. Példamutató, ahogy a testület megerősítette a végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket, intéz­kedjenek a legmesszebbme­nő rugalmassággal, amikor ezt a körülmények így kí­vánják. Több felszólaló pe­dig nagyon határozottan hangsúlyozta a beruházások következetes ellenőrzését, szükség esetén pedig a fe­lelősségre vonást. A körülményekhez alkal­mazkodó döntések közé tartozott a tanácskozáson az is, hogy a testület mó­dosította a lakásgazdálko­dást szabályozó rendeletét. Ezzel utat nyitott ahhoz, hogy nagycsaládosok, pá­lyakezdő fiatal házasok, nyugdíjasok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, ma­gukra maradottak gyorsan és egyszerűen megfelelő kölcsönt kanva lakáshoz jussanak. A tanácstagok beszámolóikon és egyéb alkalmakkor ismertetik a módosítás részleteit. A tatabányai városi ta­nács 1985-ben 946 millió forinttal gazdálkodhat. Kiegészíti az összeget a 71 millió forint értékűre ter­vezett társadalmi munka. Berde Mihály Timföldgyári munkasikerek Az iparvállalatok kol­lektívái — mindenekelőtt a szocialista brigádok — a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben vállalt kötelezettségeik alapján nagy erőfeszítése­ket tettek, hogy a szokatla­nul hideg januári időjárás­ban viszonylag zökkenő- mentesen indíthassák az évet. Esetenként pótválla­lásokkal és ezek teljesíté­sével igyekeztek az elma­radásokat mérsékelni. Sok­helyütt sikerült is a hónap utolsó napjaira pótolni a termeléskiesést, folyamatos­sá, ütemessé tenni a gyár­tást és az értékesítést. Az utóbbi évtized legne­hezebb hónapjaként tartja számon az idei januárt az Almásfüzitői Timföldgyár kollektívája. A rendkívüli hideg miatt lelassult a gyár bauxitellátása. A vasúti kocsikban a nyersanyag tömbbé fagyott össze, ezért kirakodás előtt melegítet­ték, csákányozták, légkala­páccsal lazították a bauxi- tot. Ebben a munkában — a pótvállalások egyik pont­jának megfelelően —, se­gítettek az előkészítő-, a feltáró és a karbantartó üzemrészek dolgozói is. Nemcsak a vagonokba, ha­nem a tárolókba is befa­gyott a bauxit, ami szintén többletmunkát jelentett. A vállalatnál szigetelő brigá­dokat szerveztek, amelyek a sok szabadtéri berende­zés óvását is vállalták. A rendkívüli körülmények­hez képest az év első hó­napját jó eredménnyel zár­ta a gyár, s a brigádok példamutató összefogásá­val a várt negyvenszázalé­kos termeléskiesést sike­rült lényegesen, tíz száza­lékra mérsékelni. így nem került veszélybe az idei timföldgyártási terv teljesí­tés. .. Döntölt a bizalmi testület a Dorogi Szénbányáknál ff—lO százalékos bérfeflesztés Jó hangulatú, önkritikus bizalmi testületi tanácsko­zást tartottak kedden a do­rogi szénbányászok, s ez nem csoda, ha a vélemé­nyezésre, állásfoglalásra, döntésre előterjesztett na­pirendi pontokat ismerjük. A vállalat elmúlt évi gaz­dálkodásának értékelése során kiderült, hogy a lét­számhiány ellenére a szén­ás brikettermelési tervü­ket jelentősen túlteljesítet­ték. A bérpolitikai intézke­dési tervben állást foglal­va megállapították: az el­múlt évben 91 309 Ft,'fő éves bérszínvonalat értek el, s az idén áprilistól a föld alatti bányászoknál 10, másutt 5 százalékos dif­ferenciált bérfejlesztésre kerülhet sor azzal a céllal, hogy hosszú távon a stabil gazdálkodás, érdekeltség érvényesüljön. Döntés született a bányá­szok idei szociálpolitikai tervét illetően. A zajtompí­tás, szellőztetés, légszerelés, világítás, személyszállítás és a fő bányaveszélyek el­leni küzdelem, valamint a munka- és környezetvéde­lem, az anyagmozgatás, mind-mind a megoldandó feladatok közé soroltattak, közel 37 millió forint érték­ben. A testület a jóléti és kulturális alapra több, mint 42 milliós pénzügyi tervet fogadott el a tava­lyi 35 millió forinttal szemben. Tovább javul tehát a szociálpolitikai helyzet Do-, rogon, s ez a tény — H bér- fejlesztéssel együtt — a he­lyi szénbányászat helyze­tét tovább erősíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom