Dolgozók Lapja, 1984. július (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Bányász­gyerekek Lengyel­országból A Tatabányai Szénbányák vállalati szakszervezeti bi­zottsága első alkalommal szervezett nyaralást lengyel diákok számára balatongyö- röki üdülőjében. A Lengyel- országi Kőszénbányák és Aknamélyítő vállalatok Szakszervezeti Bizottságával most felvett kapcsolat első lépéseként 120 úttörő érke­zeit. Szüleik bányaszeren­csétlenségben haltak meg. Közöttük van két testvér, Zsylá Anna és Szilveszter, akiknek édesapja 1983. jú­nius 22-én, az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemében vesztette életét. Ezek a gyerekek ko­rán megtudták, milyen a bányászok élete. A múlt fájdalma nehezen gyógyul. Ezt a célt is szolgálja az üdültetés, mely a legjobb forrása a barátság kialakí­tásának, a kapcsolatok mé­lyítésének. A vállalat mindent megtesz, hogy az ifjú harce­rek (úttörők) jól érezzék ma­gukat. Változatos program­mal teszik emlékezetessé azt a tíz napot, amit a Balaton­nál töltenek. A nyitó tá­bortűz vidám hangulatú műsoráról a KISZ-bizottság tagjai gondoskodtak. A hét­végi versenyekre lázasan készülődő tíz csapat tudá­sát sportban, ügyességi ver­senyeken és kulturális ve­télkedőn is összemérte. Leg­nagyobb sikere a nemzetkö­zi labdarúgó-mérkőzésnek1 volt, melyen a lengyel csa­pat még a visszavágón is győzedelmeskedett. A tábor lakói kirándulás keretében eljutnak majd Keszthelyre és Tapolcára. Hazánk más tájaival. Ko­márom megyével előadások keretében vetített filmek se­gítségével ismerkednek meg. A delegáció vezetője, STANISLAW BLACHNICKI elmondta, hogy nagyon örülnek a találkozásnak,. Mindannyian remekül érzik magukat, s már tudják, hogy miért híres a magya­rok vendégszeretete. A cso­dálatos napok Viszonzása­ként jövőre negyven bá­nyászcsaládot fognak ven­dégül látni a Hell-félszige- ten. (P. P.) Piacszervezők vándorgyűlése Pénteken Szombathelyen befejeződött a TIT mező- gazdasági és élelmezésügyi 'Választmánya által rende­zett kétnapos vándorgyű­lés, amely az élelmiszer- termelés marketingproblé. máival foglalkozott. A két­száz résztvevő húsz előadást hallgatott meg a piackuta­tás szerepéről. A vándorgyűlés részt­vevői látogatást tettek a nyolc országba exportáló szombathelyi kertész-terme­lőszövetkezetben, s megis­merkedtek az egyik legna­gyobb hazai mezőgazdasági oktatóbázis, a Vépi Mező- gazdasági Szakmunkáskép­ző és Továbbképző Intézet munkájával. Van a téeszekben elegendő vezetői munkára alkalmas fiatal Tanácskozott a TESZÖV elnöksége A gazdálkodás eredményességét jelentősen be­folyásoló, fontos témákkal készült fel ezúttal is a legutóbbi elnökségi ülésre a TESZÖV titkársága. A testület elsőként a vezetésszervezet működését, haté­konyságát, a vezetők anyagi, erkölcsi megbecsülését, majd ezt követően a lucernatermesztés fejlesztésének lehetőségeit tárgyalta meg. Az írásos előterjesztés megállapította, hogy a téeszek. irányításában a kezdeti időszakhoz képest jelentős fejlődés történt. A mindenhez értő és egyedül intézkedő elnököket felvál­totta a politikai, szakmai és vezetői ismeretekkel rendelkező apparátus, vagyis kialakult a lehető­ségekhez és körülmények­hez igazodó, korszerű veze­tésszervezet. Létrejött a ve­zetés kettős rendszere: a testületi és egyszemélyi ve­zetés ötvözete, amely le­hetővé tette, hogy a gazdál­kodást befolyásoló legfőbb kérdésekbe a tagok, illetve a testületek közvetlenül is beleszólhassanak, ugyan­akkor a szakmai ismerete­ket igénylő vezetői tevé­kenységet függetlenített szakemberek végezzék. A vezetés gazdasági ha­tékonyságának objektív mérése azonban még ma is megoldatlan, annak el­lenére, hogy erire — , dr. Técsi János által kidolgo­zott módszer alapján — megyénkben már korábban is történtek kísérletek. A MÉM az 1983. évi gazdálko­dást figyelembe véve —, több mutató felhasználásá­val és viszonyításával — elkészítette az brszág 1285 termelőszövetkezetének eredményességi sorrend­jét. Ebben az értékelésben megyénk tée&zeinek 37,5 százaléka az első százhúsz, vagyis a legjobbak közé került. Egy-két kivételtől eltekintve, Komárom megye közös gazdaságai az ország termelőszövetkezeteinek az első felébe tartoznak. Megyénkben a téeszek vezetése stabilizálódott. A felső szintű vezetők sorai­ba több fiatal került. Ja­vult a szakmai, politikai végzettséggel rendelkezők aránya. Az elnökök csak­nem kétharmada, az elnök- helyettesek fele, a főmező­gazdászok pedig egy kivé­telével valamennyien fő­iskolai-egyetemi végzett­ségűek. Ugyanilyen végzett­séggel a főkönyvelődnek is több mint fele rendelkezik­A hozzászólók hangsú­lyozták: van elegendő irá­nyítói munkakör betöltésé­re alkalmas fiatal a terme­lőszövetkezetekben, s az utánpótlást lehetőleg közü­lük kell megoldani. A jövő tisztségviselőinek időbeni megkeresésére azonban az eddigieknél nagyobb gondot kellene fordítani. Legyen szervezett a fiatal szakem­berek megyei, illetve kör­zeti tájékoztatása. Kérték, hogy a vezetők nevelésébe, megkeresésé­be a szövetség jobban kap­csolódjon bele. Amikor pe­dig valahol új vezető be­állítására kerül sor, követ­kezetesebben igyekezzen érvényesíteni a javaslatát. — Sz — A tanácsok fórumán Tata város Tanácsa leg­utóbbi ülésén többek között beszámolót hallgatott meg a termelés-, ellátásfelügyeleti osztály munkájáról, vala. mint a termelési, ellátási bizottság tevékenységéről. A téma közvetlenül érinti a lakosságot, így az írásos előterjesztést élénk vita követte. Szőllősi Gábor megbízott osztályvezető jelentéséből az derül ki, hogy Tata ellátása minden tekintetben kiegyen­súlyozott. A kisiparosok lét­száma például 1980. január 1-i 210 fővel szemben ma már 325, a magánkereske­dők száma az 1982. január 1-i 47-tel szemben 95. Fo­lyamatosan törekszenek ar­ra, hogy mind többen ve­gyenek részt a lakossági ja­vító-, szolgáltatótevékeny­ségben. A kisiparosok mel_ lett 3 vállalat és 9 szövet­kezet végez hasonló tevé­kenységet, de újabb előrelé­pést hozott a gazdasági munkaközösségek létrehozá­sa is. A kereskedelmi, vendég, látási ellátást az állami és szövetkezeti szektorban 156 egység biztosítja. Hiánycikk csak kevés van, itt is ugyan­az, mint országosan, alap­vető élelmiszerekből az el­látás kiegyensúlyozott, jó. összességében javult a ke­reskedelmi munka színvona. la, a kiszolgálás a legtöbb egységben gyorsabb, udva­riasabb lett, az áruellátás a beszerzési források bővülé­sével kedvezőbb a korábbi­nál. A tanácstagok a vitában egyetértettek a beszámoló megállapításaival, tapaszta­lataik is alátámasztják a kedvező képet. Egy-egy rész­területről említettek kifo­gásolható jelenségeken. Vései Árpád, a megyei tanács osztályvezetője, a megyei tanács végrehajtó bizottságának megbízásából szólt a témához, ö is úgy ítélte meg, hogy a pár év­vel korábbi vizsgálatok meg­állapításaihoz képest Tatán jelentős előrelépés történt, az idei helyzetfelmérés po­zitív képet adott. Külön szólt a zártkerti zöldség, gyümölcstermesztésről, a háztáji állattartásról. Üd­vözölte a fásítás, természet- védelem érdekében tett erő­feszítéseket, a parkfelújítá­sokat, a Cseke-tó környéké­nek rendezését. Tőle hallot­tuk azt az adatot, hogy a megye városai között az 1000 lakosra jutó forgalom Tatán a legnagyobb. A tanács részéről Papp Gabriella tanácselnök-he­lyettes minősítette az osztály munkáját, a beszámolót, — kiegyensúlyozottnak, jó­nak. Hasonlóan ítélték meg a-. termelési, ellátási bízott, ság tevékenységéit — wér — A Minisztertanács napirendjén fiz első félévi munkaügyi helyzet I I munkaerő-gazdálkodása ma már II vállalatok némileg átgondoltabb, mint a __________________’ korábbi években, de továbbra i s több új dolgozó felvételére számítanak, mint amennyire reális lehetőségük van. Erre az évre a munkaerőforrást 20 ezerrel meghaladó létszámnöve­kedést terveztek — állapította meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az ország első félévi mun­kaügyi helyzetéről szóló tájékoztatójában, amelyet csütörtöki ülésén a Minisztertanács megtárgyalt. A termelésből hiányzó munkaerőt a vállalatok és a szövetkezetek csak elenyésző részben pótolták a meglévő tartalékok erőteljesebb mozgósításával, a veszteségidők további csökkentésével, valamint új üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetésével. Ugyanakkor a rendelkezésre álló munkaerő eddigi­nél hatékonyabb foglalkoztatásában sem történt je­lentős fejlődés. A korábbi évekhez képest az anyagi __termelés á gazataiban megváltozott a munkaerő áramlásának iránya és intenzitása. Az iparban és építőiparban az elmúlt évek jelentős mértékű elvándorlása után most némileg mérséklődött a létszám csökkenése. A me­zőgazdaság és a szolgáltató ágazatok — mint a köz­lekedés, a hírközlés, és a kereskedelem — pedig veszí­tettek vonzerejükből. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak megtartásához hozzájárultak a sorra alakuló vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek révén többletjövedelemhez juthatnak a dolgozók. Ugyancsak az elvándorlást mérsékelte a nehéz és mos­toha körülmények között végzett munka eddiginél na­gyobb anyagi megbecsülése, a műszakpótlék fel­emelésével és a melegüzemi pótlék bevezetésével. Ennek köszönhető például, hogy mind kevesebben hagyják ott a kohászati üzemeket. A létszám stabi­lizálását segítette az is, hogy a korábbiaknál több vállalat vesz részt a kísérleti bérgazdálkodásban, s ezeknél az átlagosnál jobbak a bérfejlesztési lehető­ségek. A 40 órás munkahét bevezetése is marasztal­ta az iparban és az építőiparban foglalkoztatottakat. A munkaerő iránti igények mind területileg, mind pedig szakmailag igen eltérőek. A túlkereslet csak összességében jellemző, sok helyütt együtt ta­pasztalható a hiány és a felesleg. Borsodban példá- ul igen keresettek a több műszakos, nehéz fizikai munkára vállalkozók, viszont a nők számára Sza- bolcs-Szatmár megye után itt kínálkozik a legkeve­sebb álláslehetőség. Az esztendő első felében a szocialista ipar ter­melési értéke négy százalékkal nőtt. Az egy foglal­koztatottra jutó termelési érték 4,6 százalékkal, ezen belül pedig a fizikai dolgozóké 4,9 százalékkal emel­kedett. Kedvezően alakult az egy órára jutó terme­lési érték, ez 5,9 százalékkal lett magasabb. A kivi­telező építőipar termelése az előirányzottnak megfe­lelő mértékben, 6,2 százalékkal csökkent Kedvezőt­len, hogy az egy foglalkoztatottra jutó építési-szere- tési tevékenység értéke a vártnál nagyobb mérték­ben, 4,2 százalékkal csökkent. 1984 első felében az átlagbér és az átlagkereset az anya­gi ágak egészében 6,4, illetve 6,3 százalékkal nőtt Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek az átlagkeresetek a mező- és erdőgazdálkodásban, valamint a közlekedés­ben és a hírközlésben, szemben az iparral, a keres­kedelemmel és a vízgazdálkodással, ahol a növeke­dés üteme meghaladta az átlagot. Az idei béremelé­seket a félév végéig a gazdálkodó egységek többsé­génél végrehajtották. Ennek során a vállalati dolgo­zóknak mintegy 80-90 százaléka részesült béremelés­ben. Vállalatonként a legkisebb és legnagyobb bér- emleések között 2—12-szeres különbségek voltak. A vállalatokon belül azonban nincsenek ilyen eltérések, a béremelések során többnyire továbbra sem diffe­renciálnak, a dolgozókat nem ösztönzik kellőképpen nagyobb teljesítményekre. Gazdasági mutató (Lakatos Ferenc karikatúrája,) 1984. szeptember 1., szombat DOLGOZÓK 1^223 3 A Paksi Atomerőmű újonnan elkészült 2. számú blokkjának reaktorában augusztus 26-án, elindították a láncreakciót: ezzel el­kezdődött a hőenergiát termelő, irányított folyamat a reaktorban. A berendezések szi­gorú ellenőrzése után növelik a reaktor ter­helését, majd a közeljövőben rákapcsolják az országos elektromos hálózatra a már villamos «energiát szolgáltató 2. blokkot is. A képen: Szigorúan ellenőrzik a berendezé­sek működését a vezénylőteremben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom