Dolgozók Lapja, 1984. július (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

□RA A NAGYVILÁGBAN ENSZ Megnyílt a 39. ülésszak Kedden délután, magyar időszámítás szerint az esti órákban megnyílt a világ- szervezet székhelyén, New Yorkban az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlé­sének 39. ülésszaka, amely a világ igen sok fontos kér­désével foglalkozik, minde­nekelőtt a leszerelés és a világgazdaság témáival. Megnyitó beszédében Jor­ge Illueca, az előző, 38. ülésszak elnöke nagy teret szentelt ezeknek a kérdések­nek. Hangsúlyozta,, hogy a világ ilyen gondjait nem lehet kétoldalú, vagy egy­oldalú akciókkal megoldani, ehhez a világ népeinek ösz- szefogására van szükség. Az elmúlt ülésszak fő ese­ményei között említette meg azt az államfői találkozót, amely Indira Gandhi indiai kormányfő kezdeményezé­sére, jött létre a világszer­vezet székhelyén. Ezen, mint ismeretes, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is részt vett. Illueca a világ, így az ENSZ előtt álló leg­sürgetőbb feladatok közé so­rolta a fegyverkezési ver­seny megállítását, a közel- keleti válság rendezését, az Irak és Irán közötti háború befejezését, a ciprusi prob­léma megoldását, a dél-af­rikai fajüldözés megszünte­tését, Namíbia helyzetének rendezését. Külön szólt a közép-amerikai problémák­ról, hangsúlyozva, hogy az úgynevezett Contadora-cso- port folytatja tevékenysé­gét a veszélyes helyzet fel­számolására. Egyúttal arra is rámuta­tott, hogy a nemzetközi sta­bilitás biztosítása lehetetlen a világgazdaságban megva­lósítandó változások nélkül, anélkül, hogy ne hajtanának végre olyan átalakításokat, amelyek segítenek a legsze­gényebb népek és országok helyzetén. Az ülésszak ezt követően megválasztotta az új elnö­köt, Paul Lusaka zambiai nagykövetet, akit az afrikai államok csoportja javasolt a tisztségre. Lusaka hat éve képviseli országát az ENSZ- bén; ő a világszervezet Na- míbia-tanácsának elnöke is. A közgyűlés új ülésszaká­nak elnöke leszögezte, hogy a világszervezetnek is gyor­sabban kell reagálnia a vi­lág problémáira, meg kell gyorsítania döntési mecha­nizmusát, jobban kell ki­használnia meglévő lehető­ségeit ahhoz, hogy hatéko­nyabban segítse elő a világ problémáinak megoldását. Belgrádi helyzetelemzés A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége által vívott eszmei harc időszerű fel­adataival, a szocialista- és önigazgatás-ellenes pozíci­ókról fellépő egyének és csoportok tevékenységével foglalkozott kedden Belg- rádban tartott ülésén a JKSZ KB Elnöksége. A tanácskozásról a szer­dai lapokban megjelent köz­lemény szerint a testület úgy értékelte, hogy a JKSZ XII. kongresszusa után a szocialista önigazgatás to­vábbfejlesztéséért és a hosz- szú távú gazdaságszilárditá- si program megvalósításáért folyó harcban kiéleződtek a társadalmi ellentmondások, bonyolultabbá vált az esz­mei harc. A társadalmi fej­lődésben tapasztalt ellent­mondások és problémák mé­lyen gyökerező okainak fel­tárásában, a JKSZ munká­jában észlelhető hibák és gyengeségek azonosításában kiemelt jelentősége van a dolgozók bírálatának és ja­vaslatainak. Az alkotó kri­tikát állandóan erősíteni kell. A szocialista forrada­lom továbbfejlesztésében a fő irány a JKSZ vezető esz­mei-politikai szerepének és egységének erősítése, min­den szocialista erő tömörí­tése, a szocialista- és ön­igazgatás-ellenes erők el­lenállásának megtörése. A cél megvalósítása meg­követeli, hogy a JKSZ ha­tározottan léküzdje saját eszmei, szervezeti és káder­gyengeségeit, az egység hiá­nyát tükröző jelenségeket. Az elnökség megállapítása szerint erre annál is in­kább szükség van, mivel az utóbbi időben egyre nyíl­tabb, szervezettebb és ag­resszívebb formát öltenek a szocialista önigazgatás rend­szere, a párt-, a jugoszláv forradalom alapjai ellen irá­nyuló támadások. Ilyen ne­gatív irányzatok nyilvánul­nak meg egyes sajtóorgánu­mok, könyvkiadók szerkesz­tési politikájában is. Ikarusokért Ladák Nagy értékű magyar—szovjet üzletkötés Szerdán nagy értékű szer­ződést írt alá Budapesten Tóth László Pál, a MOGÜRT vezérigazgatója és Eduard Lopatko, a szovjet Avtoex- port Külkereskedelmi Egye­sülés vezérigazgató-helyet­tese. Eszerint 1985-ben a magyar járműipar több mint 710 millió rubel értékben szállít termékeiből a Szov­jetunióba, míg onnan több mint 113 millió rubelért vá­sárolunk autóipari gyártmá­nyokat. A magyar export legna­gyobb tétele 7300 Ikarus au­tóbusz, nagyjából egyforma arányban távolsági, városi és csuklós járművek. A szer­ződés alapján csaknem ne- gyedmilliárd rubelért szállí­tunk jövőre autóbusz-pót­alkatrészeket a szovjet pi­acra, továbbá a Lada gép­kocsi gyártási kooperáció keretében különféle részegy­ségeket 30 millió rubelért és 1600 sebességváltó-készletet is exportálunk az Avtóex- portnak. A magyar kivitel­ben szerepel 100 Tajga típu­sú lakókocsi is. A szovjet szállítások leg­nagyobb részét személygép­kocsik alkotják, közöttük 25 ezer Lada gépkocsi, továb­bá 1700 Moszkvics és Volga. A személygépkocsikon kívül csaknem 3800 haszonjármű­vet is rendeltünk a szovjet ipartól, IZS márkájú kis áruszállító járműveket és UAZ kis teherautókat, köz­tük zárt és nyitott kivitelű eket, mikrobuszokat, mentő­kocsikat stb. A szovjet ex­porttételek között szerepel­nek dízelmotoros Kamaz te­hergépkocsik, Belaz és Kraz típusú nehéz teherjárművek, valamint Raf mikrobuszok. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés egyik kiemelkedően fontos területe az autóipar. Hazánkban csaknem félmillió szovjet személygépkocsi járja az utakat, a Szovjetunió köz­társaságaiban pedig 90 ezer Ikarus buszt üzemeltetnek. Számos szovjet utazási iro­da, így az Intourist és a Szovtransztvo mind belföldi, mind nemzetközi járatain szinte kizárólag Ikarus autó­buszokat használ. Négy hosz- szú távú szakosítási és koope­rációs egyezmény alapján va­lósul meg az autóipari áru­csere-forgalom 70 százaléka. Közülük is a legjelentősebbb együttműködés a Lada sze­mélygépkocsi-gyártásban jött létre, 15 évvel ezelőtt. Azó­ta a magyar ipar 4 millió gépkocsihoz szállított rész­egységeket, amelyekért 180 ezer járművet kapott. Libanoni körkép Nyugodt légkörben foly­tatódott szerdán Bikfajában a vezető libanoni politikusok tanácskozása. Ezúttal az al­kotmány reformjára javas­latot tevő bizottság tagjainak kinevezése, az ország közi­gazgatásának decentralizá­lása volt a fő vitatéma. Egyértelműen állást fog­laltak a túszként elraboltak mielőbbi kiszabadítása mel­lett is. Megalakítottak egy ad hoc bizottságot, amely koordinálja a biztonsági erők erre irányuló erőfeszítéseit, s arra is felhatalmazással ren­delkezik, hogy a legszigo­rúbb büntetéssel sújtsa az emberrablókat. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy e tra­gikus kérdést korábban már többször is megpróbálta rendezni a libanoni kormány, de kevés eredménnyel. Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt években mintegy öt­ezer embert raboltak el a különböző fegyveres csopor­tok, s szinte bizonyos, hogy csupán töredékük, esetleg tíz százalékuk van még élet­ben. \ Tripoliban szerdán vi­szonylagos nyugalom volt, de előző nap — a Damasz- kuszban aláírt megbékélési egyezmény ellenére — más­fél órás tűzpárbaj robbant ki az iszlám fundamentalis­ták és a Szíriával rokonszen­vező Arab Demokratikus Párt fegyveresei között. En­nek a koordinációs bizottság határozott fellépése vetett véget. Riasztó adatokat tett közzé szerdán a libanoni sajtó az ország és a megszállt déli területek között mindinkább elsorvadó gazdasági kapcso­latokról. A hivatalos és köz­vetett izraeli korlátozások miatt felére esett vissza a korábbi áruforgalom. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most megjelent éves jelentése lelkesítő adatokkal kezdődik: számottevően ja­vul a világgazdaság helyze­te, a növekedés már nem csak az Egyesült Államok­ban és Kanadában tapasz­talható, hanem más ipari or­szágokban is, a legjobban eladósodott latin-amerikai országok gyorsan változtat­ják g^jdasági prioritásaikat, hogy kikerülhessenek az adósságcsávából. A bevezető szavak után következő bekezdések azon­ban némileg lehűthetik a lelkesedést. Az IMF úgy vé­li, hogy a kedvező fejlemé­nyek is megakadhatnak, ha a legfejlettebb ipari orszá­gok — mindenekelőtt az Egyesült Államok — nem módosítják politikájukat. A kamatlábak továbbra is „gyilkosán magasak”. A növekedés „szélsőségesen ki­egyensúlyozatlan”: határo­zott Észak-Amerikában és Japánban, de gyenge Nyu- gat-Európában. A fejlődő or­szágokban „komolyan zu­han az életszínvonal” és nyoma sincs fellendülésnek. A nagy ipari országok költ­ségvetéseiben jelentős hiá­POLOOZÚK ■ I Önzés és gazdaság nyok vannak, ez nehezíti a beruházásokat. A legna­gyobb az amerikai költség- vetés deficitje, ezért Ame­rika „elszívja a fejlesztés­hez szükséges Jókét”, éppen a kevésbé gazdag országok­tól. Az IMF nem Amcrika-el- lenes szervezet. Pénzalapjai­hoz — és társintézménye, a Világbank eszközeihez — az Egyesült Államok járul hoz­zá a legnagyobb mértékben. Ezért a jelentés készítői óvatosan fogalmaznak — mint a The Washington Post című amerikai napilap kom­mentárja megállapítja — „szenvedélymentes prózá­ban, közvetlenül nem bírál­nak sem elnököket, sem kormányokat”. A célzások mégis félreérthetetlenek. Az Egyesült Államok gazdasági önzésének veszélyes követ­kezményei lehetnek Ameri­ka és a világ más részei számára egyaránt — ez az IMF üzenetének lényege. Az Egyesült Államokban most a választási kampány szem­pontjából ítélik meg a gaz­dasági kérdéseket. A The Washington Post szerint ezért nem haszontalan, hogy az IMF burkoltan figyel­meztet: az amerikai gazda­ságpolitika kárvallottjának többsége az Egyesült Álla­mokon kívül él .és nem sza­vaz novemberben. A Reagan-kormányzat évek óta azzal söpörte félre a nemzetközi pénzügyi rend­szer működésével kapcsola­tos aggodalmakat, hogy a legtöbb, amit Amerika a vi­lággazdaságért tehet az, ha saját gazdaságát odahaza „meglódítja”. Az utóbbi be­következett, a jóslat másik része azonban nem: az ame­rikai kilábalás mögött meg­húzódó hatalmas deficit nemcsak az amerikai, ha­nem a világgazdaság tartós növekedését is veszélyezteti — írja a The Washington Post. Ez arról tanúskodik, hogy Amerikában is van­nak, akik világosan értik az IMF óvatos figyelmeztetése­it — ha még nem is a kor­mányban. Svéd pártküldöttség A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 12—19. között látogatást tett hazánkban a Svéd Baloldali Párt-Kommu­nisták küldöttsége, élén Ed­mund T. Larssonnal, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetőjé. vei. A küldöttség ismerkedett az MSZMP gazdaságpolitikai munkájának tapasztalataival, tanulmányozta a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfejlesz­tésének kérdéseit. A küldöttsé­get fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. A svéd vendégek megbe. szélést folytattak Ballai László­val, a KB gazdaságpolitikai osz­tályának vezetőjével, Markó Istvánnal, a KB osztályvezető­helyettesével, Gál Lászlóval, a SZOT főtitkár-helyettesével, Gérnyi Kálmánnal, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettesé­vel és Molnár Józseffel, a KIOSZ elnökével. A küldöttség látogatást tett Kecskeméten, ta^ lálkozott az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának ve­zetőivel, valamint ipari és me­zőgazdasági üzemeket tekintett meg. A delegáció szerdán eluta­zott hazánkból. KOMMENTÁR Csád a csomagban K adhafi Benghaziban nyilatkozott a francia televí­ziónak. Maga a tény is jelez valamit, amit a lí­biai forradalom vezetője így fogalmazott meg: a csá- di csapatkivonási egyezmény „tartós békét teremt a közép-afrikai országban és új szakaszt nyit Líbia és Franciaország kapcsolataiban”. A nyilatkozat ténye és tartalma mind Csádról, mind a líbiai—francia kapcso­latokról — a legtöbb előrejelzéshez hasonlóan — csak lehetőség, bár kétségtelenül fontos és érdekes lehető­ség. Hogy e lehetőségből mennyi válik valóra, az számtalan körülménytől függ. A francia—líbiai meg­állapodás nem önmagában, hanem nagyobb összefüg­géseiben — ahogy diplomáciai szakzsargonban mond­ják, egy terjedelmes „csomag” részeként — értékelen­dő. Az előzmények közismertek. Hisszén Habré csádi elnököt egy 1983. augusztusában hozott párizsi döntés értelmében francia, ellenfelét, Gukuni Veddeit pedig líbiai csapatok támogatták a hatalomért vívott harcuk során. Mint bebizonyosodott, sem a napi hárommillió frankot felemésztő francia, sem a nyilvánvalóan nem olcsóbb líbiai katonai jelenlét nem hozott kibontako­zást, csak egy nyögvenyelős patthelyzet konzerválá­sára "olt képes. Ez a tény azonban a megállapodás­nak csak egyik faktora lehetett. A dolog szemmel- láthatólag akkor lódult meg, amikor bejelentették a líbiai—marokkói államszövetség megkötését, méghoz­zá néhány olyan előzmény után (angol diplomaták szabadon engedése, stb ), amelyből az tűnt ki, hogy Tripoli aktívabb és rugalmasabb külpolitika nyitányá­nak színhelye lehet. A Párizzsal különlegesen jó kap­csolatokat fenntartó, konzervatív Marokkó sokfajta értelemben ideális közvetítőnek látszott. A létrejött alkucsomag elemeit a megfigyelők a következőkben látják: 1. Rabat összehozza Tripolit Párizzsal Csád ügyé­ben (ez megtörtént). 2. A két ország elmélyíti az új kapcsolatot (máris felmerült Mitterrand meghívása és Kadhafi esetleges utazása, persze időpont nélkül). 3. Líbia (enélkül nehezen volna elképzelhető a közeledés) viszonzásul „valamit nyújt” Hasszán királynak a fosz­fátban gazdag Nyugat-Szahara ügyében. || int láttuk, valami elkezdődött. Az, hogy e folyamat ■” hogyan hat vissza magára Csádra, éppoly kérdé­ses, mint az, hogy a kezdetnek lesz-e nyugat-szaharai (vagy bármilyen egyéb) folytatása. Dilién tiltakozik A görög külügyminiszté­riumba kérették kedden Nazmi Akiman török nagy­követet: Jannisz Kapszisz külügyminiszter-helyettes közölte vele, hogy Athén til­takozik az ország légteré­nek megsértése miatt. Görög hivatalos bejelen­tés szerint egy török T—33 típusú gyakorlógép hétfőn behatolt Görögország légte­rébe, de két görög harci re­pülő visszatérésre kényszerí­tette. Az athéni repülőtér ál­tal ellenőrzött égei-tengeri légteret négy török gép még aznap ismét megsértette. A két ország mgr régóta vitázik az Égei-tenger és a térség néhány szigetének el­lenőrzési jogairól, egyebek között a repülési útvonalak jogi vonatkozásairól is. Mióta Andreasz Papand­reu szocialista kormánya 1981-ben hatalomra került, Görögország a viszálykodá­sok miatt nem vesz részt az égei-tengeri NATO-hadgya- korlatokon. Lengyel közbiztonság Lengyelországban ugyan még nem sikerült megállíta­ni a bűnözés terjedését, de a bűnüldöző szervek egyre sikeresebben tárják fel a bűneseteket. Erről nyilatko­zott a Rzeczpospolitának, a kormány napilapjának Józef Beim vezérőrnagy. Az idén még mindig meg­figyelhető a bűnesetek szá­mának növekedése. A rend­őrség azonban a bűncselek­mények szaporodása ellené­re egyre jobb eredményt ér eí a bűnözők leleplezésé­ben. Már lassabb ütemben nő a bűnügyi esetek száma, valamelyest csökkent a ma­gántulajdon ellen elkövetett lopások és a társadalmi tu­lajdon sérelmére történt be­törések száma. Az utóbbi időben csökkent a betöréses rablások száma — mondta a vezérőrnagy. VISSZAÉLÉSEK AZ ÁRAKKAL Lengyelországban az ár­felügyelőség ellenőrei au­gusztusban több mint 1200 árkalkulációt találtak hi­básnak. A vizsgálatok során minden második esetben szabálytalanságot fedeztek fel. Az árfelügyelőség 537 esetben rendelte el az árak leszállítását, ami éves szin­ten összesen félmilliárd zlo­tyt jelerf. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a vál­lalatok jelentős része nem tartja be azt a kormányren­delkezést, amely szerint a termelők az úgynevezett szerződéses árakat legfeljebb 10 százalékkal emelhetik, és akkor is csak abban az eset­ben, ha a termelési költsé­gek rajtuk kívül álló okokból növekedtek. 80 ellenőrzött vállalatból és szövetkezetből 48 sértette meg ezt az elő­írást. Vagyis továbbra is el­terjedt gyakorlat az, hogy a vállalatok az árak emelésé­vel javítják pénzügyi hely­zetüket. Izrael segélyt kér Simon Peresz izraeli kor­mányfő október 9-re terve­zett washingtoni látogatása­kor további 950 millió dollá­ros pénzügyi segítséget kér az amerikai kormánytól — közölte szerdán egy kor­mánytisztviselő. Az ameri­kai képviselőház megajánlá- si bizottsága a múlt héten összesen 2,6 milliárd dollá­ros — katonai és gazdasági — segélycsomagot szavazott meg Izraelnek. Izrael új kor­mánya azt tervezi, hogy még Peresz washingtoni útja előtt szigorú takarékossági intéz­kedéseket vezet be és egy- milliárd dollárral csökkenti az állami költségvetést. 1984. szeptember 20.; csütörtök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom