Dolgozók Lapja, 1984. július (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

Közlemény a KGST XXXIX. ülésszakáról A KÖLCSÖNÖS Gazdasági Segítség Tanácsa 1984. —~ — — . október 29—31. között Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tartotta soron következő. XXXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagorszá- gok küldöttségei, amelyeket Grisa Filipov, a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke, Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság minisztertapácsának elnökhelyettese. Sarlós István, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Dzsambin Batmönh, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Con­stantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke. To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese vezetett. Jelen volt Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára, és a KGST bizottságainak képviselői. A KGST és Jugoszlávia kormánya közötti egvezménv •■értelmében, az ülésszakon részt vett Jugoszlávia küldöttsé­ge Borisz Szrebrics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnö- kének vezetésével. Az ülésszakon meghívással, megfigyelőként jelen voltak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, az Angolai Né­pi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselője, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok, valamint a Nicaraguái Köztársaság kén- rib-térségi gazdasági bizottsága és a latin-amerikai gazdasá­gi rendszer titkárságának képviselői is. Kuba Kommunista Pártja, kormánya és a kubai nép ne­dvében Fidel Castro Ruz üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Az ülésszakon Fidel Castro Ruz. a Kubai Köztársaság kül­döttségének veeetője elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének határozatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984. júniusában Moszkvában tartott ülésszakán elfogadott megbízások valóra váltásában elért első_ eredmé­nyeket Egyhangúlag megállapították, hogy a felső szintű értekezleten elfogadott stratégiai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó jelentőségű a kölcsönös gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködés további bővítése, a testvéri országok sikeres fejlődése, egységük és összefor- rottságuk erősítése, a világban a KGST-tagországok közös­sége pozícióinak erősítése szempontjából. Megtárgyalva a KGST XXXVII. és XXXIX, ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolót, a tanács üléssza­ka jóváhagyta a végrehajtó bizottság ezen időszakban vég­zett munkáját, a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének fejlesztése terén. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy ez az együttműködés, a KGST-szervek tevékenysége és a testvéri országok kétoldalú gazdasági kapcsolatai elsősorban a felsőszintű gazdasági értekezlet es a tanács XXXVIII. (rendkívüli) ülésszaka határozatainak végrehajtását célozzák. . . , _, A KGST-országok további társadalmi-gazdasagi hala­dást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának foko­zása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva, a KGST-tagországokban 3,8 szá­zalékkal. az ipari termelés pedig 4,2 százalékkal nőtt Sza­mos KGST-országban az ipari termelés növekedesepek na­gyobb részét a termelékenység növelése révén érték el. si­került csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi erőforrá­sok fajlagos felhasználását. A KGST-tagarszágok mezőgaz­daságában a bruttó termelés növekedése 1 év alatt kb. 3 A KGST-tagországok gazdaságának stabil fejlődése to vábbra is a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kiele- gítésére irányul. Növekedtek a társadalmi fogyasztási ala pok, a kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem ter­melő ágazatok, emelkedett a lakosság általános..műveltségi es kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a tár­sadalombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles kö­rű lakásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó árakon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti kereskede­lem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, részaránya a KGST-tagországok múlt évi tel­jes külkereskedelmi forgalmában meghaladta az 58 száza­lékot. Elmélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedéssel állapítja meg. hogy a Ku­bai Köztársaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztése és az iparosítás terén. Megvalósítják a tudomány és a tech­nika gyorsított fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a KGST-tag-> országok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együttműködé­se az 1964-ben aláírt egyezmény alapján, amelynek jelen­tősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódptt. Tovább ■folytatódott a KGST-tagországok sokoldalú együttműkö­dése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezményeknek megfele­lően. 1984. februárjában hatályba lépett a KGST és a Ni­caraguái Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986 —1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten elért megállapodások megvalósítá­sát. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos­műszaki haladási program kidolgozása a nemzeti progra­mok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai, mikroprocesszoros és robottechnikai együttműködési keretegyezmények valóra váltása kérdései­nek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításai valóra- valtasara, hogy elősegítik Vietnam. Kuba és Mongólia gaz­dasagának fellendülését és a szocialista nemzetközi munka- megosztásban való részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fű­tőanyag és a nyersanyagok terén való együttműködést cél­zó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezgket abból ki­indulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása es a kölcsönös együttműködés erősítése révén biztosítani le- het- í10gy minden KGST-tagország megoldja a nyersanyag- es futoanyagenergia-problémákaC Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST-tagországok egyesített ener- ?i^endszere- Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atom- tutomuvek 2000-ig szóló építési programja. valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását cél­zó, 2000-ig szóló együttműködési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokol­dalú együttműködés szervezésének további tökéletesítését célzó intézkedéseket. Ezek előirányozzák az együttműködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST-szervek és a tagoiszágok által létrehozott nemzetközi gazdasági szerve­zetek munkastílusának és -módszereinek tökéletesítését. Ha­tározatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bizott­ságának létrehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bonyolult nemzetközi körülmények kozott fejlődnek. Teljes méi tékben igazolódik a felső szintű gazdasági értekezlet deklai áciojában adott helyzetértekelés. Jelentősen növeke- dett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konírontá- ciós irányvonala, a katonai fölény elérésere. a világűr mi- litarizálasára, az eropolitika meg valósi tasara. az államok nemzeti függetlensegenek és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztásá­ra irányuló kísérleteik következtében. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fő oka annak ht/gy a világban nőtt a politikai és a gazda­sági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszélye ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos tehe'rkent neheze­dik a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőfor­rásokat von el, lassítja a gazdasági és társadalmi haladást. A KGST-tagországok ragaszkodnak a közép-hatótávol­ságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez, és újra kijelentik. hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásá­hoz vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak tör­ténni a válaszintézkedések visszavonására is. Az Egyesült Államok vezetői körei a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasználni, folytatva a kereskedelmi, a hitel- és technoló­giai blokádot, a közvetlen nyomást, az embargót és a szank­ciókat. Az Egyesült Államok akciói fojcozzák a gazdasági hely­zet kiegyensúlyozatlanságát a tőkés világban, ahol súlyosan kiéleződtek a társadalmi ellentmondások. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és néhány más tőkés or­szágban a gazdasági aktivitás némi élénkülése tapasztal­ható, ezen országok többségének gazdasága továbbra is a pangás állapotában van. Különösen nehéz helyzetben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban megha­ladta a 800 milliárd dollárt. Az imperialista államok a po­litikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva, tovább fokozzák neokolonialista kizsákmányolásukat, arra törekednek, hogy ezen országok mondjanak le a haladó társadalmi-gazdasági átalakulásokról. A KGST-tagországok határozottan elítélik és elutasít­ják az államközi kapcsolatok békés alapjainak megsemmi­sítését célzó irányvonalat. Teljes határozottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biz­tonsági érdekeit figyelembe vevő megállapodások elérését célzó becsületes és komoly tárgyalásokra. A KGST-tagor­szágok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési ver­seny megfékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézke­dések foganatosítását. Ez megteremtené az egész világgaz­dasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katonai költségek csökkentése eredményeként fel­szabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegítésére le­hessen felhasználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges in­tézkedést megtesznek, létérdekeik védelmére, műszaki­gazdasági függetlenségük további erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztár­saságnak a nemzeti függetlensége megőrzésére és a szocia- Jizmus építésére irányuló erőfeszítéseivel. A KGST-tagországok határozottan támogatják a fiatal, független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az im­perializmus, a hegemonizmus, a neokolonializmus. a fajül­dözés valamennyi megjelenési formája és az apartheid el­leni, a politikai és gazdasági függetlenségük erősitéséért ví­vott harcukban. Megállapítják, hogy nő az el nem kötele­zett mozgalom szerepe a népek békéjéért és biztonságáért a fegyverkezési verseny ellen az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosításáért vívott harcban. Ha­tározottan támogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ ke­retei között a gazdasági kérdésekről. A KGST-ORSZÁGOK megerősítették, hogy készek a ■............— — jövőben is a gyakorlati e gyüttműködés fejlesztésére a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyök, az egyen­jogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása alap­ján. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Apró Dntalt fogadta Erich Honecker Szívélyes, baráti hangula­tú megbeszélésén fogadta csütörtökön délelőtt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács el­nöke Apró Antalt, az Or­szággyűlés elnökét, aki ma­gyar parlamenti küldöttség élén hivatalos baráti láto­gatáson tartózkodik a Né­met Demokratikus Köztár­saságban. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a mai feszült nemzet­közi helyzetben nincs fon­tosabb feladat a béke meg­őrzésénél, a nukleáris vi­lágégés megakadályozásá­nál. A szocialista országok — mutattak rá — sohasem engedhetik meg a katonai erőegyensúly megváltozta­tását, és mindent megtesz­nek azért, hogy megvaló­suljon a fegyverzetek kor­látozása, a leszerelés, és ér­vényre jusson az enyhülés. A béke biztosításának igen lényeges elemét alkotják a Szovjetunió kezdeménye­zései. amelyeket teljes mér­tékben támogat mind a Ma­gyar Népköztársaság, mind a Német Demokratikus Köz­társaság. A magyar delegáció láto­gatása pénteken zárul. A küldöttség délelőtt ország­járáson vesz részt, majd a kora esti órákban visszatér Magyarországra. nÖUQQZÚK LAPJA KOMMENTÁR Chile—forrponlon a z elmúlt napot rekordnak minősítette Chilében egy igazán illetékes személyiség. Rodolfo Se- guei, a híres szakszervezeti vezető." Szerinte ugyanis a mostani sztrájkakció, bár nem vezetett álta­lános munkabeszüntetéshez, mégis a fasiszta junta el­leni eddigi legnagyobb megmozdulásnak nevezhető. Nem kis szó ez Latin-Amerika e félelem földjévé lett nadrágszíjországában. Hiszen amilyen véresen győztek 11 esztendeje a katonák a demokrácia ellen, s amilyen brutális terror uralkodott chilei földön sok éven át, nehéz volt elképzelni még nemrégiben is. hogy az emberek bátorságot vegyenek maguknak a nyílt tiltakozáshoz. Az idei év mégis a szélesedő el­lenállás jegyében telik, tavasz óta már féltucatnyi hasonló tiltakozó megmozdulásra került sor. A katonái rendszer durva védekezése pedig erő­södik; a sztrájkokat kísérő tüntetéseken gyakoriak a sortüzek. Felvetődhet a kérdés: miért nem csap oda a hadsereg a lázadókra úgy, mint egy évtizede? A fegyver az ő kezükben van. elvileg megtehetnék. Csakhogy ma már nem merik. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a katonai rezsim belülről bomladozik. s már a legmagasabb tábornoki körök szintjén sem egységes. Annak idején a polgári pártok, s általában a szo­cialista—kommunista nézetekkel nem szimpatizáló emberek nem voltak a baloldali kormányt elsöprő ka­tonák ellen, ha a terror féktelenségét sokallták is. Ma azonban Pinochet rendszerét már csak a szélső- jobboldal mind kisebbedő csoportjai támogatják. Ez pedig érthetően érezteti hatását a hadseregben is. így a diktátor ma már nem engedhet meg magának, annyit, mint hajdan. A nnál is kevésbé, mert rendszerével, politikájá­val már a legfontosabb külső támogató. az Egyesült Államok sem elégedett. Pinochet sze­mélye, s általában a chilei junta kezd igen kellemet­len lenni az 1973-as puccs külső ihletéi számára. Márpedig ez gazdaságilag is. politikailag is kényessé teszi a junta helyzetét. De a legerősebb csapás a Pi- nochet-rendszerre az. hogy nap mint nap bebizonyo­sodik: a helyzet a forrponthoz közeledik, a lakosság nagy része elszánta magát a harcra, az elmúlt két év­tized legsötétebb katonai rendszerének felszámolásá­ért, A lázadás eszméje megállíthatatlanul terjed Chi­lében. s katonai erő bevetése — a ielék szerint — már aligha oldja meg Pinocheték gondjait. Magyar párt- és állami küldöttség utazott Indira Gandhi temetésére Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének vezetésével, csütörtökön este magyar párt- és állami küldöttség utazott Delhibe, hogy részt vegyen Indira Gandhi temetésén. A delegáció tagjai: dr. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, és dr. Túri Ferenc, hazánk delhi nagykövete. Üdvözlő távirat Lázár György, a Minisztertanács elnöke, táviratban üd­vözölte Radzsiv Gandhit, az Indiai Köztársaság miniszter- elnökévé történt megválasztása alkalmából. Nicaragua Nemzeti párbeszéd Szerdán Managuaban „nemzeti párbeszéd’” kez­dődött 31 nicaraguai szer­vezet részvételével. A no­vember 4-i választások előt­ti fontos belpolitikai esemé­nyen a politikai pártokon kívül részt vesznek a szak- szervezetek, a munkáltatói szövetségek és különböző egyházi szervezetek képvise­lői is. .Jelen van a jobbol­Varsóban szombaton te­metik el Jerzy Popieluszkót, az október 19-én elrabolt és megölt varsói katolikus pa­pot — közölték csütörtö­kön. A temetés megszerve­zésére Józef Glemp bíbo­ros, Lengyelország prímása 1984. dali partokat tomorito — a választásokon nem induló — „Demokratikus Koordi­náció” (CDN) küldöttsége is. A „nemzeti párbeszéd” megtartásáról a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front és az ellenzéki pártok ok­tóber első felében rende­zett tárgyalásain született döntés. bizottságot hozott létre. A gyászmisét a prímás fogja celebrálni a Szent Szaniszló templomban, ahol Popie- luszko vikárius volt. Popieluszkót Varsóban, a Powazki temetőben helyezik örök nyugovóra. november 2., péntek Popieluszko temetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom